Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-18 / 289. szám

1SS*. éMrattbw 1» Szomja* Guszti? foispáa a felforgató, hang jelis&rak éi káros lránji&tok ollin Keiden délelőtt 10 órakor nyitott* meg Szomjas Gusztáv főispán Hsjduvármegye tör­vényhatósági bizottságának őtzi randes közgyű­lését, nagyszabású megnyitójában a kővetkező­ket mondta: ; — Szomeru kötelességet teljesítek, ami­dőn bejelintem, hogy nemzetgyűlésünk a már régebben aláirt trianoni békát ratifikálta. Kány­»z«ritő körülmények hatása alatt történt ez meg, annak a hangsúlyozásával, hogy a kibon­takozásra ezidőszerint más mód nem kinálko sik. Amidőn hidjaiaiat felrobbantották, szállító eszközeinket elvitték, vagy megrongálták, maga az ország pedig félelem, fegyver és ruházat nélkül szűkölködik és a b»ls6 konszolidáció is nehezen halad előre, nem volt más ut, mint ennek a szégyenteljes béfceszerződósuek tör­vénybeiktatása. Ezáltal elértük legalább azt, hogy a hadiállapot megszűnt és részbsn visz­szanyertüS cseiekvéri szabadságunkat. Rajtunk múlik mo»t már, hogy Magyar­országot megtartsuk, vagy elveszítsük. Ha ngysnis a foríaáalmi őrületből végre kijózano­dunk, házunk tájékán rendet teremtünk és szorgalmai rasnkávsl az építéshez kezdünk, aemsokár* el fog jönni az idő, amikor Csonka­magyarország ellenségei előtt tisztelet és téte­lem tárgya less, elszakított véreinket pedig ellenállhatatlan erkölcsi és fizikai erővel fogja visszahozni a közös hazába, Sftjaös, ez a konszolidáció és építő folya­mat igsn lasssn halad előre. Országunk belső helyzetének az egyre ismétlődő kormányválsá­gok a legjellemzőbb és agyban a legkárosabb kihatással járó tünetei A Teleky-kormány, amely erts kézzel kezdta meg a puccs kísérletekkel és egyéni akciókkal szemben a rendcsinálás munkáját, lemondott és jelenleg nincs kormá­nyunk, pedig a mai viszonyok közt egyetlen nspig sem volna szabaá kormány nélkül ma­radnunk. Igaz ugyan, hogy a kormányválságnak tárgyi okai is vannak, úgymint egéss Európá­ban uralkodj társadalmi és gazdasági válságok, még is több önzetísniíéggei több hazafisággal és önfegyelemmel az ilyen zökkenéseket ki lehetne kerülni. Ilyen körülmények között ket­tős kötelesség hárul a közélet vezetőire és az ország, közelebbről törvényhatóságunk közön­ségére. Még pedig egyfelől az, hogy az épitő, tisztító és rendcsináló komoly munka hívei a felforgatás és a hazug jelszavak köpenyébe burkolózó káros irányzatok ellen szilárd táborba tömörüljenek éa ellenük azzal ez összetartás­sal 6a eiszántságtjal vegyék' fel a harcot, ame­lyet a végső veszedelembsn forgat hassa és egész jövendőnk érdeke megkövetel. Másfelöl, hogy sz ország egyetemes érdekeit szolgáló kormányokat alólról olyan erővel támogathas­suk, hogy azok közérdekű munkájukat „er.entul nyugodtan és bi?4osan végezhessék. Hiaeen sohasem voltunk annyira a magunk «rejóre utalva, mint most. E neg? célok megvalósítása érdekében hivom föl a vármegye minden egyes polgárát munkára, önfegyel meaéare, összetar­tásra és keresaíyén essmék alapján álló józan polgári politika követésére. Ea a' józan polgári politika feiel meg ugy nemzet érdskeinsk. miat az ország és vármegye óriási többségét slkotó /nezőgazdasági népssság földbirtokosok ás földmunkások igazi szükségleteinek. Foglalkozik ezután & főiipán a földbirtok­reform kérdésével, a kösnyomor enyhítésének fontosságáról, majd köszönete; mondott a tiszt­viselő karnak. Jól tudjuk — mondta, hogy mint minde­nütt, ugy a vármsgyöi közigazgatás terein is fordulhatnak elő mulasstásak és rasgtorlasdő­nak látszó cselekmények. Én, a magam rászé • ről % tőrvényben biztosított felügyeleti és fe­gyelmi jogoamal teljes mértékben élni kívánok, azonban e tekintetben a közérdeken kívül semmi személyi vagy más szempont nem ve­zet s azt hiszem e részben ugy a tisztviselői kar, mint a vármugye érdekelt közönsége velem egyetértenek. Hangsúlyozni kívánom azonban, vármegyénk közigazgatásának dicséretre méltó összműködését és ennek alapján kérem a józan közvéleményt, hogy az egyes sejtő orgánumok­ban a vármegye közigazgatási szervei ellen megjelenő burkolt támadásoknak és apró tüszu­rásoknak hitolt ne adjon, hanem szállítsa la asokat arra as értékre, amilyen gőtékkel ezek­nek a híreknek a terjesztői bírnak. A megnyitót a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta. Az „oláh-magyar barátság mélyítése" A „Keietmagyarország" jelenti: A xault szombaton az oláhok Nagyváradon az „oláh­maryar barátság mélyítésére" nagy őszi ünne­pélyt rendeztek. Hogy mennyire őszinte ez a „barátság," jelleaizi az a mód, amellyel az oláh tisztek a magyar közönséget, megnyerni akarták ennek a propagandának. Magasrangu tisztek, tábornokok és ezredesek hordták a jegyeket házról házra as egykori magyar no­table-okhoz, mintegy rangjukkal kényszerítve őket, hogy a jegyeket megvásárolják. A ma­gyarság javattmdalma ennek ellenére is, aaintha csak megérezte volna, hogy magatar­tásával most dönti el Várad nagyot* megingott magyar becsületének jövő sorsát, vonakodott aktive résztvenm a mulatozásban és kereken megtagadta az oláh-magyar barátkozás esé­lyére való elmenetelt. A jegyek elkeltek, hiszen el kellett, hogy keljenek, da az erre a eélra lefoglalt Katkolikns Körben, ahol az ünnepélyt rendezték, csak az oláh tisztikar és a vidékről felcsőditett dászkál-arisztokrácia jelent meg. Az őszi ünnepély programraja Negulesca vezérkari főnök és egy Orbán nevű magyar vivótanár mesterjátssmájával végződött, mely­nek nem annyira sportszerűsége, mint inkább kulisszamögötti pikantériája adta meg as oláh szcenirozás különös, de végtelenül jellemző izét. Negulescu ugyanis két nappal az esemény előtt magához hivatta a vivómestert és a leg­udvariasabb formában tudtára adta, hogy a győzhetetlen római utódnemzet egyik fia által képletezett eme párviadalában semmi esetre sem szabad a magyar kardnak győznie. Orbán mester a kellemetlen kényszerhelyzetben is in érzettel jelentette ki, kegy aem Maijaidé teljesíteni az ezredes ur kívánságát, aki ezek után is udvariasan bár, de egy átirat kíséreté­ben Bsncsulla signranta-főnökhöz tette át az Ügyet. A siguranta sötét kamráiban azután el­kezdődött & vívómester előkészítést a lovagi tornához. Mintán így a kellő kikészítés meg­történt, Orbáa vivómestert ismételten igen udvariasan a lakására bocsátották, ahol detek­tívek felügyelete alatt időt engedtek neki az oláh-magyar barátságról vaió elmélkedésre. A nagy estén Várad msgyar közönsége a Tatárjárás előadását nézte végig éa Lörentey főhadnagy porosz uniformisában szereste meg magának as elégtételt, hogy tűntethessen le­alázott nemzete mellett. Megható volt, hogy bár as oláh cenzúra és titkosrendőrség etak idegen uniformist engedett a darabban szere­peltetni, mégis a közönség ugy érezte, hogy az oláh-magyar barátság propaganda dátumán vala­mit tennis kell, hogy könnyeit elfojtsa. Végte­lenül finoaa, de egyszersmind élet eélzás volt, midőn a színpadon valamennyi színész, akinek a darabban katonaszerepet kellett játszaaia, a sipkáján egy őszirózsával jelent meg, amiket as előadás élőtt egy szomorú msgyar uriasssony osztott ki közöttük. Mindenki elértette a eélzást a szerencsétlen végű októberi őszirózsás forra­dalomra, mely az oláhoknak kiszolgáltatta Erdélyt. A magyar darab előadésa sírásba fulladt, ezalatt padig a Kstholikus Körben a megren­delt magyarok és a győzelmi tisztek naayhan­gon koccintottak Nagyrománia és Csonka­magyarország őszinte barátságára. Mijis tisztik fqiiiicoztaiisi Felhívjuk a nyuvdijas tisztek figyelnaft a következőkre : Kőrőlbeiül két hónapba terjodő időra nywgdijas tissttk kerestetnek, századostól felfelé. Tajé-oztatisul szolgáljon, hogy a jelent­kezők a NynVosz főo«oport területen íognak alkalmazást nyerni Egy-e^y főcsoport területén hass huszonöt tiszt szüeségss. A javadalmazás naponkint kétszáz korona pótdíj és az ati költségek. A jelentkezések táviratban vagy sze­mélyesen a N/uko^z főcsoportnál, Nyíregyháza K&llay-u 36. sa a. tesndöfe meg. Ifoai tarthat soisá a ostá •lfl7011lil A esshek eljárására éa a felvidéki magyar­ság helyzetére vonatkozólag eg/ pá? ériokei ét jaliemző adatot moudans el, anikat egyik főldinktől 6Eere«tü2k, aki mint rötormátu3 lei­késs még mindi.; oü müsőd.k A msgywság hőly^ato általában bizoay nagyon siralmas, mart mindeasi, axi raigyar vagy annak vallja magát, állandS m3giigyalé3 alatt áll. Gyűlöletüket asonban különösen a m?g ott levő intelligenciával szemben éreztetik. Tőlük tartanak leginkább, minthogy a magyar irredentának azok lehetnek elsősorban vezetői, mozgatói Épen azért az ia-eiiigens emberek számára minden midaa lahetetleané teszik a helyzetet a rákényszerítik őfces a menakü ésra. Az egész Fcividéfc tele van kémekkel, asiköől jut mindenhová, hivatalba, utcara, vandíg ő'sbe, üzletekbe, hogy kellő pülan&iba lecsapjanak a sokra a msgyar emberekre, akik rájuk nézve a legveszedelmesebbeknek látszanak. Egy síé elég, hogy vafakibe belekössenek. Aanak astáa mnes is többé maradása. Ráncigálják; egyik fórum elől a másik elibe s végül a sok h-arte­hurea és zaklatás után még szerencsije az ille­tőnek, ha csak kiutasítják A műit évben még elintézték, hogy a magyar és.felekezeti tanítók magyarul tanít­sanak, de mióta letetették velük az esküt lót nyelven kötelesek ellátni a tanítást. A magyar írásra és olvasásra otthon maguk a ssülők tanítják meg gyermekeiket. A tanítókat külön­ben nagyszerűen fizetik, persze azért, oogy ezzel nyerjék m9g őket a cseh állameszmének. Szegény tanítóknak jól esik a jó fizetés, öröm mel fel is veszik, de megszolgálni, legalább olyan értelemben, mint ahogy a csehek gon­dolják, nem ig«n szolgálják meg. Az idén már a felekezeti középiskolákban is átlitvttak fel tót nyelvű osztályokat, Az ilyen osztályokba azonban csak egy-két cseh érzelmű tót szülő íratta be a gyermekét, ami rettenetesen bántotta a cseheket. Elrendelték tehát, hogy mindazok a tanulók, akis tőtnjelv­terülatről valók, kötelesek a tót nyelvű e^ztá* lyokbi járni, ha mindjárt egy szót sem tudtak tótul és a legtősgyőkeresebb magyar nevüek is voltak. Ugyanerre kötelezték a magyar nyelv­területről való, tótos nevű, de küiönüea ma gyar érzelmű tanulókat is. Csakis ;igy sikerűit benép®siteniök a tó: nyelvű osztályokat. á föld népével, a parasztsággal kezdetbea kíméletesen bántak, de — ugylatszik, — most már azokra is rá kerül a sor, A legképtelenebb eimeken kezdik őket megadóztatni. Ahoz igazán nagyszerűen ér.enek, hogy kisajtolják az embe­rekből »éf a lelket is. A forgalmi adót például, amelyet nemrégen állapítottak meg 2 százalék­bs.a, legajabban 5 százalékra emeltek fel, Állandóan rekvirálnak náluk. Több, mint 60000 rekviráló működik a Felvidéken, köstül renge­trg a facér pincér. A fizet&ükre fordított ki­adásokat természetesen az élelmiszerek felemelt árából fedezik s igy a szegény nép megélhe­tési viizonyai napról-napra rosszabbodnak, A 'tótokról esik annyit, amennyit ők mondanak. Csalatkoztak a csehekben, máskép képzelték el a dolgot. Egy töredéktől eltekintve, a magyar­ságra azt a benyomást teszik, hogy nem bán­nák, ha , a régi magyar elnyomatás jönne vissza. Informátorunk ezzel fejeste be elbeszélé­sét. Szent meggyőződésűnk, hogy nem tarthat sokáig ez az elnyomás, mert a csehek erkölcs­telen uton szerezték meg és a legerkölcsjele­nebb eszközökkel akarják feníartsni erőszakos Kralnwkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom