Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-21 / 241. szám

JMHumftfc •ktéj»«r 21 Nrirejykáza, tktóher 2«. ötvenezer magyar munkást visznek majd Franciaországba, hogy azok hozzák helyre a háború okozta pusztításokat, s hegesszék be a sebeket, amelyeket a rettenetes Rém halálekéje, Franciaország testén szakgatott. Magyar munkások keze nyomán fakad majd az uj élet az elpusztult észak-francia departementekben, magyal munkások homlokának verejtéke hull arra a tőidre, amelyet még nem is oly rég szive vére áztatott ... És ez jól van igy. A kéz, amely a pusztulás, a rombolás szerszámait — akarva, nem akarva — használni tudta, vegye most fel az épitö, termelő munka szerszámait és munkája nyomán, mely akkor a Halál magvetése volt, fakadjon most viruló élet a nagy temetőkön ... És mégis, most mindezt elgondolva, egy kinzó kérdés karmol tüzes ujakkal agyamba . . . Miért kell ötvenezer magyar munkásnak munkára menni Franciaországba?. . . Hiszen Magyarországon is végigszántott a rettenetes Rérn halálbarázdákat huzó, véres ekéje, Hiszen nekünk is voltak (talán mindenkinél több) veszteségeink, hiszen nekünk is sokat kell (talán mindenkinél többet) helyrepótolnunk, újraépítenünk. Miért van hát, hogy nálunk még nem indult meg az alkotó, a teremtő, az épitő munka, nem kezdődött meg a leiejtés és jóvátevés szent kötelessége és — miért, miért kell öven ezer magyar munkásnak elmennie Franciaországba . . . ? A trianoni béke nemcsak gazdasági életünk érhálózatát tépte azét, nemcsak bányáinkat, ipartelepeinket, vasutaink drága anyagát rabolta el, hanem a izeilemi javak átnyujtá sára szolgáló iskoláink közül is ebabolta a tetemes részt. Mint a magyar kultura végvárai éppsn a nemzetiségi vidékeken épültek, pompás gimnázium, tanítóképző, népiskola, polgáriiskola paloták, amelyek drága berendezéseikkel együit kész zsákmányként kerültek a barbár megszállók kesébe. Haiier István kultuszminiszter most adta ki a kulturális téren ért veszteségekről szóló kimutatását, mely csak fájó sebeinket tépi fel. Csonka Magyarországon huszonkét gimnázium, tizenkét reáliskola, kilenc leánygimnázium, hat internátus maradt. Leányközépiikola volt azelőtt tizennyolc, marad tiz, állami népiskola tizenkétezerötszáz helyett kilencszer, gazdasági népiskola nyolcvankettő helyett ötven, polgáriiskola kétszázhúsz helyett százhúsz, tanítóképző és óvónőképző harminc helyett tizenhárom, iparostanonciskola hatszázhatvannégy helyett háromszázötven, kereskedelmi iskola husz helyett hót. E számok megvilágosítják, hány magyar tanitó és tanár lett hontalanná és kénjszarült menekülésre. Hírek a románok visszavonulásáról A M T. I. jelenti: A román demarkációs vonalon s ettől keletre történő eseményekre cssk ez a szó illik: zavar. A román őrségek szeptember 25-én mindenkit visszaűztek, aki lakóhelyéről keletre iparkodott. Az Aradra, Temesvárra törekvőket valósággal tortura alá helyezték. A román katonák tobzódtak a piacra szánt élelmiszerek elkobzásában. Maguk a vá roiok pedig élelmezési krízisbe, sodortattak Amint azonban hir jött, hogy a franciák Újszegedre bevonultak és egy 250 tagból álló, ugyancjak francia osztag Temesvár Gyárvárosban kiszállt, egy csapással megváltozott minden A forgalom helyreállt; de csak pár napra s a régmúlt idők tértek vissza. Mintha semmi sem történt volna 1914 óta, úgyszólván minden igazoltatás nélkül jártak az emberek ide-oda. abová nekik tetszett. De már október 4-én is mőt teljes volt a szigor. Október 9-én végre megérkezett a demarkációs voca'on át az első (magyar nyelvű) távirat Temesvárról, de a helyi közlekedésnek, kivált Aradra és Temesvárra, itt-ott alig legyőzhető akadályai vannak. Mióta a koronát beváltották (1 lei — 2 korona) az elégedetlenség növekedett, különösen a román katonák között. A sokszor megállapított visszavonulási s időpont eggyel ismét szaporodott. Az uj terminus október 25, rooaán naptár szerint, ami a mi időszámításunk szerint november 7nek felel meg. Erről a visszavonulásról szóló hir ismét Zám-ot eraliti meg, mint határt, délfelé Karánsebest, északra pedig egy egyenes vonalat állit fel a határon, mely Daéstől Kirlibaba irányába húzódik. (Szegedi Napló). Nem kell átvenni a nullás lisztet Ujabb miniszteri rendelet Repülőverseny Rákoson Budapest, okt. 20. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Áruazövetség a Magyar Áruforgalmi Társaság közreműködésével november 7-én repülőversenyt rend8z a rákosi repülőtéren. A verseny védnökéül Horthy Miklós kormányzó őfőméltóságát és József királyi herceg őfenségét kérték fel. A közélelmezési miniszter rendelete értelmében mindazok, kik lisztadagjaikat a hatótá gok utján kapják meg, kötelesek voltak eddig a kenyérliszt mellett a nullás lisztet is átvenni. Ez több oldalról panaszra adott okot, különösen azért, mert a nullás liszt ára 42 korona 50 fillérben állapították meg. E panaszok végre illetékes helyen is meghallgatásra találtak s Vass miniszternek a nullás lisztről szóló rendelete már több vidéki közélelmezési hivatalhoz igy Kecskemétre is megérkezett E rendelet a korábbi intézkedéseket aké pen módosítja, hogy a nullás liszt átvétele nem kötelező, az esedékes nullás liszt azonban kenyér- vagy főzőliszt alakjában nem vehető át. Aki tehát a részére esedékes nullás lisztet nem akarja átvenni, az a nullás liszt megállapított adagjával kevesebb lisztet kap, va gyis csak az eddig is illetékes kenyérliszt adagot kapja meg, Á fellő azabolotl *e£ egyMsmsgya tanitó-egyesülete f. év okt. 12-én Kisvárdán tartotta 1914. május hava óta szünetelő közgyűlését, igen érdekes és aktualis tárgysorozattal. László Gyula elnök a XC Zsoltár eléneklése után, a nemzeti imával kezdve lendületes és értékes megnyitó beszédet mondott, melynek kiemelkedő része az volt, hogy az elcsüg gedés helyett fogjon a magyar néptanítóság egyesült erővel a haza visszaszerzésének nagy munkájához. Neveljen olyan ker. vallásos hithű és hazát szerető népgenerátiót, mely vallásáért és hazájáért élni a halni tudjon. Az elnöki jelentések kapcsán disz elnököknek választották gróf Vay Gábor, Kovács Lajos, Szalánczy Bertalan és Benkő András urakat. Távirati tisztelő Üdvözletet küldtek nm. Haller miniszternek és Jármy Béla főispánnak ki épen e napon installáltatott főispáni székébe. Igen értékes és tanulságos értekezések után az egyl. tisztviselők választása folyt le, melyen elnökké újból László Gyulát választották meg egyhangúlag, alelnök Gyüra Péter, főjegyző Abod Imre, jegyző Szombathy Sándor, pénztáros Junka János. vál. tagok Fazekas Zsuzsa, Varga Etelka Tenyi Gyula, Pethő Zsigmond, Papp Antal lettek. Szövetségtanácsi képvi selőkké László Gyula és Gyfire Péter választattak, Az igen szép számmal egybegyűlt tagok ezután azon gondolatokkal oszlottak el, vajha mielőbb mennyországgá válna Csoökamagyaror3Zág.