Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

1921. január 1.

talpból félgömbszerüleg kiemelkedő kétfülü váza enyhén emelkedő vála a bő 7 cm. átmérőjű szájba megy át. A vál két oldalán egy-egy ive'ten a száj magassága felé emelkedő * mindkét végén a vál ugyanazon magasságában tagadó fül foglal helyet. A test 3 keskeny és 1 széles sienna vörÖ3 színre festett sávval bevont. A vál 30 drb. sienna vörös szinü ponttal di3zitett. Ugyanilyen színnel festett a két fül ive s a talp melső felülete. Az egész váza egy finomabb Ízlést árul el s már a mykaenai korba való átmenetet mutatja.

13. A halvány vörös szinü 12 om. magas, 101 /a cm. kerületű, 2l/a cm, átmérőjű talpból tojás- dad alakulag kiemelkedő mérő lomdikhoz hasonló váaa sugár magas nyaka egy 3 cm átmérőjű peremes szájban végződik. Testén különböző magasságban 3 sienna vörös szinü sáv vonul el.

1-t. A halvány ocker sárga szinü agyagu 13 '•m. magas, 28 cm. kerületű, 5 cm, széles talp« váza gömbalaku teste hengeres nyokba megy át, mely egy 3 cm. széles peremes szájban végződik. A nyak felső harmadából egy 1 cm. széles, 3 cm. vastag fül eleinte ívben emelkedve majd függélyesen leseállva a test harmadához tapad. A fül melső része hosszirányban barázdázott, A nyak 3, * test 4 be- karcolt sávval díszített.

15. A halvány vörös szinü agyagból készült 15 em magas, 28 era. kerületű tojásdad alakú, ala- esony kifelé hajló talp» váaa, nyaka keskeny s hír- telenül szélesedve 3 cm. szélességű peremes szája- déku A nyakon 5 karcolat, a tesjen 0 körkarcolat vonul keresztül, mely utóbbiak azonban nem érnek mind össze pontosan.

18. A szürkés iehér agyagból készült ô'/a em. magas, ló és fél cm. kerületű összenyomott gömbalakból fejlődő edényke füle — mely 2 om, széles és mm. vastag • a három cm. átmérőjű karimával biró szájadékról fátyolszerüleg omlik alá a testre. A testet k;t bekarcolt szürkés sáv díszíti s e felett 5 drb harcolt s egy középpont körül huzott hármas kör van, melyek közül egynek középpontjából 6 sugár indul ki és egy csigavonal — egymás végében — foglal helyett.

A trójai bronzkori agyagművss agyagja — kaolinja — jobb volt mint a bujtosi agysgmüvesé s azért a legvékonyabb faleatu edényt Í3 képes volt belőle formálni, de a diszitő művészet Trójában még esak kezdetleges állapotában jelentkezik. A trójai agyagmüves az edényeket egész simára dolgozta ki, mig a bujtosi agyagmüves azt pazar díszítésekkel látta el. Trójánan diszitésül már a festészetet kezdték alkalmazni az edényeken, tehát festészettel pótolták azt, amit a bujtosi agyagmüves az agyag plasti •ával ért el Ezért állitom, hogy a bujtosi agyag- wiűvészet egyenrangú volt a trójaival — Hisszarlikii- vel. — À trójai bronzkori agyagiparra a keletnek — bár jótékony — hatása elvitázhatlan, mert a legrégibb időben is kereskedelmi összeköttetésben állót tak Ázsia belsejével sőt Chinávai is. Trójában talált elefánt csontból készült tárgyak s a fehér nephritből csiszolt kővéső bizonyiíjs azt, mert ily anyag egyedül Chinában fordul elő. Számos edény formája pedig elárulja az Egyiptomi behatást.

Meg kell emlékeznem még röviden a fénylő festésű váza festészetről is. A fénylő, csillogó szinü Firnis festés a mykaenei kor találmánya. A mykoenei kultúra még bronzkori kultúra volt, a vasat még alig ismerték Csakis a görögök és a velők összeköttetésben álló etruskok, jazigok és cyprusiak fes fettek fényes firnissel. Trójában a 3-ik lydiai — •trusk — rétegben fordul elő. A mykaenei vázákon figyelhetjük meg jól a fénylő festészet kezdetét. Ott alkalmunk először egy fekete vagy sötét firnishez hasonló mázréteggel bevont tárgyakra, E máz előállítására úgy látszik a nyers asfalt szolgált. Az asfalt a fény és levegő behatására bárminemű oldó szerben olthatlanná válik. Ezen felül még egy üveg szerű sok vasat tartalmazó mázat is használtak, mely a vázákra festve s a láng hatásának kitéve vörös vagy fekete szinüvé vált. E kornak kedvelt formája a kengyeles kancsó, amelyen a nyak alatt festett szem é* orr a régiségét hizonyitja s a trójai vázákra emlékezteti. A mykaenei ornamentika sajátságossága a növény és a tenger állatvilág raotivumjainak kihasználása s alkalmazása a váza festéshez A virágok, levelek, szárak, borostyánok mellett majd a mosza- tokát, kagylókat, majd a korollokat, csillagállatokat, majd a polypokat és halakat festi meg. A mykaenei művészetnek véget vetett Kr. e. 1100 körül az észak felől jövő néphullámzás a dórvándorlás.

A mykaenei művészetet a görög művészettel a Dypilon-stil művészete köti össze. Ennek uralma tartott Kr. u, 1100, Kr. e. 776-ig a görög idő- számlálás kezdetéig. A mykaenei emlékek rétege felett találjuk. Tojásdad alakúak, fénylő fekete vagy sötétbarna színnel, egyedül firnissel festették a díszítéseket a korongon készült Dypilon-vázákra s mel- Üttök már vaseszlfözöket, fegyvereket találunk, Nevöket az athéni dypilon kettős kapujától nyerték. E kaputól északkeletre elterülő temetőben akadtak reájok. E vázák 1 m.—180 cm. magasak. Elhelyezésük a sírba a következőkép történt: „A sirüreg

első részét, mely a halottat vagy hamvedret tartalmazta, deszkával zárták el és ezt egy földréteggel elfedték, de csak annyira, hogy a sirüreg felső harmada üres maradt s ebbe sz űrbe helyezték a nagy halotti vázát, mely nagyságánál fogva a fold szine fölé hieinelkedvén, már messziről látható síremlékként állott utt. A Dypilon-vázáknak fenekök nincs s Így a haloiti áldozat befogadására voltak alkal masak, a belé öntött italáldozat befolyhatott a halottra vagy a hamvederre“ Legjellemzőbb diszitésök: a vonalos diszités, a horgos kereszt (szvasztika) maender szalag, rhombus hálózat és rhombus, középen a ponttal. Gyakran alkalmazták diszül az áliataleookaí : madarak, lovak, libák alakjait, sőt az ember alakját is.

Az agyagművészség fénykorát a görögöknél érte el. A görög edényfestészet fő jellemvonása a szép fényes, raázos szin. Előállításának titkát még ma sem sikerült megfejteni. A görögögnél az agyagedények nemcsak házi használatra, de már szebbnél- szebb alakokban, főleg a halotti tisztét jelvényéül szolgáltak, A vázákat sírboltokban vagy fogadalmi ajándékok gyanánt a templomokban állitják fel Ma is bámuljuk a gyönyörű görög váza formákat s utánozzuk is A görög vázák főbb alakjai :

1, Az attikai váza — nevezik fekete alakos vázának is -— azért, mert piros szinü alapon íe kete alakok és fekete diszitmények vannak reá festve. Ezek úgy készültek, hogy az edényre a szárítás vagy az első égetés után reá rajzolták a festendő tárgy körvonalait, majd kitöltik a rajzot fénylő csillogó fekete festékkel Az egymásba ösz- szefolyó alakok elválasztó vonalait ércvesszővel karcolják be, úgy hogy a karcolás alatt előjön az agyagnak természetes szine ; s most újra égetik az edényt. A nők arcát, karjait, lábait, az aggastyánok fehér szakálát fehér szinnel festették.

2, Az apuíiai váza — nevezik piros alakos vázának Í3, — mert fekete szinü alapon pirosak az alakok s azonkívül fehér vagy sárgás disziimé nyekkel is festett. Készítési módja fordítottja az előbbinek. Az alakok körvonalait lapálcikával rajzolják az edényre. A körvonalak körül fekete sávot huznak s az egész alapot fénylő fekete festékkel vonják be s igy a fekete alapról feltűnően szemlélhető az agyag piros szine

3, A fehér alapú váza. Ezek rossz karban maradtak reánk, mert nem vsltak jól kiégetve. Ez az athéni lekythosokon látható. Ezeket a halottal a sírba helyezték a fehér vagy sárgás kréta alappal vannak bevonva. A festés maga kklönböző színekkel történt

A görög művészet virágzása egybe esik a görög történelem fénykorával, mely a perzsa háborúk győzelmes befejezésével veszt kézdetét és Nagy Sándor koráig terjed. Mikor azután Görögország római provinciává lett (146 Kr. e.) a görög művészet is hanyatlásnak indult, a görög kultúra azonban a római hóditón is győzedelmeskedett s nagy hatást gyakorolt a római művészet fejlődésére. A görög művészet emlékeinek felásatásában minden ország részt vesz. Franciaország, Aüglia, Németország, az Amerikai Egyesült-Államok és Ausztria, sőt e célból külön intézeteket is tartanak fenn Athénben. Ezen kívül az olaszok, svédek, dánok, hollandok és görögök folytatnak ásatásokat Csak mi szegény magyarok nem ásaiunk ott. Nekünk annyira sem telik, hogy a hazánk földjén nagyobb ásatásokat végezhessünk. De ninc.s is szükségünk erre, megásták a mi sírunkat ellenségeink célküiünk is. De félre a kishitűséggel ; kiáltsuk oda a világnak, hogy megremegjenek tőle azok, akiket illet: Bízunk szebb jövőben! Bizunt egy Istenben . . . Ellenségeinknek elnémitásában s Magyarország boldog feltámadásában 1 Lelki szemeim előtt megelevenednek a Ttója

előtti skamander sikon — a csatamezőn — a vad harcok. Az aggastyánok és nők a skaei kapu lapos kőfe élzetéröl nézik a tomboló harcot . . . Ott látom a királyt Priamost

— a férfi ölő Hector apját — ; a királynét az agg Hçka- bét ; Hector nejét a hókaru Andromachét kis fiával Skammandriussal, akit becézve vá^osvéeö Astyanaxnak is hívnak és Andromache szép hajú (udvar) hölgyeit s végül Helénát, Menelaus spártai király volt feleségét, kit Paris elrabolt. Látom mint nézik borzalommal és félelemmel a vad üldönést. Gyors lábú Achylles mér háromszor kergeté a vár körül Hectört a végre kelevészével átszurja a nyakát. Nézik mit mivel a bősz Achylles Hector tetemével : „Átfúrja az inát két sarkánál, a bokám hátulról s bika bőrszíjat vont rajta kérésziül s harci szekerére köti, hogy a fej lelógott szekeréről s harci szekerére szökött Achylles- s szép paripái közzé vágott1:. Láva ezt Andromache „Szemét menten sürü éj borltá, hátra esett s lelkét ájultéban kilehelte. Ánygyai meg sógornője mind sürün körül állták s a halálra ijjedt asszonyt karjokra karolták s hogy fellélegzett, megjött megint életereje“. Látom amint illatos olajokkal, balzsamokkal, gyógyírral lelt csüesküä korsókkal szép hajú hölgyei szorgoskodnak körülktte s kenik, dörzsölik az elaléltat. Majd látom, miként öltöztetik fel Hector tetemét Achylles sátrainál : „Megmosták s bekenék ezután Achylles rabnői a testet“. Hogy lemosák, olajat cseppegtet- tek "hült tetemébe“. S ime a csücskős korsókat újból látom használatban Hector teteménél. S eközben szivem összeszorul, mintha még most is hallanám hóknru Andro- machének siralmi énekét ; „Hectorom 1 Most Te leszálsz a sötét HádcíZ titkos kebelébe S engem bas özvegységnek

3

gyötrelmeivel itt hagysz szép palotáidban . . . mikor oly kicsi még fiusarjunk. — Óh férjem, mily korán haltál el. nem nyujid a halál révén kezeid kezeimhez, nem mondtál búcsúszót, mely csengjen meg füleimben, ha éjjel-nappal könyzápora mossa le arcom“,

Trója Kr. e. 1184 ben fel lett dúlva, porig égetve s lakossága kardélre hányva ; egyedül Aeneas menekült meg a szörnyű végveszedelemböl apját, Anchysest hátin cipelve s kis fiát karján vonszolva.

A régész ásóla pedig valóra váltotta azt, amit eddig ífoméros költői képzelet szüleményeinek tartottak. Te pedig szépséges lelkű bujtosi bronzkori

agyagmüvesnő, haló poraidban is légy általam áldott, hogy művészeteddel elbájoltál s gyönyörködtettél — oly sok bánátim közepette — a igy ha kis időre is, de elfeíedte- ted velem a sivár valót !

