Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-17 / 62. szám
2 s nyomorékká lett közöl anyánk: a magyar haza. Éa ezoDb&n wivdszeknek dacára cetn essm kétségbe. Éa bizom a ma$yar aép veleszületett józanságában s hiszem, hogy pillanatnyi eltévelyedését esakhamar kibeveri s be fogja látni a népnek miaden rétege azt, hogy nem azok az ő igazi jéb&rátai, akik hamis jelszavakkal szivéből az istenfélelmet ós a hsza?zsretetst kilopkodják s aranyhegyeket igerve neki, nyomorúságnál egyebet azonban néki adai nem tudnak, í auem igenis azok az ö igazi jóbarátai, akik öt Istent télai s hazát szsretni tanitják, — s ebből a jobb nseggyŐEÖdésből azutáa régi dicsfényében ragyog fel újra a kereszt és a nen.seti lobogó, a magyar nep dicső küzdelmeinek eme két ősi iránytűje és tanúja. , Testvéreim, magyarok! Egy nép sem fordíthatott még hátat az Istennek anélkül, hogy azért keservesen meg ne lakolt volau; egyember sem csúfolhatta meg édesanyját anélkül hogy bünénsk átka fejére ne szállt volna. Jaj volna a magyarnak, ha ama rettenetes leeke után, amelyet Istene és hazája pillanatnyi mefesu folásáért már is vett, magit észre nem venné, mert akkor elsöpörné Öt az Isten haragjaimat ahogy már nálánál nagyobb nemzeteket is elsöpört. Mikép a természeti világnak, agy az erkölcsi világnak is megvannak a maga törvényei, amelyeket büntetlenül át nem hághat seuki. Helyes az, ha a magyar nép széles rétegei reformokat igényelnek, mert hiszea tagadhatatlan, hogy sok javítani valö akad ebben as országban. Igen, olyan állapotokat kell teremt tenünk, amelyek között minden becsületes em ber megtalálja a maga helyét, minden becsületes munka megtalálja a maga méltó jutalmáés tisztességét. Meg kell akadályoznunk azt, hogy itten egyes kapzsi a lelkiismeretükön köny nyen tágító el*mek vigan ugrándozhassanak, mialatt sok törekvő, sok kiváló müvei ségü és értékes polgára e hazának a legelemibb szük ségleteket is nélkülözni legyen kénytelen Olyan állapotokat kell teremtenünk, igen amelyek kö zött minden igaz polgára e hazácak érazze a haza tdásanyai szivének a mslegét s na legyen senki mostoha gyermek, mert hiszen a hasa fogalma csak igy válhatik igazán szentséges oltárképpé minden polgára előtt; ámde amikor mi ezt óhajtjuk és sürgetjük, nem szabad elfelejtkeznünk arról, bogy javulás társadalmi és közgazdasági téren nem azáltal fog bekövetkezni, ha mi minden létezőt felforgatva nagy halálugrásokkal üres ábrándokat kerge tünk, hanem csak ugy, ha megfontoltan, lépésről-lépésre igyekszünk előre a haladás utján, egy pillanatra sem tévesztvén szem elői azokat a követelményeket, melyeket as isteni világrend és a msgyar nemzeti szellem előír. Nekünk komolyan vett keresztyén, erős, szinte lángolóan nemzeti alapon és a mindenrendű bscsületes munka megbecsülésén ksll ez uj Magyarországot felépítetünk Erre kell öszszefogóznia itten minden tényezőnek fent és alant, szellemi és kézi munkásnak, észnek és szívnek egyaránt. És nagyon sok szolgálatot tesz a hazának az, aki Lem ezt akarja és aki ma akár pártpolitikai, akár felekezeti, akár osztályérdekböl a magyarságban ellentéteket ssit, mivel e nemzet a reája váró feladatokat csak ugy fogja megoldhatni, ha az egy Haza oltára körül minden polgára gyüttérzö szívvel tömörül. A sara könyvében ?jövőnket illetőleg nem tudjuk mi van megírva. Lehet, hogy hazánkért még sok megpróbáltatást ke l majd elviselnünk — hát elviseljük! Lehet, hogy érette még sok könnyet és vért fog kelleni hullatnunk, — hát hullatjuk! Én csak egyet tudok, egyet érzek, és ast az egyet a végitéletbeli harsoaa halottébresvtő erejét el szeretnem odakiáltani misdea magyarnak: azt nevezetesen, hogy e hazában minden törekvésnek, minden kézmozdulatnak, a szivek minden dobbanásának, a hivő lelkek minden imájának arra kell irányulniók, hogy velünk szembea az a nagy igazságtalanság, mocdiatnám a világtörténelemnek legnagyobb igazságtalansága, mitlébb kireparáltassik s az JT^yiksidek: eztréres Magyarország újból visszanyerje régi határait Éi ha Kekünk, ma őszülő korban lévő polgároknak — amit na adjon léten! — nem sikerülne ezt megérnünk: ezt a forró vágyunkat és törekvésünket örökül hagyjuk tirsá ok, nemzetsm virága, magyar ifjúság! És tudjátok meg, hogy ntküok, apáitoknak, a sírban csak ugy less nyugovásuak, ha ti oszt a törekvésünket híven szolgáljátok- Ezt a törekvést szolgálja e hazában minden I A magyar anya lehalja csókjával lelkébe bölcsőben szentergö kisdedének; a magyar ara csókja estek a törekvésnek adjon tápot vőlegénye sziviben; és a ba'dokló anya is utolsó csókjával ezt hagyja örökül maradékainak S minden egyébb vá*y, törekvés és óhaj szoruljon egyelőre háttérbe eme legtöbb előtt. * Kedves polgártársak! Ismeritek-e a magyarnak legújabb gyászdalát, mely mint az edesanya ravatalánál felbúgó temetési ének megrázóan rezdült végig az igasérzésH magyar sziveken. Akkor látott oaprilágott e dal, ami kor odakint Párisban a haláléi ítéletünket szövegezték. Zokogástól hangos Duna Tisza partja, Kacagó ellenség Osztozkodik rajta. Suhog az őszi szél Késmárk mellett sírva, Nsgymagyarorizágot Most teszik a sirba, Igy volt ez megírva. Óh írja be, sötét' mementóként, minden magyar ember szivébe e dalt; irja ba ast, hogy volt idő, amikor a dicsőmutu és a nyu goti népeknek annyi szolgálatot tett magyarral kegyetlenebbül bántak el, mint egy rablógyilkossal; irja bs hogy akadt nemzet, anaely ,iirAsönak vállalkozott e dicstelen komédiánál; irja be, mondom, minden magyar ember szivébe ezeket és ne feledjen ! Megjártuk a Golgotát és megjártuk a temetőt is. Egyik lábunk bent van még a sir gödörben, án — azt mondom — kibuzzuk és élni fogunk I Mert dacára annak a sok sebnek, melyet e haza testén tátongni látok, én egy pillanatra sem veszítettem el reményemet e haza jövője iránt, mert van Isten az égben, akinek keze o t nyugszik a történelmen s aki igazságot szolgáltat mindenkinek érdeme szerint, amint a m-.gyarnak is szolgáltatott már számtalanszor. Oh szálljon bizalom és reménység szi vünbe ama régi 48 as máreius 15 bői, amely szintén egy hosszú, sötét éjszaka után való hajnalhasadás volt s hassa át a mai nemzedék szivét az a hazafiúi láng, amely ott fel'obogctt a amely annyi ciod&t nivelt annak idején. És testvéreim, barmi jöjjön is na hagyjuk el ma gunfeat! Jön még tavasz a sirhantokon megmozdul a rög s uj rügy fakad a száraz áfakon, hogy virágba bontsa újra a természet kopár óiét. Higyjünk Magyarország feltámadásában! S dolgouuak mindnyáj sn annak mielőbbi eljövetelén I . . . Éljen a magyar nemzét 1 