Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-29 / 119. szám

4 Felvidéken/) Ah, újra látlak fenyvesek hazája, Sötétlő erdők, szirtek, zord hegyek! A felhő fönt a puszta bércet szántja, Itt lenn rohanva fut a csörgeteg A Nap, mely ontja fényét fényesebben, Szellő, mely titkon sejtve, halkan lebben, Repkény az ős vár düledékein, Nekem mind régi ismerőseim. Te, ifjú álmaim bűvös hazája, Szép Felvidék, im, üdvözöllek én ! Hol eltölt éltem tündér ifjúsága, S szerelmem édes kínját szenvedém. Itt épitém ábrándim büszke várát, A felleg, hol a túlsó bércre száll át, S az ifjú mily rajongva érezett, Tanúim vagytok, titkos fenyvesek. Haj, ábrándimnak büszke palotája, Be romba dőlt a bűvös képzelet! Kietlen, zord idő zudúla rája, Bennem a lélek is megdermedett. De én itt minden fájót elfelejtek. Ábrándjaim hol új életre keltek. Fátrám, hogy hányszor gondoltam reád, Tanúm vagy égő csillagmiriád. Mikéntha sas volnék, gyors szárnyra kelve, Csak föl a fenyves bércre szállok éo, És nézem onnan mélyen elmerülve, A kis Turóc mint bolyg a völgy ölén. S megyek tovább . .. megállok és merengek, Hol egykor járva, sírtam, mint a gyermek Boldogságomnak vesztett édenén . . . Most érzem: akkor ép ezt föllelém. Járok nyugodtan én most szertenézve, Körültem égi csönd s tündéri táj ; Lépek már bizton bércről-bércre S kérdem magamtól : vándor, vaj' mi fáj ? A bérci út fárasztó volt valóba, A Nap is innen onnan nyugovóba, De mily üde, fölséges itt a lég, S előttem és mögöttem a vidék! Tovább, tovább, nem érzek fáradalmat, Előre a vad bérci utakon! El, csüggedés, nincs rajtam hatalmad, Szívemben béke s bizalom vagyon! A Nap még fönn ragyog a szemhatáron, Lenyugtát én későbbre várom. Mire a Nap hegyek mögött lemén, A bérctetőről nézek szerte én. A völgyben, odalenn szelíd családom, Virgonc kicsiny fiacskám, hitvesem; Fehér kendő lebeg kezükbe', látom, Biztatva, óva intenek nekem. A félúton megállok egy-egy percre És nézem őket édesen, merengve, Aztán újult erővel folytatom Utam a bérci utakon. Köveskúti Jenő. A Nyíregyházi Missió Társulat Ilyen kultúrintézmény is van városunkban, amely Mikecz Dezsönó elnök­lete alatt és Énekes János prépost, kanonok pstronátussága mellett csendben zajtalanul, de annál intenzivebben végzi a társadalom kon­szolidáló nemes munkáját. Három szakosztálya van: Népleányegylet, Patronázs ís Fogház­misszió osztálya, Az első a leánynevelést szol­gálja, a második a népleányainak elhelyezésé­ről gondcskodik, a harmadik a fiatalkorú bű­nösök erkölcsnemesitősén fáradozik. Ez alkalommal a Népleányegylet osztá­lyáról szólunk, amely vasárnap délután 4 óra­kor a rk. iskola termében időszaki munkaévad­ját záróünnepéllyel fejezte be Ez a szervezet *) Az aktuális szép dal Köveskúti Jenőnek a városunkban időző jeles költőnek Mult és jelen cimű kötetéből való. Köveskúti vasárnap délelőtt a vármegye­háza dísztermében előadást fog tartani a turáni ős­gondolatról. áft "^F I II im i AMII 1' jj«ii u« 4IU BKABR asa M II «. »• —11 N W N II M MW ugy tünt fel a társadalmi közélet sivár meze­jén, mint oázis a homokpusztában. Megbit ba­rátság és szeretet fűzi itt össze a lelkeket. Miként a termékenyítő napsugár zajtalanul munkálja a leánylelkek megtermékenyítését a jónak, a szépnek, a vallásos érzetnek, a haza­szeretetnek és a többi erénynek beplíntálásá­val a serdűlő népleácyok körében, kik legna­gyobb részt mint a családok alkalmazott se­gítő munkatársai töltik be élethivatásukat, szer­zik meg tiszteséges munkával ós szorgalommal egzisztenciájukat. Erre a magasztos, nemesítő önfeláldozás­sal járó kulturmunkára csak fenkölt nemes lel­kek képesek. Itt, ebben a tényezőben látjuk a nőnevelés kérdésének helyes megoldását Ez az igazi és nemes irányú feminizmus, mert a nőt nem kivezeti, de bevezeti a családba, Isten és természet által neki kijelölt helyére. E mel­lett magvédi, megoltalmazza a profán világ megejtő csábjaítól; nem hagyja letörölni a leánylelkek ártatlanságának zománcát. Ennyi önzetlen munkásság a jobb jövőbe vetett hit alapját erősiti meg lelkünkben, mert ugyez.és ehhez hasonló társadalmi akciók az em­beriségnek az erkölcsi alapról való lec3uszam­lását megállítják s visszavezetik az elhagyott tiszta erkölcsökhöz. És ez lesz a nemzeti megújhodás kez­dete, talpköve; ezen épülhet fel a nemzeti ál­lam erősége; mert az ártatlan lelkű magyar leányokból lesznek a nemes lelkű anyák, s az ilyenek nevelik majd a nemeslelkü, „honszerető fiakat, kik nemes szívvel erős karokkal szol gálják majd hazájukat A zárőűnnepély műsora, mely élőképből, színjátékból szavalat és énekszámokból állott a vallásosság ós irredentizmus je legével birt. A szereplők mindegyikének lelkülete hiven tük­rözte vissza azt az asszimiláló erőt, mely az egyleti élet atmoszféráját betölti, nemesítő fényt hintve a lelkekre. Az az elismerés, amely a jelenlévő n8gy számú intelligens közönség részerői megnyil vánult egyaránt illeti meg ugy a vezetők mun­kásságát, mint a szereplők szorgalmát. Itt em­lítjük meg, hogy a leányegylet osztályát Lányi Erzsébet osztályelnök vezetése mellett Horváth Margit, Horváth Erzsébet és Estók Aranka ve­zetik nagy tudással, hozzáértéssel és lankadat­lan buzgalommal Főgimnáziumi majális, A főgimnáziumi tanulóifjúságnak ereklyéjét, az ifjúsági selyemzászlót, sok más érték­kel együtt, szintén a román „civilizáció" pusztította el örökre. Ennek a hagyományos szimbólumnak ujjákeltése — egy uj ifjúsági zászló beszerzése — lesz célja annak a jótékonycélu majálisnak, amelyet a főgimnázium tanári kara és tanulóifjúsága junius 1 én, szerdán, a Sóstón rendez. Miután a rendező­ség a majális területére belépődíjat nem szed kéri az iskolajpártfogóit, hogy kegyes adományaikkal a majális területén felállítandó buffet és szerencsesátor gazdagon való felszereléséhez szíveskedjenek hozzá­járulni. Különösen a kereskedő urakhoz fordul a rendezőség kérésével, adakozzanak minnél több, bár­mily csekély értékű nyereménytárgyat a szerencse­sátor javára, mert ez lesz a majálisnak fő jövedelmi forrása. Az ifjúság azonban nemcsak kérni akar a közönségtől, hanem gondoskodni fog, hogy a meg­jelenő vendégek kellemes szórakozásban is részesül­jenek. Erre szolgálnak majd délelőtt a komoly és tréfás versenyek, délután a cserkészmutatványok és este a változatos pontokból összeállított műsoros estély. Ez utóbbit már belépődiljal tartja meg a rendezőség, 40'— K számozott üllőhely és 20"— K állóhelyárak mellett. A táncolni vágyó fiatalság részére pedig délután és este, éjfélig tartó tánc lesz két helyen is. Aki tévedésből nem kapott meghívót, szíveskedjék a revdezőség bármelyik tagjához for dúlni. Csak a jó Isten is fordítsa felénk szerető tekintetét és adjon junius l-re verőfényes, szép napot 1 — A Divat Szalon a legszebb, legnivó sabb magyar divatlap májusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. 1931. májas 29 A túrán ffigondol&i a tüt?á?nép@imél Köveskúti Jenő vasárnap délelőtti előadása Köveakuti Jenő, a Magyarországi Túrán Szövetség irodalmi és zenei osztályának veze­tője vasarnsp délelőtt a vármegyeháza dísz­termében tartandó rendkívüli érdeklődéssel várt előadásának tárgyáról a következőket mondotta munkatársunknak : A turáa ősfcondolatról, annak a testvér­népek lelkében élő erejéről, vüagosságáról to­vábbá a Magyarországi Túrán Szövetség törek­véseiről tartok előadást. Köveskúti Janő városunkban is kedvelt verses kötetei egyikéből a „Mult és jelen' 1 címűből mutatjuk be a „A Felvidéken' 1 cimü szép dalt, melyet a Felvidékért való vágyó­dásunk ma annyira aktuálissá lesz. A „Mult és jeíen" a jeles muzsikus poéta ifjúkori aiko­tasait foglalja egybe. Sajátos színhatású meleg lírájának legszebb gyöngyei talán az Ároyak c kötetben vannak. A két messze ható versköteten kívül mély hatást kelteitek novellás kötetei is. A Nép. a Tul a Dunán, Szomorúak éa Vidámak mind gyöngyeit tárjak elő Köveskúti elbeszélő költészetének. Az egész orszig megkönnyezve hallgatja a Celli bucsu, a Vén kuruc c melo­drámákat Köveskúti mélyen értelmező zenésí­téléit De ismerik kisebb nagyobb zenei kom­pozícióit, dalait is, mint hatásos javait a legkiválóbb dalosköteteknak. A tunitótársedalom hálás elismeréssel fogadta az énektanítás mód­szertanát és vezérkönyvét, mint a mindhelyesebb útra térő iskolai énektanítás ma már nélkü­lözhetetlen kézikönyveit, amelyek épp olyan ismertek és népszerük, mint Kövesku'ú számos pedagógiai tanulmánya és cikke. A vasárnap délelőtti liceális előadásnak turáni gyöngye lesz Köveskúti felolvasását megelőzően Mihalovics László legkitűnőbb turáni költőnek Túrán ébredésa c. költeménye, majd pedig az előadást követőleg Bekir Szidfci tatár kö.tönek Magyarországon jártakor „A tokaji bor' l-ról irt verse, amelyet Köveskúti ültetett át tatárból magyarra. Miodkét verset Ferenczi István mutatja be a nagyközönségnek. Meg vagyunk győződve róla, hogy közön­ségünk. mely a fővárosi reprezentánsokat min­dig megértő szeretettel fogadta, élénk figyelmet és érdek ődést íog tanúsítani a vasárnapi lice aüs előadás iránt is, abol a legérdekesebb tárgyak egyikéről, a turánizmusról fog hitet ébresztő meg világosítást kapni. Schnetzer tábornak és a Kansz Szabolcsvármegyei választmánya Scbnetzer tábornok Nyíregyházán történt látogatásakor a Kansz megyei választmánya nevebea Rimaszombathy Géza pénzügyigazgató, elnök, Zoltán Gáspár főtitkár keresték fel a tábornokot, aki a Kansz képviselőit szeretettel fogadta, figyelemmel hallgatta meg. A köz­tisztviselők javára folyt eszmecsere legfőbb eredménye az az ellenőrző bizottság, mely a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete mellett áll ugy a szövetkezet, mint a tisztviselők rendelkezésére A b zottság a következő Kansz tagokból alaVu't meg: Dr. Székely Farkas, Nandrássy Aurél, Barkóczy Ferenc, Tóth László, Szabó Károly. Közöle a tábornok azt is, hogy a Tiszt­viselők Szövetkezete 150 millió befektetésével hatalmas cipőgyárat vett át, mely naponkint 6000 pár cipőt képes produkálni. Ez a gyár el fo^ja látni a szövetkezeteket és ezek utján a nagyközönséget is jó és olcsó cipővel és ármérséklö hatással lesz a cipőpiacra

Next

/
Oldalképek
Tartalom