Kútfők : Dr. Waríhs. V. „Az agyag ipar technológiája'

Beöthy Zsolt „Á művészetek története".

Dr. Schuchhardt II. „Schliemann ásatásai“ Trója. Tyrins, Mykaene, Orehomenos és lttakában , Homeros „Iliasa".

Kölcsönkönyytár Nyíregyházán. Január 15-én megnyílik

A napról a&pra dráguló élet maholnap mimten szórakozástól megfosztja fa embereket és a iegáltsíáaossaöb szórakozáshoz a könyvhöz is ma mar csak feeribilis árak mellett juthat hosssA a &ösőu«ég. Azért a pénaért, Fiait ma jönevä szerző Jtisztasségös üikilitasa könyvéért fizetni kell, nana is olyan régen egész kis könyvtárt állított össze st könyvkereskedő és aki a háború előtti esztendőkben évente 30—40 kötettel gyarapította könyvtárát, Azért a pénzért sea legföljebb egy újságra fizethet elő

A könyvek drágulása különösen súlyosa« érinti Nyíregyháza közönségét, anaelynsk semmi- féle nyilvános könyvtár nem áll rencelkezésére és hacsak ninss módjában megfizetni az egyre e-mslk-idő árasat, teljesen le . kellett mondania as olvasásról.

Ezen akar segitsm az Djíágboit, amikor kölesönkőnyvtárt létesít, amely a kősöavég minden rétegének rendelkezésére fog állani A könyvtár aciyaga most van feldolgozás alatt és katalógusa, különös goeddai fogja felölelni úgy a klasszikus, mint a modern Írókat, p külföldi és magyar regényírás legkiválóbb remekeit, a lira es dráma nagy mestereit esakugy, mint a tudományos éa ismeretterjesztő müvek legnépszerűbb fajait. Mmdenki. aki olvasni szeret, vsgy hivatása az olvasásra utalja rá, meg fogja az őt érdeklő munkák egész sorát találni az Ujságboit kölesönkönyvtáraban, amelynek egyetlen cóija minden igény kielégítése, a közönség érdeklődésének állandó és odaadó szolgálása.

A kölcsőnhönyvtár, am9ly január 15-én mintegy 1500 kötettel nyílik meg, folyton gyarapodni fog, amennyiben a megjelenő könyv- ujdonságek, megjelenés után azonnal elhelyezést találnak a kőnyfárban, úgy hogy nsrn lesz érdemes magyar könyv, amelyet a kölcsönkönyvtárbán'töt ne lelhetne az olvasó.

A köiesönkönyvtár tagsági dija havi hu3z korona lesz és ma, smskor a legsüányabb könyv ára is 40-50 korona, — ez az összeg oly csekély, hogy mindenki, aki cst>k egy kicsit is szeret olvasni, számba sem jövő anyagi áldozat utján juthat a legszebb és legjobb könyvekhez. Sincs meghatározva, hogy a tagsági díj ellenében mennyi könyvet szabad olvasni. Akinek úgy tetszik, akár mindennap uj könyvet vehet ki és busz koronáért harminc könyvet is olvashat egy hónapban, — ha tud.

Az Ujságbolt Kölcsönkönyvtérába a beiratkozások már megkezdődtek és január 15-éa megnyílik a könyvtár.

— A Nyíregyházi róm, kath. nép

énnekkar karácsonyi éjféli szent misei közreműködése olyan mélyen meghatotta áhitatos szépségével a hívőket, hogy indíttatva érzik mugukat arra, hogy az énekkarban szereplő leánykáknak hálás* köszönetét mondjanak a megköszönjék buzgó mesterüknek, Jakab József karvezetőnek fáradozását is. Az énekkarban szereplő leányok a következők voltak. I, Altot énekeltek : Fülöp Bözsíke, Schőnviczki Annuska, Saliga Mariska, Saliga Juliska, Csizmánk Ilonka, II. Altot énekeltek : Katona Annuska, Dekmár Borisfca, Lukécs Ilonka, Fazekas Margitka, Kazár Juliska. 1. Szopránt : Privaikovica Mariska, Holzvander Maiiska, Evala Borska, Blahut Mariska. II. Szopránt: Lukács Erzsébet, Tasi Mariska, Páti Annuska, Dekmár Erzsiké, Halka Juliska.