Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-08 / 281. szám

1920. december 8. jmmniK. 3 k románok a Tiszáig akarják kiterjeszteni határaikat Mit határaztak a lukaresti tiltakozó lyíilésen? — A határozati Javaslat teljes szövege — Magyar túszokat akarnak szedni a roaánok — „A civilizáció neveien" Megemlékeztek a lapok arról a népgyü­lésröl. melyet november 7-én tartottaak Buka­restben abból ax alkalomból, hogy egy Gropini nevü oláh mérnök, a légszcmenszedettebb hazug­ságokat terjesztette odahaza rólunk. Foglalko­zott a gyűlés egy Morar Teofil nevű orvostan­hallgató megkinoztatásával, azonkívül többszáz ártatlan oláh fogságbavetésérel, akik mindany­ayian a budapesti Margit-körúti iogházban síny­lődtek. Talán mondani íi felesleges, hogy ebből egy szó sem igaz. A feldühödött bocskoros gyülekezet aaoaban sssr átkot sióm a ma­gyarokra, elhatározta, hogy „országunk" hatá rát á Tiszáig tolják ki és hasonló „merényle­tek" megakadályozására tassokai fognak szedni a a agyarok kösül. Most módunkban áll közölai a gyűlésen hosott határozati javaslatot, mely teljes ssővc­gébéi a következő: — A főváros polgársága, együtt as erdé­lyi aaócok, graoicsárok ás a bánáti földmivesek küldöttségeivel, egybegyűlve ai 1920. novem bar hetediki meetingen a legmélyebb fölháboro­dástól áthatva fölemelik [tiltakozásuk szavát a magyar oligarchia és katonaság által elkövetett borzalmas atrocitások ellen, akik általunk let­tek arak Budapesten, abbén a modern Sodoma­Ctoxorrhában, a román nemzet ezeréves kőny­•yainek kiapadhatatlan forráséban. — Kérik és elvárják Őfelsége Ferdinánd királytól, ac összes románok urától a felelős faktoroktál, élükön az oituzi-tárguboooai és ma aasti legyőzhetetlen oroszlántól (!), Ava­rcsea tábornoktól, hogy hallgassák meg a nép saavát és foglaljon állást, ahogyan ami nem­zeti méltóságunk diktálja, hogy a súlyosan meg­sebesített román nemzet a legszigorúbb meg­torlást kérje a legyőzött (!) és egyner a román fegyvere által megmentett Msgyarországon elkö vetett vadságokért, hogy megbüntettessenek az emberiség elemi törvényeinek és a nemzetközi jognak megsértése miatt. — A gyűlés a román nemzet nevében azt ai ünnepies határozatot hozza, hogy vér­rel és tűzzel a rend, civilizátió és jog névé beu uralmába vegye az ország határait, a Tiszánál és a Dunánál, amelyek egyformán történelmi és stratégiai határok. A gyűlés kéri, hogy azonnal vétessenek tussok a mártírrá lett letartóztatott románoknak megfelelő számban ama magyar tisstek, klérus, nemesség és arisztokrácia soraiból, akik meg­tagadták a hűségesküt a Trón és a Haza iránt; irtassanak ki az összeesküvők fészkei as or­szágban. A gyűlés nemzeti gyászt hirdet, mig migsértett jogai teljes elégtételt nem nyernek és a román nemzet határozata : hogy a Buda­pesten Apponyi és Bethlen grófod által — akik a magyar oligarchia vezetői, amelyet nem lehet meggyőzni, csak legyőzni — fölállítani tervezett Erdély szobra elleni ^tiltakozásképpen emeltessék a román mártírok szobra is Buka­resten, ahonnan győzedelmesen kél fel a nap a Nemzeti Eszme betetőzésére. v A gyflléi elnöke megbizatik, hogy hozza tudomásara őfelségének, Avarescu tábornoknak, a diplomáeiai misszióknak, a Nemzetek Ligá jának és as egész civilizált közvéleménynek, az emberiség és a világ kékéjét zavaró magyar oligarchia által megsértett jog nevébsn hosott határozatait. Ugy látszik a felfuvalkodott béka közel van a megpukkadtéihoz... Kiküszöbölték a pénzt a forgalomból Oroszországban Nim Illet raliilltl fizetni - Vásárlási ügyet kap a munkásság, Amint általánosan ismeretes, as oross szovjet rubel értéke az utóbbi időkben a minimálisra sülyedt. Vásárlóképtsségéaek foly­tonos csökkenése olyan nagy drágaságot idé zett elő, mely ai utóbbi napokban már a^leg­sulyosabb gazdasági válságba sodorta Orosz­országot. A szovjet-kormány teljesen tehetetlennek | látssott a drágaság folytonos növekedésével j szemben, mig most az utolsó eszközhöz nyúlt, kockára téve ezáltal létének és nemlétének kérdését. Az orosz nivatalos lapban rendsiet jelent mag, mely szerint rubelt orosz belföldi forga-. lomban sem adni, sem elfogadni nem szabad vásárlási ellenértékül. A munkásságot vásárló jegyekkél fizetik. A rendelet nyomán óriási elégedetlenség támadt. Elsősorban a nagyon megpénzesedett proletárok keltek ki ellene, akik halomra hará­csolt rubeleiket most már felgyújthatják, má­sodsorban a munkásság is,mely vásárló jegyei­vel asm tud hova fordulni, minthogy senki sem akar árut kiszolgáltatni értük. A szovjet­kormány az addig is bevált terrorban.bizik. — Borsodi lovak százait lopják ki a mcgazáfiott Felvidékre. Miskolcról jelentik: A lóesempészés egyre nagyobb arányokban terjed Miskolc környékén. Gyanús ügynökök vásárol­ják össze a lovakat a határszéli községekben s ismeretlen utakon kiviszik az országból. Mil­liókra becsülik a néhány hónap alatt csak a Uorsodmegyéből kicsempészett lovak értékét. A rendőrség ujabban erélyes Intézkedéseket léptetett életbe a lóciempéssct megakadálys sása céljából. A rokkantak karácsonya Ma csaknem minden otthonban tanyát ta­lál a szomorúság. A szükségnek, ínségnek zord tele ez. A nyers fizikai nincsent azonban lelki valóságok enyhítik ott, ahol egészséges szülök, egészséges gyermekek szivük kölcsönös szerete­tét árasztjak. Sivár, hült azonban az az otthon, melyben a szegény ember könyörtelen, hideg telének zordságát nem enyhíti a mosoly, a sze­retet. Ilyen a háború sújtotta otthonok száza, a rokkantak, a hadiárvák, hadiözvegyek otthona. Ezekbe az elárvult tanyákba azok vetítsenek fényt, azok varázsoljanak meleget, akikért a világháború viharaiban rokkanttá váltak apák, árvákká lettek gyermekek, özvegységre jutottak hűvösek. Most, karácsony közeledtekor a szere­tet ünnepének felemeló hatalma jobbá, hálá­sabbá tesz valamennyiünket. Mindnyájunknak van valakije, akinek juttatunk e szeretetből, de ez az ajándékozó szeretet csak akkor tette meg kötelességét, ha felkeresi a rokkantak ár­váit, özvegyeit is. Tavaly karácsonyon Nyiregyháza sziva hangos dobogással válaszolt a felhívásra és a rokkantak számára, élelmiszer, ruha és más­nemű természetbeni ajándékokkal kedveskedett. A rokkantak ügyét intéző szövetség ez idén is gyűjtést indít a rokkantak karácsonyára. A rokkantak naváben házról-házra járnak, hogy adományozásra szólítsanak. Ihlessen meg bennünket a rokkantak iránt való kötelesség, tegyük meleggé a rokkantak karácsonyát, osz­szuk meg velük szűkös kalács ankat hisz ők ennél sokkal többet, áldozatosabbat csele­kedtek a mi biztonságunkért. — Az uj róm. kath. templom Debrecenben. Debrecen város jog és pénzügyi bizottsága el­határozta, hogy tel esitve a róm. kath. egyház­község kérését, a város telket adományoz az épü ő uj róm. kath. templom céljaira. A debreceni Kálvin templom egyesület kérelmére pedig a város a Kálvin-kult jrház céljaira telket és egy millió téglát adományoz. JETI..X CviliJ^ Fén/űzés Mindig adómentes voltam, állítom, hogy eddig nem voltam alany, t. i. adóalany. Most adót kell fizetnem : fényűzési adót. Azt hittem, hogy koplalok s most kiderül, hogy fény­űző életmódot folytatok. A Koroná­ban meg merészeltem inni egy dél­utáni kávécskát és nyomban fény­űzési adót szurkoltam le, annak módja szerint, láttam, Marci kettőa könyvvitellel intézte el az adótételt. Életemben ez szenzációs forduló­pont. Ilyenkor a tükörbe kellene néznem 1 de meggondolom, hiszen a tükrözés, ha jól tudom, a fénytan körébe tartozik a ez direkt a \énj üzése, tehát adóalAnyozás. Mint alanyi költő, a versírástól is tartóz­kodnom kell, mert az efléle kifeje­zések: hogy ,,tekinteted villáma messze űz", nyilvánvalóan fényű­zési adóalanyiság. \Ha jól meggon­doljuk, élni sem szabad, hiszen ez maga is fényűzés. Viszont, ha meg­halok, tekintettel a temetési költaé­gekre, szintén tényüzővé leendenék. Hiába nincs menekvés a fényűzési adó alól. Állítom, hogy alany va­gyok. — Orvosi kinevezések. Dr. JármyJ Béla főispán dr. Dohnál Jenőt a vármegyei Erzséb«t kórházba alorvossá, dr. Pratscher Győzőt as Erzsébet kórházba segédorvossá nevezte ki. — Házasság. Gál Jolánka és Bukovinszky János jegyző B&dszentmihályon házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. — Halálozás. Bernáth Sámuel szén-nagy­kereskedő 68 eves korában folyó hó 6 áa el­hunyt. Temetése ma délután fél 3 órakor volt és nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára — Hirtelen halál. Filcsik Andrásáé Hon­véd-utca 65 sz. lakost a szoba padlóján elte­rülve találták. Arcát aludt vér borította. Való­színűleg tüdövérzésben mult ki. — Bezárták a debreceni Iskolákft Deb­recen* en a vörheny erös járvány, továbbterje­désének megakadályozása céljából elrendelték az összes iskolák bezárárát december ő-től számított hu$z napra. — Lisztcsempészet. Mig' egyfelől hiányt szenvedünk a lisztben, másoldalról állandóan lisztciempészetröl hallunk Tegnap ia egy na­gyobb lisztcsempészet {jutott a rendőrség tudo­mására A csempészt a lisztet szállító embe­rek jelentették fet. A lisztet elkobozták, — Lopott holmik a rendőrségen. Az államrendőrség detektivosztályán egy pár sárga gombos férfi félcipő, egy pár magasssáru fűzős sárga cipő és egy pár 35-ös fekete gyermoklcány box fűzős cipő van. Igazolt tulajdonosa átveheti. — Rakoncátlan talyirjások. A talyigások ellen újra sok a panasz, Napról-napra kihágá­sokat követnek el, sebes hajtással, sötét, lámpa­nélkül kocsival, könyörtelen, rosz modorral és botrányosan merész tarifa emeléssel. Az állam­rendőrségen tegnap is többek ellen adtak be panaszt. Igy feljelentés érkezett Kruták Pál, Barkóczi Pál, Babba Pál, Závoda János, Nagy Károly talyigások ellen. Stefauyik Mihályt azért jelentették fel, mert a sóstói gyalogúton hajtott. Ezt az utat a fuvarozó kocsik már is tönkre­tették és Stefanyik, mikor felszólítást kapott, hogy térjen le az útról, megszokott indolenciá­val tagadta meg a felszólítást. A talyigások megleckéztetéie valószínűleg akkor veszi kez­detét, ha elveszik tölűk az iparengedélyt. Végre van ma a talyigáiás olyan jövedelmesö foglal­kozás, hogy jóérzésű, illedelmes emberek is szívesen vállalkoznak rá. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom