Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-01 / 275. szám

2 \9M. 1 fi pávatoll Ornitológiai tanulmány A pára a legbutább a egyúttal a legbüszkébb madár. Legbutább azért, mert az Összes madarak között ö hordja a legtöbb pávatollat, legbüszkébb pedig azért, mert az összes madarak között szintén ő hordja a legtöbb pávatollat. A pávatoll ilykőnt a madarak világában mint a butaság és büszkeség komplexumának markáns kritériuma jelentkezik és viszont. A páva a pávatollat rendszerint hátul hordja, ami meglehetősen különös szokás őtőle, amelyhez azonban tekintettel ősi tradícióira, csökönyösen ragaszkodik, Darwin földkörüli útjáról szóló leírásában említést tesz egy páváról, amely esodálatosképen elöl hordta pivatollait. Későbben kiderült, hogy ez a törzsfőnök egyik felesége volt, aki tényleg elől hordta a pávatollakat kötény alakjában, ellenben és azonban hátul semmit sem viselt. A pávatoll viselésének módja tehát ornitológiai szempontból eldöntöttnek tekinthető. A pávatoll viselésének szokása évszázadok folyamán átragadt az emberiségre is, főleg azokra, akik szellemi tekintetben a pávával azonos tulajdonságokkal megáldvák. Az emberek a pávatollat szintén hátul viselik. A pávatoll viselésének pontos helye a botbüntetésről szóló törvénycikk végrehajtási rendeletében van körülírva. Magától értédik, hogy a botbüntetés végrehajtásának tartama alatt a pávatoll viselésének joga is fölfüggesztetik, vagyis arra az időre a viselt pávatollakat is le kell tenni, A viselt pávatollak száma az egyes embereknél különbözö. Némelyek megelégszenek egy szerény pávatollacskával, mig mások valóságos luxust űznek ezen ominózis toll viseléséből. Ez utóbbiak a pávatollat magáért a pávatollért viselik {lásd Tayne Hyppolit: l'art pour l'art) s ezen szenvedélyük a társadalom részéről általános és titkos közundorral honoráltatik.; A pávatoll viselésének módja az egyes társadalmi osztályok és az egyes emberi temperamentumok szerint különböző szabályokhoz kötvék. Erre nézve lásd bővebben szerzőtől: A pávatoll viselésének gyakorlati kiskátéja. Hölgyek rendszerint kacéran, férfiak peckesen, agglegények és vén kecskék pedig félárbócra eresztve hordják. Művészek, politikusok és írók tehetségének leplezéséra előnyös a pávatoll .viselése. ^ A magyar irodalomban a pávatoll sserepe még nincs tisztázva. Ezen tanulmány tehát részben úttörőnek, részben pedig hézagpótlónak mondható, de semmi esetre sem ssolgálhit gyacualapnak arra nézve, mintha szerző is a pávatoll viselők rendjéhez tartozónak vallaná magát, Sit ellenkezőleg. Diegenes. — Valamennyi áll. «l. isk. Gondnokságának és áll. óvoda Felügyelő Bizottságának. A nm. vkm. ur f. óv 8805/920. eln. sz. rendeletére hivatkozással, amely megjelent a Hivatalos Közlöny f. évi november 1 l én 4§ 46. számában, felkérem a gondnokságokat (FelügyelőBizottságokat), hogy az állam ingat.an vagyonának számbavételére vonatkozó adatok összegyűjtése tárgyában szükséges intézkedéseket megtenni és jelentésüket illetékes helyre sürgősen eljuttatni szíveskedjenek Nyiregyháza, 1920. november 23-án. Benkő András kir, tanfelügyelő. — Köszönetnyilvánítás. A nyíregyházi vadásztársaság egy tagja 50 koronát küldött be hozzánk. Fogadja érte hálás köszönetünk. A hadirokkantak stb Nemzeti Szövetségének Vezetősége. IBEXI^EIK András napján * régi jó időkben ropogós, pirosrasült malacpecsenyét ettünk. Az illatos borjupörkölt tojásos galuskával, a tepertős túrós csusza tejfeles zairral nyakonöntve, s az omlós almásrétes ma már a multak emlékei. Utána gyürüa szivarok következtek, s a jóféle rizlinggel megtöltött palackokat alig győzték megtölteni a feneketlen gyomrú vendégeknek. Ezt csak azért mondom, mert magyar szokás szerint az a vendég, aki eszik, iszik. Aki nagyon kináltatja magát és nem kezeli embermódra a poharat, az bévül igen lesajnáltatik. Nem is számit embernek, aki egy-két liter bortól az asztal alá kerül, avagy összerázkódik, midőn lemegy a torkán a nemes ital. Hanemhát szokás dolga. Van, aki iszik, van aki irtózik az italtól. Ezek azután hamarosan félrevonulnak az asztaltól, ki a zongora mellé húzódik, ki az asszonyok körül legyeskedik. Az ivók azután összébb ülnek. Megkezdődik a torna... Igy volt ez régen... — Házasság. Langer Gizike és Pildner János nov. hó 28-án házasságot kötöttek. — Ingyen levesogztás. A Keresztény Missziótársulat ingyen levesosztója szerdán délben 12 órakor nyílik meg a Vay Ádám-utca végén. Levest mindenki kaphat, aki erre igényt tart. — Órás. Kényszerítve vagyok nyilvánosságra hozni, hogy idegbeteg feleségem által csinált adósságokért jót nem állok, egyben mindenkit figyelmeztetek, hogy házi felszerelésem megvásárlóival szemben a rendőrség védelmét fogom keresni. Benkő András kir. tanfelügyelő. . —• Értesítés. A Szabolcsra. Közalk. Beszerzési Csoportja utoljára figyelmezteti azon nyugdíjas tagjait, kik tüzifaig&zolványaikat míndezideíg nem írták alá, hogy aláírás végett haladéktalanul jelentkezzenek a Károlyi-tór 8. sz. a. irodánkban, annyival inkább, mert ellenkező esetben ugy a kedvezményes fától, mint a szén után járó pénzbali téritménytől el fognak esni. — Szétrombolták a magyar társaskört Zólyomban a csehek. Előbb megtámadták azokat, akik benne éppen magyar nyelven társalogtak, mire a jelenvolt magyarok a cseheket megverték és eltávolították a teremből. A csehek erre katonai csapattal tértek vissza és a fegyvertelen magyarokat elűzték, majd a magyar társaskör egész berendezését szétrombolták. — Az uj ügyvédi díjszabás ismét kapható az Ujságboltban. , — Teljes Jókait, Mikszáth-ot, Rákosi Viktort megvételre keresünk. Ajánlatokat az Ujságboltba kérünk. — Lóth Ila játsza a Diadal mozgó mai műsorának főszerepét. A bájos művésznőnek ez egyik legjobb szerepe. Szerdán és csütörtökön a „Milliók a bőröndben" nagy amerikai filmet folytatja a Diadal. — Jön! J'accuse.I — A „Cirkuszapacsok" második részét — A halálugrást — szerdán, harmadik részét — A hamis végrendeletet — esűtörtökön mulatja be az Apolló. — Jön! Tik Mitchl — Gyermek patent iskola harisnyák, női eérna és selyem harisnyák, férfi zoknik minden színben, nagy választékban kaphatók Hungária Cipőgyár üzletében Nyiregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. 1602—80 KÖZGAZDASÁG. Néhány szó egy ujabb állati járvány veszedelméről Rövid kis kir jelent meg a napilapokban, hogy Lengyelországban kiütött a marhavész, amiért is a föl dmiveléí ügyi minisztérium határzárt rendelt el, a csempészés meggátlására pedig határőrséget állított fel. Még előbb október 30 án azt hozták az újságok hirül, hogy Sopronban és Nyugatmagyarország számos helyén fellépet a marhavész. A vész továbbterjedését Sopronban szigorú rendszabályokkal igyekeznek meggátolni és a hatóság azt ajánlja, hogy a gazdak a járvány tartama alatt állatokat ne vegyenek, a meglévőket pedig az idegen állatokkal való érintkezéstől óvják. A keleti marhavész pestishez kasonlé réme az egész háború alatt kisértett s ma már erősen fenyeget bennünket. A háború előtt Európában a Balkán félszigeten és Oroszország déli és keleti részében fordult *sak elő, nem szólván Ázsia és Afrikáról, ahol állandóan honos. Volt azonban idő, amikor egész Európában el volt terjedve a az őriási áldozatok arán foganatosított védő és elfojtóintézkedések pontos óz lelkiismeretes végrehajtásinak köszönhető, hogy Nyugateurópából ezt a félelmes betegséget kiirtották. Majdnem mindig a háborúk ,-uíán lépett fel s terjidt el az addig vészmentes országokban A statisztikai adatok rzerint Európában 1711—14-ig 15 millió szarvasmarhát követelt áldozatul. Németországban a 18 ik században 30 millió, Olaszországban pedig 3—4 millié szarvasmarhát pusztított el. Angliában 1865-ben 50 ezer szarvasmarha hullott el Hazánkban 1827—28-ig 30 ezer 1848— 61-ig 350 ezer, 1861—73 íg pedig 165732 szarvasmarha pusztult el. 1874-ben végre ittlön törvényt hoztak a kíleti marhavész elleni intézkedésekről s több mint egy millió koronájába került az államnak, mig végre 1880 ban sikerült e betegséget hazánkból teljesen kiszorítani. 1875—81-ig hatóságilag 3089 szarvasmarhát irtottak ki. Azt hiszem, hogy ez a kevés adat is elég szembeötlően tünteti fel azt az óriási veszedelmet, meiy közgazdaságunkat oly közelről fenyegeti. Sajnos nincs kizárva, hogy Erdélyen keresetül Románia felől is fenyeget a keleti marhavész réme. Az állam már megtette a szükséges intézkedéseket s nézzük, hogy mi mennyire vagyunk az uj ellenséggel szemben felkészülve. Az orvos legideállisabb feladata nem a betegség gyógyítása, hanem annak elhárítása, az ellene való védekezés. A tudomány mai állása szerint a keleti marhavész (pestis orientális bovum) gyógyításáról szó sem lehet; védekezzünk hát ellene idejében, mert nagyon rosz, avagy elbizakodott hadseregnek kell annak lenni, mely az ellenség közeledésének hírére még csak számba sem veszi {a saját erejét 1 Nézzük hát hogy hogy állunk a mi állategészségügyi erőditményainkkei. Minden ez ma, esak nem erősség. Különben a feleletet a 22000— 920 K. sz. alispáni jeíentésből tudhatjuk meg a legjobban: „Sehol az egész vármegyében bekerített vásártér nincsen, A hallaterek szintén kerítetlenek. A vág c hidak rozogák, alaposan rászorulnak javításra, illetőleg több helyen nem felelnek meg a törvényszabta követelményeknek" Ahol az állandó állategészségügyi intézmények igy néznek ki, ott az állategészségügy lezüllött. Jöhet hát az ujabb állati járvány, hogy a ragadós száj és körömfájás, sertésvész és baromfi kolera által okozott nemzetgazdasági károkat sokszorosan meghatványozza. Még -csak a takonykór hiányzik. És akkor majd kompenzációs üzleteket sem lehet lebonyolítani, mert melyik állam lesz bolond, hogy a keleti marhavésszel fertőzött országból megengedje a fertőzést közvetítő haiitott körmű állagok s ezek nyersterményeinek a bevitelét? Pénzfiók vásárló ereje pedig