Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-23 / 293. szám

Hyfragybáza, WSO. deaanbar 23. • O.fitörtök XLI. évfalyam • K93. asáat. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egéaz évre 820 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K, vidéken : egész évre 820 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 80 K. — Egyes azám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8- SZÁM. Telefen szám 138. Poataoheque Kéziratokat nem adunk viasza. Amire nem gondoltunk A Magyar Néprajzi Társaaág az elmúlt hóban Szegeden vándor gyűlés tartott. E gyűlésen az előadó asztalhoz űlt gróf Teleky Pál miniszterelnök is * tudós szakférfiakon kivűl, kik valamennyien igen komoly s mélyre szántó előadásokat tartották. Beszédjükből idézem a kővetkezőket: „Azért vagyunk ma a földkerekaég leginjtottab nemzete, mert nem ismert bennüuket a világ I Nem ismer pedig azért, mert magunk sem sem ismertik kellőképen magunkat. Itt kell kezdenünk a munkát. Nemzetünket két nagy társasréteg alkotja: a művelt városi elem és a föld népe. Amaz idegen befolyástól van átitatva s csak a népőrzi még tisztán ősi hagyományainkat, magyar voltunk biztos zálogát. Első feladatunk tehát megismerni a magyar föld magyar népét. Meg kell figyeltünk és fel kell tárnunk életesorát, szokásait, hagyományát, hitvilágát, mondáit, meséit, dalait, azonkívül eszközeit, mapi munkáját — mindazt, amit romlatlan magyarsága szellem és anyagitéren termel s a régiből megtartott. Jegyezzük össze magyarságunk ez őaeredeti kincseit! Csak belőlük nyerhetünk hűképet arról, miért éa miben vagyunk magyarok. kCsak igy ismerhetjük meg igazán magunkat a csak ezúton ismerhet meg bennünket a világ. Ma, kulturánk uj fejlődési momentuma •lőtt állva a néprajzi tudomány erős fegyver lesz nemzeti megerősödésünkhöz. A tájékozatlan olvasó mosolyogva kérdi: mirevaló ez ? Van-e valamelyes értéke, haszn ? Van e temzeti, tudományos vagy eszthikai be ctűk ez egyszerű és igényte'en termékeknek? Legmeggyőzőbb érvünk arra nézve, ha egyszerűen utalunk a kűlföd, a művelt nyugat hasonló természetű gyűjtőmunkájára s annak Udományos feldelgozasára. Nem győzzük eléggé hangoztatni, mennyire elmarad unk ezekben nemcsak a nyugati nagy nemzetek mögött, de mily megszégyenítően túlszárnyaltak a kis államok : Finn- és Észtország, a Balkán népei, kikről hogy vannak, a vilfig pusztán e réven szer aett twdomást Nekünk is ezzel, eredeti népi termékeink, népéletünk ismertetésével lehetett volna a világ érdeklődését legjobban lekötnünk Hogy mo-t a nagy kataaztrólábin nem akadt barátunk, hogy rágalmazóink ferdítései hivő fülek re és hitelre találtak mindenfelé, annak okát javarészt ebben, ami mulasztásunkban kell kereinünk I De nemcsak a külvilággal szemben kell magunkra vetnünk, saját magunk iránt tartozó kötelességünket is elmulasztottuk. Nem térődvén eléggé a magunk népével, elsza kadt az a kapocs mely pedig kell, hogy a nemBet külőnböző rétegeit egy ogésssé forrassza A két nagy nemietfentartó réteg: intelligencia éa köznép idegenül néz egymásra, nem tekinti egymáskoz tartozónak magát az oly égető nem zeti célok kiküldésében, nem siet egymás se gitségére, nem érti egymást, mert nem ismeri s igy nem becsülheti egymást, hanem a helyett a maga kicsi r.yes anyagi érdekeit bajhá8zva, inkább kárt tesz egymásban íme nemzet politikai fontossága a néppel valé foglalkozásnak I Boldogulásunk jól felfogott érdekében nekünk voltakép a megmaradt szük területen belől is magyar propagandát kell szerveznünk és pedig népünk között, mert itt is vár reánk elveszített és visszahódítandó terület: a tőlünk elidegenitett, félrevezetett népléleké 1 Ezt a fölötte időszerű, nemzeti jelentőségű cét, mi sem szolgálhatja eredményeseb ben és könyebben, mint a folklore adatok gyűjtése. Nem szabad fülünk mellett elereszteni az elmondottakat, melyek korántsem szaktudósaink egyoldalú okoskodásai, képzelődései, kedvtelései, hanem nagyon is komoly meglátások, intelmek, tanácsok faji kulturánk fejlesztésére, nemzeti céljaink elérésére, megvalósítására. Láthatjuk ezekből, hogy népünk szellemi termékeinek összegyűjtése nem csupán egy két rajongó munkájára vár, hanem az egész magyarság maga iránt való kötelessége. Ha szakférfiaink hanyagsággal vádolják>z egész magyarságot, ugy azt a nagy mulaszt ist, melyért most bünhődünk, mi szabolcsiak több szörösen kell, hogy érezzük, mert népünk lelkületének megismeréséhez semmiféle munkával nem járultunk, ilyenre nem is gondoltunk. Pfdig annyi anyaggal egy egy vidék alig rendelkezik, mint vármegyénk. A Rudolf királyfi által megindított Oiztrak Magyar Monarchia leírásában Szabolcsvármegye ugy van feltüntetve, mint ahol az [országban a legtöbb ősi mondás, tündérrege él a nép ajkán, ahol a legszebben tudnak mesélni. Ha ez igaz — mar pedig ugy van — mennyire szégyenletes és fájdalmas tudat, hogy ezekből az őseiDk szellemi termékeiből, ősi pogány vallásunkat, smythoszunkat rejtő szokásokból egyetlenegy sincs feljegyezve Nincsen ennek a megyének egyetlen dombja, tava, erdeje, melyről a nép azámtalan babonáa hiedelmet ne tudna, alig van olyan dűlő és határ neve, melyekhoz ne fűződne népi történet. fis ezek mellett a gazdátlan, porban heverő népi kincsek mellett évszázadokon keresztül elmentünk a nélkül, hogy felszedtünk volna azokból valamit. Nagyon aokat mulasztottunk : nagy kötelesség vár ránk. A néphagyomány emlékeinek gyűjtésére nem kell különös azaktudás, esi k jó megfigyelés, műnk* kedv, hajlandóság. Részt vehet benne mindenki, aki léleküditö szellemi foglalkozásban kedvét leli, aki a néppel érintkezik, a nép között él. Tanul(k, tanitók, papok, falusi hivatalcokok, orvosok, tanult gazdákhoz szólunk első sorban, tegyék magakévl ezt a nemzeti jelentőségű ügyet, legyenek munkatársak a magyar nemzet fajiságának legfőbb biztositékát képező esen emlékek összegyűjtésében Népünk szellemi termekcinek gyűjtésében aki részt vese, nemcsak a nemzeti tudománynak, a népnek tesz nagy aro'gálatot, de nagy hassnára leaz saját magának. Nemcsak szokásnak, babonának, hiedelemnek jut birtokába, hanem olyan élettapasztalatra tesz szert, melyet semmiféle tudományos könyvből el nem sajátíthat, különösen az irói hajlammal birők vehetik nagy haazoát, kiknek a néppel való foglal* kozas kiapadhatatlan kincses bánya lesz egész életökre s munkakedvüket nagyban fokozza. Lásaunk mnnkához. Vegyünk réaat e henmentő munkában mindnyájan, mi szabolcsiak sorakozzunk a Néprajzi Tarsaaág 1 által kibontott zászló alá, Szeged után mi legyünk a második helyen, kik összeálluDk régi emlékkincseink ö szehordására. Hemzeti kötelessé günk ösi kutturánk maradványait összegyűjteni, senki el nem végzi ezt helyettünk. A külföld is akkor fog érdeklődéssel felénk fordulni, csak akkor ismerhet el értékes müveit nemzetnek, ba mindezt neki készen visszük, ha általa belekapcsolódunk a nagy együttes/működésbe, • ha tényezők leszünk a közös tudományos és | kulturmunkában. Budapest, itt 22 (Saját tudósítónktól} A nemzetgyűlés mai ülését báromnegyed tizenegy órakor ayitotta meg Bottlik alelnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése ut-n felolvassák az interpellációs könyvet. Ezután az ásványolaj és földgázjavaslatot harmadszori olvasásásban elfogadjak. Szünet után elnök indítványára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését 1921? év február 3-án délelőtt 10 órakor tartja, amikor folytatják a kormány programmjáoak vitáját. A távollevő Homonnay Tivadar es Szabd Jenő interpellációit törlik. Ezután rátérnek az interpellációkra Drozdy Gyöiö a földbirtokreform végrehajtását sürgeti, Utána Patek Géza a vidék különítmények működését kritizálja. Így a szolnoki különítmény 8 dévaványai lakost letartóatatott és összevert. Nem a különítményeket okozza ezért, hanem azokat a csoportokat, amelyek a különítmények háta megett állnak és azoknak besúgói. Kérdezi a bonvédelmi minisztert, hajlandó é a Margit-körnti fogházban letartóztatott 8 dévaványai lakost azonnal szabadon bocsáttatni, vagy nem. Egyúttal bejelenti mentelmi jogának megsértését. Pákozdy András a házhelyekről interpellál. Véleménye szerint a hatóságokat szándékos mnlasztás vádja terheli, s tudomása szerint a törvényt helytelen megvilágításban közölték a néppel, melynek türelme most már fogytán van. Nagyatádi Szabó István rögtön válaszol és kijelenti, hogy népies füzetekben fogja ismertetni a házhelyekről szóló törvényt, s szigorúan fog megtorolni minden mulasztást. A törvényt kiegészítő pótrendelet.már készülőben van. ~ « Orbók Attila kijelenti, hegy nem a belügyminisztert akarja támadni, mert -a« ö szemé lyét tiszteletben tartja, mint aki a konszolidáció nagy munkájából kivette részét, hanem kérni akarja, tekintaen a vidéki állapotokra, ahol a hatalmi tultengések éa atrocitáaok még mindig nzpirenden vannak. Nemcaak Budapesten van Brittania, hanem minden vidéki városnak meg van a maga Brittaniája. De a vidéki városok között a legsiralmasab anyagi és erkölcsi nyomorúságban Dehre* •zen van, ahol egy katholikus esoport áll a kálvinistákkal szemben egy katholikns főispánnal az élén, aki kommunista üzelmek eimén már 94 tisztviselő ellen rendelt el fegyelmi vizsgálatét, holott ő maga is tagja volt a azoeiáldemokrata pártnak és 1919. március S5én az elsők köiött üdvözölte a proletárdiktatúrát. Nincs joga tehát üldözni azokat, akik netalán megbotlottak. Ez a főiapán Hnber Ottó, akit katholikus létére elég szerenesétlea módon állítottak a kálvinitta Hajduaág élére. Huber Ottót a Ház] engedelmével Bernfiák Nándor veszi védelmébe és enyhiteni igyekszik a támadás élét. Szerinte valószínűleg tévesen ivformálták interpellálót, mert Debrecenben nincs Brittania, hanemj igen is a legteljesebb jogrend uralkodik, amelynek Huber szigorú és kérlelhetetlen őre. \ Mózer Ernő a lelkészek és tanitók siralmas helyzetéről interpellál. Az ülés lapzártakor folyik. Amnesztia-rendelet készül Budapest dee. 22. (Saját tudóaítóntói) Ac amnesztia rendelet uütörtökön kerti miniaatertanáes elé. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy ezt a nagy fontosság* rendeletet még njév előtt életbe lépteti. A mai tőzsde hírei •adapast dec. 21. (Saját t*4ósitónkt*L) A tőzsdén ma szünet veit. A magánforgalomban az árak a következőképpen alakultak: Márka 740, szokol 620, lei 630, dollár 520510, lengyel márka 12 Irányzat lanyha. &ri«id nyitás t BUapaat Ili. Ara 2 ki