Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-03 / 75. szám

6 1921. április 19. Cís'i azt. hogy rab vagyak, ne hagyd felijtim Ir. Vielöria Jizulnsk a FMM! tartott iliadMMl „Cífek azt, hogy rab vagyok, na hagyd íolejtenem I ' Tompa Miháiy „Gályarab' jáa&k GE időszerű fohászával kezdhetünk ma szomorú joggal minden előadást, amellyel a már terma szettől egységes Mfigyarorsság visszaállításának nemzeti ós emberi érdekét kivácjuk nzolgálui. Mert rab ez a mi szegény magyar ha 2ánk. a győztes nagyhatalmak rabja, mióta elvesztettük a szerencsétlen világháborút, s egyben nyomorék is, a mások győzelmi to?á« nas hulladékain rágódó úgynevezett utódálla­mok nyomoréka, m óta kapzsi népek élősköd­nek a nsmtelanül megcsonkított államtestnek orvul elízaisitoU részein. De a rab kiszabadulhat börtönéből ha nem engedi elsorvasztani életerejét, s még a halott is feltámad sírjából, ha nem maga ke­resi mindenáron a teljes pusztulást. Te tudod, Uram, hogy mi továbbra is éini, a halálon is diadalmaskodni akarun's. „Cfak azt, hogy rab vagyok, ne hagyd felejtenem 1 4 S miért nyomorék Magyarország földje, miért rab Magyarország népe? Mert a szövet­ségestől móllá'! elvárható hőséggel állotta meg helyét abban az önvédelmi tusában, amelyet igazán az egész világ ellen kellett végigküz­lenie És kinek rabjai és nyomorékai vagyunk a világ csodálatára méltó öafeláldozásu ik árán? Azoké, akiknek számító cselszövésénél csak gyávasága s alattomos aknamunkajánál csak hitványsága nagyobb, mikor halálra ítélnek, megostoroznak és keresztre taszítanék egy mindenkép jobb sorsra érdemes nemzatet. Kifelejthetem a mult dicsőséget, a jelen nyomorúságát, a jövő elégtételét: ,csak azt, hogy rab vagyok, na higyd felejtenem!' A rab­ság iudnta gyötörjön ébrenlétemkor, a rabság gyötrelme ssavarjon fal álmomból, mert csak fcttSl a pihanast nem ismerő láztól s e leg­szentebb lázban végzett munkától várhatom sorsunk jobbra fordulását! . . E bemetés után as előadó 94 darab, részben színes vatitett képben mutatta be a Magyar Femdék természeti szépségeinek, he­gyeinek, vöigfeiaek, barlangjainak, tanainak, tolyóinak, lovag várainak, fürdőinek, nyaralói c-k, földművelésének, állattenyésztésének, bá nyászatának, kézi és gyári ipaianak, városai­nak és műemlékeinek jellemző példáit, s magi sajnálta a legjobban, hogy e tekintetben igen korlátolt anyag állott rendelkezésére. Rámuta­tott arra a tényre, hogy a természeti szépsége­ket a magyar kaimra tet e mjgkögelitheíökké, 8 ugyarcssk a magyar ku fura kmatta fel a termész3ti erőit rejtett kincseit is, hogy azokat as emberiség javára értéke jitse, mert gyógy­forrásaink, fürdőink, egészségügyi inttzfényeink k mi körü'tekintésüaknek, munkánkrak és á* őozatunknak Jöjzönhetik létezésüket, s ha soulókép Rít az utat, amsly az igénytelen tót és rutén lakosság egyszerű faházaitól a mű­vészet remekeihaz vitt el, ugyancsak a magyar müvelődésvsgf és áldozatkészség tet e járha­tóvá Rákócsí koporsójára mutatva e szavak kai végezte mondanivalóit az előadó: ... Ott nyugszanak a hamvak; de nyu­godhatik-e Rákóczi lelke, ha látjf, hogy mivé lett az ő hazája, a mi boldogtalan Magyaror­szágunk? Lealázva, meggfuiázva; megtörve, megcsonkítva, szertedarabolva vonaglik egy aíoksuly alatt a kétségbee ss gyötrelmei ?el s » végpusztulás veszedelmével , , . Njugodha tik e Rasóczi lelke, ha látja, hogy drága crök »ége tehetóflen prédája lett annak az idegen bitorló uációnsk, amely nem fö ónyes ráter­mettségével, nem is az erősaob jogán, hanem hitvány árulásának könnyelműen odavetett kon« cáui kapta meg a hűséges tótok, németek ós rúténak honf.vérétől annyiszor utegízeotelt Ma gyár Felvidéket Nem, és újra nem ! Rákóczi lelke kitör ebből a koporsóból, számonkéri bűneinket, számbavöszi ellenségeinket, s m'g szavával minket ostoroz, kardjával odamutat, ahol az ellenség van. S te mégse látnád, mégse halla­nád, mégse értenéd, mégse követned őt, as egyetlent, a legnagyobbat, a iegmagyarabbat ?! Ha meg kell halnunk haljunk, meg di­csőén és drágán a becsület mezején ; de ha élői akarunk, fel az arccal, fel a karral, fel a lélekkel a legszentebb küzdelemre, mert csak a dicstelen sírból nincsen feltámadás! Panasz a gőzfürdő ellen Attól a jogos méltatlankod ístól eltekintve, amsly a fürdöárak indokolatlan fe'csigázá?a miatt észlelhető a közönség körűben, nem hall gathstjuk el azt a p&nasst sem, hogy ebben a városi üzemben a kiabáló feliratokon kivöl fcbsolute &e®mifé e intézkedés nincs a higiéna követelményeinek betartása éa batartatása cél­jából. Miután a nagy medencének nincs állandó vizcseréje és egy délelölt ugyanabba a vízbe 30—50 fürdővendég is belép — okvetlenül megkívánható, hogy minden fürdővendég előbb melegzuhany alatt lemossa magát. Erre a be­lépőt nemcsak a kifüggesztett felhívásokkal, hanem egyébként is rá kőlleae szorítani és a berendelnek is oly&nnak kellene lennie, ami ennek a rendszabálynak a betartását előnaoz ditsa. Ezzel szembúi azonban régóta azt ta pásztóijuk, hogy a berendezések hiányossága épen ellenkezőleg hátráltatja és akadályozza a fürdözőt eanek ». feltétlenül szükséges intézke­désnek a végrehajtásában, amennyiben a nagy medmea teremb»n nincsen se meleg, se lan­gyos zuhany. Már padig nem .mindenki ugy vau edz^e, hogy egyenesen hideg zuhany alá tartsa tagjsu't és alaposan lemossa magát. Ha már ol/an pá dátlanul draga a fürdés lagsl bb fcdják meg a komfortnak és bizton ságnak azt a minimumát, ami nslkül gőzfür­dőt (.' képzelni sem iaíset. Fái as aasfa.lt mliett A nagy fahiáuy miatt az u'cikon sok fát kivágtak h télért. Azon ki?ül is so'í a pítolni való msrt az utóbbi éves zavarai közt er, 8 a vá"o KépíiSzoü dologra kevés figye'mst foirdí­lOit&is az illetékesek. Nam is csodi Mo i örömmel láijus, hogy ebben az irányban is se­rényei folya-r k a muokálato* A Kossuth tör kiveszett gesztenye-fáit is szspan kipótolta a vírosí kertész Legyen sstbad eaaél a'kérde­nél ö^y akíUÁ ia dologi';* felhívni a v&roi ha tóság figyelmét. Amilyen célszerű és szép ha az aszfaltjárda mellett alkalmas lombfák SÍO­gélyezik utcákat, ép oiy káros az aszfalt­járdára, ha mellette túlnőtt faóriisok terpesz­kednek Az árny kukat m^g cak meg%Ö8 Ön nők, de bisony a gfök;reik nagyoa megroa gáljik magá: aa aszfaltjárdát. Most amisor as aszfaltburkolat pótlásához ós kiigasiíáaához alig lehet anyagot szorozni, e?. kérdés nagyon is magsiiviölandő. Most van az ideje, hogy ebeket a terebélyeget alkalmas fákkal kicier^ijék. Menetdijemelés a villamoson A Képviselőtestület & villamos forgalmi menetdijakat folyó óv április 1-től kezdő ag a következőképen állapította msg: Menetjegy Nyiregyhíza átrakó-Erdői ki térő, vtgy E dii kitérő—Sóstófürdő között 3 K Nyíregyháza átrakó— SóatÖ „ 6 K Gyermekek 10 éven aiui a fenti m6net dijak faiét fizetik Arckápss igazolvánnyal bíró köztisztviselők Bessenyei tér—Sístó fcözö ti forgalomban 120 fillért íizatnok Havi bérletjegy ára: Átrakó áll.—E dei kit. között hivi 150 K Köztisztviselóiiek 50 K Átrakó áll —Sóstófürdő „ „ 300 K Kőz i«ztvi;előknck 100 K Muakáí bárle jegj ek: Bessenyei t —Erdei kit vonalon heti 20 K Bessenyei t.—SóaíóizőlSt. „ „ 40 K A Szabolcsvármegyei Ttstaevelési Biaott­ság a tavasz sportolásra alkalmas és agának beálltával folytatja tavaly megsezdstt szervező munkáját, amelynek a sportszellera általános feller>dité»e a célja. A b;zo;tsag, mely a ren­delkezésére bocsátott Fera.'Czi István tiaarb.n kitűnő és bu—gó szakembert kapott, pénte&en délután Rikovszky István ezredes (ítnöklete alatt értekezletet tartott. Az értekezleten Fa­renczi István referált a bizottságnak az itja­sági egyeiülstek megalakítása érdekében vár­megyesserta megindított mozgalmáíiox eddigi eredményéről, mely már több községben meg csak minimális, mégis jóval több, mint ameny­nyit más vármégyék testneveiésí bizottsági ed dig elérni tudott. Jáv^shtot tett tz eddig eiert sikerek növelése érdekében és e javaslatok alapján dr Krómy Károiy, Rakovszky ezredes elnök, Bankő András kir. tanfelügyelő, Margó­csy kereskedelmi iskolai igazgató szakavatott hozzászólásai után elhatározta u bizottság, hogy nyomban megalakítja Nyíregyházán ifjúsági egyesületet, melynek sikerei bizonyára buzditólag fognak hatni az egyes községek sportkedvére is, továbbá megkezdi a város valatnenayi elemi iskolájában V—VI osztályá­ban a rendszeres testnevelő tanításokat, a középiskolai itjuság számára pedig nagyszabásx torr<iver*enyt rendez, amelyen részt fognak venni a város valamennyi iskolái A Magyar Athlétikai Ssövetaég Kelet­magyarországi C50p0rtjs autónómiát nyervén a napokban tartoita meg közgyűlését, amely a nyíregyházi sportéletet eredményesen érintő sikerrel folyt le. A közgyűlésen felmerült kon­troverziák békés kiegyenlítésében nagy szerepe volt KOOJ László sikeres feliépásének. A meg­választott iisatüiarbja tekinteiyes képviseletet nyert városuaí. Dr. Krómy Károlyt a Nyelve elnö­két egyhangúin alelnökké választották. A tízes bizottságba a Díyatv} részéről Koos Lásaló, dr. Tóth L-is«ló kerültek be. A kisvardiiak közül Kojdo.- Áladar es Horváth Báu karUit3k a tizes bizottságba. A fegyelmi bizottság emöka is nyiregshází: Koos László lett. A csoport önátíó müíödáse a nyiragy&ázi a'hlótika jÖ7ője szempjntjábM i^en biZvata pre-grammat ke­csegtet Mikor indul a Nystvc Debrecenbe? A Nyetva mérkőző csapata a debrecmi versenyre vasárnap délsiőtt 11 órakor indul autóval a Korona szálló elől. Éj­Az éj iotúháu, mozdulatlan áll. Rejteim 3, sötét — megváltóra vár. Ssjtések, vágyak, lappangó tüz, titkon ejteít köanyek. A soi letűnt képhez mennyi emlék ÍÜJ, oly csábosán, szelíemszárnyjn jönnek. Már itt vannak, érz6m parázna csókjaik, démont tűzzel ölelnék karja k. Lángol köröttem, vágy virágözön, tüzét még forróbb ciökkai öntözöm 1 Köröl tünk lágy, kabitó iliat&r, a varázsk-Sp eltűnt —- kint hajnalra jár . . . szatmári Mester Géza. — Tavaszi divat-harisnyák drapp, szürke, bagaria sárga, barna, fehér és fekete színekben, selyem, fiídeRo, raouslin stb. minőségekben, férfi zokuik, gyermek divatzokuik és pitení. harisnyák, nagy választékba a leszillitot olcsóbb árbaa vásárolhato Huagária Cipőgyár üzletében Nyíregyháza Zrínyi I, u. 5. — A n é, hölgyköeönséj a legújabb bécsi modell formákra elkeszüit női szalma és tagdl kalapokat megtekinthetik & Kalapüsemben Ér­utca 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom