Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-24 / 294. szám

Nyiregyháza, 1920. december 24. Péntek XLI. évfolyam • 294, szám. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT a SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: helyben : egész évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K, vidéken : egész évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Legitim és illegitim kereskedelem Igen érdekes súlyában jelentős ölése volt az OMK-nek. A magyar tranz tó kereskedelem­ről folt a vita. Ennek az ülésnek kapcsán,' mint annyi másnak is. szó volt a kereskede­lembe betolakodott, tehát oda nem való ele­mekről. Már az élnöki megnyitóban is erélyes hangok hangzottak, hogy kereskedelembe beto­lakodott, tehát oda nem való elemeket el kell távolítani, hogy a kereskedelem vissza térhes­sen a háború előtti etikai bázisra. Báró Szte­rényi szerint nemcsak azokat kell kizárnia a kereskedelemnek, akik a kereskedelmi etika anyagi része ellen vétenek, hanem egész erő­vel azokat is ostromolni kell, akik kicsinyes has? ónért a céhbecstilet ellen vétenek és pil­lanatnyi előnyökért feláldozzák az egész kere9 kedelem érdekeit. Szólt a panasz az ujabb kereskedelmi alakulatok és szövetkezetek kivé teles elbanásban részesülése ellen ÍJ. Mindeme panaszok között élénkén kicsen­dül az a mentegetőzés, hogy ,.a régi kereske­dők legnagyobb része nem bib'ás.' Tudjuk nagyon jól, hogy valahányszor a kereskedelmi túlkapások ellen szót emeltek, a kereskedelem mindig azzal védekezett, hogy a legitim kereskedelem az áruuzsora, az árfe'l­bajtás, stb. téren nem hibás, az áruelrejtést nem követi el, hanem mindig az illegitim ke­reskedők voltak a hibásak. Ma már annyira haladtunk a beösmer£sek terén, hogy „a régi kereskedők leguagyobb része nem hibás " Ez mind itjen szép. de vizsgáljuk a dol got a maga eredetisf gében. Valanányszor panaizok hangzottak fel az áruk hiánya miatt, mindig azt hallottuk, hogy lehetetlen beszerezni portékát, mert a zugke­reskedők,. — akiktél egyedül lehet beszerezni — olyan árakat követelnek, amit megt zetni lehetetlen. Kis idő múlva volt "portéka. Persze sokkal emeltebb áron. Ekkor arra hivatkozott a legitim kereskedelem, togy kénytelen volt zug kereskedőktől portékát szerezni, mert különben becsukhatta volna a boltot,áruhiány miatt. Tény­leg igy iá volt. . Ámde hiában volt minden törvényes ren­delkezés, amely ezt a zugkereskedelmet ül dözte, hiábsn igyekeztek a hatóságok ennek érvényt szerezni, nem voltak üldőzbetök a zugkereskedók, mert a legitim kereskedelem ezeken a hiénákon ki nem adott, azokat aem juttatta rendőrkézre, nem juttatta a bíróság elé. Ez tagadni nem lehet. A fogyasztóban szinte természetszerűleg tört elő a goudolat, hogy itt különbség nincs, az illegitim kereskedelem, védőszárnya alstt van a lngitim kereskedelemnek. Az u óbbí az előbbire állandóan hivatkozik — és sokszor tettük szóvá — az utóbbi az előbbitől hajtott árakat magáévá tette, ahoz még a maga hasz­nát is hozzá csapta és igy árusította a nagyon sok esetben még raktáron volt és a legitim uton és áron megvett portékát is. Avagy nem él e meg emlékezetében mindeukinek a legitim kereskedőknek az a kijelentése, hogy „voltam Budapesten, nem vettem semmit. mégis száz' ezrekot kerestem!" Hogyan? Ugy, hogy „át­jpgyzem a raktáron levő áruimat". Ezek a „felírások" ezek keserítették el a fogyasztókat és ebből származott az az ellenszenv, mely azután — teljes joggal, — egyként kárhoztatta és ítélte el a legitim és illegitim kereske­delmet Hogy ennek következtében azután a szö­vetkezetek szaporodni kezdtek, hogy az állam által támogatott ujabb kereskedelmi alakulatok származtak, azt csodálni épen azoknak nem szabad, akik most panaszkodnak és ak'knak — állítólag — legnagyobb része nem hibás Tetszett volna akkor, amikor a nagy aratás volt, a fogyasztókkal együtt érezni, azoknak nyonsorán minden eszközzel segíteni és vál­vetve küzdeni a' kereskedelembe beto'.akodottak ellen. De ezt akkor a nagy és bőséges aratás idején nem kellett volna elmulasztani. H* igBz az, hogy a kereskedelemhez i valami különös képzettség nem szükséges, — uti figura, docet, — mert hiszen Budapesten azok a bizonyos „betolakodottakat" „nélkülöz­hetetlen közgazdasági" elemeknek nevezték és , ezek, valamint a hozzánk „betolakodott" bor­kereskedők, akik tokák szerint a szabolcsi bor­kereskedőt megteremtették és kitüaő ad!> alanyokként mutattattak be, do ezzel megszök­tek vagy adófok maradtak, — ezek, nem szereztek valami nagy kereskede'mi ismeretet és mégis meggazdagodtak, akkor ne féltsük a magyar nemzetgazdaságot ós keresk delmet a a szövetkezetektől és az újonnan alakult keres kedeltni alakulatoktól, mert ezek a „betola kodottakénál - kiválóan magasabban álló ke reskedelmi ismeretekkel már régen rendelkez­nek. Ezek nem ártanak a kereskedelemnek De az etikai bázisra visszatérésnek igen hatásos tényezői máris Ha padig ezekkel felfrissül a kereskedelem, akkor ez a 'körülmény az egész kereskedelem átalakítására is hatásosan mű­ködhet. Épen azért nem ütni kell a szövetkeze­teket és ujabb kereskedelmi alakulatokat, hanem ezekkel vállvetve megteremteni azt a bizonyos etikai bázist, amelyen ezek a szövetkezetek már kezdetban is kiindulnak és amely etikai bázisra való visszatérést a kereskedelem oly annyira s omjuhozza. A farkas és a bárány meséje kell, hogy eszünkbe jusson, amikor a régi kercskodelem, fejlődése u'ján látja az uj alakúitokat és a szövetkezeteket. Node minden jóra fordulhat. Az etikai bázisra visszatérésre való felhívás, a kireske­dők előkelő testületében, bizonnyal visszhangra talál a kereskedelmi körökben Hisszük, hogy ott, ahol még nem egészen rothadt az erkölcs, uj élet fakadhat. De ezt mielőbb meg kellene kezdeni. Meg kell kezdeni abbanhagyását annak a rendszernek, amely első kézből, — ha meg­pukkadsz is, — akkor sem ad portékát, hanem utasit a zugkereskf-dőhöz, hogy annak nagyobb kötése van attól kaphatsz. I^en Ezt az illegi tim szisztémát az etikai alapra megindulás elején mSr sutba kell dobni. Mert az mit sem ér, hogy előkelő helyen hangosan kiabáltuk az etikai bizii szomjat, a gyakorlatban pedig folyik a ^legundokabb zugkereskedés, az iliegi­timitás. Ha igy fo'yil tovább, akkor kezdjük: mire jó ez a komédia ? Akkor igenis, Bécs vonja magához a transitó forgalom nagy hasznait, a magyar kereskedő pedig hiába epekedik egy kis etikai I megújhodásért. P/sszer János A királyság pártjának működését felfüggesztették Budapest, dec. 23 (Saját tudósitónktól) i függesztette. A kormány ugyanis a királykérdés A belügyminiszter a Magyar Nemzeti Ki- | bolygatását időszerűtlennek és károsnak tartja. rályság Pártjinak működését rendeletileg fel- | — Minisztertanács Budapest, dec 23. Saját fudósitőnktól A kormány tagjai Teleki miniszterelnök lakáson ma délelőtt 10 órakor minisztertaná­csot tartottak, maly utáa Teleki vendégül látta a minisztereket. A szovjetkormány Pétervárra költözött Budapest, dec. 23. (Saját tudósitónktól.) Bécsből jelentik, hogy a svéd lapok érte-, sülése szerint a szovjetkormány Moszkvából, ahol helyzete már tarthatatlanná vált, Péter­várra kyltözött. Párisi lap Teleki programmjáról Budapest, dec. 23. (Saját, tudósitónktól). Párísból jelentik, hogy az „Ecíair" hosz szaaan fog alkozik Teleki miniszterelnök prog rammjával és méltatja Hegedűs pénzügyminisz ter expozéját. A mai tőzsde hirei Budapest dec. 23. (Saját tudósitónktól.) A legújabb tőzsdei "árfolyamok a követ­kezők : Értékpapírok; Magyar Hitel 1835, Rima 4800, Állam«Hsut 4650, Schlick 1220, Győri Textil 2525, Őstermelő 1150. Valuták: üíapoleon 1515-75, angol font 1930-40, márka 756 szokol 645, lira 1940, dinár 1260, lei 660. rubel 282, dollár 515, svájci franc 8500, lengyel márka 91, osztrák kifizetés 92. Zür;chi nyitás: Budapesti 120, osztrák bélyegzett 115. Magyar-lengyel kereskedelmi . szerződés Budapest dec. 23. (Saját tudósitónktól) Varsóból jelentik, hogy a lengyel lapok közlései szerint a Magyarországgal való gazda­sági tárgyalások a befejezéshez közelednek. A kompenzációs kereskedelmi szerződés megkö­tése küszöbön van. D'Annunzio nem enged Budapest, dec. 23 (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, hogy d'Anunzio hívei légionárius csapatokkal akarják a dalmát parto­kat megszállni. Az izgalom Rómában emiatt igen nagy. A parlament felvilágosítást kért Giolittitöl, aki kijelentette, hogy" aggodalomra nincs ok, s a kormánynak a Fiume blokálásán kisül semmi komolyabb rendszabály végrehaj­tása nem áll szándékában. Udinéböl jelentik, hogy d'Anunzio légio­náriusai Zárában partraszálltak. A vádtanács döntése "a Tisza ügyben Budapest, dec. 23. (Saját tudósitónktól.) A budapesti büntetőtörvényszék vádta­nácsa ma döntött a Tisza-Ügyben. Eszerint Dobó Istvánt mint tettest, Kéri Pált mint fel­bujtót, Gártner Marcellt, Lengyel Lászlót, Fénes Lászlót ós Vágó Vilhelm Jakabot mint mint bűnsegédet vád alá helyezi. Stanykovszky sorsa fölött még nem döntött a vádtanács. Ara 2 kopowi j

Next

/
Oldalképek
Tartalom