Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-18 / 39. szám

üyireayháza, »SS1. február 18. " Péntek ftl.ll. évfolyam * 39. 3ZASOL OS VÁRMEGYE ÉS NYHTCOYHAXA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Ataa»t»tla JÓBA ELEK FriafSs szsrkmUi Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Dvorcsák Győzőt cseh intervencióra tartoztatták fel Milyen lesz az uj lakásrendelet 1 Az amerikai tótok közbenjárására már szabadon engedték Budapest, febr. 17. (Saját tudósítónktól.) Tegnap az a hír járta ba a magyar saj­tót, hójty Dvorcsák Győzőt városunk képviselő­jét az amerikai hatóságok letartóztatták. A hir ebben a fo májaban téves, mart mindössze arról van szó, hogy a magyarbarát ttt nép­vezért a csehek intervenciójára feltartóztatták, azonban az amerikai tótság vezetőinek közben­járására iratainak átvizsgálása után szabadon bocsátották. Dvorcsák Győző már meg is kezdte a csehek ellen tervezett felvilágosító körútját Budapest, tebr. 17. (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését fél tizenkettő­kor nyitotta meg Rakovszky elnök és felolvas tatta a kormányzó üdvözlő -rátát, mely a kö­vetkezőképen hangzik: Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyüléit tebruir 17 re Össze­hivtam. Isten áldása kisérje munkájukat & ma­gyar nemzet dicsőségére Horthy s k Teleki s. k. Ezután az einök bejelentette, hogy a vá lasztásokat holnap ejtik meg. Ezzel az ülés véget ért A Ház szombati ülésén a következő elő­terjesztések és interpellációk vannak előjegyezv: | Huszár Elemér a borkiviteli engedélyek ' körüli visazaéléaek megvizsgálás ra kikfildendö bizott­ságról, Szabó József a Máv. szerződéséről, Or­bók Attila a lakástermelés tokozásától, Hegedűs György a szabadkömivesekről, Mózer Ernő a szabolcii burgonyának a zár alól való mente­sítéséről, Drózdy Győző az amnesztiarendelet kiterjesztéséről és az internáló táborok felosz­latásáról, Szilágyi a Move hatósági ellenőrzé­séről, Karafiáth a felvidéki 'püspökségek jogta­lan betöltéséről ás Orbók Attila a jótékonyság fokozásáról. Friediicl) ellen vádiratot nyújtanak be a Tisza-ügyben Budapest, febr. 17. Saját tudósítónktól. A budapesti királyi ügyészség már végleg döntött a Tisza ügyben Friedrichre vonatkozó­lag és vádiratot fog benyujtaii a volt míniaz­terelnök ellen a büntetótörvénykönyv 278. § ába ütköző gyilkosság büntette miatt, mint felbujtói bűnrészes ellen. Miután a nemzetgyűlés már döntött a Friedrich kiadatása ügyében, ezirány­ban a királyi ügyészség nem fog uj megkere­sést intézni a nemzetgyűléshez. A btiuper 16000 gépirott oldalra terjedő iratait Gadó István fő­tárgyalási elnök mar áttanulmányozta, s igy a főtárgyalás kitűzésének nincs akadálya, mert Friedrich védője már régebben kijelentette, hogy a vádirat ellen nem fog kifogásokkal élni. Ha azonban ez meg is történne, sőt ha Friedrichék a vádtanács határozata ellen per­orvoslattal is élnének, az igazságügyi fórumok rövid terminusokat tűznek ki, hogy az ügy mi elóbb főtárgyalásra kerülhessen A tárgyalást minden valószínűség szerint március 20 ika kö­rül kezdik meg, s az hónapokig fog tartani, mert 800 tanút kell a bíróságnak kihallgatni. Ferdinándy távozása befejezett tény Budapest, február 17. Saját tudósítónktól. Az Est írja; Ferdinándy Gyula belügy­miniszter távozasa már befejezett tény. Utód­jául Gál Gasztont, Széchenyi Viktor grófot, Fay Andrást és Bethlen Istvánt emlegetik. A kisgazdák ragaszkodnak ahoz, hogy az uj bel­ügyminisztert az ö pártjukból nevezzék ki, s igy Gál Gaszton, vagy Széchenyi Viktor gróf minisztersége biztosan vehető. Politikai körök­ben az a hir van elterjedve, hogy Huszár Ká­roly is legközelebb helyet kap a kormányban. A román követ megérkezett Budapestre Budapest, febr. 17. Saját tudósítónktól. Ma reggel 6 óra 20 petekor érkezett Budapestre Starpea báró román meghatalma­zott miniszter, aki ezentúl képviselni fogja Magyarországon Romániát. A román követség­ről igy most már csak a kereskedelmi meg­hatalmazott hiányzik. Starpea báró