Éljen a haza! Az ünnepi beszéd evangéliumi ereje mély megilletődéssel töltik mag a sziveket Nam viharzik fel a tömeglélek szenvedélye, de az érzések, amelyeket e szavak keltettek nem is a hangos lelkesedés, hanem a fsjdalmas magábaszállás forrás ai voltak. Az ünnepi besséd után a városi dalárd* a nyíregyházi gyalogezred zenekarának kíséretével a Nim, nem, soha! dalt énekelte el leudülettel, hatásosan. A kart minden szám után lelkesen megtapsolta a közönség. Az ünnepség egyik kiemelkedő pontja Dr. Vietórisz István alkalmi költeménye volt, ame lyat a szerző maga adott elő az aktualitás srejéval A hatásos ünnepi „dalt lapunk mai számiban közöljük. A műsor szózattal zárult be, amelyet az összesített vegyes karok adtak elő a katona1921. március 17. zenekar kísérete mellett hatalmas kifejező erővel. A közönségre mély hatást tett a nagyszabású ünnepély, amely aranyaival és tartalmi szépségeivel dokumentálta a város polgárságának lelkes hazafiság*;, azt a megfmsülést, amely a város társadalmát a forradalmak, oláh megszállás után áthatotta s mely a jobb jövő biztos záloga. Esküdjetek!... — 1921. március 15. — Esküdjetek ! . . Nem ! Nem ! Soha ! Nem adjuk e hazát oda ! Véren szerzett örökségünk Visszaszerzi hulló vérünk ! . . Észak felől sír a Kárpát: Nem bírja a csehek jármát — Kelet felé Erdély gyászol : Véreinken vad móc gázol — Dél felől rác — napnyugatra Nyí.ik már az osztrák marka 5 ti nézitek ? ! Ti tűritek ?! . . Ne hagyjátok ! . . Esküdjetek ! . . Esküdjetek ! . . Hangotokra Nyíljék meg a poklok torka! Szemetekben tűz, láng égjen, Ugy, mint éget nem is régen! Kezetekben pusztító kard Kiáltsa : Ne bántsd a magyart! Ellenségünk száz csatába Űzzétek ki a határra ! Verjétek le a világot: Mentsétek a szabadságot! A szabadság napja mellett Majd pihentek ! . . Esküdjetek ! . . Esküdjetek ! . . Nem látjátok ? Árpád szeme figyel rátok ! Munkátokban, harcotokban — lljra éled — szive dobban — 6 vezessen támadásra: Második honfoglalásra ! Lobogóját kövessétek ! S majd ha győzve visszatértek : A magyarnak úgy lesz jussa Boldog, fényes Márciusa! . . Dolgozó kart, vért, életet — Leng a zászló — esküdjetek 1 . . Esküdjetek 1 . . Kéz a kézbe ! . . Gyűl a felhő — gyűl a vésze . , . Pusztuljon a magyar átok! Pusztuljanak most a pártok ! Egy a jelszó: Élj a honért! Egy a válasz: Halj a honért! Ebben a szent keresztségben Minden magyar testvér légyen ! Ez legyen az egyenlőség \ S koronája : a dicsőség Vonja be a magyar eget Sugarával! . . Esküdjetek ! Dr. Vietórisz István. A Bernjei-Kör szabad lyceáJis előadása Ady főigazgató már Nyíregyházára érkezett Nyíregyháza, márc 16. Saját tudósítónktól. Ady Lajos dr. dsbrecani tankerületi főigazgató tegnak este érkezett meg Nyíregyházára. A Korona-éttermében tárna összejövel is volt az illusztris vendég tiszteletére, amelyen a főgimnázium és leáiygiinnázium tanári karán kivfil többen vettek reszt. Ady főigazgató szerdán és csütörtökön a hugimnázium összes osztályait meglátogatja, csütörtökön délután 8 órakor pedig a főgisinézium dísztermében tart előadást az egységes Magyarországról. Az előadás iránt óriási az érdeklődés, mert Ad? testvéröccse a forradalom idején elhányt költőnek: Ady Endrének. Jegyes előre válthatók a Ferenezi-féle könyvkereskedésben.
