Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-15 / 286. szám

2 decerabei 15 Hiszek egy IsfenSen, hiszek tgy bazákaa, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I AMI. Ifyiregyhiza, dseember 7. - Hiszek. Csonka-Magyarország valamennyi iskolájában minden reggel a magyar hitvallás fohásza, vezeti be a tanítást. Csak sejtő tájdalom reszket a gyermeki hangban, et felnőtt Ujakénak baritonjában már a tudatos bus magyar lélek rezdül meg. És a hit, melyről tanító és tanítvány vallomást tesz, az iskolatermeket a katakombák mártirnerelő szellemével tölti meg. Nincs wtudium, mely ne ennek a, hitnek alátámasztója volna. A vallásóra és az erkölcsi igazság győzelmének hirdetésével szilárdítja azt. A magyar irodalom óráin a lét nem létért örökösen küzdő magyar szellem óriásai erősítenek b Petőfi dalai odamutatnak az ország vérző sebe, az oláhok láncába vert Küküllővölgy felé. A história tanításai a a szabadságra termett magyarság őserejében való bizakodását, a geogratia, as integra, Hungaria megmásíthatatlan igazságával mélyítik a Hiszekegy értelmét. A természettudományok, a gazdasági atudiumok a a tárgyilagos tudomány egész fegyvertára vértezi tel a krédó ihletett szavait: Hiszek Magyarország felt ám a dásá ban. Az antant beletörődést, leszerelést paranesol a a magyar iskolák jövő ifjúsága most ölti magára annak a küzdelemnek fegyverzetté, amely jönni fog, mint a tél zúzmarája után a rügyfakasztó március. A zászlókon Petőfi elszánt sorai bátorítanak: Ha lehull a két ketünk is, ha mindnyájan ott veszünk is, hogyha el kell veszni, nosza, mi vesszünk el ne a haza-. Előre! A Hiszekegy mindennapi imája magvetés. Az aratás az Előre lesz. Adakozzunk a nyíregyházi katonaállomi* katonáinak karácsonyi estélyére! Hyfregybáw városában családjuktól távol szolgáló, köztfis sok magazállt taröletről ide menekült katonáink részéra alulírott bizottság az otthon malggétöi áthatott, kellemes kari®3oay estét óhajt rendelni. Erre való tekintettel Szabaleírármegya és •yiregyháza lakosainak közismert nagylelkű, hazafias áldozatkészségéhez fordul azzal a kéréssel, hogy a cetacs tél érdekéken pénzbeli és természetbeni adományaikkal a rendező bizottság szándékát elömofidUani ssireskedjenok. Pénzbeli adományok Oahm Tivaisraé huszáresfedesné címére (Jóssá András ntea 14. sz.) természetbeni küldemények igy különösen a karácsonyi üanepek süteményeiből fél fél kilós tésztából sütött kalácsokat a MOVE • helyiségében (volt siabsdkömüres páholy) legkésőbb december 24-én délig leafeí kegyeskednének. Ezen jó OMwtl adott csekély adomány a karáesony közeledtekor a magyar nemzet fiaiban a hazaszeretet melegét és a némzeti együttérzést fogja királtani, ami a magyarság sjraszűletésének méltó karácsonya leend. A rendező bissltsíg nevében Oehm Tirádámé és Rcviesky Lisjsló ezredes. Felhívás a vármsgye meszeihez Munkácsi Antal nyíregyházi polg, isk. tanár egy igen ügyes eszmét vetett fel, ami a méhészet tsréa, — ha a kiviiel sikerrel jár — óriási vivnányt jelent. Ugyanis arról vas szó. hogy a drága faanyagot a sakkal eletóbb gyékénnyel helyettesi tS3. A gyékény — mint rossz hővezető — már évezredek óta használatos ingaJan szerkezetű méhlakások (kasok, köpíik) készítésénél, de megfelelő préssléisel oly tömör, erős falat alkot, hogy alkalmasad látszik a mozgatható szerkezetű méhlakások, kaptárak készítésére is. Muakácsi tanár agy általa konstruált gyengébb szerkezetű géppel és kisebb erő«égü sajt6val készített m ntit matatott b« a méhészeti egyesületnek, amely agyan míg korántsem felel meg a kívánalmaknak, de gondolkodásra készteti aa embert és bizonyos mértékig reményre jogosíthatja fői a sikert illetőleg. Munkáoii tanár találmánya — szakértői nyilatkozatok alapján — ig«a sükalma* lenne különféle, ipari tárgyak és építészeti dolgok készítésére is. A méhészeti egyesület, — amalynak hivatása a méhészet fejUsztésére törekvő minden sem«s eél támogatása — még ninss abban a helyzetben, hogy anyagi segítségben része sithetné a feltalálót eszméjének gyakorlati megvalósításánál, felhívja azonban a várai-3gye méhészeit és a méhészet ügye iránt é-ideklődő tehetős egyénekét, jöjjenek M&nkácti tanár segítségért. Az egyssüíet a maga részéről a legmeszszebb menő erkölcsi támogatásról biztosítja az esz ma ssolgálatában állókat és készséggel ad fölvilágosítást ezen ügyben hozzája fordulóknak. Lakner Yidor a méh, ker. vezetője. Kiket harap msg i kutya ? Nyiregyhása, dee. 14. Saját tudósítónktól. Eddig nem voltnak vele tisztában, hogy a kutya tulajdonképe* kiket szokott megharapni. Azt hittük sgyanis, hagy amelyik kutya agat, az sem harap, viasoaí amelyik hangtalanul viesoritja a fogát, azzal szemben fütyköst kell ragadni. Lukács Józsefaé Kert utca 21. szám alatti lakos szerint azenbaa nem igy áll a dolog, mert a kutya esak a rossz embereket harapja meg, ami természeteses Lukácsné felfelfogása szerint nem nagy kár Ha tehát a Lukácsné katyája megharap valakit, az a bizonyos ember föltétlenül rossz ember, e igy sem sajnálatot, sem kíméletet nem érdemel, ellen ben a kutyaskának dupla adag vacsora jár mert jól végezte a kötelességét, különösen ha. a magharapott egyén a Lukácsné haragosa. Illici Imre Kert-utcai lakos feljelentést tstt Lukács Józseféé allén, hogy a Lukácsné kutyája már két ízben megharapta Illiesnét, s midőn Iílics emiatt figyelmeztette Lukáesnét és kérte, hogy a kutyáját tarts* láncon Lukácsné nagy hetykén azt felelte: hogy az csak a rossz embereket harapja meg. A rendőrkapitányságnak majd gondja less rá, hogy Lukácsáé asszony mag váltóst assa a kutyákról alkotott eddigi felfogását. Ahol minden leány férjhez megy. Nők paradicsoma. fymgoolból írja egy angol hölgy, hogy a nök paradicsoma a bengáli öböl vidékén, Birmában található fel. Napfény, aranyos págodák, derűs szitil selymek és virágok országa ez. Nincs nyoma sem azoknak a politikai bajoknak, amelyek Indiában kellemetlenkednek. A tornai ember amolyaa vidéki földesnr, könnyen kezdhető, udvarias, vendégszerető és jól fest selyemöltözékébea, Felesége elbájoló, és igazi női érdeklődéssel foglalkozik a saját és sások öltözékével. Birtna elég könayea érhető el. Pia az ember kiszál a hajóból,'amelyben néhány hetet •öltött, az arany padogák árnyába jut és elhalad az ntoa, melyet betölt a kókuszolaj, betel illata, csupa kellemes, változatosan kedvelt szia, napfény és kfilöoösea magfog a taaaariada fák zöldje. As Ezeregyéj meséi, a Mikádó bolondságai, ao meg egy kis külvárosi élet kedvessége játnak eszébe ax érkezőnek. Mert európai cserépfődeles házak szomszédosak a bensziilöttek kunyhóival és a mandarinok büszke palotáival, Mindegyikben villamos világítás, mindegyikben van jóravaló kut, mert a régi víztartályok már nem divatosak Rangooban. Mindenki vagy milliomos, vagy az lesz holnap, vagy pedig már volt milliomos. Amikor felgyújtják az utca lámpáit, a fák közt röpdösnek a fénybogarak, Az emberek csoportosulnak. Nézik, hogy táncolnak a „ghjmkanában" a katonabanda hangjaira. Soha sincs féltucatnál több leány, akit gardírozni kellene, a férfiak pedig több tucattal túlsúlyban vannak. A leányok többnyire, amint megérkeznek, már férjhez is mennek és az érkező hajókat ugyancsak figyelik a legényamberek, mint valami tombola résztvevői, akik azt lesik, mikor húzzák ki az ő számukat, mikor kapják a nyereményt. Birmábaa ezért sok a nőkerülő ; sokan a bridge-asztalnál keresnek vigaszt, mert hát mincs elég nó az országban. Nők szempontjából nagy előny az is, hogy cselédségbon nincs hiány. A szakácsnők és szakácsok versenyeznek jó helyekért és akár megmérgeznék egymást, csakhogy elyan helyhez jussanak, ahol egy igazi, hatalmas „master" ós egy jólelkű „memsahíb" van. És ha néha egérnagysága csótányok is akadnak és az ember cipőjét eső idején ellepik a gómbák, ki bánja ? Tökéletes boldogság nincs sehol, de aligha talál az ember kedvesebb földet, mint a rainó Birma. ü Terülstvédő Liga és a magyar Nemzeti Szövetség irredenta filmjei A Területvédő Liga ás a Magyar Nemzeti Szövetség az integritás . propagálása érdekében egy nagyszabása akeiúra hstarozta el magát, mellyel a leghatásosabb agitatorius eszközt, a mozgóképessel való propagandát akarja as integritási eszme azolgalataba állítani. A magyar irredenta a trianoni gyilkos béke ratifikalásávai valósággá lett. Ez a két nagy társadalmi egyesület eddigi működésének magfelelően az irredentizmust akarja bevinni a mozikba is, amidóa elhatározta, hogy magyar nemzeti iránya ós az integritás eszmsjét szolgáló filmdarabokat készíttet s ezeket nemcsak itt CsoskamagfaroMzagon, hanem a külföldön is terjeszteni fogja, hogy a magyarság igasát és a megszállott területeken élő vereinü; üldöztetését a világ közvéleményének ítélete elé vigye. Az akeió kezdeteként, hogy — a filmeksek elhelyezését a két egyesület előra is biztosítsa. s a vállalkozásnak anyagi bázist ós garaaaiát teremtsen, seró szóral íordulaz összes mozgóképszínház tulajdonosokhoz, hogy az irredenta tárgyú filmdarabok lejátszására magukat előre irftsban kötelezzék. A felhívásnak, a azt a mozgóképszínház tulajdonosokkai szemben dieeérőísg kell kiemelnünk, — meg latt a kívánt és ramélt eredménye. A Dadapesti mozgókép színház sumák eddig „közel 50 % a, mig a vidéki mozgókép-színhazaknak} majdnem 40 ®/# a. Csonkamagyarorszagon összesen mintegy 180 mozi kötelezte magát arra, hogy a Területvédő Liga és a Magyar Nemzeti Szövetség által kiboesájtott irredenta fitmdarabokat SKiahssnakban bemutatják, Azok között a budapesti mozgókép- színhazak között, amelyek a filmnek bemutatására magákat előre kötelezték, van a Royal Apolló, Mozgókép-Otthon, Corso, Tiroli és Omaia is. Mi azt hisszük, hogy az eddig aeia jelentkezett mozgókép-színházak talájdosossai sem fognak mereven elzárkózni ettől as igasáa hazafias akciótól s nagy hazafias céljainak elérésében támogatni fogják ezt a két előkelő társadalmi egyesületünket. — Megelégedéssel regisztrálhatjuk, hogy a nyiregyhási mozgókép-színházak tulajdoaasai az elsők voltak azok között, akik a Területvédi Liga propaganda filmjeinek előadását készséggfl és kötelezőleg elvállalták, amivel as irredentizmus terjesztésének felszínen tartásának tesznek nagy szolgálatot, bizonyságét téve ex által hazafias áldozatkészségükről ia-