Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-16 / 61. szám

íraeylróza, március 16. > Szerda &UI, ér?***aa» . 61. sxés* l'-M&mZ ÉS NVWSetfHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Folalüs J4®A Si»£K 9r. 8. LAMülÓ T«l«f«rv ivatul: Í. SZAW, mjm n Ajitk Állami költségvetésünk Nagy gondot okoz manapaág, az állami költségvetésnek egyensúlyba hozatala. Amint tudjak, a fedezetlen hiány, a husz mi liárdos budgetnél, kerek basz milliárdot resz ki. Ha a békeidei állami költségvetést tekint­jük, aszt találjuk, hogy a két milliárdos költ­ségek, husz millió lakost számitva, lakosonként száz koronát, illetve ssázöt schweizi fran­kot tettek ki. A mai huszmilliardoa kiadá sok padig, bét és félmillió lakosnál, lakoaon­kénti harminchárom schweizi frankot tesznek, vagyis kevesebbet, mint harmadrészét a béke­időinek, a mai nyolcvanas árfolyamú frank mellett. A békében a tudget fedezhető volt, mig ma, a fele fedezett csak., Ha azt kutatjuk, hogy mennyi volna ma, a békeidei 2100 millió frankkal szemben az arányos költségvetési szükaéglet, akkor azt, 787 5 millió frankban kellene megtalálnunk, ' szemben a mai 250.— millió frankkal. Cionka­magyarorazágnak azonban megfelelő optimiz mással egybeállított fedezete, ennek csak a felét tehát 125 millió frankot ad, mig a békeidei viszonyokat tekintve, ez ma 787 5 millió frank kellene, hogy legyen. Számításba vévén azt, hogy Csonka­magyarorszég költségvetését a békeideivel szem­ben terheli saz egész Magyarországot terhelt kormányzati kiadás, a központosított szervek teljes költsége, ezenfelül pedig a menekültek járandósága, elgondolható, hogy mennyire le­csappantak azok a költségek, amelyeket a bé­kében még mindig, de kisebb gondal tudtunk előteremteni. Az állam részére az alkotások­tere ma szinte ki van zárva, holott pedig épen az elpusztult javak helyreállítása lenne egyike a legfontosabb teendőknek. Az alkotások terere lépés volna a* állami gazdasági élet vérkerin­gésének megindítója és épen azt kell lát­nunk, hogy ez a mai költségvetés mellett kizárt. Kétségbe kell esnünk, a számok ilyen cso­portosítása láttán. Hiszen ezen még a rsluta­javitáa is alig segit. mert a személyzeti illet­mények még a javitott valuta mellett sem re­dukálhatók, azoknak jó ideig meg kell marad­niok mai nagyságukban. A dologi kiadások, a folyvást emelkedő árak mellett nem redukál­hatók, mert ba még árcsökkenések bekövetkez­nének is. azokat az összegeket ki kell adni, a pótlandók pótlására. Akármiként hívjuk is a vagyonadót, ra­gyondézsmának, rsgyonváltságnek, vagy bármi másnak, ha az igy befolyó összegek a folyó ki­adások fedezésére fordíttatnak, a helyzet javi tását el nem érhetik. Javulást csak as integritás hozhat. Bár­melyik oldaláról is nézzük csonka bazánk gaz­dasági életét, minden oldaltól csak az integ­ritáiban kell látnunk a segítő kezet, amely ben­sőnket ragy nyomorunkból kisegít. Más segitség ugylátazik sehonnan sem jelentkezik. Tisutr János. Kivégsések Dublinben Badapest, mte* Ifi Saját tadóaltónkWI. Londonból jeleatik, hogy a halálraítélt sianfeineket Dublinben kivégezték. A brucki tárgyalások Budapest, máre. Ifi. Saját tudósítónktól. Béeaböl jelentik, hogy a brucki tárgyalások ­nak béesi politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonit!nak. Ottani értesülés szerint vezető angol és frareia politikusok naszolták Benest, hogy tegye meg veiüsk szembea a kezdemé­nyező lépést. Tegnap kereskedelmi és ipari kéidések forogtak szőnyegen, mig ma fontos politikai kérdések kerülnek szóba A tárgyalá­soknak csütörtökön lesz vége. Kronstadt ostroma Budapest, márc. lő. Saját tudósítónktól. Berlinből jelentik, hogy a szovjetcsapatok Kronstadt elleni ostroma folyik, s a szovjet­kormány nagy caapatöasaevonásokat rendelt ,el. Károlyinak nem szabad Cseh­Szloyákiába utazni Budapest, máre. 15. (Saját tudósítóktól.) Bééiből jelentik, hogy a cseh kormány megtiltotta Kárelji Mihálynak a Ct«h Szlo­vákiába való hontazást. A nemzetgyűlés Budapest, márc. 15. Saját tudósítónktól. Ma a nemzstgyüléa nem ülésezett. Szer­dán harmadssori olvasásban tárgyalják az ál­lami és társadalmi rend hathatós védelméről szóló törvényjavaslatot s ugyanekkor kerül sor a Czeglédy ledre interpellációjára' 1 is. Czeglédy azt a kérdést intézi a kormányhoz, hogy med­dig akar még gazdasági programm nélkül gas­dálkodai. Az is szóba fog kerülői, hogy a Ház ezentúl délután ülésezzen. Mayer államtitkár hazajött Svájcból Budapest, máre. lő.*Saját tudósítónktól. Mayer Jánoa földmivelésügyi államtitkár két heti svájci tartózkodás után tegnap haza­érkezett. Az államtitkár a kiviteli üzletek el­lenőrzése végett tartózkodott Svájcba*. A gabona szabad forgalma Badapest. márc. II (Saját tudóaitőnktól) A kisgazdapárt csütörtökön értekezletet tart, amelyen a kormánynak március 31 ig fognak határidőt adni a gabona forgalmát kor­látozó rendelkezések hatályon kívül helyezé­sére. Hír szerint a kormány kész elrendelni a gabona szabad forgalmát, ha kellő garanciát kap az ellátatlanok szükségleteinek a biztosí­tására. ítélet a Roheim villa csend­őreinek ügyében Budapest, máre. Ifi. (Saját tudósítónktól.) A katonai büntetötörrönyszékea ma dél­előtt hirdették ki a Roheim-villa csendőreinek bünügyébeo az ítéletet. A törvényszék Rákóczi Sáadort 7 évi, Csíki Zsigmond, Zombori Ját os, Sófalvy Dániel és ftazaó Sándor csendőröket pedig egyenkint I évi börtönre ítélte. I Németország tiltakozása Budapest, márc. lő. (Saját tndósitónktóL) Berlinből jelentik, hjgy a német kor­mány tiltakozott a szövetségesek büntető rend­szabályai ellen, mintán azok a népjogokba ütköznek. A mai tőzsde hirei Budapest, máre. Ifi (Saját tudósiWnktól). A tőzsdén ma szünet volt, A magánfor­galomban az árfolyamok a következőképen ala­kultak: dollár 893, márka 669, szokol 689, osztrák korona 64 5. Zürichi nyitás: Budapest 143, osatrák bélyegzett 85 i Harminc milliót sdott a„ Hangya" közcélra Nyíregyháza, márc. 15. Sajít tudósítónktól. A „Hangya" központ lezárta mult évi számadásait s ezekből kitüot, hogy a Központ mult éve egyike volt 23 évi fennállás a óta a legeredményesebbeknek. A rendkívüli közleke­dési nehézségek dacára a Központ áruforgalma a szövetkezetekkel 1,374 400891 korona, ami a mait évire] szemben 1,164593 786 korona emelkedést jelent. Hasonló nagyarányú az alap­töke emelkedése is, mely azáz millió koronára rúgott,- az előző évi lt millió koronával szemben. Mindezt az emelkedést főleg az magya­rázza meg, hogy az ország lakrssága még aoha nem tapasztalt arányokban csatlakozott a fo­gyasztási szövetkezeti mozgalomhoz, mely a „Hargya" köré csoportoiul. Mig a mult ér vé­gén Csonkamagyarország területén csak 1044 szövetkezet volt, addig 1920 végére 1777 re növekedett a „Hangya" szövetkezetek száma és az ország meg nem szállott területén máris 1805 „Hangya-szövetkezet működik Csonka­magyarországon. Ki kell emelnünk azt a nagyarányú jó­tékonyságot, melyet a Központ a zárszámadá­sok alkalmából gyakorolt. Minden szónál szeb­ben beszél a tett a ha a „Hangya" és a szö­vetkezetek ellenségei kétségbe vonják a izövet­kezetek altruizmusát, a „H»ngya"köspont eaat­tanóan felelt ezekre a támadásokra, mikor 80 millió korona adományt szarazott meg külön­böaő közcélokra. Központ igazgatósága által megszavazott adományok a következők: Tisztviselők nyugdíjintézetére K 5,000.000 Kisgazdák és földmivelők többter­meléai alapjára „ 3,000 000 Széehenyí kiadatlan munkáira „ 200000 OMGE tisztviselők nyugdijalapjára „ 200000 Közgazdasági Egyetemre „ 400.000 Ara 2 feMPaas

Next

/
Oldalképek
Tartalom