Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-11-26 / 271. szám
t I Nyíregyháza, 1920. aovtnbM 1 26. • Péntek JELI. évfaiy«ü * 271, szám. Előfizetési árak: beH'bea: 160 K, negyedéwe 80 SZABOL0SVÁfW®0*E ÉS MVhRSOYKAZA HIVATALOS NAPH-AFUA Alapfctott* JÓSA BLÖK F.Kalia SE*i-FCE3«FIC» Dr. S. SSSfcBÓ LÁSZLÓ K3é3Har«rr»-WT a. okám. T.i.f.n saém 139. SS556 Isten veletek, Testvérf És most oe bántson bennünket Cenzor mr.' Értse «»g fájdalmunkat — engedje, hogy kisírjuk magunkat [ Novtmbtr 15 ér Budapesten a magyar parlament ratifikálta a trianoni békeszerződést. Mint mikor egy zenész öl hangszerénél, s mélázva ízaladnak végig ujjai a billentyűkön, játszik — maga sem tudja mit — elmélyedve öntudatlanul, csak érez mélyen és szomorúan, fölei szinte nem hallják a dallamokat, melyeket vjjai csalnak ki a hurokból, csak lelke röpköd •sapongva érzésével, — ugy zsibongnak és kergetik egymást lelkemben is a gondolatok. — írok. — Tollam nem birja követni a gondolatokat, bár rohan a papíron, melyre könyayeim is hullanak. Fájdalmasan felsír bennem is az érzés, zokog a lelkem fajom sorsa miatt. A mult, mintha egy vetítőgép filmje peregne, végig szalad leiki szemeim előtt — «sodá8, dicső képek, — de mind teli harccal, közdelemmel a létért, az életért. Európa védelméért, — mily sok tragédia ? 1 Kezdődik a kép:'Egy maroknyi nép, kiket esak a szabadságszeretet tart össze, indul messze Ázsiából, a hazát keresni, melyet ősapjuk az Isten „ostora'' hagyott rájuk örökségül. Harc és harc fegyverrel, értelem szavával, hogy el ne vesszenek. Glóriával koronázott fők teszik naggyá... aztán sötétülj a kép... hat az ősi átok, a testvér nem jérti a testvért, egy roppant temető: A Mohi pusztai Da nem vész el a magára hagyott, barát nélküli nép, emelkedik, ragyog a fény, — Mátyás dicső alakját látom, — de csakhamar újra beborul, gyászos az ég, a magyar haza felett ^egy második temető, az elsőnél nagyobb: Mohács. — Sirba •gy ország, sírban egy koronás király. De ez sem az örök halál 1 Tisztul a menybolt, legalább egy sarkán — Erdélyben ujjá éled a magyar a a magyar szabadság! Szomorú lelkem éledni kezd: Bethlen, Bocskay, Tököly, Rákóczy — mindmegannyi csodás alak — uj reményt öntenek csüggedő szivembe... de jajt Lmét egy temető a majtényi sik, hol letörött a zászló 1 Pereg a kép, múlnak az évek, a magyar csillag ismét fényesen ragyog, a márciusi szél uj életre hozza a haldoklókat, a magyar név újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez! Ám a tündöklő üstökös, melynek ragyogása egész Európát bámulatba ejti, hirtelen szétpattan, tüze kialszik, mint mikor a gyertya utolsót lobban, korom aötét éj borul a magyarra, pedig hej — Világoson történt 1 Gyász és szomorúság, könny, árvák éa özvegyek sírása, dicső hősök «— majd most szomorú rabok imája zeng az ég ielé, a balsorstól megtépve, könyörögve a víg esztendőért. Egy bánatos nő, kinek fejét a hála soha nem hervadó virágai koszorúzva koronázzák, magához emeli a letiport, gúzsba kötött magyart és a nemzet halottaiból feltámadva uj életet keid egyeaült erővel, a háromszáz éves harcnak vég*, megértik egymást a nemzet éa a király. A béke hosszú, dicső korszaka kezdődik, — de egyszerre — mintha egy vulkán fedele pattant volna föl s ontja magából a pusztító lávát : harci zaj, ágyuk dörgése, pergő tűz őrjítő zenéje, fegyver tüze, vér ós vér tölti be a Káí*) Á trianoni békeszerzSdét ratifikálásának ez a fájdalmas viszhangja az Ungváron mtfjeltnő „Munkát" •ima lap november Jl-iki uáaákan jeltat ntg, Minden kommentár lélkfil közöljük. pátok koszorúzta földet, ktiid, harcol egy ország apraja-nagyja félvilággal azembeszállva, a régi dicsőség ragyogva tör elő,... de orvkeaek kicsavarjak a fegyvert a magyar kezéből, földre hull a kard s fekete gyáss borítja a magyart. A védtelent megtámadják, megcsonkítják, halálos Ítéletet mondanak fejére, az ítélet pecsétjén égő betűkkel: Trianon 1920. — Egy ujabb temető, melynek neve nincsen, de melyben annyi a halott, mint sohasem, s amelyben az élő is halott. — Ez volna a halál ? — Lelkem küzd, harcol s viaskodik a gondolatokkal: nem, nem — nem ezt és nem igy igérte ezt a költő! A gép, mely e képet vetítette 'elém, még mozog, de már fáradtam, mintha a film vége felé lenne. — Már nem is látom (talán köny nyeim miatt), csak berregését hallom. *— Még egy hang, még egy villanás : Budapest, 1920. november 15." Ezer évig együtt jártunk, közös származásunk, a bánat la az öröm, a a közös mult elválaszthatatlanul összekapcsolt. ...Tebtvér, Is tea veletek! És most ne bántson Cenzor ur! Engedje meg, hogy testvéreinknek egy „Isten hozzád"-ot mondjunk. Isten veletek Testvér ! Köszöntünk Titeket, kik a szőke Tiszán tul laktok, kik most bizonyára ránk — magyar testvéreitekre — gondoltok! — Isten veletek! A magyarok nagy Istene, mely egy évezred'g együtt vezetett bennünket, legyea tovíbbra is velitek a Kálvária utjain. Mi nem felejtünk el titeket. Ha repedezett tárogatónk busán szólani fog, hangja nektek visz üdvözletet; ha a csillagos égre tekintünk — rátok gondolunk — a magyar csillagot keressük; ha a Bodrog' csobogását hallgatjátok — az rólunk mesél; ha az esti szellő játszi szava zsong telketekbe — a Kárpátok zokogását halljátok benne. — Mi nektek fáj, nekünk is fájni fog. Mi nem hozunk szégyent a magyar névre, a sora által kijelölt utat szomorúan, de férfiasan és becsületesen megjárjuk, a törvényt itt is tiszteletben tartjuk, al parancsnak itt ia engedelmeskedünk: hogy méltók legyünk a magyar névhez. Az uj államnak becsületes polgárai leszünk, de magyarok maradunk. Isten veletek Testvér! Mi nem felejtünk el titeket, de ti se feledjotek minket. Ha szegtek a kenyérből, jusson? eszetekbe testvéretek, ha a fecskék és vadludak ^tavasszal fölettetek szállnak, üzenjetek. Ne feledjétek el, hogy testvéreitek szomorú szeme rajtatok pihen. Nt feledjétek, hogy nekünk százszorosan fáj, ha ti balgán cselekesztek. Ne tegyétek, hogy nekünk idegenek előtt kelljen pirnlni a magyar miatt. Legyetek méltók ti is az ősi névhez! Testvéri Ugy áldjon titeket az Isten - a magyarok Istene! Testvérf Isten veletek ! R. Vozáry. Német felkelés Csehszlovákiában Bomán támadás u Imkt ellen Budapest nov. 25. (Saját tudósítónktól.) Kolozsvárról jelentik, hogy az erdélyi román sajtó osztatlan támadásban részesíti az Emké-t abból az alkalomból, hogy az egyesület újból meg akarja kezdeni működését, s a apszabályait jóváhagyás végett el is küldötte Bukarestbe. Póta államtitkár ugy nyilatkozott egy újságíró előtt, hogy az alapszabályokat jóvá fogják hagyni, mert az Emke működése azonos lesz a román Astra működésével, mely a magyar jogar alatt is érintetlenül szolgálhatta a román kultura ügyét. Anglia ellenzi Constantin visszatérését Badapest, aov. 25. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, hogy Pária éa London között állandó tárgyalások folynak Görög erszág jövendő sorsáról. Lloyd George-nak az a véleménye, hogy a görög népnek tudomására kell hozni azokatga következményeket, amelyek « Constantin király esetleges visszatérésekor Görögországot sújtanák. A következmények eztk: Szmirna olasz fenhaíóiág alatt Török1 országé lesz, a Dodekanéaosat Olaszország kapja, Thrácia önálló állam lesz, Görögország határait pedig kiigazítják Szerbia és Bulgária javára. Végül nem biztosítják Görögország függetlenségét, s tőle minden pénzbeli támogatást megvonnak. Lloyd George Genfbe utazott, bogy a Népszövetség ülésén előterjesztette ezeket a feltételeket. ' Friedrich István nyilatkozata a kormányzópárt válságáról Ara 2 k Budapest, no*. 25. (Saját tudósítónktól.) A „Virradat" írja : Prágából jelentik, bogy a németek fegyveres felkelése különösen Morvaországban egyre terjed. A fegyvereket Németország szállítja, a felkelést pedig Brünnböl irányítják. Budapest, no? 25. (Saját tudósítónktól). A kormányzópárt aj jfcsierrszósérel kapcsolatban Friedrich Iitrái a következőket mondotta a Virradat munkatársának: A Keresztény Nemzeti Párt egyáltalában nem érdeklődik a kormányzópárt válsága iránt. A nézetem ai, hogy gyakorlati erőkre éi vaikezfl kormánysásra Tan nükaég.
