Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-10-16 / 237. szám
im •ktébor 16 A bűntett első kelléke tehát, hogy a tettes magának vagy másnak vagyoni hasznot akarjon szerezni. Fekete Sándor a termelési kölcsönök utalványozásával magának semmilyen hasznot nem akart szerezni. Nem szerzett hasznot azzal a proletárdiktatúrának sem. Nem szerzett hasznot azoknak sem, akik a kölcsönöket felvették, mert hiszen azok a felvett összegekről kötvényeket állítottak ki, kamatot fizettek és a pénzt mind annak tudatában vették fel hogy azt vissza is kell fizetni. A közvád igen tisztelt képviselője ebben amüködési körben nem látja felállithatónak és megállapíthatónak a vagyoni haszonszerzés célzatát, beállítja a vádba azt, hogy Fekete az ellenőrző biztosoknak akart vagyoni hasznot szerezni. Itt már felismerhető a fictió, itt már nyilvánvaló a különféle tényelemeknek erőszakolt egyesítése. Nem forog fenn a vagyoni haszonszerzés célzata, tehát nincs bűncselekmény. De nincs azért sem, mert a Fekete ténykedéseiből hiányzik a fenyegetés és mert a termelési kölcsönök kifizetésének tényei nem a fenyegetésnek és nem az erőszaknak az eredményei. A zsarolás vádja tehát minden jogi alapot nélkülöz. A tekintetes Törvényszék előtt folyt le az a bűnügy, amely a kisvárdai győgytárak és mozgószinház szocializálása miatt tétetett folyamatba. Ott is azzal védekezett a vádlott, hogy a szocializálásra a jogos magánérdek megvédése céljából vállalkozott azért, hogy a szocializált üzemeket az üzemtulajdonosok érdekeinek sérelme nélkül szocializálja és hogy a többi üzletet a szocializálástól megóvja. A tekintetes kir. Törvényszék felmentette a vádlottat, mert megállapíthatónak találta a jogos védelem esetét és ebből folyólag azt, hogy büntetést kizáró ok forog fenn. Nem fór kétség ahhoz, hogy Fekete Sándor nem szolgálta a proletárdiktatára érdekeit, hogy a pénzintézeteket nemcsak megvédeni igyekezett, hanem tényleg meg is védte a károsodástól és igy joggal hivathozhatik arra, hogy a pénzügyi biztoii hivatalt a jogos magánérdek megvédése céljából vállalta el és töltötte be. Ennek pedig az adott esetben is szükségszerű folyamánya volna, ha ténykedésében a ztarolás ismérvéi felismerhetők volnának is, a büntetést kizáró ok megállapítása. A második vád: az orgazdaság vádja, amelyet a köz vád igen tisztelt képviselője azért emel, mert Fekete Sándor a Szábolcsi Agrár takarékpénztárnál kezelt direktóriumi alapból 1120 koronát az állampénztárban kezelt direktóriumi alapból pedig 442 koronát felvett, tette ezt vagyoni .haszonszerzés végett, bár tudta, hogy a direktóriumi alap címén kezelt pénzösszegek zsarolás büntette utján szereztettek meg. Dr. Fekete Sándornak az 1.20 koronára vonatkozó védekezését, mely szerint ezen öszszeget nem a saját céljaira, hanem azon illetékes helyen előre bejelentett célzattal vette fel, hogy a direktórium ennyivel is kevesebbet vihessen el, teljes egészében igazolták Mikecz István, Groák Ödön és dr. Tóth László. A pénzt, melyet már a diktatúra alatt sem tartott magánál, a kihallgatott tanuk vallomása és beszerzett iratok tanúsága szerint tényleg jótókonycélra adta ós vissza is fizette. A vád tárgyává tett 442 koronát dr. Fekete Sándor budapesti utazásának hat napi költsége fejében — tehát feltétlenül jogos követelés alapján — a nyíregyházi adóhivataltól vette fel, Azt, hogy ez mely alapból, vagy mely tárca terhére utaltatott ki nem tudta és nem tudhatta. Különben pedig — bár a pénzt jogos követelése alapján vette fel — dr. Murányi Láizló tanúvallomása szerint ezen összeget is szintén jótékonycélra fordította és ezenkívül, mint a becsatolt nyugta bizonyítja, vissza is téritette. Ezután a vádiratban leirt cselekmények jogi fejtegetésébe kezd, majd igy folytatja tovább: Fekete Sándor 18 évvel ezelőtt került Nyíregyházára, összes vagyona egy kereskedümi érettségi bizonyítvány volt. Becsületes munkával küzdötte fel magát a szabolcsi agrár takarékpénztár igazgatói ssőkébe. Már cégvezető volt, mikor lelki szükségét érezte az önmaga tovább müvelésének, emberfeletti munkával letette a kiegészítő érettségi vizsgát, végecte a jojot, megszerezte az államtudori oklevelet. Hat vizsgát tett le, három vizsgán kitüntetéssel, hármon pedig egyhangúlag képesítették. Ezeknek az eredményeknek az elérése után következett be a proletárdiktatúra és a Fekete Sándor incriminált szereplése. A proletár diktatúra itteni bukása után a vármegye vette szolgálatait igénybe honapokon keresztül mint román tolmácsot alkalmazta továbbá pénzügyi és kereskedelmi szakismereteivel tett szolgálatokat. A legnehezebb időkben bonyolította le a vármegye kompenzációs üzleteit, tette ezt minden ellenszolgáltatás nélkül, majd akkor, amikor a gróf Dessewffy hitbizonyitvány kereskedelmi igazgatójául hívták meg, e minőségében tevékenyen működött közre abban, hogy a Szabolcs és Hajdú vármegyében elhelyezett két milliárd értékű dohánykészletet a magyar állam részére megmentsék. • Ez sikerűit is. A pénzen megvásárolt magasrangu román tisztviselők szándékosan itt felejtették a dohányt. Mikor a dohány megvolt mentve, akkor került rá a sor arra, hogy ki kellett fizetni a feledékenység árát. Ezt is ő végezte és abból az összegből, amit erre a célra közéhez adtak sikerült megmentenie még utólag másfél millió koronát. Módjában lett volna ezt az összeget megtartani ugy, hogy arról 3oh» senki se tudott volna és ha kitudódott volna is azt soha senki azt vissza nem követelhette volna. Nem tette. Est az összeget visszaszolgáltatta azoknak, akik azt rábízták. Ezt bizonyították Mikacz István ós Rappersberger Károly. Most az a vád, hogy a' az ember, aki a maga élete veszélyeztetésével rejtegette a vármegye első tisztviselőjét, aki emberfeletti mun kával szerezte meg magának azt a társad Almi pozíciót, amiben rószesüi, aki díjtalanul hónapokig teljesít tolmácsi szolgálatokat, aki viszsaaszolgáltatta a megmentett másfél milliót akkor, amikor azt megtarthatta volna anélkül, hogy arról bárki is tudomást szerzett volna: mondom az a vád, bogy ez az ember 1120 és 442 korona vagyoni hasznot akart magának szerezni orgazdaság utján. Hát képzelhető .e az, tekintetes kir. Törvényszék, hogy ilyen morzsákért kockára tegye valaki a megszerzett dus javadalmazásu állást és hogy ilyen morzsákat bűncselekmény elkövetésével akarjon megszerezni ag, aki nem nyúlt olyan másfél millióhoz, amiért soha seki felelősségre nem vonhatta volna. Szabolcsvármegyének az 1848-ik szabadságharc idejében volt egy ragyogó tollú főjegy zője, aki a vármegye követe is volt. Közbecsülésben állott, lelkes hazafinak ismerte mindenki, a bároius 15 iki eseményekről magam is olvastam követi jelentését. Igazi irodalmi műremek az. A szabadságharc leverése után elvonult falusi magányába, de mikor látta, hogy a szabadságharc maneküljeit az absolut hatalom milyen kérlelhetetlenül üldözi elhatározta magát arra, hogy megyefőnőkséget vállal c«ak azért, hogy menthesse az üldözötteket. Nsgyon sok embert megmentett, és mikor bekövetkezett az 1861 iki provizórium, ez már őt ismét falusi magányba találta. A provizórium idejében ismét összehívták a megye gyűlést. Az egybegyűlt karok és rendek első gyűlése a tagok névsorának felolvasásával kezdődött meg. Afhikor olyan tagnak neve került sorra, ki az absolut uralom alatt hivatalt vállalt, annak neve felolvasásánál könyörtelenül hangzott el az a kiáltás, meghalt. Ez a sors érte a vármegyá" nek azt a tekintélyes becsületes földbirtokosát is, akirői ezeket az eseményeket elmondottam. Társadalmilag tényleg meghalt, a társadalom erkölcsi halálra ítélte őt. Éa nagyon sok hasonlóságot találok ennek a társadalmilag kivégzett jó embernek és Fekete Sándornak az esetében. Egy külömbség azonban feltétlenül fenn forog. A felett a társadalom ítélt, Fekete felett pedig a fűggetl en magyar bíróság fog ítélkezni. A társadalom ítélkezhetett igazságtalanul, a magyar biróság ítélete igazságtalan nem lehet. — Egyházmegyei gyűlés. A kőzépszabolesi ref. egyházmegye október 26-án Nyíregyházán egyházmegyei közgyűlést tart. Kik kaphatnak