Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

1981. január 16 A rohodi gyilkosság statáriális főtárgyalása Nyíregyháza, jan. lő. Saját tudósítónktól. A borzalmas cinizmussal végrehajtott rohodi gyilkosság tettesei, ]a férje ellen gyilkosokét szegődtető Újlaki Józsefné, a fel bujt ásban társa: Alexajev Terentin, a ház gyilkosságra hajló Tölegónyjelöltje: Gál Károly, a tízezer forintért régóta csábított s a gonosz három embernek ördögi bűnre szitáiára gyilke'ó já nbor orosz hadifogoly, Telegin Stefán és az édesapja halálára készülök biztatója, a menyasszony Újlaki Ilona immár itélö bíráik előtt állanak. A bűnös furfanggal végrehajtott gyilkos ság részleteit annak idején feltárta a Nylrvidék. Most a ma délelőtt 10 órakor kezdődő statá riális főtárgyalásra került sor A törvényszé t 35 ös tárgyalási terms megtelik érdeklődőkkel. Együtt vannak a védők is: dr. Kerekes Pált Ujlakíné védelmére kérték fel Kirendelt védők: Telegin Stefánó: drjNsgy Máthé András, akit dr. Pauluk Mihály képvisel, Alexijev Terentiné: dr. Porkoláb Zoltán, Újlaki Ilonáé: dr. Schőa Viktor, Gál Károlyé: dr. Prok Gyula. A folyosó is tele van érdeklődőkké

1, akiknek már nem jutott jegy s most kíváncsian várják a vádlottak elővezetését Dr. Illés Andor főfigyészhelyettes, a vád képviselője aki eréllyel és mindenre kiterjedő figyelemmel készítette elő a vád anyagát, intézkedik a folyósón is s nem enged! meg, hogy fiatalkorúak kivár esiskodjanak, a borzaimat keltő bűntett vádlottjai körül. Tiz óra utánj.dr. Zelenka Lajos kúriai biró, törvényszéki elnökkel élén bevonul a statáriális tanács és bevezetik a vádlottakat is Elől Telegin Stefán jön. Magas, szőke szláv. Bajusza pödört, sárga szinü. Jámbor, primitív ember. Földszínű orosz kabát, halina csizma van rajta Ö volt a gyilkosság végrehajtója. Utána Alexajev jön. Magas, kis bajuszos orosz, ravaszabb, tanultabb, mint társa, a szibériai állattenyésztő. Ö mesterséghez ért. Ujlakiéknál, ahol szolgált, a szobában suszterasztala volt, A gyilkosság napján is egy pár uj csizmán dolgozott. A két orosz az első padra kerül. Mögöttük Gál Károly jön. Barna arc, fekete, szúrós tekintet, zord habitus. Szürke vadászkabát, erős bakancs van rajta. Mikor nevét szólítják, ezt mondja: — Itten vagyok! Aztán jön az az asszony, akinek lelkében mintegy a bűntett gyújtópontja van. Fekete ruhában, fekete kendőben van. Kis termet, jelentéktelen, sápadt, enervált arc. Mögötte Újlaki Ilonka lépked, ö is feketében van. Alacsony, fejletlen, kifejezéstelen, sápadt arcú kis lány. Rettenetes, ha elgondoljuk, hogy ki tudta mondani ezeket a kapcsolatba nem hozható szavakat: Ma megölitek édesápámat! Segíts megö ni apámat . . . A vádlottak elhelyezkednek. Újlaki Ilonka széken ül. Itt vannak a bűnjelek is. Egy kék mázas füles kanna, félliteres kék mázas bögre. Ezekben volt a bor a gyilkosság estélyén. Egy hatalmas akáckaró. Talegin Stcfan hozta, hogy vállukra véve ezen hurcolják a mezőre Újlakit, vagy amint ő nevezi: fóskát. Ezzel a dorong gai sulytott háromszor az országúton heverő Újlaki fejére Gál Károly. Itt van a zsák, amibe Újlakit kivitték. A ponyva, mely ugyanerre szolgált, flaneldarabok, amellyel Alexejev az ágyban fojtogatott Újlaki száját tömte be, Újlaki vasárnapi ruhája, amelynek kabát zsebébe tiz pogácsát tett Ujlakini, aztán a véres ing, egy meggyfapálca s a sertésölő kés, amelyet Alexejev a csizmaszárában vitt a Petneházi útra, ahol Telegianek adott át, aki Újlaki torkába és hasába szúrt vele. Itt vannak a tárgyaláson a boncoló és exhumáló orvosok dr. Mosánszky Jenő, dr. Kovács Mihály, dr. Dohnál József, dr. Konthy Gyula is. Dr. Illés Andor kir főügyész helyettes