Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-14 / 235. szám

•kiéktr 14 Efyék tárgyak A közgytlés azután áttért tárgysorozatának torábbi feldolgozására. Az elöterjesitott költségvetést elfogadta. Majd a különböző kormányférfiak kinevezéséről szóló leiratot hallgatta meg. \ A m kir. belügyminiszter leirata a jegyzők magánmunkálati dijainak felemelése tárgyában, nem nyert a miniszteri leirat és az az állandó választmány állásfoglalásának megfelelő elintézést. A miniszter ugyanis nem engedélyezte a dijaknak tízszeresére való felemelését s csak 200% pótdíjat engedélyezett. Az állandó választmány ebben az értelemben terjesztett javaslatot a közgyűlés elé, mely azonban Seress József és mások felszólalására, a jegyzők álláspontjára helyezkedve ugy határozott, hogy fslir a miniszterhez a dijak tízszeresére való emelésének engedélyezése tárgyában. A közgyűlés többi határozatát más alkalommal közöljük. A társas ebéd Majdnem két óra lett, amikor a Koronaszálló nagytermében megkezdődött a díszes bankett, amelynek százhatvan teritéke a legutolsóig el lelt foglalva. As ízletes ebéd étrendje a következő volt: Finom metélt leves Borjú ragourt Marengó mártással Vesepecsenye PompRdour módra finom körítéssel, Almás ós túrós lepény Fekete kávé Rizling bor Ásvány viz A teremben kitűnő hangulat uralkodott, amihez hozzájárult Séray Elemér vidám muziikája. Az első felköszöntőt Horthy Miklós kormányzó őfőmóltóságára mondotta Dr. Járaiy Béla főispán. „A magyar államiság szimbóluma — úgymond — Szent István koronája. Tartósékai a kard és jogar. A szent koronát, rajtank kivül álló okokból, nincs aki viselje, de a kard éa jogar kézben van. Még pedig erős kézben, amely hivatva van naggyá és hatalmassá tenni Magyarországot. Ea a kéz a Horthy Miklós* keze! A magyarok Istene őt sokáig éltesse!" A gyönyörű köszöntőt zugő éljenzés követte. Ezután Virányi Sándor vármegyei főjegyző Dr. Jármy Béla főispánra, Dr. Vietórisz István városi tisztifőügyész Nyíregyháza város közönsége nevében ugyancsak Dr. Jármy Béla főispánra üríti poharát, aki meleg, közvetlen szavakkal válaszol. Geduly Henrik ev. püspök a nemaeti hadseregre, Reviczky György ezredes pedig Szabolcsvármegye ós Nyíregyháza város közönségére mondanak nagyhatású felköszöntőt. Utánuk Matavovszky István Mikecz István alispánt és Dr. Bencs Kálmán polgármestert, Bay Lajos Reviczky György ezredest, Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész Dvorcsák Győző nemzetgyűlési képviselőt köszönti fel, aki & felvidéki tótokról és az amerikai tótság áldozatkészségéről beszél, amelyre Dr. sasi Szabó László válaszol nagy hatással, biztató üzenetet küldve rabságban élő tót testvéreinknek. Énekes János kanonok felszólalása szintén ehez a témához kapcsolódik. Végül Szikszay András espe; res a falu nevében köszönti fel Dr. Jármy Béla főispánt. Az ebéden részivevők ezután a legjobb hangulatban oszoltak szót. Autóbusz közlekedés Nyíregyháza—Hyirábrány között A Ligetaljai Takarékpénztár R.-t. terve Nyíregyháza, okt. 13. (Saját tudósítónktól.) A Ligetaljai Takarékpénztár R.-t. életrevaló tervvel foglalkozik: autóbusz járatot tervez Nyiregyháza ós Nyirábrány között. Az autóbusz naponkint befutna Nyíregyházára. A részvénytársaság az autójárat engedélyezése tárgyában kérvényt adott be a vármegyei törvényhatósághoz, mely a vármegy» személyforgalmára, kereskedelmi és gazdasági életére kétségtelenül kedvezően kiható praktikus tervet minden bizonnyal támogatni is fogja. Az autójáratot a társaság egy tizenhatszemélyes autóbuszon a törvényhatóság utvonalán tervezi. Az indokok, amelyek az autóközlekedés megindítását szükségessé teszik röviden ezek: Nyirábrány ós Nyiradony között nincs vasúti összeköttetés. Nyiregyháza—Nyiradony viszonylatban pedig, amelynek mentén törvényszék, pénzügyigazgatőság, adóhivatal stb. van és eminens gazdasági és kereskedelmi érdekek sürgetik a minél élénkebb anyagi és szellemi forgalmat, most hetenkint csak háromszor közlekedhetik a lakosság. A póstai küldemények sem érkezhetnek rendesen s az autójárat mindezen segíthetne. A debreceni pőstaigazgatóság ugyanis késznek nyilatkozott leadóállomásként Nyiradony állomást megjelölni, ha megfelelő szállító eszközről gondoskodik a hatóság. Az autóbusz Nyirábrányból indulva lyiracsád-, Nyiradony, Balkán?-, Biri-, Nagykállón át futna be Nyíregyházára. A részvénytársaság az autójáratot a kővetkezőképpen tervezi. A autóbusz reggel ötkor indulna Nyir ábrányból s Nyíregyházára hat óra harminckilenc perckor érkezne meg. A fuvardíj kiióméterenkint két korona ötven fillér lenne. Igy pl. a Nyiregyháza—Nagykáíló-i ut harmincnégy korona husz fillérbe kerülve, tehát aránylag nem is volna drága. A Nyíregyházára érkező utasok egész délelőtt kényelmesen intézhetnék tennivalóikat, mert az autó délután két óra husz perekor indul vissza. Kállőba két óra harmincöt perckor, Ábranyba négy órakor érkezik. Értesülésünk szerint az autójárat terve mindenütt elismeréssel és méltánylással találkozik s igy reméljük, hogy nemsokára autón utazhatnak Szabolcsban. Házi ipar akció Nyíregyházén A Szabolcsvármegyei Gazdasági Szövetkezet, mint a „Honszeretet" egyesület helyi főcsoportjának gazdasági szerve felhívást bocsátott ki a város közönségéhez, melyben háziipar akciójában való részvételre szólít fel mindenkit. Tanfolyamokat állit fel, melyeken 100 K tandij ellenében tetszés szerint varrás, fonás, játékkészítés, cipő és kalspcainálás és más hasonló hasznos dolgokra fogják megtanítani a jelentkezőket. Ezt az akciót csak helyeselni lehet, mert — eltekintve attól, hogy nagyon sokan juthatnak ezen a réven keresetforráshoz, — közhaszon is származik belőle, mert minden egyes darab kész iparcikk a nemzeti vagyont gyarapitja s a valutánkat javítja. A házi ipar, ha tökéletesitik egész vidékeknek hozhat jólétet, amint láthatjuk is egyes helyeken jól Mezőkövesden és a délvidéken. A Szövetkezet ezen akcióját a vidékre is ki szándékozik terjeszteni, ami pedig a mi falviinkban, — ahol télen teljes munkátlanságban élnek az emberek — nagyon hasznos lehet. S hogy ne csak közepes, hanem kifogástalan produktumokat tudjanak előállítani a legelsőbbrangu mestereket és okiatókat hozatja le a Szövetkezet a jelentkezők kiképzésére. Teljes mértékben egyet kell értenünk a Szövetkezettel ezen akciót illetőleg, miért is jelentkezésre hívunk fel mindenkit, ugy az i intelligens, mint a kevésbbé müveit osztályból. A jelentkezőket fölveszik a „Honszeretet" irodájában (Rákóczi u. 4. emelet) naponta de. 9-12 ig és du. 3-5 óráig. — Erdély még nem a románoké. A bukaresti Avantul „A magyar béke" című cikkében ezeket irja: „A békeszerződés ratifikálása nem tüntette el a magyarok és románok közti egyenetlenséget. Sem a párisi határosat, sem a kamarai vita nem oldja meg annak as Erdélynek a problémáját, amelynek története a magyarok és románok közti küzdelmekkel van telítve. Erdély földje ezer évig magyar birtok volt, városai a magyar múlt emlékei. Ne áltassuk magunkat, mert ezer ós egy bizonyság szól önáltatásunk ellen. Az erdélyi szociali«tapárt kongresszusáról nem sok szivárgott ki a külvilágba, de ott — jegyezzük meg jól — magyarul énekeltek. Magában az ország belsejében mindent el kell követni, hogy az évszázados egyenetlenséget a megbékülós váltsa fel. Ennek az elérhetésére nincs szükség; sem a szociáliímusra, sem a csendőrség brutalitásaira, hanem igenis szükségünk van egy beciületes és emberies polgári közigazgatásra, amely számoljon a nép szokásaival. A közigazgatásnak türelmes, kulturális és megnyerő hadsereg nek kell lennie, mert mind-ín időben és helyen csak ilyen eszközökkel lehet véglegesen hódítani" BCÉREK: Végigcsorgatják az utcán az izét. Hogy is mondjam : az izét. Nem ronással, hanem ponttal: az izét. Már kora délután kezdik csorgatni s amerre a nyom vezet hihetetlen illat terjeng. Illat a zérus alatt... legalább 20—25 fokkal. Hát nem tudom, hogy micsoda különös passzió, vagy humor nyilatkozik meg a kincses ládák, a mozgó battériák kezelőinek cinizmusában, de annyi bizonyos, hogy a közönség türelmének kipróbálására feltűnően alkalmas jelenséggel állunk szemben. Vagy a kincses láda rossz, hogy ki csorog belőle a közgazdasági szempontból értékes nedű, vagy szinig töltik ugy, hogy kicsap, amikor végig dübörög az utcán. Egyik esetben gondatlansággal, a másikban roszmáju bosszantással ran dolgunk. Nincs ennek orvossága ? Nagyon kérjük a manipuláns urakat, hogy nagyobb gonddal és figyelemmel kezeljék ezt az izét, az államrendőrséget pedig arra, hogy ha renitenskedés lenne a dologban, forrasszák torkára az illetőknek az izét. Nem ponttal, hanem r«nással. — Mit lehet követelni az árdrágítóktól ? Az árdrágitási törvény megállapítja, i?hogy az árdrágítóval szemben nemesak büntetőjogi, hanem magánjogi követeléseket is támaszthat a sértett fél. Követelheti első sorban az árdrágítótól azt, hogy fizesse vissza neki a maximális ár és a vételár közötti különbséget. Áruzsora esetén pedig még a méltányos hasznot meghaladó nyereséget is. Munkabóruzsora esetében követelheti a sértett, hogy a saját szolgálatának megfelelő ellenszolgáltatást kapjon. A bíróság nem védi meg per esetén sz eladói, ha maximált áron felül adta el portékáját, sőt kimondja a törvény, hogy ilyen esetben egyáltalán pert se lehet indítani. Ennek az a következménye, hogy a vevő nem tartozik fizetni, viszont az eladó pedig nem tartozik szállítani. Ha pedig valamelyik nagykereskedő mint eladó rájön arra, hogy a másik nagykereskedő, mint vevő láncolni akar, megtagadhatja a szállítást. — Az uj posta ós távirda igazgatóságok. A P. T. R. T. 74. száma közli Csonka-Magyarország uj postaigazgatóságainak, posta távirda kerületi műszaki felügyelőségeinek ós igazgatósági számvevőségeinek számát, székhelyét és működési területeinek ujabb megállapítását. E szerint a volt 9 posta ós távirdaigazgatóság, illetve posta és távirda kerületi müsz&ki felügyelőség helyett a jövőben 8 postaigazgatóság ós 6 posta és távirda kerületi műszaki felügyelőség működik. És pedig a Budapest székesfővárosi m. kir. posta és távirdaigazgatóság, székhelye Budapest. Budapesti kerületi p. t. igazgatóság, székhelye Budapest. A m. kir. táv. ós távbeszélő igazgatóság, székhelye Budapest. A soproni, miakolczi d«breczeni, szegedi és pécsi igazgatóságok. Míg Pécs ellenséges megszállás alatt van, az igazgatóság ideiglenes székhelye Kaposvár. A nyiregyházi leányegyesüíet szept 8-áa megtartott előadásán a következő felülfizetések történtek: Zoltán Bertalan 300, Erényi István 230, Liptay Jenő, Klár GusztávnéGyulaházi Arthur, Klár Leóné 100—100 K, Bleuer Pál 65 K, Juhász Sándor 25, Doctor Ármin, Kréger 20 K, Oláh E., NN-, 15 K, NN. 5 K, melyeket köszönettel nyugtáz az Elnökség. — Az adománygyűjtések megszüntetése. A m. kir. minisztertanács 1920. évi szept. 22, napján tartott ülésében hozott határosával az ország területén folyamatban levő összes adománygyűjtéseknek azonnali beszüntetését kimondotta. Ezen határozat alól kivételt képeznek az egyházi és a legszorosabb értelemben vett charitativ célokra tolyó gyűjtések, melyek az engedély tartamáig tovább folytathatók.