Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-05 / 101. szám

2 gatóság figyelmét az előadandó tárgy lyrai költészetünk szépségéra, mint a nemzeti nevelés egyik lényeges tényezőjére és felkérte az illusztris előadót Dr. Kelecsényi Jánosné tanárnőt az előadásra. A poétikus lelkű előadö kellemesen csengő hangja azonnal megragadta a hallgatóság figyelmét, amit az előadás szépsége, tartalmassága, mélyenjáró okfejtése, szinezettsége mindinkább fokozott. A muzsikális, dalos május, a zöldbe borult természet varázsa — mondja elöttdő — ina sokakat ki a szabadba vonzott; de azoknak az öröme sem lehet teljes, nem lehet szívből takadó, mert hiszen romok felett járnak. Összetört hazánk jajszava kell, hogy fölükbe zengjen, kell, hogy lelkületükre nyomasztólag hasson. Talán több vigasztalást, erősebb reményt meríthetünk, ha a multakba merülve, nemzeti irodalmunkban lapozgatunk. Hiszen — mondá — csak lyrái költés zatünk tárháza szépségben, gazdagságban oly bővelkedő, hogy felülmúlhatatlan. Előadó ideális lelke és mélységes ismeretereje ebből a tárházból egyenként varázsolta elő lyrai költészetünk gyöngyszemét, miket egymás mellé illesztve, végre mozaik egészben áilt előttünk lyrai költészetünk egész múltja, kezdve századokkal visszamenőleg a legelső lyrikus irónk müvétől betetőz re a halhatatlanlág dicsfényének glóriájától tündöklő Petőfi örökké ragyogó alkotásaival. Mint kikristályosodott tanulság és meggyőződés sugárzott ki a klasszikus, mély tanulmányból, hogy a nemzeti eszme és a keresztyén vallásos hét mindig egymásba hullámzó jeilegzetet ölt egész lyrai költészetünkben, amiből azonban nem a felekezetieskedós, hanem általában a keresztyén morál jellegzetes zománca tükröződik vissza. A felidézett nemzeti mult ihletétől megilletett lelkű hallgatóság szűnni nem akaró tapssal tüntetett az érdemes előadó személye mellett és adott hálájának, meleg elismerésének kifejezést a magas szárnyalású és sok ismeretet nyújtó irodalmi tanulmányért, melyben lyrai költészetünk glorifikálása oly szépen nyert kifejezést. Irodalomról lévén, szó, utána Pillér I. titkár általában a nemzeti irodalom tanulmányozása szükségét fejtegette hosszabban, mert — ugy mond — valamint hogy „nyelvébenjél a nemzet," ugy minden nemzetnek nyelve irodalmában él és ezen irodalmi életben rejlő erő neveli a nemzetet. Amilyen valamely ^népnek az irodalma, olyan érzésben, lelkületben, gondolkozásban a nemzete. A nemzeti szellemű irodalom becsületes lelkű hazafiakat — a kozmopolita eszmékkel szaturált irodalom hazaárulókat nevel. Azért szükséges, hogy irodalmunk ugy a jelenben, mint a jövőben olyan alaptámassza legyen, mint ahogy íróink a múltban azt szeplötienBégükben megtartották. Ezután Benkő András kir. tan?, biz. ügyvezető elnök méltatta meleg szavakkal az előadás magas színvonalát, köszönetet mondva a hallgatóság nevében az érdemes előadónak. Egyben kijelentette, hogy a szabadelőadások itteni (a városháza termében) második szorozata a mai előadással befejezés nyert. A tavasz beállta hozza ezt magával, mivel a városi ember a zártfalak közül vágyik ki a szabadba; pihenőjét szivesebben tölti és szivesebben keres szórakozást a diszbeöltözött természet ölén, ahol a legnagyobb tanítómester, a mindeneket alkotó Urnák nyitott könyvéből, a szabadtermészet szemléléséből, az abban való elmélyedésből oly sokat lehet tanulni, Ősszel azonban a sorozatos szabadelőadásokat újból megnyitja a vármegyei szabadoktatási bizottság. Végül Dr. Bartók Jenő biz. társelnök záróbeszédében az elismerés hangján kimondta, hogy Dr. Kelecsényi Jánosné urnő mai talectumus előadása méltó záróköve és egyben fényesen ragyogó betetéző koronája volt a szabadoktatás második ciklusának. Végbefejezést a Himnusszal nyert az előadás. — Orvosi hír. Dr. Hartos János orvosi rendelőjét Széchenyi (Vasúti) ut 10. sz. megnyitotta. Rendal délelőtt 8—10, délután 2-5 ig, Építések kiaayitési Nagyon ránk nehezedett az idő. Hajlékot sem tudunk magunknak építeni. Talán ennyire még soha sem sülyedt az emberek teherviselő képessége, mint mostanság, amikor a lakásra szorulók részére szükséges fal és fedélmennyiség sem áll rendelkezésre, nemhogy : „Az én házam az én váram" jelszavát is érvényesíteni lehetne. Tavasz van. Nyár következik ránk. Ma kevesen panaszkodnak lakásuk szűk volta, artgy a lakáshiány miatt. De ha majd ránk tör az őszutó, dermesztő nyirkos hidegével, amikor mindenki keresi a meleg othont, megint fel-fel sírnak a panaszok, a jajjok. Csak aki maga érzi, vagy aki foglalkozott a lakáskeresők sok bajával, tudja azt, mit jelent a lakáshiány. Ne hagyjuk tehát fülünk mellett elsivitani a várható keserű hangok előrevető hangját. Mit lehet tenni a lakásszükség enyhítésére? Ez a kérdés fogla'koztat igen sokakat. Ez a kérdés foglalkoztatta a legyőzött, de még a győztes külföldet is. És ezzel foglalkozott fővárosunk mellett sok magyar város, köztük Nyíregyháza is. Olcsóbbá kell tsnni az építkezéseket. Könnyíteni azokon a szabályokon, amelyek az épités módjait regulázzák. Mart nem az a haj, hogy ma nem lehetne épen annyi schwaizi frankért házat építeni, mint a békében, hanem az a baj, hogy igen keveseknek van annyi schwaizi franknyi vagyona, mint a bókében. Nincs más mód, mint az igények redukálása az épités terén ii, ugy a kényelem, mint a szerkezeti részek tekintetében. Ebben a szellemben hozott Nyíregyháza is módosító rendelkezéseket az 1921 évben építési engedélyt kérők részére, egyfelől az épitőiparosság kezdeményezése, másfelől a városi főmérnök javaslatára Ezek szerint ott, ahol földszintes házak építése kizárva nincsen, a családi és munkásházak bármely utcában vályogból építhetők, 5 m. szerkezeti fesztávol mellett másfél vályog a vájaszfalak fél vályog vastagságban. A tűzfalak, erősítő pillérek alkalmazása mellett fél vályoggal. Az alapfalak a talajszin alatt 60 cm.nyire kezdhetők az esetben, ha a talaj kellő teherbírású. Nagy Elek főmérnök javaslatára pedig a városi 150 m

2 es telek is 75% ig beépíthető, ha családi, vagy munkásház épül reá. Ez azon ban a meglevő régi telkekre" érvényes, mig parcellázás utján koletkező telkek ilyen méretére már nem, nehogy a spekuláció az ilyen telkeket elezaporitsa. Megengedi a félig zártsorú építést ugy, hogy két-két ház, tűzfalai egymás felől legyenek, ikerházak módjára, A II. övezetben a könnyebb építési mód is alkalmazható munkás és családi házaknál, ami eddig itt nem volt megengedve. A fö'dsziati padló 50 cm. helyett 80 cm-nyíre helyezhető az udvar szintje fölé, Földszintes és emeletes családi és munkásházat 30 cm. v. téglafalakkal és ezzel egyenlő szilárdságú más anyagból is lehet építeni, ha azok két oldalt vakoltatn^k A földszintes ily épületeknek szomszéd felőli falai, ha a két szomszéd egyidőben épít, és ikerházak módjára, 15 cm. vastagságban építhetők, de egymástól különállóan. A II. övezetben pórfödém is alkalmasható, felső tűzbiztos burkolattal ellátva (sártapasz); a kapubejáratok magassága 2.60 m. lehet. Öaállé lakásban az egyik szoba legalább 15 m

2, a többi legalább 12 m

2 területű legyen. A szoba és konyha ma gasság az I. és II. övezetben 2.80, a többi övezetben 2 60 m. lehet. Ezeket az igen nagy jelentőségű könnyítéseket, amelyek az építési költségek erős redukálására alkalmasak, az 1921. évre már megengedte a képviselőtestület. Minthogy pedig az épitési engedélyek érvénye 1 év, következik, hogy az ez évben kikérendő épitési engedélyek mellett, az 1922. évben is lehet építeni a mondott olcsóbb módon. Amikor így hóna alá igyekszik nyúlni a képviselet az építeni szándékozóknak és megkönnyíti azok terheit, remélhető, de el is várható, hogy a nyomorúságos lakásviszonyokon legalább azok enyhítsenek, akiknek tőkéjük volna hozzá, mert viszont a lakbérleti szabályok módot adnak arra, hogy az így megépülő uj házak semminemű korlátozás alá ne essenek a lakbér összegek tekintetében é3 ezekkel a házakkal é* lakásokkal a lakásügyi hatóságok semmi tekintetben sem rendelkezhetnek. A tulajdonos maga szabhatja meg a bérösszeget, maga választhatja meg lakóját, annak adhdja ki a házat, tikinak akarja, akkor mondhat fal neki, amikor azt a bérnegyedek régen megszabta. Vagyis ezek a házak békeidei elbirá Iáéban részesülnek.! Többet a mai viszonyok között a hatóságok nem tehettek. Most m&r az épittetőkön van a sor. De ha nem építenek és a lakásínség tovább is megmarad, akkor magukra vessenek! Pisszer János. Elveszett félmilliós aktatáska Egy gulyásnál .találtak meg a detektívek Nyíregyháza, május 4. Saját tudósítónktól. Mészáros Lajos mérnők, a mátészalkai burgonyakirendeltsóg vezetője április 29 én a kisvárdai Gazgaszövetségí banknál 458 ezer koronát vett fel ezerkoronás bankjegyekben s a pénzt egy sárga aktatáskába betéve kocsin Mátészalkára indult. Útközben "sz Anarcs és Baka községek közölt lévő útvonalon a táska a kocsiból kicsúszott és sz uton elveszett. Mészáros mérnök, miután a táskát hiába kereste, feljelentést tett a nyiregyhází államrendőrségen Csordás Ferenc és Györké Ignác detektívek megindították a nyomozást és megállapították, hogy a táskát Karacskő István anarcsi gulyás találta meg. A gulyás eleinte tagadott, de mikor rábizonyították, hogy az anarcsi szövetkezetben való vásárlás alkalmával fizetett ezerkoronás bankjegy száma benne van a lisztábaa, amelyet Mészáros mérnök az ezerkoronás bankjegyek számairól összeállított, beismerte tettét, elárulta, hagy a pénzből 299 ezer koronát egyik anarcsi rokonánál, 158 ezer koronát pedig egyik mádi rokonánál rejtett el. A kár teljes egészében megtérül. A gulyás ellen megindult a bűnvádi eljárás. Felhívás a gazdaközönséghez Tisztelt Gazdatársak! A mezőgazdasági többtermelés, a kultura vívmányának ismertetésére a azoknak a mezőgazdaság szolgálatába való állítása, az elméleti tudás és gyakorlati tapasztaktok értékesítése és terjesztése, az egyéni ambíció kifejthetése céljából, a Gazdasági iigyesüíet elnöksége miként a muitban, ugy fokozottabb mértékben a jelenben is nagy fontosságot ős súlyt halyez az Egyesület kebelében ujjászervezkedő mezőgazdasági szakosztályod fokozott és ái lsodó működésére- E szakosztályok hivatvs lesznek arra, hogy megvitatva az elméleti é. gyakorlati tudás mindenr felszínre vetődő kérdését, azokat a gazdaközönség mentől szélesebb rétegeivel megismertetve, előmozdítsa s mezőgazdasági kultura, haladás terjedését s s többtermalés elérésével a megcsonkított a anya gilag kifosztott Magyarország jövendő nagy' sága alapja egy-egy kövét lerakja. E szakosztályok működése fontosságánál tudatában teikérjük gazdatársainkat, hogy ai alább felsorolt szakosztályokba mentől számc sabban jelentkezzenek s hogy mely szakoszta lyokban óhajtanak közreműködni, jelentsék b. az egyesület titkári hivatalában. Felállitand szakosztályok: 1. Állattenyésztési. 2. Növény termelési. 3. Ipari és gépészeti. 4. Erdészet 5 Kertészet, gyümölcs és borászati. 6. Bromfi, méh és selyemtenyésztési. 7. Közgazda sági és jogi szakosztály. A Szabolcsv. Gazdasági Egylet nevébe SsiJcssay Sándor e. titkár.