felkérésére az ellenőrző tolmácsi tisztet az oroszul kitűnően beszélő Lator Zoltán százados vállatta el, akit dr. Zslenka Lajos elnök meg esket. A tárgyalást megnyitó dr. Zelenka Lajos elnök a közönséghez intézett figyelmeztető szavak u;án ismarteti a bttaper körülményeit, felolvassa a statáriális rendeletet, megállapítja hogy az 1920. március 21 én Rohodon is kifüggesztetett és dobszóval a lakoisag tudtára adatott. Megállapítja a vádlottak személyazonosságát s kioktatja a tanakat s • vádlottak kihallgatásának sorrendjét a következőkben jelöli meg: Telegin, Alexajev, Gál, Újlaki Ilonka, végűi Ujlakin* kerülnek sorra. Ezek ut n drf lilét Andor kir. főügyész helyettes tömör, de éles vonalú rajzban Allitva a törvényszék elé a megrázó bűncselekményt Újlaki Józsefné szül. Nagy Mária és Újlaki Ilona ellen a Btk 278 § ába ütköző gyiliosság bűntettében felbujtói űünrószesaóg, Telegin Stefán és Alexajev Terentin és Gál Károly ellen ugyancsak a 278. §-bi ütköző gyilkosság bűntettében tettestársi bűnrészesság cimsn emel vádat. A^vádfelhangíása'uíán a vádlottakat kivezetik, csak Telegia Stefán marad bent, akinek kihallgatása megkezdődik. Telegin beismer mindent és részletesen elmobdja a gyilkosságot. Kihallgatása lapzártakor 'tart. A statáriális fő tárgyalás a jelek szerint hétfő eitére fejeződik be. Vasárnap minden házon lobogó lengjen! SzakoMrmegya küldöttei a vasárnapi irredenta ünnepen Vasárnap délelőtt országot harangzugáa jelzi a köbe vésett magyar irredenta gondolat ünnepi glóriába vonását, a budapesti irredenta szobrok leleplezési ünnepélyének kezdetét. Erre az alkalomra a hatóságok minden városban ét községben felhívták a lakotság tigyelmét s a háztulajdonosokat a magyar nemzeti lobogó kitűzésére kérték. Ezt a felszólítást vegyék lelkes készséggel e helyről ii mindazok, akik nemteti lobogó birtokában vannak. Vatárnap lehetőleg minden házon lobo/ó lengjen Nyír egyházon is! Legyen e a külső megnyilvánu lás hszánk régi nagyságáért vágyó szivünk hangos feldobbanásának jele, fogadalmi jel, hogy készek vagyuak egy táborba szállani azokért az elszakított magyar részekért, amelyeket a ma leleplezett fzabadságtéri szobrok olyan szépen szimbolizálnak. Az irredenta ünnep pillanataiban pedig vegyünk részt terep lomunk istentiszteletein, ahol áhítatos fohász ként hanjzik fel a magyar hiszekegy : A Védő Ligák Szö véts ágénak budapesti ünnepségén Szabolcsváraaagye képviseletében Orosz Miklós, .Orasz György cs. ós kir. kama rások ét Kállay András nemzetgyűlési képviselő jelennek meg. K vármegye zászlójával egy vármegyei hajdú utazott fel Budapestre. A vármegye koszorúját Orosz Miklós es. éskir. kamarás, a kiiidöttiég vezetője helyezi el az jrrederta szobrok egyikén. Lesz-e házhelye a tisztviselőknek ? Mit mond a város? Elvben — igen! Az ország több városában már a háború előtt tisztviselő-telepek alakultak. Akkor még volt bőven lakás, mégis érthető a tisztviselők telepakciója, hisz annak szociális, gazdasági és más szempontból vehető jelentőségét hangoztatni már gyengébbek kedvéért sem kell Csak természetes, hogy ma, amikor a lakásínség terjed és mérgesedik, mint a pestis, a tisztviselők még inkább a telep tervéhez menekülnek. Kertgazdaság, állattenyésztés, méhészkedes stb. ma létszükségletei mindenkinek, aki a szellemi pálya balvégzetének hajótöröttjei közé tartozik. Senki se csodálkozzék, ha a tisztviselőség türelmetlen a telep kérdésben és telepet akar minden áron. Megvan az oka rá. A nyíregyházi tisztviselők már két évvei ezelőtt megtették az első lépést a telep ügyében. Telket kértek a várostól. Kérvényüket ad acta tették. Most, hogy a Kansz-ban a tisztvi selők eró's szavú képviseletet nyertek, s Nyíregyházán is megalakították az u. n. telepbizottságot, a tisztviselőtelep újra a napirendre került és hivatott szerv vigyáz, hogy onnan többé le ne kerüljön. A telep kérdésében jelentős eseményről számolhatunk be. Dr. Bencs Kálmán polgármester a tisztviseló'k régebben beadott kérvényének ügyében értekezletet hivott össze a városháza kistermébe. Az értekezleten amelyen a tisztviselőket Dr. Székely Farkas, Leschák Antal, Dietz Ferenc, Zoltán Gáspár képviselték, Dr. Bencs Kálmán elnökölt és Lőjek Oyula dr. volt az előadó. A tisztviselők kérését Lőjek Oyula ismertette. Ennek lényege: a tisztviselők 20 -25 hold földet kérnek a várostól tisztviselőtelep céljaira a Vásártér felé. Dr. Bencs Kálmán polgármester azt fejtegette, hogy egyelőre szó sem lehet telepépitésről s a telep részére szükséges földterület átengedése majd akkor lesz aktuális, ha épiteni lehet. Zoltán Oáspár markáns vonásokkal ismertette a tisztviselők helyzetét s kifejtette, hogy a fenyegető lakbérválság elől is csak a telepépitéshez kell menekülnie a tisztviselőknek, akik minden tényezőt segítségül hivnak, hogy az építkezést minél előbb megkezdjék s addig is megnyugtató s gyakorlatilag is ajánlatos volna, ha a telepparcellát ki-ki megkapná, hogy a házhelyet előre megmunkálná s a kertet beültethetné. Dr. Bencs Kálmán po'gármester kijelentette, hogy a város kész elvben hozzájárulni a telepterület átengedéséhez, de ennek keresztülvitele csak az építés kezdetekor volna megengedhető. Egyébként a tisztviselők kérelmét s szakosztályok, illetve a közgyűlés elé terjeszti A tisztviselők között ez a megoldás nem keltett megnyugvást és elhatározták, hogy ismételten kérni fogják a telep átengedését. VsneMllőt a rktmigyi községei sagttsés Kállay András indítványa a vármegyei közgyűlésen Myiregyháza, jan. 15 (Sa ját tudósítónktól.) Miat valamely nehezen gjógyuló seb a rokkant bajtárs tettén, üszkösen, reménytelenül romoküan sir Szabolcs egykor virágzó községé, a románoktól bosszúsan, kegyetlenül leégetett VencsellÖ. Kormány, varmegye megtet tek mindsnt felépítése érdekében. A kormány nagy tarifakedvezményt biztosított a hajléktalanul maradt lakosoknak, a vármegye nagy őszszeget bocsátott rendelkezésre, amelyből épület faanyagot vásároltak. Az építkezés mégis lasiu ütemben indult meg, mert hiszen egy egész község újraépítéséhez a kormány és törényhatósag ma^nyujtható . segítése csekélynek bizonyult, A Vármegye rendkívüli közgyűlésén is szóba került Vencsellő segítésének ügye. Kállay András nemzetgyűlési képviselő a lesújtott Vencsellő fetse^itése érdekében arra kérte a törvényhatóságot, hogy a varmegye községeit VencsellÖ község segélyezésére kérje fel. A rendkívüli közgyűlés az indítvány jelentőségét teljes mértékében méltányolva a következő határozatot hozta, A forradalom, a kommunizmus és ezek következményeképp.n a román megszállás sok kárt és szenvedést okozott a vármegye közsé geinek és lakósainak. A vármegye községei közül egy t>em szenvedett annyit, mint Ven cselló községe és lakósai. A román megszállás alatt felégetett község még ma ís romokban hever, Pénz és anyaghiány következtében belátható időn balüi tel nem épitbető. A kormány és a törvényhatóság már erején feiüli nagy összegben részesítette az elpusztult közréget, de több áldozatra már nem képes, ugy, hogy ha vármegye községei elpusztult társuk segítségére nem sietaek, akkor annak lakosai taiáa még a jövő telet is fedél nélkül lesznek kénytelenek eltölteni. A törvényhatóság azoa kérelemmel fordul a vármegye községeihez, hogy a leégett Vencsellő felépítésében ós a lakosság segélyezésében anyagi erejükhöz képest vegyenek részt.