Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
s wr-< mimmmm ai<' nui Mi a asmm Megyek Érzem, tudom, mennem keli, Fáradt kopott öreg gép vagyok. Az idő eljárt már felettem, Igen. jövök, már itt vagyok. Én is örültem egyszer régen — Ta?as2,nak, nyárnak és virágnak, Szerettem a bort, a kacajt a lányt, Csókos részit az éjjeli világnak. Elmúlt, elmenj a multak tova — Tüqő ftödszámyán fáradt vagyok. Még egyszer hadd nézzek vissza . . . Igen — jövök, már itt vagyok. Szathmáry Mester Géza Nyíregyháza, jan. 20 Saját tudósítónktól. Vasárnap délelőtt jelentős zászlóbontás színhelye volt a városháza tanácsterme A nemzetet újjáépítő komoly munkában résztvenni akarók rsjóia éledő kívánságára megalakult az a társadalmi egyesület, mely Szabolcsvármegye halhatatlan testőriró fiának, Bessenyei Györgynek szent nyugtalanságával, agitátor tüzével kész táborba szállni ezért a megcsonkított, de feltámadásában törhetetlen hittel bizó hazáért. Megalakult a Bessenyei Kör, hogy felülemelkedve az időszaki igazságok ideget sorvasztó, érdekek szerint igazódó küzdelmén, a tettre kész polgárság hatalmas erőkészletét a nemzet egyetemes nagy igazságainak jegyében vigye küzdelembe. Az alakuló közgyűlésen msgjele nők a város anyagi és szellemi erőit rejtő társadalmi rétegek representánsai voltak. Az alakuld értekezletet Dr. Vietörisz Jó zsef alelnök cyitotta meg s vezette az elnökválasztás megejtéséíg. Belezető szavai megvilágították a zászlóbontás jelentőségét a közre váró nagyszabású feladatokat a nemzeti szellemmel áthatott kulturmunkát, mely annak doku mentálását fogja erősíteni, hogy ennek a bűnös könnyelműséggel járomba hajtott nemzetnek magasan az elnyomók felé emelkedő, erőteljes kulturája van. A megnyitó szavakban körvonalazott alapekek a jeienvo tak lelkes visszhangjával találkoztak s azok alapján egyhangú elhatározással mondottá ki a Bessenyei Kör megalakulását. Dr. Vietórisz József ezekután a módosított alapszabályokat ismertette A körnek három szakosztálya lesz, az irodalmi, amely a magyar nemzeti irodalom jelenségeinek ligye lemmel kisérésével és tudatosításával, Bessenyei hagyományok kultuszával, a zeneművészeti, mely a zene kultiválásával áll a nem zeli közszellem kimélyitésének szolgalatában és a lyceális szakosztály, mely Bzéles rétegekre ható propagativ feladatokra vállalkozik. A módosított alapszabályokat amelynek ügyviteli vonatkozásaihoz Dr Kovách Elak ős Dr. Hoffmau Mór szőltak hozzá, elfogadta a közgyűlés. A tisztikar megválasztására térve át, Dr. Vietórisz Jósset elnöki helyét Dr Kovách Elek foglalta el, aki elismerő köszönő szavakban méltatta az átmeneti időben tevékenykedő majd az újjászervezés munkálataiban eredményes buzgalommal fáradó Dr. Vietörisz József érdemeit. A közgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel Mikecz Dezső udvari tanácsost választotta meg a Bessenyei Kör elnökéül. Mikecz Dszső a jelenvoltak leíkes éljenzése közt foglalja el az elnöki széket, majd jellemző szavakban mutat rá a Bessenyei Kör fenkölt céljaira Megcsonkították hazánkat, de magasan fénylő géniuszát sugárzó nagy szellemeit el nem vehetik. Csaba királyfi seregéhez a szellemóriások sorakoznék és a küzdelem előbb utóbb a javunkra döl el, mert nem lehet a hogy történelem logikája ellen, alacsonyabb kulturáju nép igázza le a nagy szelleme Magyarországát. Bessenyei is nagy szellemek erejével él és hat a Bessenyei Körben, amelynek munkája részt vesz édes hazánk visszaszerzésért megindult küzdelemben. E magasztos küzdelemben kéri a tisztikar és a tagok tevékenységét. JfYÍRVIDEK. Az illusztris vezér szavai mély hatást testnek a közgyűlésre, amely az előkészítő bízót ság javaslatainak megteielően tölti be a kör többi tisztségét is. Az eddig érvényben lévő alapszabályoknak az alelnöki tisztségre vonat kozó szakaszait törölték, főtitkárrá egyhangúan Dr. Klekner Károlyt, ügyvezető titkárrá Kardos Istvánt, pénztárossá Ko?ács Péter Pált, ellenőrré Kéhler Gyulát, könyvtárossá Scharbert Ármint, ügyésszé Dr. Sasi Szabó Lászlót választotta meg a közgyűlés. A szakosztályok elnökéül a következőket választották meg. Az irodalmi szakosztály élére Dr. Vietórisz Józsefet, & zen i szakosztály elnökéül Dr. Bencs Kálmánt a lycoális szakosztály vezetőjéül Adorján Ferencet. Ezután egyhangú lelkesedéssel a következő dszelnököket választotta meg a közgyűlés Geduly Henrik, Miklóssy István, Énekes Jánost ós dr. JarmyBélát. A tiszt* selök megválasztása után az igazgatóválasztmány majd az egyes szakosztályok megalakítására került sor. A három szakosztály mindegyikét 30—30 választott tag teszi. A n gyszabásu kulturális akció kezdetét jelző alakuló közgyűlés: Mikecz Dezső elnök lelkes éltetésével ért véget. A testnevelés ünnepe A Nyelve házi estélye A ,.Nyetve" bázi estélye koronája volt az idei farsangi összejöveteleknek. Műsort adott, amely ehhez & .szenvedő, da egyszer még legendásan feltámadó nemzettesthaz való odatartozar,dóságunk forró érzését fel tudta kor báceolni a bizakodásra, erőre, igazságra való utalással. A csapongó jókedvnek, a táncos fiatalság vigadásának jogosultsága van ezalatt a komor magyar égbolt alatt is. ha ez a vigv dás abból az erőforrásból táplálkozik, amely a Tyukodi-psjlásról szóló kuruc dalban él, mely a táncra való nógatásban is a labancra gondol ós tudja, hogy jó katonáknak mondja : „nosza rajta, igyunk egészséggel." A Nyetve pódiuma mögött a háttérben az integráns Magyarország kontjrját nemzetiszínű szalag jelképezte. A műsort bevezető beszédben dr. Krómy Károly, a testnevelés ügyének lelkes apostola a testnevelés pritnér jelentőségét méltatta a figyelmet mindvégig lekötő, meggyőző példák támogatásával, A testnevelés döntő jelentősége kivált kéj.en akkor világosodott meg, amikor dr Krőmy rámutatott, hogy a teati erők tudatos növelje preventív értékű tevékenység a betegség ;» elhárítására s ugyancsak a meggyőzés ereiével hatott az a fejtegetés is, amely a sporttevékenységet a fölös energiák levezetése sze p ntjából méltatja s igy annak kriminalpoli ai kihatásait világosítja meg. A gondolatgvö sébén friss eredetiségi formai tekintetben 7; sztékos előadás nagy szolgálatot tett a testf •• ügyének s az előadót tapsokkal ünnepelt* a publikum. A r *or többi száma is részletes méltatást fr 3mlő frappáns hatású volt. Garay Etta ír *i erejű szavalata maga a gyújtó irreden^-mus. A jajszó erejével fellobbanó versek T< pa szent fájdalommal telt msgrázó aktualití szavai sokáig fogva tartották a sziveket a költők riadóinak hivatott szólaltaíóját T. ; és újra a pódiumra tapsoltuk Sá y Valéria énekorganumának szépsége egész ' ; ^en kibontakozott a cigánymuzsika alapos!' 51 és kellemes volt Fflrediék vonósnégyes - ' finom játéka is. A; 'it vitézi vonatkozásait megkapó erővel Ai* » tte fel Karpinecz vivőiskolai tanár pom ;.>s ványaival Rosenthal stílusos tárgyakon Tóth László és Gyulaházy kardassaut í yaránt dicsérték a kiváló mestert és a k u gatásra hivatott szép készültségü tanitvír at is A .í nagyjelentőségű alapgondolatát jellen-. fejező szép műsor után hajnali órák-K derűs táncos kedv kapott szárnyra A test ügyének magyaros sziveséggel áldó . daményeiből eddig még nem látott gazd i állt a szórakozók rendelkezésére s a du ' t&l mellett fáradságot nem ismerő szivts .'igyek látták el a háziasszonyi 1921. február 1 tisztet.- Az estély közvetlenül ssive3 hangulata, az impozáns publikumnak a testnevelés összefogó gondolatában való találkozási a Nyetve agilis rendezőségét a legszebb sikerrel jutal mázták s o Siker komoly társadalmi jelentőségét látva csak a legnagyobb eliamiressel emlékezhetünk meg a szép estélyrői. |n»»I | fwsB^ |HS * wímkc < < A Kossuth-szobor alatt sétálóktól hullámzik a tér, katonazene hangjai mellett. Térestse zendül Nyíregyházán újra és ex a büszke muzsika százszorosan drága nekünk. Ez a katonazenekar a mi zenekarunk, a nyíregyházi gyalogezred zenekara. Példás szorgalom, a nemzeti hadsereg rajongó szeretete, azért való áldozatkészség kelthette esnk életre ezt a zenekart ilyen tüneményes rövid idő alatt. A szigorú katonai kötelességérzet, mely a hadsereg cselekvéseinek kéaztetője, tiltakozna az ellen, hogy neveket örökítsünk meg, mikor az első térzene városhistóriai tekintetben is jelentős dátumát méltatjuk. Hálával és szeretettel, az áldozatos támogatás készségével gondolunk a szervezőkre, a jelen szegénységünkben ilyen szép eredménnyel buzgólkodó tisztekre és katonákra. 4 gyalogezred zenekarát pedig fogadjuk büszkén, lelkes szeretettel. — Kinevezés. Dr. Jármy Bóla főispán Majos János mándoki lakost^ kinevezte közigazgatási gyakornokul. — Lelkészek, hitoktatók és s -lelkéssek drágasági segélye. Az 1920 évi 145100-V. K M. számú miniszteri rendelet értelmében leikószek, hitoktatók, s.-lelkészek havi drágaság i segélyt élvezhetnek felekezeti különbség nélkül, kiknek erre igéDyjogosultságuk van. Mivel a rendaletet sokan nem ismerik, hozzám forduljanak íelvi lágositás végett ez ügyben. Az illetőknek, d» másokoak ia, kiket erdekei, az alábbi tajéi&oitató sorokat küldöm miheztartás végett. 1. Hs vi drágasági segélyre jogosuiteága van a fentemiitett rendelet értelmében: a) lelkészeknek, b) hitoktatóknak, c) s. lelkészeknek 1920. aug. hó 1-től kszdődőleg Még pedig oly esetben ha 1 ször készpénzjöíeciolma van a lelkésznek, hitoktatónak és s. lelkésznek és pedig ekkor, ha ez a Íizeté3 30 */o os leütésével az évi 7000 koronát meg nem haladja 2 szor, ha nem készpénz a jövedelme az illetőknek, hanem természetbeni járandóság de (tíz) 10 katasztrális hold földnél nincs több birtokában, illetve használatában. E drágasági segély lelkész és hitoktató részére havi 8 0 K, s ^elsészkésznek havi 600 K. A dragasagi sególyt 1920. aug. 1-óa szolgálatban állott, da azóta nyugdíjba vonult lelkészek, vagy azóta elhaltak özvegyei is, a szolgálat tartamára magkapják. Lelkészek, 8. lelkészek, esperes, illetve püspöki hivatal utján jelentsék be igényüket, hitoktatók az illetékes vallás és közoktatásügyi minisztérium illetékes, osztályai utján jutnak a segélyhez. Az illetményeket az állampénztárak II. fokozat szerint bélyegzett, espares által láttamozott nyugtákra fizetik k. Bittha József képviselő. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bögözi Mihály munkácsi állampénztári főtisztet a IX fizetési osztályban való meghagyása mellett Nyíregyházára pénzügyi segédtitkárrá, Műller Ferenc nyíregyházi állami végrehajtót a jelen állomáshelyén való meghagyása mellett ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá s dr. Abrámorszky János beregszászi pénzügyi számtisztet a X, fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá a nyíregyházai mkir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte.
