Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-28 / 95. szám

Nyíregyháza, 1921. április 28. * Csütörtök XLII. éyfoJyam. * 95. szám. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA svtrs" nam adWlfc Hiietési árefc: biMm : egész 4tf»8!O K, tétévre i K, negyedévre NK.4W hónapra 90 K, vldéfeerv: •u évre 890 K. félév* 180 K, n«gf*ct4vre 80 H, héntprt 80 K. — lyM eatinw a korona. Atepitotte JÓBA ELEK Felelős szerkeMt* Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ Telefon SZtOHEMYI. Kéziratokat Mit mond Dvorcsák Győző? Aktuális külpolitikai kérdések — Amerikai utja Nyíregyháza, ápr. 27. Saját tudósítónktól. Rövid pihenő a harc után Tavaly őszön járt utoljára közöttünk Dvoresák Győző. Sok minden törtónt azóta: szomorúságunk a fájdalomig mélyült, átzúgott lelkűnkön Trianon zord vihara, a magyar nemzetgyűlés könybeluló szavakkal mondta ki a kónyszeritett igent, a gyilkos béke ratifikálását. A beletörés fájása azonban nem tudott megbénítani a beletörődés ellen való küzdés készsége át hatotta lassankint a nemzet minden rétegét s ha politikában, társadalomban keresztezik is egymást a szavak, egyben, az integ* ritásért induló küzdelemben értjük egymást, ebben mások nem, csak magyarok vagyuak. És ebben az átfogó nagy érzésben osztatlan lelkesedéssel, bízó és biztató szeretettel tapad a a tekintetünk, mindenkire, akiről tudjuk, hogy küzdésünk hivatott vezére, ntmutatója és úttörője a Golgotha után elkövetkezendőnek, a mindennapi Hiszekegy hitének, Magyarország feltámadásának. Dvorcsák e küzdelmes uttörés egyik hatalmas Bzakasza után tért közénk pillanatnyi pihenőre, Messze a tengeren is túlra ágazó utjának nagy diplomáciai állomásai voltak azok a pontok, ahol megállt és harcos munkájába fogott. Erre az útra állandóan rávetődött a njHgtalan cseh reflektor idegesen kutató fénye, neve fogalommá lett, mindjobban nyugtalanítójává az elnyomók lelkiismeretének, de elkísérte útjára a hü tótság és msgysrság szeretete és áldása is. Hadvezéri ut volt ez, amelyről nyert csata után tért közénk Dvorcsák Győző. Ott verte meg az ellenséget, ahol először koncentrálta az támadó erőit ellenünk, Amerikában, ahol a világ legnagyobb ámítása a pittsburgi egyezmény, Csehszlovákia alapkőavatása történt. Dvorcsák riadójára a tótok milliói maguk törték össze ezt a müalapkövet és ma már Csehszlovákia, mint leleplezett hazugság áll a meglepett világ előtt. Elhatároztam, bogy e nagy teljesítménye után felkeresem a közénk tért vezért. Kedden délben látogattam meg, abban a magyaros vendégszeretettől áthatott otthonban, ahol az ősszel beszéltem vele: Liptay Jenő házában. Lekötelező szívességgel fogad s ad információt agitációs munkásságának rendkívül érdekes részleteiről. Küzdelmének pihenő állomása ez CBUpán, a harc tart tovább, az ellenség idegesebben figyel, mint valaha s a diplomácia kato nájának kettőzötten szigorúak a titkai. Amit mond, az mind biztató sikert jelent, de éppen azok a hadállások, ahol legmélyebben ütött rést az ellenség bástyáján, ahol a legközelebb ígérkező a siker, azok hadakozásának nyilvánosság elé nem való tényei. Mikor lesz a beszámolója f Az volt a terve, hogy vasárnap beszámolót tart Nyíregyházán, de ez a vasárnap május élseje lesz és a belügyminiszter véle aem tehetett kivételt, május elsején sehol az országban nem tartható gyűlés. A következő vasárnap, 8 án Betlen miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf és azok a politikusok, akik az egész országban figyelmet keltő nyíregyházi beszámolón okvetlen jelen akarnak lenni, akadályozva vannak. Dvorcsákot pedig a következő napokban rendkívül fontos misszió szólítja el, újra külföldre, ezidőszerint Svájcba, ahol Genfben a Magyarországba készülő határkiigazitó és jóvátételi bizottság politikusaival és diplomatáival fog tanácskozni. Csak ezután a svájci ut után május 15*e táján jön ismét Nyíregyházára, hogy itt megtartsa azt a beszámolót, amelyhez fogható mostanában nem volt Magyarországon. Szigoritják-e a franciák a trianoni békeszerződést? Az aktuális külpolitikai kérdések közül a Páriából most érkezett nyugtalanító hir van elötérber, amely szerint a franciák három pontban a trianoni béke szigorítása mellett foglaltak állást. Dvorcsák, aki jól ismeri ennek a hírnek minden 'eredő szálát, leleplezi e tekintetben a párisi diplomácia sakkjátékosait. Hogy mit látunk e lepel alatt, szintén nem szabad elárulnunk, de közölhetjük azt a meg állapítását, hogy a franciák de facto nem fognak nem tudnak változtatni a fenyegető hir szellemében a békeszerződésen, amely szó és vonás szerint kötelező minden hatalomra egyaránt. A lengyel rokonszenv A másik igen jelentős aktuális külpolitikai kérdés a kisantánt s ebben^ Lengyelország szerepe. Dvorcsák lelkesedéssel beszél a lengyelekről, akik síkra szállnak mellettünk. Az a hir, mintha Lengyelország tagja volna a kisantantnak, nem igaz. A kisantant ma Jugoszlávia és Csehország, amely az antant rokonszenvét eljátszotta. A lengyelekben ügyünkkel szemben táplált őszinte rokonszenvet Amerikában is közvetlenül érezte Dvorcsák, akinek agitációs munkája során hatalmas segítői voltak. Paderevszkynek egy Amerikában mondott toasztjából idéz s a szavak, amelyek a nagy lengyel államférfi ajkán Magyarországról elhang zottak, a cselekvés erejével ísegitettek ügyünkön és zálogai a kölcsönös fegyverbarátságnak. Miért ment ki Amerikába ? Dvorcsák nagysikerű amerikai utjának impresszióiról szombaton délután 5 órakor a vármegyeház dísztermében tartandó előadáson számol be részletesen Nyíregyháza város Ára 2 korona. polgárságának. Beszélgetésünkben iz amerikai ut főbb mozzanatairól kértem információt. Dvorcsáknak amerikai agitációs útját a Párisban folytatott tanácskozások előzték meg. Danielouval tárgyalt a magyar békeszerződésnek végrehajthatatlan intézkedéseiről. Danielouval sikerült beláttatnia, hogy a Felvidék Magyarországtól elszakíthatatlan, azzal összetartozó geográfiái egység. A francia diplomata ezzel szemben a cseh-tót ethníVai egységre utalt. Dvorcsák bebizonyította, hogy erről as egységről nem lehet szó. A tótoknak a csehekkel semmi féle egységük nincs, mig a magyarokkal ha mástól el is tekintünk, legalább szilárd geográfiái, gazdasági egységük^: van. Danielou ekkor végső érvéül a pittsburgi egyezményre hivatkozott amelyben 1918 tavaszán tizenhét cseh és öt tót, az utóbbiak minden felhata lmazás nélkül kimondják a csehszlovák egységet. A versaillesi haditanács 1918 augusztus 14 én a cseh szolgálatok fejében győzelem esetére megígéri a pittsburgi egyezmény alapján a tót földnek Csehországhoz való csatolását Cseh-Szlovákia régi történelmi határáig. Ezeknek soha nem létező történeti határoknak megállapítását egy cseh történészre bizzák, aki egy 1872. Kozmos kiadvány alapján a prágai érsekség jurisdictionalis hatáskörének határvonalai szerint rajzolja meg a történeti határokat. Ezt is hamisítással, mert mig pl. az érseM kerület egyik provinciája a: Kiskárpátokig a „Mudri hegyekig" terjedt, a történész ezt „Mátrának" vette és jóval keletre vonta meg a határt. így rajzolta az antant elé Csehszlovákia történeti határait. Dvorcsáknak Danielouval folytatott tárgyalásai után Amerikába kellett átmennie, hogy megsemmisítse a pittsburgi egyezményt, ami a tótokat felvilágosító hatalmas népgyűléseken sikerült is neki Miért tartóitatták fel Droresákot ? A csehek jól organizált kémhálózata jé eleve tudomást szerzett Dvorcsák támadásairól s azt mindenképpen meg akarta hiúsítani. Jó előre sürgönyöztek a newyorki bevándorlási hivatalnak, hogy Dvorcsákot ne engedjék Amerika földjére, mert ő Kun Béla embere, bolseviki. Amint január 8 án megérkezett hajója a nevyorki kikötőbe, feltartóztatták. — Ön bolseviki, mondotta neki a feltartóztató tisztviselő. — Ugye, ismeri Kun Bélát 1 Itt fog maradni a hajón, vagy elvisszük Ellis- Island ra. Dvorcsák 24 óráig volt őrizet alatt a hajón, másnap aztán Ellis-Island-ra vitték. Itt egy négy tagból álló bíróság hét órán át tárgyalta az ügyét. Jelen voltak hívei a magyar tót küldöttség lelkes emberei is, akik azért jöttek, bogy az érkező Dvorcsákot diadalmenetben vihessék a városba, őket is meghallgatta a bíróság, majd bocsánatkérések közt sok sikert kívánva néki, szabadonbocsátották.