egy újság­író előtt kijelentette, hogy Románia ezentúl a legjobb viszonyban óhajt lenni Magyarország­gal ós a kereskedelmi forgalmat mielőbb meg­indítják. A román miniszter holnap adja át megbízó levelét Gratz Gusztáv külügyminiszter­nek és ugyanaki or jelentkezik audenciára Horthy kormányzónál. Az útleveleket ezentúl már a román követségen láttamozzák és nem kell azokat, mint eddig, Bukarestbe küldeni. A mai tőzsde hírei Budapest febr. 17. (Saját tudósítónktól.) Érkezett d. u 2 órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok a követ­kezők: Napoleon 1615, angol font 1980, márka 893, líra 1890, rubel 228, lei 706, szokol 674, korona dinár 1405, osztrák korona 77, iengyel márka 66. Zürichi nyitás: Bjdapest 116.5, Osztrák bélyegzett 100. Házi arakat és lakókat egyaránt a terva­? zetében már többé-kevésbé ismert lakásrende­let foglalkoztat. Ez a kérdés most a legnagyobb érdeklődésre számot tartó pénzkicserélés kér­dését is hátterbe szorította. A lakásrendelet hírére már is megmozdultak a háztulajdonosok s a lakók egy része már mélázva olvasgatja azt a levélkét, mely lakása régóta stabil béré­nek megmozdulását helyezi kilátásba. Ezek n levelek sokbelyt bizonyos mohóságot árulnak el a háztulajdonosok részéről. Egy legiobább szegénysorán embereknek dolgozó szabómester, aki kisebb boltbeljisó­geért eddig évi 800 K. bért fizetett, most két* ségbeesetten panaszolja, hogy házigazdája egy­szerre tiz ezer koronás éri bért kér tőle, a közeli napokban megjelenő lakásrendeletre hi­vatkozva Egy másik kisebb üzlet bérlője is hasonló steigerolásról panaszkodik. Ha ezek as esetek általában jellemzők a báziurak magatar­tására, akkor minden téren újra horribilis áremelkedésre lehetünk elkészülve, mert hisz a bolthelyiséget bérlő kisiparos vagy kereskedő a béremelkedést szokott módon át fogja hántani. A lakásrendelet részletei még ismeretle­nek, de valószínűnek tartjuk, hogy szó sem lehet olyan korlátlan béremelési szabadságról, amivel az előttünk panaszttevö szabómester házigazdája élni kiván. A lakásrendelet tervezetét a kővetkezők­ben ismertetjük: A reodelet több intézkedései a következők: A lakáshivatal a jövőben mint közigazga­tási szerv togja az igénybejelenteseaet felvenni, az ígónyjogosultsagot meghatározni és a rekvi­rálások ügyében intézkedni. A lakisokra vo­natkozó eddigi megkötöttség, felmondási tila­lom általában megmarad, csak az uj épületek és épületrészek szabadulnak fel ez alól. Uj építkezés címén azonban senkit sem lehet la­kasából kitenni. Ezentúl nemcsak a vagonlakók hanem mások is kapnak lakást. E.aősorban természetesen a menekültek, azután az áthe­lyezett tisztviselők, az uj házasok és végűi, akik hibájukon kivül estek el lakásuktól. A igényjogosultaknak saját maguknak kell a la­kást felkutatni es igényüket bejelenteni. Ameny­nyiben a lakó meghal, elutazik, felmond, a háztulajdonosnak joga van a felmondást kérő igénylők közül választani. Egész lakást csak az esetben lehet elrek­virálni, ha üresen'áll. Villákat és kastélyokat pedig csak az esetben, ha azokat rendszerint bérbeadták és a tulajdonos vagy közvetlen ro­kona még a nyári hónapokban sem lakik benne. Azok a lakásrészek ellenben, amelyekkel a tu­lajdonosuk vagy bérlőjük üzérkedik, vagy ame­lyekben 1920. február 1. óta - lekásigazolnány nélkül lakik valaki, elrekvirálhatók. UgyszÍDtén elrekvirálbatók azok az elhagyott lakásek is, amelyek bérlője hat hónapon át egyfolytában nem lakott a lakásban. Megokolt esetben azon­ban a lakás mentesíthető a rekvirálás alól. Rekvirálhatók azok az üzlethelyiségek is, ame­lyet a tulajdonos vagy bérlő zárva tart azért, hogy az árakra vagy árukra vonatkozó hatósági intézkedéseket kijátsza. Aki nem akar albérlet­be kiadni olyan lakrészt, amelyet 1918. óta al­bérletbe adtak, lakásának ez a része, ha pedig két lakása van, egyik elrekvirálható A tanyai rendszer sz*rint gazdálkodó gazdák lakásai ellenben nem rekvirálhatók el, ha a tanyán külön lakásuk van is. 2 tt<

Next

/
Oldalképek
Tartalom