Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-27 / 70. szám

1991. március 27 3 fiőre Gábor birő úr a Gutenberg-Kör mulatságán Igön tísztőtt zörgesztjn ár! Óvsstam a zujságba, hogy Nirögyházán •alami •atembör Egylet alakuut Ö, m. a. f. Mondok az Durbints sógornak, hogy hajja é sdgor, ez nem lehet valami rossz, mer hogy az katoaaságnáá mögtanuutam nimöíüü, mer nem azér vagyok a legokotab embör Lepéndön, hogy még nimötlfc se tuggyak ö. m. a. f. Nem azér lőttem biró ö. m. a f. Oiztág jóó tudom, hogy az a fránya nimöt a sörre is aízt mongya, hogy gút, a borra is' eszt mongya, hogy gút. Hát mondok, ami gút, az nem lőhet rossz. Hát azér monttam az sógornak, hogy ez a Gúteuibőr Egylet se löhat rossz ö. m. a. f. — Ha mög nem rossz, akkor ihatnak rá, mondi a sógor. — Láti kend, ez okos beincl, monttam én, mire el is mentünk a „Nyalka Tetű" be, osztóg úgy bólöttyintöttünk, bogy még másnap is desrugtív vótam a sok saeszkentyűtüü ö. n a. f. Azóta a zasszony mindig sziggya a Gútembör Egyletöt ö. m. a. f. Da azis huncut, aki rá halgat ö. m. a. f. A rcúútkor mög Bzt óvastak a zujságba, hogy ott ingyen osztogatik a levest. Mondok az sógornak, hajja é kend, fene egy hej lehet HZ a Nyirögyháza, hogy ott még a levest is iagyen osztogatik Eszt mög Kéne tapasztaanyi. A sógornak iningvá eszibe jutott az Gutcmbör SyyleJ, osatóg egyhanguulag hozzájáruut. Mingyá ki is utaaványoztara a sertés alapbúú tízezer kampót, mögtőtőttük a tarisznyát, mer előrelátó a zembör, hátmég ha biró, oszt föltiűtünk a gőzösre. A zasszonynak azt monttuk, bogy a zaj adókat mögyünk tan úúaaányózni Nirögyházára. Nem is szótt rá sömmit, csak a foga között morgott ö. m. a. f. Mondok, had morogják ö. m. a. f. Hát mög is érköztünk Nirögyházába. Kiszáátuck a vonitbúú, oszt egy fene szélös ueoán möntünk végig, még malom is vót rajta, kát egy ablakba ki van ragasztva, hogy a Gútembör Egylet húsvét (náscdnaptyán nagy mulatságot cisnál a Korona kocsmába. Na sógor, mondok, ippe$ jőkor gyüttünk. A sógor nem szótt, csak cízte az ablak tetejít, oszt óvasta: Ny ir vidék sörgesttyüségc. Aszondi itt csinájják a zajságot. Tanakottunk, hogy bémönjünk-é, de a só£or aszonta. hogy itt úgyse adnak se sört. se bort, hát mennyünk más kocsmába. Hát edább altunk ö. m. a. f. Hát amint a sinek mellett mögyünk, elértük a Korona kocsmát. Ippeg idejibe, mondok a sógornak, mert igön kiszáratt a torkom. Neköm is, mongya a sógor. Hát be" is néztünk egy pofa italra. Amint bémögyünk, hát mingyá a zsjtó mellett a görbe asztalnáá ott ül egy kövér pápaszömös embör. Kérdöztem a pincért, kogy ki aza zúr, mire aszontta, hogy az a zörgesztyü, meg az a másik során is az. Jobban mögnézöm, hát egy sován jii vót ott. No, mondok a sógornak, helbe vagyunk. Oda is nöntünk oszt mögmonttuk, hogy mi járatba vagyunk. Hát nagyon örüttek, eizt •ingyá öszszebarátkoztunk. Oaztég azt is monlták, hogy a zingyen levesér hiába gjüttftnk, mer csak gyerekik kapnak, Na, mondok a sógornak, mér Kern gytitwnk negyven esztendővee hmosrab é. at. a. f. Aeitáa a kövér zörgeiztyt azontta, ha jaá itt vaaaak, gytjjeaek ee a Cttembör •«• latságba, 8 voaat úgyse megy vissza, c«ak hásvét után. Én mingyá belemöntem, ciak a Durbints sógor huzakodott, mire aszontam neki, hogy sódaron billentem, ha a birói tekintéjt nem rezspektájja, hát belemönt ü is. Csak később irontta meg, hogy a kőccség miatt huzakodott, mire mögvigasztaatam, hegy telik a sertésalapbáá, ö. m a. f. Majd azt is mögirom. hogyan mulattunk a Gátembőr bálon. Mejjhez hasonló lyókat kirán Sora Gábor, biró irD. Munkatér és áresés Sokan hangoztatják, hogy az árak mai esésével szemben érthetetlen, hogy a munkabérek még mindig emelkedőben vannak, holott azoknak ugyanugy csökkenniök kellene, mint a portékák árainak. Való igaz, hogy az árucikkek egynémelyikénél áresések jelentkeznek. Igaz az is, hogy a munkabérek emelkedőben vannak még mindig és hogy ezeket az emelkedéseket, — mint az utóbbi időkbon láttuk, — még sztrájkokkal kapcsolatban is, kiküzdeni igyekszenek a munkások. De való igaz az is, hogy a termelő költségek és a munkabérek egyfelől, másfelől pedig a termeivények eladási árai nem haladtak paralell vonalon, hanem egymástól szög alatt elhajlóan. Ha a békeidei termelés árait és az eladási árakat gra ikusan tüntetnők fel, akkor azt találnók, hogy apróbb hullámzásokkal ezek a vocalak egymást közel fedték, de együttesen állandóan emelkedő irányt vettek. Annak ellenére is, hogy a termeld munkába a gépek munkáját is beiktatták, állandó áremelkedést láthattunk, pedig az árak redukciójára szánták a gépek munkáját. Ez azt igazolja, hogy a gépek munkája nélkül, az áremelkedéiek fokozettabbak lettek volna, mint a gépmunka nélkül. Magyarázatot erre, az improduktív erők életbentartásában találnánk, ez azonban más lapra tartoznék Ha a háborús idők termelő munkája és a termeivények árait tüntetnők fel, akkor azt tüntetnők fel grafikusan, akkor meg azt kellene látnunk, hogy a termeivények árainak vonala, messze felülmúlja a munkabérek vonalát és a kettő között állandóan növekvő ür volt. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek soha sem emelkedtek abban az arányban a háború alatt, aminő aránybsn az áruárak emelkedtek. Ugyanígy állunk a tisztviselők, illetve a fix fizetéses alkalmazottak fizetéseivel is. Kétségtelen, hogy az ily módon felbillent egyensúlynak, valamiképen helyre kell állania. Az egyensúly helyreállításának két módja van. Vagy ieszállanafe ez áruárak a helyes és a munkabérek szabta nívóra, vagy pedig a munkabérek emelkednek fel, az áruk árainak nívójára. A mai helyzetben azonban ez a két mód odavált070ít, hogy amíg egyfelől az áruárak esnek, addig másfelől a munkabérek még mindig az eredeti és emelkedőben levő vonalon haladnak, ugy hogy az előbb említett grafikonon a vonalak most már egymás felé hajló irányt vettek fel. Az áruárak könnyebben ingadozó vonala pedig közeledik a másikhoz. A találkozás, hogy vájjon elkövetkezik e és mikor, azt megjósolni nehéz volna. Ctupán a valószínűsége van meg az elsősek. E találkozás esetén, két lehetősig van. Vagy ugy alakul a helyzet, hogy a két vonal egy közös eredőben halad tovább, vagy ezek egymást keresztezhetik ii, amikor az áruárak vonala, alatta is maradhat egy bizonyos ideig, a muakabérek voialának, hogy azután idővel, a még felfelé haladó munkabér vonalat is magához téritvén, a közössé válható eredő, törekedjék a világpiaci álakhoz való simuláshoz. Hogy ez mely iráayt matathatja, az még sziatéa feltevésea alapulhat. Az a lítitude amely a munkabérek voaala és az aruárak vonala között mutatkozik, adja a háborús nyereségek és a mai áresések okozta veszteségak mértékét, amely utóbbi, valószínűleg kisebb lesz, mint az első volt. Az azonban tagadhatatlan, hogy a mai helyzetet tekintve, a munkabérek vonala nem érte ol az áruárak vonalát, igy magyarázata van és érthető az, hogy az alantabb levő, még tovább is emelkedőben van egyideig még emelkedő tendenciájú marad, ha az áruárak esése, rohamosan el nem éri a termelő költségeknsk megfelelő nivót. Hiba volna tehát megérteni nem akarni, hogy miért emelkedők ma még a munkabérek, uz áresések mellett is; de hiba volna mereven elzárkózni az áresések idején is még jogosan emelkedő munkabérek megadása elöl is. Igaz, hogy azután hibának kellene mondanunk azt is, ha aaeg nem értenők, hogy a kibillentett egyensúlynak helyreállítására mindkét tényezőnek össze kell munkálnia, hogy a termékenyítő munka elfoglalhassa ismét, áldást és megelégedést fakasztó terüietét. Pitsser János. Testnevelés Birkózás A Nyíregyházi Torna és Vivő Egyesület által 1921. évi március hó 22-én a városi színházban rendezett birkozóverseny, amelyen a két legerősebb debreceni egyesület a Debreceni Torna Egyesület és a Denreceni Munkás Testedző Egyesület legkiválóbb birkózói vették fel a küzdelmet a Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület birkózóival, — nagyon szépen sikerült. Örömmel tapasztaltuk, hogy a testedzés iránt érdeklődők száma mindinkább növekszik, mert a versenyt elég tekintélyes számú és nagyobbrészt intelligens közönség nézte végig, amely verseny egyebként eleitől végig minden részében szép és izgalmas volt. A versenyen jelen volt Bacsó Pál főmérnök a kerület elnöke, Paulovics Pál. a kerületi előadó és Paulo D. M. T. E. elnöke. A versenyintéző bizottságban a Ny. T. V. E. részéről dr. Tóth László szakosztályi társelnök, dr. Krómy Károly ügyvezető elnök, Zoltán Gáspár és Kozák István választmányi tagok voltak jelen. A verseny táblázatot a kerületi előadó vezette, a vezető birói szerepet mindhárom egyesület és a kerületi vezetőség óhajára dr. Szilágyi Jenő töltötte be, mig a tárebirő szerep Balognak a D. T. E. előadójának jutott ki. A. versenyen elért eredmények körülbelül megfelelnek a versenyt megelőző cikkünbsn mondottaknak. A pehelysúlyban óriási küzdelem volt Paulovics Béla D, T. E és Győry Mihály D. M. T. E. között, az első 8 percben Győry állandóan védekezett s szinte azt engedte sejtetni, hogy nem is tud támadni, amikor is egy hirtelen táriiadással ellenfelét készteti a védekezésre s ezt a támadását ^csaknem a 20 ik percig megtartja. A második félidőben már felváltva támadnak s a 28-ik percben öntuit fog ki Győry. A mérkőzés menetét erősen befolyásolta az a körülmény, hogy eddig e két birkózónak szamottevő ellenfele nem volt, legtöbbször egymással közdőttek s igy egymásnak a szándékát is úgyszólván tudják. Paulovicsot ezenfelül erősen befolyásolta a karján ért sérülés. A pehelysúly többi birkózói már messze elmaradtak e két egyéntől, azonban ők is kellő szakértelemről tettek bizonyságot. A könnyüsulyban Kiis Kálmán óriási főlénnyel verte le ellenfeleit s bár a technika szempontjából még hosszú és fáradságos trainingre van'szüksége, azonban erejével állandóan sakkban tartotta ellenfeleit és eléggé tapintatosan mérkőzött velők. A verseny második helyezettje Már nagyon szép haladást mutatott és nemcsak tudásáról, hanem kitartásról és szivósságról ii tett tanúbizonyságot akkor, amikor a teljes erőbeli fölényben levő ellenfelét Csekéi dobta. A két debreceni közül Cstkét nagyobb erejűnek, Szőkét pedig igen jó