Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-05 / 227. szám

jtöÖOTDÉK 13S8, október 5 Kiss Roland és Kazimir Károly ellen mint tettestársak ellen egy rendbeli zsarolás bün­tette (3 havi fizetős felvétele) cimén. Kiss Roland és Schmied Mihály vádlottak mint felbujtói bűnrészesek ellen egy rendbeli zsarolás büntette (Kuharek Írógépének lefogla­lása) cimén. Kazimir Károly és Schmied Mibály vád­lottek mint tettestársak ellen égy rendbeli ma­gánosok elleni erőszak büntette (a Buza téri gazdagyülés szétverése) cimén. Kiss Roland ellen egy rendbeli hatóság elleni erőszak büntette (Győry Kálmán letar­tóztatása) cimén. Ugyanezen vádlott ellen egy rendbeli zsa­rolás büntette (Fetács Ödön féle kiutalás) cimén. Ugyanezen vádlott ellen 3 rendbeli sze­mélyes szabadság megsértésének vétsége (dr. Mikecz László, Győry Kálmán, Antal József fogvatartása) cimén. Kazimir Károly és Schmied Mihály vád­Jo'.tak ellen egy rendbeli magánosok ellen erő­szak büntette (Károlyi pártgyülés szétverése) cimén. Kiss Róland vádlott ellen 5 rendbeli izga­tás büntette (Buza-téren, vármegyeház erkélyén, munkástanácsban, Fényeslitkén elmondott be­szédek) cimén. Kazimir Károly vádlott ellen 5 rendbeli izgatás büntette (a munkástanácsban, Buza­téren, Zöldség-téren, vörös katonák temetésén elmondott beszéd ós egy a „Nyirvidék'-ben megjelent cikk) cimén. Beregi Sándor, Schmied Mihály ős Faze­kas János ellen egy rendbeli orgazdaság bün­tette (direktori fizetős felvétele) cimén. Schmied Mihály ellen egy rendbeli izga­tás büntette (Károlyi pártgyülésen mondott beszéd) cimén. Dr. Fekete Sándor vádlott ellen változat­lanul fenntartotta. Petáca Ödön vádlott ellen egy rendbeli zsarolás büntette (6000 K kölcsön felvétele) cimén. Killer Rezső vádlott ellen 2 rendbeli zsa­rolás büntette (Kereskedők és Gazdák Köre helyiségőnek és vagyonának, továbbá Vrabecz Andor ékszereinek lefoglalása) cimén. Beregi Dezső ős Markovics Jenő vádlot­tak ellen mint bünsegédi bűnrészesek ellen egy rendbeli zsarolás büntette (az ékszerkészletek Budapestre való szállítása) eimén Sztempák Mária és Markovics Jenő vád­1 lottak mint tettestársak ellen egy rendbeli sik­kasztás büntette (kiutalások a népjóléti alap­ból) cimén. Sztempák Mária vádlott ellen egy rend­beli izgatás büntette (takamazi beszéd) cimén. Berecz Antal vádlott ellen egy rendbeli hatóság elleni erőszak (fegyverek kiosztásának megakadályozása) cimén. Ugyanezen vádlott ellen 12 rendbeli sze­mélyes szabadság megsértésének vétsége (Mikecz István és 11 társának letartóztatása) cimén. Lyachovits Sándor, Bökönyi Imre, Kovács Ferenc, Nyeste János vádlottak mint tettes­társak ellen 2 rendbeli zsarolás büntette (2,426,739 K 5 fillérnek az állampénztárból való kiutalása, 4 millió korona értékű dohány­nak elszállítása) cimén. Ugyanezen vádlottak ellen 2 rendbeli or­gazdaság büntette (fizetésük felvétele s a fegy­verek elszállítása) cimén. Ugyanezen vádlottak ellen 1 rendbeli ha­tóság elleni erőszak büntette (Mikecz István elmozdítása) és 12 rendbeli személyes szabad­ség megsértésének vétsége (Mikecz István és társainak letartóztatása) cimén. Ezenkívül Lyachovits Sándor, Bökönyi Imre és Nyeste János vádlottak ellen egy rend­beli orgazdaság büntette (menekülési segélyük felvétele) cimén Lyachovits Sándor vádlott ellen egy rend­beli hatósági tag elleni erőszak büntette (Lak­ner Ödön elmozdítása) és 5 rendbeli zsarolás büntette (az autók elrekvirálása) cimén. Nyeste János vádlott ellen egy rendbeli lázadás büntette (ő volt parancsnoka a mun­kásőrségnek) cimén. A bíróság csütörtökön folytatja a tárgya­lást, amikor a vádlottakat ismét kihallgatják a módosított vádakra. A perbeszédekre igy csak körülbelül egy hét múlva kerül a sor. A kisdkalmasottak a&gygyülés® A szabolcsvármegyei közalkalmazottak a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségében "Szabolcsvármagye közalkalmazottai az egész országban az elsők voltak az országos szervezkedes megindításában, Dr. Nagy Jőzsef tanitóképző-intézeti tanár, majd Dr. Zelenka Lajos kúriai biró elnöklete alatt Zoltán Gáspár, Klekner Károly, Rimaszombathy Géza kezdemé­ményezésére már tavaly megalakult a Szabolcs­vármegyei Közalkalmazottak Szövetsége, mely egy országos szervezkedés megindítását tűzte ki céljául s erős ellentállással fogadta a forra­dalmi levegőjű, szociáldemokrata központ ter­rorisztikus beolvasztó kísérletét, mert a napi politikától távol kivánt maradni. A Szövetkeze­tet a diktatúra éppea józan magatartása miatt, feloszlatta, az oláh megszállás alatt azonban újra hathatósan működni kezd s a Tiszántúl felszabadulása után siet alapszabályának jóvá­hagyását kérni a belügyminisztertől. A jóváha­gyás nem történt meg, mert közben Budapes­ten megindult az a központi organizálás, mely végre, éppen a szabolcsiak régi intenciójához hiven, a napi politika kikapcsolásával egységes, hatalmas táborba tömöríti az ország közalkal­mazottak, Az uj alakulás neve: Közalkalma­zottak Nemzeti Szövetsége, amelyuek csoport­jai és szakkörei alakulnak s amelyet a szak­köri csoport, törvényhatósági és központi vá­lasztmányok igazgatnák. A közalmazottak vasárnap délelőtt tizen­egy órakor a vármegyeháza nagytermében Ri­maszomba'.hy Géza elnökletével nagygyűlést tartottak, mely kimondotta a várnagyéi szövet­kezet feloszlását és a vármegyei közalkalma­zottaknak a Közalkalmazottak Nemseti Szövet­ségéhez való csatlakozását. A nevezetes gyűlés emeikedett hangulatban folyt le ős legkiemel­kedőbb ténye Dr. Erdős Bélának a Kansz ügy­vezető tikárának nagyszabású beszéde volt, mely kiváló szociológiai ős históriai megvilá­gításban, hatásos szónoki erővel tárta fel a magyar közalkalmazottak társadalmi karakte­risztikumát ós meggyőző erővel, hazafi lelkese­dést keltve méltatta a közalkalmazottak össze­fogásában rejlő hatalmas erőt, mely az alkot­mányos állam pillérjéül a közalkalmazottak szoeialis küzdelmének hatalmas fegyveréfii egyaránt alkalmas. Miután részletes és bizal­mat ébresztő képben vázolta, Kansz eddigi ered­ményeit és nagyszabású terceit, a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel mondotta ki a Kansz­haz való csatlakozását. A kérdéshez érdekes történeti visszapillántással, a vármegyei szövet­ség elnöke, Dr. Zelenka Lajos kúriai biró szólt hozzá, megvilágítva a szövetkezet idáig magtett útját, melyet a központ küldötte, Dr. Erdős Béla is meleg elismeréssel méltatott. Ezután megválasztották a szakcsoportok szervező bi­zottságát. A központi küldötteknek, Dr. Erdős Béla titkárnak és Weisz Konrádnak Zoltán Gáspár indítványára lelkes köszönetet mondtak ós elhatározták, hogy táviratban üdvözlik Horthy Miklós öfőméltóságát továbbá a Kansz vezető­ségét. Ezzel a nagyjelentőségű gyűlés végétért, meghozván a régóhajtott egységet, mely, mint Dr. Erdős mondotta, nem politizál, de puszta létével állampolitikai jelentőségű. Felboncolták az agyonvert kerülőt Valamennyi bordája össze volt törve Nyíregyháza, okt. 4. (Saját tudósítójától.) Szombaton délután boncolták föl Vágő Albertet, a Oyurján János által agyonvert sánta kerülőt az alvégi temető halottas kamrájában. A boncolásnál jelen voltak; Zoltán Béla vizs­gálóbiróhelyettes, Dr. Kontby Gyula törvényszéki orvos ős Dr. Demjén József városi orvos. A borzalmasan összevert hullának egész háta egyetlen fekete vőraláfutás, ami arra mu­tat, hogy a szerencsétlen kerülőnek rengeteg ütést kellett elszenvednie- A boncolásnál kide­rült, hogy az ütések következtében Vágó Albert valamennyi oldalbordája összetörött. A vadállatias kegyetlenséggel összevert kerülő holttestét a hatóság fogja eltemettetni, mert a szerencsétlennek hozzátartozóit nincs. Halálos végti ugrás Elgázolta a kisvonat Nyíregyháza, okt. 4. (Saját tudósítónktól.) Szombaton este fél kilenc óra tájban a vasúti állomás előtt egy 35 őv körüli munkás­külsejü férfi akart felugrani a Dombrád felé induló mozgó vonatra. Az ugrás azonban nem sikerült, a férfi egy szempilantás alatt a kere­kek alá került, amelyek mellkasát összezúzták, jobb lábát pedig tőből levágták, dacára annak, hogy a körülállók kiabálására a vonatvezető a vonatot azonnal megállította. A mentőket rögtön értesítették telefonon, azok pár perc alatt meg is jelentek, s az Erzsébet közkórházba szállították a szerencsét­lenül járt munkást, aki azonban még útközben meghalt. I A rendőri nyomozás megindult, hogy a baleset körülményeit megállapítsa, de az elhalt munkás személyazonosságát még nem sikerfiit megállapítani, mert zsebeiben semmiféle iratot nem találtak. A nyomozás. Ma reggelre sikerült a rendőrségnek ki­derítenie, hogy az elgázolt ember Józsa Gyula Kállai-utca 38 sz. alatti lakos, aki feleségőt és két gyermeket hagyott itt. A „városi tégla­gyárban dolgozott, mint munkás. A törvény­széki boncolást ma délután ejtik meg s utána a vizsgálóbíró megadja az engedélyt a baleset áldozatának eltemetésére­— A vadonlakó. A vagonlakók nyomán a lakó-típus uj válfajjal szaporodott: a vadon­lakóval. Az eszme Boro3 Imréé, akit alaposan bepálinkázva talált meg Balázs András teme­tőőr az egyik kazalban. A testén fityegő fosz­lányok, a ruha néven ismert felhámbőr csöke­vény maradványai. Miután ilyen állapotban hűvösre kerülni meglehetősen káro3 az egész­ségre, a rendőrség megfelelő módon fog gon­doskodni arról, hogy Boros Imre ne pálinkáz­hasson be s bogy testére emberhez méltó öl­tözet kerüljön. — Halálozás. Özv. Tőrök Ferencnő, Orsovszky Gyulánő nevelőanyja, kilencvenhato­dik évében meghalt Vasárnap délután temet­ték a Kossuth-utcai gyászházból az ismerősök részvéte mellett. — Szerencsétlenség a pályatesten Bics­kei Mihály pósta és távírda felvigyázó, vagon­lakó a napokban több munkással egy p4lya­kocsin Nyirmadáról Nyíregyházára hajtatott. Útközben elzsibbadt lába a kerekek alá került. Nyíregyházán mentőkocsi várta és baszállitotta az Erzsébet kórházba. IPffei Ln07tiÍm07nUQtQlf M' é s W** flanellek, IlUI KUo£iUISlo£llfGiyi barchfvttBkp vásznak, siffonok, zefirek, karloEiQk, váliftendoif nagy viiaszté^ban érkeztek a FEUER Mik női divatáruházába, Városházpalota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom