Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-23 / 243. szám

1 m •ktéfe«r 23 Njrirífyházi, •któber 2!. Feketekendői asszonyok, név­telen hősei háborúnak és nélkülözé­seknek, kemény marku honvédők anyái, népíölkelők özvegyei, hadi­veszteségek siratói, bus ország leg­búsabb regimentje, melynek lakó sora felett, amint hüs hajnaltól oda­áll sorba a boltok elé, a szenvedők és tűrők krisztusi glóriája ég. A szenvedésre visszhangzó sziv a fáj­dalmukat szántja néha fekete be­tűkbe panaszos tollal. Szabad-e rossz néven venni, ha a krisztusi igék parancsához hiven visszhangot ad az ujságsornak húrja a fakó sze­génységnek és szószólója lesz e hangtalan, bátortalan örök szomorú­ságnak ! Elsőknek és dúsaknak, tehetős intézőknek szabad-e daccal, ingerül­ten, kényelemben megzavartsággal neheztelni komoly, szent akaratú sorokért, ha a mindennapi kényéi­ről szólnak, mely késve érkezik, ha köhécselő apróságoknak meleg szo­bácskát adó' fát sürget azoktól, akiknek ezt nyújtani esküvel foga­dott, vállalt kötelesség? Várjunk a bosszús szóval, hátha igazság rej­lik a panaszos beszéd mélyén! Hátha vérző sziv sir benne, hátha kiáltó, őszinte szó, az irás életre kelve a szolidaritás fenségesen ko­moly érzésében, hátha nem rossz­akarat a kemény intelem, hanem a küzdésre is elszánt fájdalmas sze­retet ? Hátha nem hült le még a cinizmus fagypontjává minden sziv, hanem van olyan is, mely meleg fészke busák gondjának, van olyan is, mely cselekvő és cselekvést váró: keresztény... Aki ezt a szivet fájó kiáltásra sebzi, annak beszéde más, mint „mea culpa", ne legyen. ki osztrák keresztényszocialisták és Magyarország Budapest, okt. 22. (Saját tudósítónktól ) Bécs. Heinl keresztényszocialista állam­titkár egy választás után beszédet mondott, amelyben rámutatott, hogy a nép a választások eredménvével kifejezésre juttatta, hogy az eddigi kurzussal elégedetlen. Uj egészséges gazdasági politikára van Ausztriának szüksége. A Magyarországgal szemben tanúsított passzív rezisztenciának is feltétlenül meg kell szűnnie. A nép viharos éljenzésael fogadta Heinl szavait. Félmillőnyi idegen valutát akartak átcsempészni a határon Az államrendőrségi kerület caengeri ki­rendeltsége nagyszabású valutacsempészést aka­dályozott meg az elmúlt napokban. A demar kácionális vonalon néhány üzór fél millió kor. értékű idegen valutát akart átcsempészni. A pénzt lefoglalták és a nyomozás nagy eréllyel folyik, mert az a gyanú, hogy egy rendszeres és nagyszabású „valuta-sibolás" egyik láncsze­mét sikerült a rendőrségnek megfogni. Éppen ezért az eset részleteit még most nem hozzák nyilvánosságra. Az államrendőrség által a demarkácioná­is vonal mentőn felállított kirendeltségek nagy­beváltak. Ezek a kirendeltségek a ha­ellenőrzésére lettek felállítva és nagyon sok olyan bűncselekményt amelvek eddig vígan burján­kirendeltségeket, mi­mindenütt erősi fog működni A nyugdijasok anyagi helyzetének javítása Drágasági segély és családi pótlék A minisztertanács október .13 iki gyűlé­sén elhatározta, hogy i nyugdijasok, azok özve­gyei, árvái sorsán drágasági segéllyel, családi pótlékkal segit. A minisztertanácsi határozatot a hivatalos lap tegnapi azáma közli. Drágasági segély Eszerint a nyugdíjasok, kegydijasok, azok árvái, özvegyei havi drágasági segélyben, csa­ládi pótlékban, a temetési járulékot igénylők a járulékon felül temetési segélyben részesülnek A havi drágasági segély, ha a nyugdíj, vagy az özvegyi járulék összega évi 2400 K-t nem haladja meg, havi 150 K, ha 2400 nál nagyobb, de 3200 at nem haladja meg, havi 200 K. 3200-tól 4000 ig havi 250 K, 4000 K­tól 5000 K-ig havi 300 K, és igy emelkedik 450 E-ig. Nyugdíjas dijnokok és özvegyei havi 150, állami napszámosok, munkások, tekintet nélkfll a nyugbérre 100 K drágasági segélyt kapnak. Az árvák havi drágasági segélye egy ötöde annak az összegnek, mely az özvegyet drága­sági segélyben megilleti. Szülőtlen árvák ennek kétszeresét kapják Volt nőalkalmszott, ki a saját nyugdiján felöl férje után is részesül nyugellátáaban, csak saját nyugdija után kap drágasági segély. Figyelemreméltó rendelkezés, hogy a nyug­díj ások most »yert kedvezményeiben a meg­szállott területről átjött nyugdijatok illetve özvegyek is részesülnek. Családi pótlék A nyugdíjasok, özvegyek családi pótlék­ban fognak részesülni és pedig 1921. január 1 tő). A családi pótlékra vonatkozó intézkedé­sek ugyanazok, mint amelyek a tényleges szol­gálatban állók családi pótlékáról intézkednek. A pótlékot a nyugdíjas gyermekei és felesége után kapja. Ksgyelmi ellátást élvezőknek csa­ládi pótlékot csak a miniszter engedélyezhet esetről esetre. A pótlék a megszállott terület­ről ideérkező nyugdíjasnak illetvs özvegynek is jár. E miniszteri rendelkezéssel a nyugdíjasok és özvegyek régi kívánsága teljesül s a kor­mányintézkedés mindenütt megnyugvást fog kelteni. Milyen less as ij városi képviselőtestület A nemzetgyűlés nagyjelentőségű javaslat sorsáról tanácskozik. Ferdinandy miniszter most nyújtotta be a törvényhatósági választá­sokra vonatkozó javaslatát. A javaslat a nők­nek nem ad választójogot, nem szól a Károly­caapatkeresztesekről sem. A virilizmus intéz­ményét meghagyja, sőt míg a régi képviselő­testületi tagok fele volt virilis, moat kétharmad részét választják claususos választók közül. Ujitás az is, hogy a javaslat a virilizmus jogát csupán a föld és háztulajdonosokra korlátozza, míg a régi virilis jog megállapításánál az öszzes állami egyenes adó szolgált alapul. A javaslattal kapcsolatban a jelek szerint élénk viták várhatók s nem lehetetlen, hogy mire el­fogadják, jelentékenyen módosul, A javaslat a választásokat a következő­képpen tervezi: A javallat szerint a városokban minden 5000 lakóara esik 6 képviselőtestületi tag, akik­nek azáma azonban legkevesebb 42 és legfel­jebb 90 lehet, vagyis Nyíregyházán 48 tag lesz. A tagoknak egyharmad része virilis. A mostan érvényban levő rendszerrel szemben azonban a virilis jogcím megállapításánál csakis a föld és házbirtok után fizetett egyenes állami adő vehető figyelembe. A második harmada a tagoknak azon lakosok közül választandó, akik több mint 200 korona ház, vagy földadót fizet­nek. — A harmadik harmada a tagoknak sza­badon választható. — Az elöljáróság tagjai, az államrendörkapitánysság vezetője és a mezőgaz­dasági bizottság elnöke hivatalból tagjai a kép­viselőtestületnek. Válásztható az az írni olvasni tudó férfi, aki 30 dik életévet betöltötte, legalább 10 éve magyar állampolgár és legalább 6 éve a város területén lakik. Választóknál 24 év a korhatár és elmarad az irni olvasni tudás feltétele. Nők se nem választók, se nem választhatók. A képviselőtestületi tagok választásánál a jelöltséghez legalább 100 választó ajánlása szükséges. Ujitás a javaslatban az is, hogy a kép­viselőtestületi tagság összeférhetetlenségét ki­mondja bizonyos állásokkal és hogy imperative eltiltja a kijárásokat. Újítása és pedig nagyon üdvös ujitása a javaslatnak, miszerint azon képviselőtestületi vagy bizottsági tagok, akik bármely ü'ősről el­fogadható indokolás nélkül távolmaradtak, első esetben 2000 korona birsággal, második eset­ben a tagsági jogtól való megfosztással sujt­hatók. — Halálozás. Fodor Ferenc városi kép­viselőtestületi tag, uri szabó, 21 én reggel 3 órakor 36 éves korában hirtelen elhunyt. Fodor, akinek a Zrínyi Ilona-utcában hosszú ideig vi­rágzó uri szabósága volt, mint képzett, szor­galmas, ambiciózus iparos egyik legtekintélye­sebb tényezője volt városunk iparosvilágának. Temetése pénteken délután volt a Vay Ádám­utcai gyászházból széleskörű ismerőseinek mély részvéte mellett. TTTT? "ST^HKT" mAmmAnu urow—mm ^VaaaomEKl A borfiú, aki síz étteremben kora délelőttől, sőt kora reggeltől éjféli tizenkét óráig lótfut az étteremben, hogy a vendégek pokoli szomjúságát eloltsa, de akinek csak itt-ott csöppen egy kis borravaló, havonta 300 korona bért tizet egy ágyért. Méltóztattak megérteni? Nem egy szobáért. Nem. Csak egy ágyért, amely a bizonyára, kicsiny, bizonyára alacsony és még bizonyosabban hideg szobácskának pókhálós sarkában húzódik meg. Az ágytól egy méter távolságra, vagy még annyira sem, van egy demar­kációs vonal, ezen a területen belül van a ládája, talán még egy széket is ad neki a bőkezű házigazda, vagy főbérlő, amelyre levetközéskor a ruháit rárakhatja. S mindezekért a borfiú, akit olyan korán kitaszí­tott a meleg otthonból a megélhetés rideg törvénye a kereső pályára, tizet havonta 300 koronát, ami egy évben 3600 korona bérösszegnek te­lel me'g. S ezért a tekintélyes bér­összegért a borfiú csak ágyrajáró, tehát a legalacsonyabbrendü tagja, a bérlők számkivetett osztályának, akikrél normális viszonyok között \ csak a nagyvárosok bűzös nyomor­1 tanyáinak említésénél hallottunk. Most azonban már Nyíregyházán is divatba jött az ágyrajárás, s ha még sokáig tart az építőipar pan­gása, akkor hovatovább általános szokássá válik. Hiszem és remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni . . . — A szabolcsi hadirokkantak szervez­kedése. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák Nemzeti Szövetsége Szabolcsvármegyei csoportjának immár az ötödik körzeti fiókja alakult meg f. hó 17 én Nyírbátorban. A járás községeit képviselő hadirokkantak s özvegyek előtt Kovács János a Nyíregyházi Csoport ki­küldöttje ismertette a Nemzeti Szövetség prog­ramját, amely után kimondották a Nyírbátori Fiók magalakulását, s egyhangú lelkesedéssel dr. Zsindely Istvánt elnökké, Veres Bálintot al­elnökké, Mandel Mátyást pénztárnokká, Hudák Jánost ellenőrré és Szerdahelyi Eleket titkárrá választották meg. — Vasárnap délután 3 órakor tartják alakuló gyülésüket a Keresztény Socialista Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesü­letének Nyíregyházi Csoportja a Gazdák ott­hona (Bethlen utcai) helyiségében. A kartársak szíves megjelenését okvetlen kérjük. Tisztelettel a Nyíregyházi Csoport.

Next

/
Oldalképek
Tartalom