házhelyet? A nemzetgyűlés tudvalevőleg felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelölése és kis haszonbérletek alakítása iránt rendeletileg intézkedhessék. Szabó István (nagyatádi) főldmivelésügyi miniszter ezen törvényes felhatalmazás alapján kiadta a vonatkozó rendeletet. Ezek szerint: Egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga sem házhelyre, sem kishaszonbérletre, Nem kaphat sem házhelyet, sem kishaszonbórletet, sem a hozandó törvény alapján földet az, aki önkényesen foglal. A házhelyekről szóló szabályok szerint csak az kap házhelyet, akit a képviselőtestület erre érdemesnek kijelöl és pedig a következő sorrendben kephatnak házhejyet: 1. Hadirokkantak, hadiözvegyek, felnőtt hadiárvák. 2. Mezőgazdasággal foglalkozó önjogu férfimunkások. 3. Olyas családfők, akik egy községben 10 éve állandóan laknak. Nem juttatható házhely annak, 1. aki nem született magyar állampolgár, 2. aki elmebeteg, akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, 3 aki az áilam ellen irányuló bűntett, vagy más hasonló üzelmek miatt „vád aiá van helyezve, 4. aki politikai jogainak gyakorlásától fel van függesztve, 5. aki csődben volt, 6. aki a nemzeti hadsereg bahivó parancsának önhibájából sem tess eleget, vagy aki, mint katona, szökés miatt, vagy, aki az 1818. okt. 30. napja óta történt forradalmi mozgalmakkal összeköttetésben jogerősen el volt Ítélve, 7. aki iszákos, rendbontó, dologkerülő. Házhelyekre igénybe vehetők azok a terűletek, amelyeket tulajdonosuk evégből átenged, 1. a háború alatt elidegenített ingatlanok, továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ingatlanai, végül azok, amelyeknek a tulajdonosait az áüam ellen irányuló bűntett, vogy mint katonát szökés miatt jogerősen elítélték, 2. bármely, de elsősorban a 20 éven belül gazdát cserélt nagybirtokokból, 3. olyan közép, vagy kisbirtokból, amely az utoisó 80 éven belül gazdát cserélt. Végül, ha a nyomásictó lakásszükség enyhítésére alkalmas igénybevehető más terület nincs, kivételesen bármely közép, vagy kisbirtokból ie lehet igénybe venni házhelyeket. A rendelet a házhelyekre igénybe vett terűletek tehermentesítéséről is gondoskodik. — Értesítjük a Szabolcsvármegyei Közszolgálati Alkalmazottak Beszerzési Csoportja' nak mindazon nyugdíjas tagjait, kik f. évi szeptember hóra járó szalonnajárandóságukat, a hivatalunk által részükre kiadott szalonnautalvány ellenében ezideig be nem váltották, hogy a szalonna részükre f. hó 16-án reggel 7 órától a Bethlen utca 52. szám alatti elosztóhelyen lesz kiszolgáltatva. Nyíregyháza, 1920október 15. Vezetőség. — A ref. egyház tisztelgése a főispáa előtt. Azok sorában, akik a beiktatott uj főispán Dr. Jármy Béla előtt megjelentek nem emiitettük meg az ugyancsak tisztelgő ref, egyházmegyét. E hiányt itt tesszük [jóvá. A főispán elé a ref. egyház küldötségét Szabó Lajos nyírbátori ref. esperes vezette. — Aki .Vass" ra akarta magyarosítani nevét. Teisz Zoltán ós kiskorú gyermekei még a kommün alatt kérvényt adtak be a polgármesterhez, hogy nevüket ,Vasa*-ra magyarosithassák, mert erre üzleti világukban szükségök van. E tárgyban most érkezett le a belügyminiszter döntése, mely ugy szól, hogy a névmagyarozitás nem teljesíthető, mert a családnevek archaistikus írásmódjának engedélyezése elvi akadályokba ütközik. Egyben felhívja a miniszter Veiszékat, hogy amennyiben nevüknek .Vais'-ra való magyarosítását kívánnák, ilyen irányban nyilatkozzanak. Ez esetben kérelmükhöz véleményes jelentés csatolandó, hogy érdemesak-e a magyar név viselésére, miként viselkedtek a proletárdiktatúra alatt. Ez az eset is figyelmeztetheti a magyarosításért folyamodókat, hogy legyenek szerényebbek az uj név megválasztásánál s ne akarják nevüket mindenáron bevonatni az ősi magyar származás históriai patinájával. 8 ül 0 e7fiÍmO7nUQfolf b,u z~ é s pongyolaujdonságok, flanellek, OlIUNIOlUvGIöIV barchettek, vásznak, siffonok, zefirek, ionok, yáiiienil nagy nálosztéilian érkeztül! a FEUER MIKSA női Maruliizáiia, -Mizpaloia. ) i
