Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-06 / 4. szám

Nyíregyháza, 19X1. január 0. • Cn3törtük JKi.il. évfolyam * 4, szám. asMRfe&SttéiiMEogs ás mms&máaA v&soa OS SM.PtLAPOA '^•awtÉM : t <rw« K, iéliwa R, tmgytiéi*** étf H^osjefS 8Q K, vitísSwn í S6-S e\, m+»T* <«KS He, nogMéw* ŐO R. ^ feéiwsw? ís R< - a UOSA 8LKK F»iMUW3 Of. a. Su&fc&ö Í.AS2LÖ éa Scfad&hWeMi: aaacHSHVt-üT e. SZÁM. TeísfoR Mátt >3$. SNÜ Régi és iij törvények Amióta a bébeszerzödésnek nevezett pepiros szerint Hazánk egységét szerte szakgatták, bennünk pedig a területi egység mtgteremtésére irányuló törvekvés megfogamzott és ugy él, hogy azt kitőrülni soha sem lehet, fokozott mértékben kell ügyelnünk minden mozdulatunkra, mindan tettünkre, hogy azokból állandóan a területi integritásra való törekvés csendüljön ki. Ilyen a törvényalkotások területe is. Ujabban, egyes érdekeltségek hajtó erejétől űzetve, a kormányok hajlandóságot mutatnak, régi törvényeinknek ujakkal való kicserélésére. Ilyen például az ipartör vények módositása ia. Hogy erre a kormányzat hajlandóságot mutat, a módosítás icditő okát talán jó lesz egy kissé szemügyre venni. A technikusok régi vágya, hogy megalkossák a maguk érdekképviseletét, anyagi helyzetüknek megjavítása végett. Hogy az általuk kivánt út elérhető legyen, az ipartörvénynek azt a részét kellene megváltoztatni, amely a technikus munke ipari részét szabályozza. Ezt a részét tehát ki kell kezdeni, meg kel) bolygatni és a műszaki ksmarához simulóan kell átalakítani így keletkezett az a gondolat, hogy az épitö iparról uj törvény aikottassék. Ámde a régi ipartörvény kellő módú végrehajtása hiányában, sok a panasz a régi törvény ellen is, habár az, — amint azt már mondottuk — nem is olyan rossz, mint aminőnek mondják. Kézenfekvő tehát, hogy a régi ipartörvényt meg lehet bolygatni. De ez az érdeke a műszaki kamarát kívánóknak is. Kicsinyes érdekek hajszolják tehát a kormányt, az ipartörvény sutba dobására. De ezek a kicsinyes érdekek ma ha ezen az uton akarnak érvényesülni, ki kell mondanunk, erősen hpzaíistianok egyúttal. Régi törvdnyeiiik mind olyan intézkedéseket is tartalmaznak, amelyek & magyar korona alá tartozó országokról is intézkednek. Tehát nem csupán hazánk érintetlen területéről szólanak, hanem Horvát Szl&vocországról és Fiúméről is. Ha uj törvényekben kivánunk intézkedéseket tenni, akkor a már ratifikált békeszerződés érteimében, nemcsak hogy az előbb emiitett területekről nem intézkeaheinénk, »h8nem még saját területünkről sem, mert a Felvidék, Erdély és a Délvidék, éppen ennek a ratifikált ,,békemű'' cek intézkedése szerint, beláthatatlan idei megszállásnak van alávetve. Uj törvényekben tehát ezekről nem is szólhatunk, mert hiszen a meg nem gondolt ratifikálás lekötötte kezeinket. Ámde a becikkelyezett béke arra nem kötelez bennünket, hogy régi törvényeinkből töröljük azokat a részeket, amelyek a most megszállott ^területekről intézkednek. Ezek a régi törvények tehát mint élő tiltakozások tekinthetők, a megszállások egész ideje alatt Ezek állandó bizonyítékai maradhatnak annak, hogy mi a megszállott területekről le nem mondunk. A magyar irredentizmusnak, a ma gvar területi egységre való törekvésnek védőbástyái tehát, amelyeket épen önmagunknak nem szabad lerombolnunk, még ha ezt ellenségeink követelnék is. De különösen nem szabad e védőbástyákat alámosni, kike deni és lerombolni olyan apró kicsinyes érdekek és monopoliumok biztosítása kedvéért, aminít a magyar technikusok céloznak, mert ez szándékos pusztítása lenne annak a szent hevületnek és annak az életcélnak, amely területi integritásunk megszerzésében nyer kifejezést, akkor, amikor az ipartörvényt, mint elsőt kívánja elpusztítani, hogy helyébe egy hevenyében összefércelt valamit állítson. Általában, törvényeink módosítását növellárisan kell megalkotni A régieket nem megbolygatni, hanem legfellebb kiegészíteni szabad. Az uj törvényeket pedig legfellebb annyiban szabad megszövegeznünk, amennyiben azok a változott viszonyokat szabályozhatják, de még ezeknél is valamelyes olyan záradékot kellene adnunk, hogy ez intézkedések a megszállott részekre csak akkor vonatkoznak, ha azok felszabadulnak. Ilyen záradék felvételére feljogosítanak a határkiigazitásra nyert ígéretek, ilyen záradékokat tehát fel kell vennünk. Semmi jogunk azonban arra, hogy régi törvényeinket sutba vágjuk, csak azért, mert egyes érdekképviseletek azok keretében nem tudják apró anyagi érdekeiket kielégítettnek látni. Az uj törvények' alkotásánál pedig fokozott figyelmet és a novelláris kodifikációt kérjük. Fisszer János. Még ma sem érkezett meg az antant jegyzéke Ngugatmaggarország ügyében A kormány nem tett érdemleges lépést. A Ház összehívásáról nincs szó Budapest, jan. 5. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi napon nyugtalanító hirek terjedtek el a nyugatmagyarországi kérdéssel kapcsolatban s este felé a kormány lemondását is hirül adták. Mára elült az első percek izgalma s a kérdést nyugodtabban mérlegelik. Az antant kegyetlen elhatározását közlő jegyzék hiteles szövege ma sem ismeretes s maga a jegyzék ezideig még nem érkezett meg a magyar kormányhoz. Általános az a bizakodó álláspont, hogy nem kell a végső reménységet feladni, mert a nyugatmagyarországi kérdés nem kerül végrehajtás alá ugy, ahogyan azt Magyarország ellenségei tervezik. Tekki miniszterelnök tegnap este megnyugtató kijelentéseket tett a kormányzópárt értekezletén, ugy hogy azok a képvise ők, akik a Ház összehívását sürgették, ma elálltak tervüktől. Mindenkinek az a felfogása, hogy nem kell el hamarkodottan megítélni a helyzete mert nem szabad felednünk, hogy Ausz triával szemben igen nyomós számadá saink vannak. A nyugatmagyarországi képviselők a fővárosba érkeztek és be ható tárgyalásokat kezdtek Teleki minisz terelnökkel. A megállapodás az, hogy momentán a külügyi bizottság összehívásáról se legyen szó s mig a hiteles jegyzék birtokába nem jut, a kormány nem tesz érdemleges lépéseket. A keresztényszocialista párt központi tanácsa határozati javaslatot fogadott el, amellyel deklarációt intéz a keresztényszocialista munkásokhoz Nyugatmagyarország ügyében. Bécs, január 5. A külügyi hivatal mára várja a nagykövetek jegyzékét, amelyet valószínűleg még a mai nap folyamán elküldenek Budapestre is. 1 kormány fokozatosan szabadítja fel a forgalmat Legelőször a bor szabadul fel — A gabona forgalma még ebben az évben szabaddá lesz Budapest, jan. 5. Saját tudósítónktól. A kormány határozott szándéka, hogy megszüntesse a forgalom megkötöttségét. Legközelebb megjelenik a borkivitel szabaddá té telét biztosító rendelet, mely meg fogja engedni a bor szállítási igazolvány nélkül való exportálását esupán kiviteli illeték fizetését szabván meg. A bor szabad forgalmának biztosítása atán a tengeri forgalmát teszi a komány szabaddá, bár ezt a lépést, maguk a gazdák késleltetik azzal, hogy a kivetett kontingensét lassan szállítják be. Amint ez az akadály elhárul, a kormány azonnal megteszi a szükséges lépéseket a tengeri szabaddá tételére. A forgalom megkötöttségének megszüntetését a gabona forgalmának felszabadítása • teszi teljessé, ami még ebben^az évben okvet| len végrehajtást nyer. Ars 2 Korana