Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-16 / 237. szám

astoegybázo, 1980, •k«éb«r 18. * Szombat XLI. évfolyam • 887, aaám, $LmQl&&fMWt®&fE ÉS NtffREOMMÁZA VÁBOS HIVATALOS NAPILAPJA Arski txjJytssn : ovrm 82O X, i&áw* Sttíi K, negyerfA-r® 30 K, ogy néeiapMk-30 K., : «9<&t>2 3X9 K, félévre 160 K, n»0f««lóvHt 9© K, •ty kdnapra 30 K. — Efljr»* »»4f?? ár® 2 korooa. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszik Magyarország feltámadásában! Ámen, Windischgrátz védekezése Budapest okt. 15. (Saját tudósítónktól.) Budapestről jelentik, hogy a nemzetgyűlés mai ülésén Widischgrátz Lajos hercef napirend előtt fel akart szólalni, hogy nyilatkozzon azokról a híresztelésekről, amelyek a forradalmi kormányok támadásai nyomán személye körül keletkeztek. Később mégis elállott ettől és felszólalását hétfőre halasztotta. A népjóléti miniszter Szegeden Budapest, okt. 15. (Saját tudósítónktól ) Szegedről jelentik, hogy dr. Benárd Ágoston népjóléti miniszter október 17 ón odaérkezik, hogy az ottani kórházakat, népjóléti intézményeket és az orvosi egyetem részére kijelölt helyiségeket megtekintse. A miniszter másnap visszautazik Budapeetre. A görög király állapota Budapest, okt. 15. (Saját tudósítónktól.) Párisból jelentik, hogy a Temps értesülése szerint Vitái sebész Athénbe érkezett, hogy a görög királyt, akin egy majom harapása következtében mérgezési tüneteket észleltek, megoperálja. Bolsevistaellenes tüntetések Moszkvában Budapest, szept. 15. (Saját tudósítónktól). Bécsből jelentik, hogy stockholmi értesülés szerint Moszkvában egyre szaporodnak a bolsevistaellenes tüntetések. A katonai őrjáratokat megkétszerezték és nagy csapatokat vontak össze, amelyek állítólag több izben már össze is ütköztek a tüntetőkkel. Hadifoglyok útban hazafelé Budapest, okt. 15. (Saját tudósítónktól.) A honvédelmi minisztérium hadifogoly osztálya közli, hogy Scharnhoart gőzös 2000 hadifogollyal útban van hazafelé. A hadifoglyokat, akik jó kondícióban vannak Wladivosztokban hajózták be. A hajó november 20-án érkezik Tri«sztbe. Rövid .időn belül valamennyi szibériai hadifogoly viszontláthatja hazáját. Francia csapatok a bolsevisták ellen Budapest, okt. 15. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, hogy a Politiken Párisból nyert értesülése szerint Weigand tábornok Déloroszországba megy, hogy Wrangel hadserege fölött a főparancsnokságot átvegye. A franciák egyébként Konstantinápolyból nagy csapatokat szállítanak Déloroszországba. A csapatok színes katonákból állanak. A mai tőzsde hirei Budapest, okt. 15. Saját tudósítónktól. Érkezett d. u. két órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok: Napoleon 1118, dollár 370, márka 546, rubel 360, lei 712,szokol 460, korona dinár 1145, frank-dinár 1150. Zürichi nyitás: Budapest 165. AtapUorffa JÓBA ELEK F&lolőí 2z*rk««atö 3>r. S. S2ABO LÁSZLÓ Szarkasztösóg és kiadé-tiivstal: S7.3«HENYt-UT 9. SZÁM. Telefon szám 133. P«síachequa 23556 Késiratokat nem adunk vissza. fl direKtórium bünpere Dr. Járossy Sándor védőbeszéde (Folytatás) A kihallgatott tanuk vallomásából kétségtelen az, hogy a termelési tanács által megállapított termelési kölcsönöket Fekete Sándor aképen utalványozta, hogy a pénzintézetek azok ellen — a Petács esetet kivéve — kifogást nem emeltek, azokat kötvények ellenében folyósították és hogy a pénzintézeteket ezen kölcsönökből kár egyáltalán nem érte. Egyetlen kivétel a Petács eset volt. Ebben az tőrtént, hogy a termelési tanács által javasolt kölcsönt Fekete Sándor 16600 koronára redukálta s mikor ezen összeg nagysága miatt Juhász Sándor aggályát fejezte ki, ő maga biztatta Juhász Sándort, hogy emeljenek bárminő kifogást a kifizetés ellen, húzzák, halasszák a kölcsön kifizetését, mert hisz a direktórium uralma pár nap alatt véget ér. A Nyíregyházi Takarékpénztár ennek a kölcsönnek a kifizetését megtagadta, azt a Fekete utalványa alapján megállapodásszeriien nem fizette és kijelentette, hogy azt csak a direktórium utalványa alapján fizeti ki. Petács ezután az utalványt Kiss Roland direktorral iratta alá s a kifizetés Kiss Roland utalványa alapján történt meg. Ez volt a Fekete Sándor pénzügyi biztosi szereplése, meg az, hogy a betétek kifizetését megkönnyítette és iehetóvé tette. Minden egyéb, a pénzintézetekre vonatkozó intézkedés a direktórium, a munkástanács és a Lukács Andor intézkedése volt. Ezt bizonyítják a pénzintézetek szocializálására vonatkozó itt felolvasott iratok. Az ellenőrző megbízottakat a munkástanács nevezte ki, az ellenőrző megbízottak részére napidíj fizetését a direktórium rendelte el, a többi üzemkorlátozó rendelkezéseket Lukács Andor adta ki. Fekete Sándornak fent vázolt ténykedése nem merítvén ki a zsarolás bűntettének alkatelemeit, szükséges volt az ő ténykedését összeköttetésbe hozni a direktórium, a munkástanács és a Lukács Andor ténykedéseivel és erre szolgált az a fikció, hogy mindazokat, akik a pénzintézetek ügyeiben intézkedtek, együttes büntetőjogi felelősség terheli. Én azt hiszem, hogy ez tévedés, mert hiszen büntetőjogilag mindenki csak a saját tényeiért tartozik felelni. A vád azt a célzatot tulajdonítja Fekete Sándornak, hogy a tanácsköztársaság fenntartása érdekében és az ellenőrző alkalmazottak jogtalan vagyoni haszonszerzése érdekében ténykedett. Ez a beállítás is téves. Fekete Sándornak az ellenőrző alkalmazottakhoz semmi köze nem volt. Azoknak fizetést, vagy napidijat nem utalványozott, azokat nem nevezte ki. Hogy a tanácsköztársaság 'fenntartása érdekében működött volna, azt a feltevést megcáfolják a kihallgatott tanuk. Fodor és Kovács vallomása szerint a prolatárdiktatura alatt kifejezést adott amint hogy a rendszer magát nem tarthatja, sőt a pénzintézeti tisztv. egyezületében tartott gyűlésen a diktatúra alatt is a proletárdiktatúra ellen agitált. Tanúvallomás van arra, hogy többeknek tanácsot adott, hogy a direktóriumi alap részére a követelt összegeket be ne fizessék, hogy többek előtt kijelentette azt, hogy a rendszer nem tarthatja magát, bizonyíték van arra, hogy a pénzintézetek szocializálásának első féltételét, a leltározást és az értékek átvételéf nem foganatosította és nem nyert cáfolatot az a védekezése, hogy a pénzügyi biztosságot éppen a pénzintézetek vagyoni érdekének megvédése céljából vállalta el. Ezt a védekezését támogatja az a tény, hogy ő maga is pénzintézeti igazgató volt, állását a proletár diktatúra alatt fenntartotta és hogy mint fentebb is emiitettem, a pénzintézeteknek egy fillér kárt nem okozott és azokat nagy károsodásoktól óvta meg. Jónak látta a köz vád igen tisztelt képviselője ezt az utóbbi ténykedését ugy állítani be, hogy Fekete éppen azért védte meg a pénzintézeteket a károsodástól, hogy azok egész vagyonuk hiánytalanul kerüljön a proletár diktatúra rendelkezése alá és a köztulajdonba. Eszembe jut erről egy afrikai utazónak az a megfigyelése, hogy egy emberevő népfaj törzsfőnöke az elfogott és ketrecbe zárt fehér embert azért táplálta bőségesen rizzsel, mazsolával ós egyéb földi jókkal, hogy ha rákerül a sor, törzsét minél ízesebb falatokhoz juttassa. Talán elhihető volna, hogy Fekete Sándor az emberevő törzsfőnök módjára gondolkodott, ha tényleg kommunista lett volna, ha a pénzintézeteket a proletárdiktatúra molochjának csemegéjéül szánta volna és hogy ha nem volna bizonyíték arra, hogy éppen a proletárdiktatúrától igyekezett mentem a pénzintézetek vagyonát, mert hiszen .beigazoltan meggyőződése volt az, hogy a proletárdiktatúra bukása csak hetek kérdése. A zsarolás bűntettének aikateleme a fenyegetés, vagy erőszak által való kényszerítés. Hát hol £s mikor alkalmazott Fekete erőszakot vagy fenyegetést. Én azt nem tudom felfedezni. A közvád felfedezte e fictió segélyével, mondván, hogy Fekete Sándor a proletárdiktatúra szervsi intézkedéseinek végrehajtásában megnyilvánuló közismert általános tenyegetéssel kényszeritette a pénzintézeteket. Én a Fekete Sándor ténykedéseiben ilyen fenyegetést sem látok. Annál kevésbbé látom azt, hogy a pénzintézetek a kölcsönöket a fenyegetés hatása alatt folyósították. Amint fentebb jeleztem, egyetlen egy esetben sem támasztottak aggályt a Petács esetet kivéve a kölcsön folyósítás ellen. Amikor pedig a Petács esetben aggályuk volt a Petács hitelképessége iránt, megtagadták a folyósítást és megállapodásszerüen Fekete Sándor utalványára nem fizettek. A kölcsönöket kiadták azért, mert az illető kölcsönt kérők hitelképesek voltak, a kölcsönök kiadására nem az állítólagos fenyegetés szorította őket, hanem vállalkoztak arra saját üzleti érdekükből. És ha Fekete Sándor szereplése olyan fenyegető lett volna, kérdem, mertek volna e a Petáci esetben is kifogást tenni a Nyíregyházi Takarékpénztár részéről. Az is bent foglaltatik a vádinditványban, hogy Fekete Sándor Nyíregyháza városban és Szabolcsvármegye összes pénzintézeteinél foganatosította a pénzügyi biztosi teendőket. EJz is tévedés, mert a beszerzett bizonyítékok szerűit a kisvárdai járásban, sőt a vármegye területén fekvő intézetek ügyeinek vezetésébe Fekete Sándor ingerenciát nem gyakorolt. Hasonlóképen téves az is, hogy Fekete Sándor a pénzintézetek vezetőségeit annak tűrésére kényszeritette volna, hogy a pénzintézeteket a vádinditványban körülirt módon vezessék, és hogy a betéteket a direktórium által meghatározott összegekben fizessék. Fekete Sándor ilyen intézkedéseket nem tett, az ő ténykedése a termelési kölcsönök utalványozásával merült ki és abban, hogy a betéteket a rendeletekben megállapított mértéken tul is utalványozta. A Btkv. 350. §-a értelmében zsarolást az követ el, aki azon célból, hogy magának, vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal, vagy fenyegetéssel, valamiminek cselekvésére, eltűrésére, vagy elhagyására kényszerit. 2 &or°<an«