Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-23 / 91. szám

Nyíregyháza, 192!. április 24, * Vasárnap ILII. évfolyam. * 92. szám. SZABOliCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA BKJflzetésI árak: hatyban : egéss évre-SáOK, félövr® 30 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K, vldákefi: •gisz évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alspitotta JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ S«erke»ztÖ3ég ás kiadóhivatal: S2ÉOMENYI-UT 0. SZÁM. Telefon szám 130. Posiaoheque 29&M* Kéziratokat nem adwnk vissza. Hat évaMagyar Vöröskereszt Egylet A Magyar Vöröskereszt Egylet körlevelet intézett valamennyi vidéki vármegyei és városi választmányához és fiókegyletéhez, amelyben felhivja a választmányok figyelmét a csatoltan megküldött jelentésre. A jelentés, mely a Vöröskereszt Egylet rendkívüli teljesítményekben gazdag legutóbbi ihat esztendejének érdekes képét tárja fel, az 1914—1919. esztendőkről szól s átvezeti az olvasót a Vöröskereszt munkásainak a háború­ban megtett fáradságos és dicsőséges utján. A Vöröskereszt Egyesület ez év január 14-én naggyülést tartott, amelyen Horthy Mik­lós kormányzó, a legfőbb védnök is jelen volt. A szabolcsvármegyei választmányt gróf Dos­stwffy István képviselte. Dr. Farkas László fő­titkár ezen a gyűlésen ismertette a most meg­jelent, hat évről szóló beszámolót. A jelentés, mely a legszélesebb rétegek érdeklődésére mél­tán tarthat számot, 10 fejezetből áll. A hat évi események ugy vaünak csoportosítva, hogy kü­lön tárgyaljál* a hadszintéren működött intéz­mények és külön a hadszinté; mögötti ország­részekben kifejtett munkálkodást. Azután kiter­jeszkedik a szófiai misszió és a konstantiná­polyi kórház működésére, külön részletezi az egylet vagyoni állapotát, megemlékezik a nép­köztársaság és az úgynevezett proletárdiktatúra bukásával miként vette át a központi választ­mány as egylet kezelését. Megállapítja a jelenté?, hogy azok a ke­retek, amelyebet a bébe idején a háború ese­tére meghatároztak, igen szöknek bizonyultak és azokat minden téren tágítani kellett így a tervbe vett 1 tábori kórház és 2 tábori raktár helyett felállítottak 3 tábori kórházat, 1 se bészcsoporiof, 5 tábori raktárt, 8 anysgraktárt, 3 bórházvonatot, 6 segélyvonatot, számos egész­ságügyi osztagot, ami által lehetővé vált, hogy a magyar vöröskereszt valamennyi harctéren jelen legyen intézményeivel. A mögöttes országrészekben is szaporí­tani kellett az egészségügyi intézeteket. Béke idején 46 828 sebesült és katona részére biz­tosított kórházakat az egyesület. A háború ele jén azonban mindjárt aján'atokat gyűjtött és a kórházi ágyék számát 91935-re emelte Beteg­nyugvó állomások keletkezett 3396 ággyal, üdítő otthon ok 2100 ággyal, számos üditőállo­más, ahol nemcsak a hetegek és sebesültek, hanem az átvonuló egészséges katonák is üdü­lésben részesültek. Az ápolt betegek, sebesül­tek, lábadozók száma több millióra növekedett és ámbár ápolási dijak címén a hadikincstár terhére 130 milliónál többet folyósítottak, az egészségügyi intézetek csak ngy voltak fenn­tarthatók, hogy céljaikra gyűjtéseket rendeztek és azokban a közönség nemcsak készpénzben hanem értékes természetbeni adományban ia részt vett. Kiváló szolgálatokat tettek a tudósító iroda, a hadifoglyokat gyámolító és tudósító­hivatal, a lábadozó sebesülteket elhelyező bi­zottság és a szeretetsdomány osztagok is. A választmányok és fiókegyletek a köz­ponti választmánynak hűséges segítői voltak. Sajnos, a megszállás folytán a választmányok és fiókegyiotek közel kétharmadrészét elvesztette az egylet és 1920. végén már csak 25 m6jyei 3 vidéki, 37 városi választmány és 466 fiók­egylet felett rendelkezhetett. A központi ügymenet nagy arányokat öl tölt, a központi választmány hat év alatt 700.000 darabnál több közönséges és ajánlott leveltt, továbbá postacsomagot bocsátott ki. Az évi jelentést gróf Csekonics Eodre annak felemlitésével egészítette ki, hogy I. Fe­rencz József hagyatékából az örökösök tekin­télyes összegű adományt ajándékoztak a ma­gyar vöröskeresztnek. Megtudjuk a jelentésből, hogy Szabolcs­vármegyében 1920 december 31-én a követ­kező választmányok működtek: Szabolcsvár­megyei választmány, Nyíregyházi városi vá­lasztmány, Apagyi, Balkányí, Bessenyődi, Bűd­szentmihályi, Dadai felsőjárási, Kisvárd&i járási, Laskodi. Leveieki, Magyi, Nagyhalászi, Nagy­bállői, Nyiradonyi, Nyirbélteki, Nyirbogdány, járási, Nyiribrányi, líyirmídai, Nyirkércsi, Öfe­hértói, Orosi, Öri, Petneházai, Polgári, Tisza­dobosi, Ramocsaházai, Tiszabüdi, Tiszadobi, Tiszaeszlári, Tiszai járási, Tiszalöki, Ujfehértói, Vcjai fiókegyletek. A Vöröskereszt Egylet jelentésebői fel­táruló nagyszabású teljesítmény áldásait a had­viseltek százezrei tudják s ezt a jelentést bi­zonyára hálás kegyelettel olvasgatják át sok ezren. Seperjen ki-ki 2 portája előtt A népjóléti miniszter a köztisztaságért Nyíregyháza, ápr. 23 Saját tudósítónktól A népjóléti miniszter megszívlelésre méltó rendeletben fordult a törvényhatóságokhoz a városok köztisztaságának feltétlen biztosítása érdekében. A miniszter hangsúlyozza, hogy a melegebb időszak beáltával szigorú köztiszta­sági intézkedésekkel, ha szükséges, a múltban kialakult és e kérdésben legtöbbször felületes intézési módokbal való szakítás árán s uj eljárások segítségével kell biztosítani az utcák és közterek tisztaságát. A háborús évek óta egyes városok ugyancsak elszoktak a tisztaságra kenyes régebbi idők szigora ntézbedéseitől s csat megnyugvással fogadhatjuk a miniszter sürgető szavát, mindannyian, akik a poros, egészségtelen utcákon tehetetlen szomorúság gal állapítjuk a köztisztaság terén mutatbozó gondatíanságot. A népjóléti miniszter elrendeli az utcák és terek naponbint való locsolását és seprését, amennyiben pedig egyes bözségek nem rendelkeznének a naponkint való locsolás­hoz, sepréshez szükséges berendezkedéssel, kötelezzék a lakosságot, hogy a házuknak meg­felelő utcarészletet, a ház előtt hssonló járdát és kocsiutat. annak középvonaláig naponta legalább egyszer maguk öntözzék és seperjék. Kíváncsian várjuk, miként foganatosítják ezt a rendeletet Nyíregyházán, ahol igen sok helyütt még az idvarokat sem tartják tisztán Megjegyezzük, hogy a miniszter rendelete esak 1 nálunk tetszhetik rendkívüli újnak,* mert több , várost tudunk, ahol a házak előtt elhúzódó íj útnak locsolása és seprése évtizedek óta ki&la­' kult szokás, amelytől egyik lakó sem engedi a másikat eltérni. Kovács István Két éve annak, hogy mártírja lett lángold hazaszeretetének. Hideg, esfös nap a komor két év előtti keddnek, 1919. április 22-ének évfor­dulója s az a szomorú füz, mely sirja mellett jelképen a sebzett szívnek mély fájdalmát, ezen az évfordulón mintha feketébb gyásszal hajolna meg. Az ünneppé avatott napon kevesek csa­pata gyüi a sirhoz. A zajos tülekedésben ide­áljairól könnyen feledkező po'gárság szomorú tanújelét adja azon szálak ernyedtségének, ame­lyek összefűzik, amelyeknek pedig acélosan, egyszövetü együttessé kellene ösazefogniok azok lelkét, akik Kovács István vérével megpecsé­telt eszméit evangéliumoknak hiszik és vallják. * Kovács István mártírhalálának Nyíregy­háza városában ünneppé fogadott napján a nemzeti hadsereg képviselete, a Turáni Kör toborzottá kis ceapata a a főgimnázium telsóbb osztályának ifjai és tanárai keresték fel Kovács István sirját. A sírra báró Buttler Sándor helyezte el a Turáni Kör koszuruját Magyar honfi szivek­nek örök háláját tolmácsolta a virágkoszorúval, akik mint mondotta — nem követik Nyíregy­háza polgárságának példáját és eljönnek a sír­hoz, hogy a martirhaiáit halt hős jellemszépsó. geiből erőt merítsenek arra a küzdelemre, amelyet, érzik még meg kell vivniok. Kéri a hős szellemét, fohászkodjék ott fenn ezért a porbasujtott hazáért, amelynek földjében Kovács István nyugalma is csak akkor lesz boldog, ha újra szabad lesz, naggyá lesz ez a haza, A nemzeti hadsereg koszorúját Oehm Tivadar ez­redes helyezte el a síron A főgimnázium ifjú­sága a sir mellett felsorakozva elénekelte a Himnuszt, majd Máyer Béia VIII. o. t. sz ön­képzőkör alelnöke lendülettel, gondolatos és forró érzéstől áthatott beszéd után virágot ha­lyezett el a síron az ifjúság nevében. A kegye­letes emlékünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. * A Kovács István évforduló kapcsán élén­ken tárgyalták a városban annak szükségessé­gét, bogy a megalakult emlékbizottság lépjen határozott akcióba s keresse meg annak mó­dozatát, hogy addig is, mig az emlékműre való gyűjtés befejezést nem nyer a az emlékmű fel­állítható nem lesz, megfelelő eszközökkel elő­készített, méltó ünnepség keretében áldozzon a polgárság Kovács István vértanú emlékének. Értesülésünk szerint a város képviselőtestüle­tében is szófá fogják tenni az április 22 ének évről évre való kígyeletes ünneplését, amelyet maga a város volna leghivatottabb megfelelően megrendezni, mint ahogyan évről évre stílsze­rűen gondoskodik március 15 ének megün­nepléséről. Ára 2 borona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom