Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-27 / 70. szám

1991. március 27 3 fiőre Gábor birő úr a Gutenberg-Kör mulatságán Igön tísztőtt zörgesztjn ár! Óvsstam a zujságba, hogy Nirögyházán •alami •atembör Egylet alakuut Ö, m. a. f. Mondok az Durbints sógornak, hogy hajja é sdgor, ez nem lehet valami rossz, mer hogy az katoaaságnáá mögtanuutam nimöíüü, mer nem azér vagyok a legokotab embör Lepén­dön, hogy még nimötlfc se tuggyak ö. m. a. f. Nem azér lőttem biró ö. m. a f. Oiztág jóó tudom, hogy az a fránya nimöt a sörre is aízt mongya, hogy gút, a borra is' eszt mon­gya, hogy gút. Hát mondok, ami gút, az nem lőhet rossz. Hát azér monttam az sógornak, hogy ez a Gúteuibőr Egylet se löhat rossz ö. m. a. f. — Ha mög nem rossz, akkor iha­tnak rá, mondi a sógor. — Láti kend, ez okos beincl, monttam én, mire el is mentünk a „Nyalka Tetű" be, osztóg úgy bólöttyintöttünk, bogy még másnap is desrugtív vótam a sok saeszkentyűtüü ö. n a. f. Azóta a zasszony mindig sziggya a Gútembör Egyletöt ö. m. a. f. Da azis huncut, aki rá halgat ö. m. a. f. A rcúútkor mög Bzt óvastak a zujságba, hogy ott ingyen osztogatik a levest. Mondok az sógornak, hajja é kend, fene egy hej lehet HZ a Nyirögyháza, hogy ott még a levest is iagyen osztogatik Eszt mög Kéne tapasztaanyi. A sógornak iningvá eszibe jutott az Gutcmbör SyyleJ, osatóg egyhanguulag hozzájáruut. Mingyá ki is utaaványoztara a sertés alapbúú tízezer kampót, mögtőtőttük a tarisznyát, mer előre­látó a zembör, hátmég ha biró, oszt föltiűtünk a gőzösre. A zasszonynak azt monttuk, bogy a zaj adókat mögyünk tan úúaaányózni Nirögy­házára. Nem is szótt rá sömmit, csak a foga között morgott ö. m. a. f. Mondok, had mo­rogják ö. m. a. f. Hát mög is érköztünk Nirögyházába. Ki­száátuck a vonitbúú, oszt egy fene szélös ueoán möntünk végig, még malom is vót rajta, kát egy ablakba ki van ragasztva, hogy a Gút­embör Egylet húsvét (náscdnaptyán nagy mu­latságot cisnál a Korona kocsmába. Na sógor, mondok, ippe$ jőkor gyüttünk. A sógor nem szótt, csak cízte az ablak tetejít, oszt óvasta: Ny ir vidék sörgesttyüségc. Aszondi itt csinájják a zajságot. Tanakottunk, hogy bémönjünk-é, de a só£or aszonta. hogy itt úgyse adnak se sört. se bort, hát mennyünk más kocsmába. Hát edább altunk ö. m. a. f. Hát amint a sinek mellett mögyünk, elértük a Korona kocsmát. Ippeg idejibe, mon­dok a sógornak, mert igön kiszáratt a torkom. Neköm is, mongya a sógor. Hát be" is néztünk egy pofa italra. Amint bémögyünk, hát mingyá a zsjtó mellett a görbe asztalnáá ott ül egy kövér pápaszömös embör. Kérdöztem a pincért, kogy ki aza zúr, mire aszontta, hogy az a zörgesztyü, meg az a másik során is az. Job­ban mögnézöm, hát egy sován jii vót ott. No, mondok a sógornak, helbe vagyunk. Oda is nöntünk oszt mögmonttuk, hogy mi járatba vagyunk. Hát nagyon örüttek, eizt •ingyá ösz­szebarátkoztunk. Oaztég azt is monlták, hogy a zingyen levesér hiába gjüttftnk, mer csak gyerekik kapnak, Na, mondok a sógornak, mér Kern gytitwnk negyven esztendővee hmosrab é. at. a. f. Aeitáa a kövér zörgeiztyt azontta, ha jaá itt vaaaak, gytjjeaek ee a Cttembör •«• latságba, 8 voaat úgyse megy vissza, c«ak hásvét után. Én mingyá belemöntem, ciak a Durbints sógor huzakodott, mire aszontam neki, hogy sódaron billentem, ha a birói tekintéjt nem rezspektájja, hát belemönt ü is. Csak később irontta meg, hogy a kőccség miatt huzakodott, mire mögvigasztaatam, hegy telik a sertésalapbáá, ö. m a. f. Majd azt is mögirom. hogyan mulattunk a Gátembőr bálon. Mejjhez hasonló lyókat kirán Sora Gábor, biró ir­D. Munkatér és áresés Sokan hangoztatják, hogy az árak mai esésével szemben érthetetlen, hogy a munka­bérek még mindig emelkedőben vannak, holott azoknak ugyanugy csökkenniök kellene, mint a portékák árainak. Való igaz, hogy az árucikkek egynémelyi­kénél áresések jelentkeznek. Igaz az is, hogy a munkabérek emelkedőben vannak még min­dig és hogy ezeket az emelkedéseket, — mint az utóbbi időkbon láttuk, — még sztrájkokkal kapcsolatban is, kiküzdeni igyekszenek a mun­kások. De való igaz az is, hogy a termelő költségek és a munkabérek egyfelől, másfelől pedig a termeivények eladási árai nem halad­tak paralell vonalon, hanem egymástól szög alatt elhajlóan. Ha a békeidei termelés árait és az el­adási árakat gra ikusan tüntetnők fel, akkor azt találnók, hogy apróbb hullámzásokkal ezek a vocalak egymást közel fedték, de együttesen állandóan emelkedő irányt vettek. Annak elle­nére is, hogy a termeld munkába a gépek munkáját is beiktatták, állandó áremelkedést láthattunk, pedig az árak redukciójára szánták a gépek munkáját. Ez azt igazolja, hogy a gépek munkája nélkül, az áremelkedéiek foko­zettabbak lettek volna, mint a gépmunka nél­kül. Magyarázatot erre, az improduktív erők életbentartásában találnánk, ez azonban más lapra tartoznék Ha a háborús idők termelő munkája és a termeivények árait tüntetnők fel, akkor azt tüntetnők fel grafikusan, akkor meg azt kellene látnunk, hogy a termeivények árainak vonala, messze felülmúlja a munkabérek vonalát és a kettő között állandóan növekvő ür volt. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek soha sem emelkedtek abban az arányban a háború alatt, aminő aránybsn az áruárak emelkedtek. Ugyan­így állunk a tisztviselők, illetve a fix fizetéses alkalmazottak fizetéseivel is. Kétségtelen, hogy az ily módon felbillent egyensúlynak, valamiképen helyre kell állania. Az egyensúly helyreállításának két módja van. Vagy ieszállanafe ez áruárak a helyes és a munkabérek szabta nívóra, vagy pedig a munkabérek emelkednek fel, az áruk árainak nívójára. A mai helyzetben azonban ez a két mód odavált070ít, hogy amíg egyfelől az áru­árak esnek, addig másfelől a munkabérek még mindig az eredeti és emelkedőben levő vonalon haladnak, ugy hogy az előbb említett grafiko­non a vonalak most már egymás felé hajló irányt vettek fel. Az áruárak könnyebben inga­dozó vonala pedig közeledik a másikhoz. A találkozás, hogy vájjon elkövetkezik e és mikor, azt megjósolni nehéz volna. Ctupán a való­színűsége van meg az elsősek. E találkozás esetén, két lehetősig van. Vagy ugy alakul a helyzet, hogy a két vonal egy közös eredőben halad tovább, vagy ezek egymást keresztezhetik ii, amikor az áruárak vonala, alatta is maradhat egy bizonyos ideig, a muakabérek voialának, hogy azután idővel, a még felfelé haladó munkabér vonalat is ma­gához téritvén, a közössé válható eredő, töre­kedjék a világpiaci álakhoz való simuláshoz. Hogy ez mely iráayt matathatja, az még szia­téa feltevésea alapulhat. Az a lítitude amely a munkabérek vo­aala és az aruárak vonala között mutatkozik, adja a háborús nyereségek és a mai áresések okozta veszteségak mértékét, amely utóbbi, valószínűleg kisebb lesz, mint az első volt. Az azonban tagadhatatlan, hogy a mai hely­zetet tekintve, a munkabérek vonala nem érte ol az áruárak vonalát, igy magyarázata van és érthető az, hogy az alantabb levő, még tovább is emelkedőben van egyideig még emelkedő tendenciájú marad, ha az áruárak esése, roha­mosan el nem éri a termelő költségeknsk meg­felelő nivót. Hiba volna tehát megérteni nem akarni, hogy miért emelkedők ma még a munkabérek, uz áresések mellett is; de hiba volna mereven elzárkózni az áresések idején is még jogosan emelkedő munkabérek megadása elöl is. Igaz, hogy azután hibának kellene mondanunk azt is, ha aaeg nem értenők, hogy a kibillentett egyensúlynak helyreállítására mindkét tényező­nek össze kell munkálnia, hogy a termékenyítő munka elfoglalhassa ismét, áldást és megelége­dést fakasztó terüietét. Pitsser János. Testnevelés Birkózás A Nyíregyházi Torna és Vivő Egyesület által 1921. évi március hó 22-én a városi szín­házban rendezett birkozóverseny, amelyen a két legerősebb debreceni egyesület a Debreceni Torna Egyesület és a Denreceni Munkás Test­edző Egyesület legkiválóbb birkózói vették fel a küzdelmet a Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület birkózóival, — nagyon szépen sike­rült. Örömmel tapasztaltuk, hogy a testedzés iránt érdeklődők száma mindinkább növekszik, mert a versenyt elég tekintélyes számú és na­gyobbrészt intelligens közönség nézte végig, amely verseny egyebként eleitől végig minden részében szép és izgalmas volt. A versenyen jelen volt Bacsó Pál főmér­nök a kerület elnöke, Paulovics Pál. a kerületi előadó és Paulo D. M. T. E. elnöke. A ver­senyintéző bizottságban a Ny. T. V. E. részé­ről dr. Tóth László szakosztályi társelnök, dr. Krómy Károly ügyvezető elnök, Zoltán Gás­pár és Kozák István választmányi tagok voltak jelen. A verseny táblázatot a kerületi előadó vezette, a vezető birói szerepet mindhárom egyesület és a kerületi vezetőség óhajára dr. Szilágyi Jenő töltötte be, mig a tárebirő szerep Balognak a D. T. E. előadójának ju­tott ki. A. versenyen elért eredmények körülbelül megfelelnek a versenyt megelőző cikkünbsn mondottaknak. A pehelysúlyban óriási küzde­lem volt Paulovics Béla D, T. E és Győry Mi­hály D. M. T. E. között, az első 8 percben Győry állandóan védekezett s szinte azt en­gedte sejtetni, hogy nem is tud támadni, ami­kor is egy hirtelen táriiadással ellenfelét kész­teti a védekezésre s ezt a támadását ^csaknem a 20 ik percig megtartja. A második félidőben már felváltva támadnak s a 28-ik percben ön­tuit fog ki Győry. A mérkőzés menetét erősen befolyásolta az a körülmény, hogy eddig e két birkózónak szamottevő ellenfele nem volt, leg­többször egymással közdőttek s igy egymásnak a szándékát is úgyszólván tudják. Paulovicsot ezenfelül erősen befolyásolta a karján ért sérü­lés. A pehelysúly többi birkózói már messze elmaradtak e két egyéntől, azonban ők is kellő szakértelemről tettek bizonyságot. A könnyüsulyban Kiis Kálmán óriási fő­lénnyel verte le ellenfeleit s bár a technika szempontjából még hosszú és fáradságos trainingre van'szüksége, azonban erejével ál­landóan sakkban tartotta ellenfeleit és eléggé tapintatosan mérkőzött velők. A verseny má­sodik helyezettje Már nagyon szép haladást mutatott és nemcsak tudásáról, hanem kitar­tásról és szivósságról ii tett tanúbizonyságot akkor, amikor a teljes erőbeli fölényben levő ellenfelét Csekéi dobta. A két debreceni közül Cstkét nagyobb erejűnek, Szőkét pedig igen jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom