Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-28 / 118. szám

Sylregyháza, 1921. májni 28. * Szombat XU1. évfolyam. * 118. szám. SZABOLCS VÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS MAPttJUMA ,1 árak: h«tyMn : »0éaz évr* W«K. MO K»vagyed4vr« 90 K, ejy N>n»pr*80K, vfr Wwm •9é*a fcrr* 800 K, fétévr* 180 K. W K, •ty Mntpn 80 K. — Sfgm Mim éra a fcoroo*. At^rfteMa JOBA EUlK iurkwxt« Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ T»l»1on 9a*rh»»rtí)béfl és ktadóh»v«t«l: SZECHENYVUT S. SZAM. td8. Po»taoh*qm Késtratokct iMMn lévők vUaaa. á amsetgyiilés ünnepli Áppöayi Albert grófot | Rakovszky István üdvözlő beszéde — Apponyi Albert gróf válazsa Budapest, május 27. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök, majd fesafilt figyelem között a kővetkezőket mondotta: Tisztelt Nemzetgyűlés 1 A parlament a nagy elvi ellentétek, politikai súrlódások harctere, ahol legritkább az érzelmek egybeforradása. Ma elsimul a csatazaj, önnepi béke honol közöttünk, hogy közéletünk legkiválóbb harcosát üdvözöljük, aki mindig csillogóan tiszta fegyverrel küzdött és mindig meg tudta őrizni politikai integritá­sának teljes épségét. Az igazak harcát küz­dötte végig félszázados politikai pályáján Magyarország legnagyobb fia Apponyi Albert gróf (itt a képviselők felállanak s percekig tapsolva éljenzik Apponjít) akinek ünneplése nemcsak egy politikai vezérférfiu ünneplését jelenti, hanem olyan esemény, amelyhez hasonlót a világ parlamentjeinek történeteben sehol sem találunk. Melyek azok az okok, amelyek a magyar nemzetet erre a hatalmas manifesztációi késztették ? Szerintem elsősorban az, hogy Apponyi Albert gróf már kezdetben helyes po­litikai alapra helyezkedett. Nincs olyan pálya az életben, amelyen a hiúság, becsvágy, ha­talomvágy, kincsszou.ju8ág, pénzvágy és ha­szonlesés annyira ostrom alá vennék aa egyént, mint a politikai pálya. Ez ellen csak egy vé­delmi eszköz van : az egyéni érvényesülésről lemondani a nemzet javára. Apponyi Albert gróf sohasem kereste a maga egyeni ambíciói­nak a kielégítését, hanem mindig csak a nem* ze* érdekeit tartotta szem előtt. Aki ezt el­mondhatja magáról, az vessen követ politikai tévedéseire. Ha a magyar nemzet is követné ünnepelt nagy fiánik példáját, akkor biztos volna feltámadása. Amikor a nemzet nevében üdvözlöm Apponyi Albert grófot és tolmácso­lom nemzetének legmélyebb háláját és elisme­rését, indítványozom: Határozza el a nemzetgyűlés, hogy Appo­nyi Albert grófot a legmelegebb szeretettel üdvözli, s elhalmozza szerencsekivánataival és hálaérzettel emlékezik meg arról az önfeláldozó tevékenységről, amellyel a külföld előtt eltiport hazánk ügyét képviselte. Majd Apponyiboz fordniva így folytatja Fogadja képviselőtársam ezt az üdvözletet mint egy szegény eltiport nemzet könnyes háláját, mely ebben a pillanatban elfelejtette nagy bánatát. Isten éltesse az emberi kor leg­végső határáig. A percekig tartó taps és éljenzés csilla­pultával Apponyi Albert gróf emelkedik szólásra és a következőket mondja: Tisztelt Nemzetgyűlés 1 A mai nap a legnagyobb megtiszteltetés számomra, de egyúttal súlyos kötelességet is ró rám. Egy félszázaddal ezelőtt léptem át a parlament küszöbét s őszintén szólva, nem vártam, hogy valaha ezt a napot megérhessem. Azóta már a negyedik nemzedékkel együtt szol­gálom hazám ügyét. Deák Ferenc idejében kezdtem meg parlamenti működésemet, akinek oltalma alatt annyi politikus fejlődött ki. S ha ezeknek a politikusoknak a parlamenti stüusa nem ii fejlődött olyan magaa nívóra, mint a Kossuth Lajos idejében, ha szürkébb volt annál és kevésbé stílusos, mégis olyan vitáknak lett szülője, amelyek a legszebbeknek mondhatók. Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső és Ugrón Gáboron kívül, hogy csak a legnagyobbakat említsem, talán nekem is volt ebben némi kis részem Az a kor, minden hibái dacára, nagy alkotáso­kat hozott létre, amelyek nagyságát igazán csak most látjuk, midőn romokban áll az ország. A XIX. század vezető politikusui közül ma már csak én vagyok életben, átéltem ha­zám pusztulását, de részese akarok lenni újjá­építésének is. A nemzetnek ez az elismerése ethikai értékű, tehát felül áll a pártoskodáson. Az imádságom ezután csak ez lesz: Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Ma­gyarország feltámadásában, Apponyi beszédét zogó tapsvihar kö­vette, a képviselők felállva tapsolnak és élje­neznek. Ennek csillapultával Rakovszky elnök indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését 30 án hétfőn tartsák, amihez a nemzetgyűlés hozzájárul. Az ülés befejezése ntán, amikor 8 kép* viselők kivonultak a folyosóra, még egyszer meleg ünneplésben részesítették az ősz Apponyi Albert grófot. Visszafizetik az ezer koronánál kisebb kényszerkölcsönőket Budapest, máj. 27. (Saját tudósítónktól. Hegedfis pénzügyminiszter legközeleb fel­hatalmazást fog kérni az 1000 koronánál|kisebb összegű kényszerkölcsönök visszafizetésére. Ér­tesülésünk szerint eddig 30 ezer kérvény vár ez ügyben elintézésre. A kérvényezők a leg nagyobb részben a szegény ..hivatalnoki karhoz tartozók. A kérvények báromnegyedrészét ed dig már kedvezően intézték el. A mai tőzsde hirei Budapest, május 27. Saját tudósítónktól. A legújabb tőzsdei árfolyamok a követ­kezők : Napoleon 710. angol font 960, dollár 235.5, francia frank 2000, lengyel márka 27.75. márka 369, osztrák korona 41, lei 397, szokol 352, korona-dinár 738. Zürichi jelentés : Budapest 245, Béc3 137.5, osztrák bélyegzett 102 5. Egyiptomban lázadás jtört ki Budapest, május 27 (Saját tudósítónktól.) Kairóból jelentik, hogy az egyiptomi fellahok fellázadtak Kairó és Alexandria között a telefonösszeköttetés megszakadt, a főváros­ban az üzletek zárva vannak, az utcákon ka­tonai őrjáratok cirkálnak. A hajógyár és kikötő munkásai sztrájkba léptek. A lázadást a bec­szülőtt munkások kezdeményezték. Mánuel Portugál király elfog­lalja trónját Budapest, máj. 27. Saját tudósítónktól. Lisszabonból jelentik, hogy a portugál forradalom helyreállította a királyságot, s Mánuel király már vissza is tért a fővárosba. A köztársesági minisztereket letartóztatták, a parlamentet pedig feloszlatták. Mika teendömka turánizmus terén ? Köveskuti Jenő vasárnap délelőtt előadást tart róla. Csütörtökön este Nyíregyházára érkezett Köveskuti Jenő, menekült állami tanítóképző intézeti igazgató. Köveskuti a cseh megszállásig a lévai áll. tanítóképző intézet élén állott. A gyönyörű intézet egyik építészeti büszkesége volt a Felvidéknek a az intézetben folyó kiváló nevelőmunkának az egész ország tanítói köz­véleményében példaadó híre volt. A zeneköltés­ben, zenepedagógiában és a szavak poézisébeo egyarant kiváló direktornak nevét több nivóa költeményes és novelláskönyv, zeneszerzemény, zenepedagógiai tanulmány tette ismertté, és a működése körében a magyar kultura mélyí­tése érdekében kifejtett munkássága jelentfis nevelőmunka gócpontjává tette a lévai képzőt. Most, hogy Köveskutit minisztériumi ki­küldetése városunkba vezette, A Turáni Kör gondoskodott arról, hogy Köveskuti Jenőt Nyír­egyháza nagyközönségével liceális előadás kere­tében ismertesse meg. Kövesknti vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház dísztermében a magyarságot ma legközelebb érintő problémák egyikéről, a turá­nizmusról fog előadást tartani. A turáni törekvé­sek ma, a szabad magyar külpolitikai orientáció és a megcsonkitottságában erős életösztönnel testvérek után kutató magyarság uj utakra téré­sének idején hatalmas tért hódított a turáni testvérnép szövetkezésének gondolata. De mik vájjon a magyarság feladatai a turánizmus szempontjából ? Erre a kérdésre vár feleletet a tájékozatlan magyarság és erre a létérdekünkbe vágó kérdésre fog feleletet adni Köveskuti Jenő a vasárnap délelőtti liceális előadáson. Az előadásra, amelyre bét megkapó szép­ségű, dalkompoziciót dolgozott ki a mult alkalom­mal oly nagy sikerrel a bemutatkozó turáni köri énekkar Lukács Béla tanár vezetésével, leg­tanácsosabb még ma megváltani a jegyeket az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom