Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-25 / 116. szám
2 JNftxxwÉaL ipari továbbképző tanfolyainok A Magy. kir. Technológiai Iparmuzeum fővezetése mellett, a békés időkben, az ország több városában tartattuk továbbképző tanfolyamot, így Nyíregyházán is. A háború megszün tette ebeket a taafolyomokat. Nem mintha a tanfolyamokat megtartatni felsőbb helyről nem ki?áoták volcsa, mert hiszen azokra hallgatókat minden háborús esztendőben igyekezett tobo rozni a helyi tanfolyamvezetőség, hanem azért mert akkoriban jelentkezők nem voltak. Ujabban, a Magy. kir Technológiai Iparmuzeum Igazgatósága ismét felveszi az elejtett foualat, de most már a kereskedelmi kormányzat kívánsága szerint, sokkal kiterjedtebb területen, mint a háború előtti időkben volt. Az ezirányu készségét igazolja az Iparmuzeumnak a helybe'i taufolyamvezetőséghez küldött irata, amely szerint az Ipartestület már nyilatkozott is abban az irányban, hogy mely tanfolyamok megtartását látná célravezetőnek. E tanfolyamok a következők lennének : 1. Ipari fogalmazás, közigazgatási és jogi ismeretek iparosoknak, 52 óra 2. Ipari számtan mértan és ipari kalkuláció, 52 óra. 3 Ioari könyvvezetés, 52 óra. 4. Építőipari szakrajz tanfolyam, 140 óra. 5 Fém és vasipari szakrajz tanfolyam 140 óra. 6 Asztalos ipari szakrajz tanfolyam, 140 óra 1 7. Lópatkoló tanfolyam, (később megállapítandó időtartammal) 9. Szabóipari vándortanfolyam, 4—5 heti időtartammal, napi 4 órai oktatással és gyakorlattal. 9. Cipészipari vándortanfolyam, mint előző. 10 Asztalosipari kikészítő ós csinozó tanfolyam, (pácolás, puliturozás) 10 Dapos tanítási idővel napi 8 órán át. Ehhez az Ipartestületnek felszerelt asztalosmühelyt kell rendelkezésre bocsátania. Oktatót, vándorlaboratóriumot (pácoló szereket) az Iparmuzeum küld. A háború előtt csak az 1—3 és a 8 és 9 tételbeli tanfolyamok voltak megtartva, a többi tanitásfolyamért előterjesztette kívánságát az Ipartestület, de akkor ezek megtarthatók nem voltak, akkor erre az állami költségvetésben nem lévén fed zet Ma más a helyzet. Ma már a kereske delmi minisztérium is belátja, hogy az iparnak erőteljesebben a hóna alá kell nyúlnia, ha azt kívánjuk, a jövő ipari generációtól, hogy tönkre silányított iparunk a hazai szükségletet kielégítse. Ma már nem szabad az osztrák ipar kitűnő teljesítőképességét a magyarok számára kielégítőnek tartanunk. Ma már be kell látnunk, hogy iparilag sem szabad osztrák mankón járnunk, valójában pedig gazdaságilag osztrák gyarmatnak lennünk, hanem ki kell fejtenünk minden erőt arra, hogy azt, amit nyerstermékeként produkálni tudunk, azt egyúttal fel is kell dolgoznunk készáruvá, hogy lakosságunk megélhetését biztosithassuk, hogy ezen a réven lakosságunkat is megtarthassuk hazánknak. Az ipari munka szinte teljesen szünetelt a háború alatt, ha a békeipart tekintjük Ami a polgári szükségletre való volt, a háborús iparon kívül, az az ipari rész, csak minimálisan és mindenféle pótalkatrészekkel és szurrogátumokkal dolgozott. Szinte azt mondhatnók, hogy a békeidei szakszerűség a munkában és az anyagban, talán ki is veszett. Kettőzött fontossága van tehát ma, a rendes szakipari munkától elszokott, (mert ilyenre mód sem volt) iparosoknak és azok segédeinek a továbbképzésre, hogy régebbi isme • reteiket felújítsák, azokat az ismereteket gyarapítsák. Hiszen az ismeretek bővítéséből nemcsak önmaguknak szereznek hasznot, hanem még a nemzetgazdaságnak is szolgálatára lehetnek. Elgondolható, hogy a tervezésnek, a szabásnak és az anyagok gondos ós pontos kihasználásának, alapos megtanulásával mennyi idegenből származó anyag megtakarítása jár a nyomán. Mennyi nemzeti vagyon nyer megóvást ezen az uton. Fülem| hallatára mondotta egy vidéki ipaiei, hogy ax kéaa még, hogy a naagre: delő vegye meg az anyagot. Majd megmutatja és bebizonyítja, mennyi hulladék van egy pár csizmának elkészítésénél. Majd elmegy a kedve a megrendelőnek az anyagvételtől. Ez csak példa és a vidékre vall. Da ha átérezzük mindnyájan, hogy minden darabka anyagnak észszerű felhasználása nemcsak a magunk, hanem nemzetgazdaságunknak is nyeressége, ak kor a továbbképzés fontosságát elismerjük. Pisszer János Kis diákok majálisán Nyíregyháza, máj. 24. Sajat tudósítónktól Egy kevéssé fenyegetett Szél úrfi, ugy, hogy még a rendező bácsik is neheztelni kezdtek rá, mert hiszen mindoa olyan pompásan ment Hétfő reggelre tűzték ki a nagy örömök ünnepnapját, a gyermeki szivek ünnepét, amely virágosabb és színesebb a nagyok talmi ked vénél, a háborútól fogságba vetett gyermek majálist, mely lagékesebb viganójáb* öltözteti a Sóstó erdejét. Már vasárnap délután atbul lámzott a kedves nyugtalanság a városon Majális, majális ... ez az ozónos ftellemü szó muzsikált a fülünkbe mindenfelől. Estére aztán együtt volt minden készség. A dobisok nagyszerűen tudUk dobolni, a kis zászlócskák szépen oda voltak készítve, a sok sok Pistát, Jancsit, Iluskát korábban le fektették, hogy annál nyugtalanabbul aludjanak el, mart hiszen ebbe az ünnepre ébresztő álomba is bemuzsüált: msjáüs, majális . . . Hétfőn aztán koránkelővé lett a nagyctalvó is és a város u cái m ndenfelől ontották az embsrélet bimbózó virágait. Fehérruha, magyarruha. színes májusi csokrok és füzérek, és nemzetiszínű zászlók ezerje, színek ékes kaleidoszkópja ós minden mozgó kis színfolton két meleg ragyogású pont: a szive igazából örvendező gyermekszem gyémántja. Én ebben telek el, örömem ebből a fényből fakad, mert hiszen annyi szomorú gyermek tekintet vádolt bennünket emberirtó zord napok során. Most íme feltámad a jóság, jók a nagyok, örvendeznek a gyermekek . . . Az utcák szakadatlan virágfüzéréből gazdag himezésű drága szőnyeg terül a Bessenyei térre, ahol a jó ós gondos tanitóblc-ik tervrajza szerint találkozik a város valamennyi elemi iskolája. Nyolc órára együtt van u.indanki. Dobpergés, énekszó, itt kedvei karének: Szabó Géza ref. tanító dalkara. A Vay Ádámutca felől a lengyel himnusz hangjai zendülfelénk, az állami tanítóképző-intézet gyakorló iskolája érkezik ifjú tanitóbácsik vezetésével. Cigányzene kísérettel jönnek az egyes nagyobb csoportok. A Bessenyei tér dus virágba borul, felette nótás zömmögése az utrakészülésnek, mint ahogy méhecskék zsonganak akácvirágos lomb felett. A színes teret nagyok sokasága szegélyezi. A gyermekoszlopok mentőn mindenüt ott örködnek a tanitóbácsik, tanitónénikék. Szülők és érdeklődők sokasága hullámzik fel s alá A gyermeki öröm fénye ragyok arcukon. — Milyen szép, ugye, milyen gyönyörű — mindenütt ezzel fogadnak És a nagyok itt gyermekkori emlékekre gondolnak, régi színes nyíregyházi majálisokra, Benczy cigány siró hegedűjére. Milyen tiszta, derűs is volt az a gyermekkor Ez a mai nap, mintha azt a boldog békés multat élesztené újra. A májális részleteiről tudósítónk az alábbiakban számol be. Sic volo, sic jubeo, tehát megtörtént a várvavárt majális, melyet méltán nevezhetni dr. Prok Gyula iskolafelügyelő szervezte ünnepélynek, amennyiben ő volt az akadályok elhárító ereje, a közbenjáró és mint a császárszállási majális híradásából is tudjuk, vendég invitáló. A nyughatatlan gyermekvér már kora 6 órakor kihajtotta a gyermekeket az utcára, virágot venni: dobot, zászlót, ruhát díszíteni. Az ezreket számláló kicsiny sereg zene, dobszó mellet, zászló erdő alatt vonult ki s egynegyed tizenegykor a Szeréna lak előtt állt. Itt már javában folyt a hus szabdalás, ennek főzése d. u. kettó're készült el. Ha az éhes farkast elriasztja a zenesző, ugyanez a recipe használt a gyermeki éhes gyomornak A fekete gyerekek egy kettőre ráhúzták a ropogós csárdást s ezzel a sarkon forgó apróság elfelejtett a gyomor muzsikájára hallgatni. A közebéd tehát — a szokás ellenére — eló'bb volt a gyermekek ebédjénél. Az ebéd kezdetén Sáray Elemér húzta Rákóczi induló figyelmeztetett, mely után művészies játékának remekeiben gyönyörködött a hálás közönség, míg megszólalt elsőnek Oeduly Henrik s közismert eloquentiájával éltette Horthy Miklós kormányzónkat. Kubacska egyesületi elnök az öt felekezet lelkészeit, dr. Fekete a katonaságot. Vargha a polgármestert, dr. Bencs Kálmánt, Énekes prépost a tanítóságot, László a majális és tanítók ügyének lelkes felkarolóját, dr. Prok Gyula iskolafelügyelőt éltette. Jármy dr. főispán szónoki beszédében kiemelte a lelkek reformálásának szükségét s megkapó szavakkal tolmácsolta azt az érzést, mit a gyermeki lélek gyakorol, reményt, hitet erősítő erejével a nagyok lelkére. Dicsőítette a nevelés munkáját s az elismerés legszebb szavaival adózott a sziv nemesitőinek és a hazafias nevelőknek. Nandrássy elnök Konthy dr.-t, Benkő tanfelügyelő a tanítóságot. Prékopa Bogár főjegyzőt éltette. Elhangzott a tus, az óra már hármat mutatott, midőn egy történelmi pillanatra megáll a tudósító ceruzája: Reviczky ezredes feláll s lelket felemelő beszédében, eddig még nem ismerhetett érzéseket váltott ki a civil kebelből. Ez az első eset, hogy a katonaság illusztris képviselői megjelentek Zugó tapsviharral kisért beszédében a tanárokat és tanítókat köszöntötte. Bencs Kálmán a neki tulajdonított gazdag érdemeket szerényen a képviselőtestületre hárította. Friedmann a veterán tanítókat s a tanítók Nesztorát, Orsovszkyt éltette. Dr. Prok Gyula szónoki hévvel, lelkeket felrázó beszéd kíséretében éltette a nemzet és honvédő katonákat nevelő tanítóságot. Dr. Vietórisz József a magyar anyákat, a tanítónőket, dr. Zelenka a tanítónőket és a tanítókat, dr. Konthy a feministákat, kik gyermekeket szülnek és nevelnek, éltette. Félnégykor vége volt a 4 fogásos ebédnek, mely lucullusinak mondható és elsőnek, mely közmegelégedést keltett ugy minőség, mennyiség tekintetében, mint a kiszolgálást illetőleg. 175 teríték volt. Ekkorára már az ingyen ebéddel is végeztek, hol a tanítók közül Steiner, Kiss, Szabó Géza, Szilvássy fáradoztak és szolgálták ki a szegényeket a képezdésekkel. A játéknál Ferenczy és társai, az ingyen és fizetéses táncnál a rendezők fáradoztak a mulatság sikerének előmozdításán. ... De már: „ Este van, este van, kiki nyugalomba. Elektromos berendezésekre vonatkozó szabványa Az ország energiagazdasági fejlődésének egyik legfontosabb követelménye a feszültség ársmrendszer és periód jsszácn normalizálása, e szabványokat a keresk. m. kir. miniszter ur az összes érdekeit országos szakegyletek és érdekelt érdekképviseletek bevonásával tartott értekezleten megvitatta az illetékes hatoságokat, intézeteket és állami vállalatokat p?did>g 59265 —26/921. sz. körrendeletével felhívta, hogy elektromos berendezéseiknél és lehetőség szerint meglevő berendezéseik bővítésénél s megállapított szabványoi váltakozó áramú feszültségeket, áramrendszer es periódusszámot alkalmazzák, vállalkozóikkal és szállítóikkal alkalmaztassák és a magút hatáskörében hassanak oda, hogy e szabványok alkalmazása minél saélesebb körben terjedjen el, oly célból, hogy az uj létesítmények egységesen készüljenek s az egyes berendezések kölcsönös együttműködőiének, összekapcsolásának és kisegítésének akadálya ne legyen. A szabványok, melyek részletességüknél fogva e helyen nem közölhetők, az érdekeltek által a keresk, és iparkamara hivatalában egész terjadalmflkbaa betekinthetők.
