Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-16 / 262. szám

1989. november 16 Szabolcsvár megye fainsége Debrecen kapott kukorica kiviteli engegélyt, Szabolcs nem Most egy éve fával dúsan megrakott szekerek hossztt sora lepte el a nyíregyházi utcákat. Sorra jöttek a faküldemények s intézetek, hivatalok el voltak látva télire tüzelőfávaL Rónán megszállás alatt voltnak, a vármegye igazgatását a vármegyei hatóságok intézték s a faellátáx is a vármegye alispánjának sikeres akoiója volt. A vármegye területé® zár alá vették a kiUmeléire érett faállományt, amelyet a megállapított árért he kellett favarozni Nyíregyházára. Az idén korántsem olyan biztatóba helyzet, mint tavaly. A fakereskedőknél egyáltalán nem kapunk fát. A városi fából etak keveseknek jut. Szerdán és azomb&ton, különösen ka erősebb a hideg, elszánt emberek sietnek a szénapiae felé, ahová, kisded falusi szekerek hozzák be az aprított fáeskát olyan adagokban, mintha kockacukor volna. Az ember csodálkozik, hogy még efsjta kis koctikák is vaaaak azaz csodálkozna ha volraa ideje rá. Am, ka mindenáron fát akar szerezni, akkor nincs ideje az ámuiatrá, mert egy-egy szekeret tizsn is angazsálaak. Egyébként az ámulatra ideje van akkor is, mikor az aprított gyökérfa boldog talajűonosa közli az^árat, mely hétről hétre szökik felfelé. Ma ott vagyunk, hogy egy ki* kocsi fa, amely egy fél köbméterrel se ér fel 800 -900 korotába kerül. Ilyea körülmények között a lakoss&g élénken érdeklődik az iránt, hogy mit remelhst a fainség idején. Volt alkalmunk betekiatést nyerni a vármegye faügyi intézkedéseibe. Hetek óta élénk tevékenységet fejtenek ott ki. Az ellátatlanok hagy része a tavalyihoz hasonlóan ae idéa is itt érdeklődött fa ügyben, A vármegye a fa ínségen már hónapok óta a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik segíteni. A terv az volt, hogy rakompenzációs üzletet kötnek valamelyik felvidéki céggel és szabolcsi burgonyáért szereznek fát Ez a terv azonban csak részbea sikerült, mert a Közélelmezési minisztérium momentán aránylag kávés burgonya kivitelére adott engedélyt. Ennek fejébea a vármegye nyoleszáz .,w*ggon tát kap, ami asak igen kevés mértékben fedezi a szikségletet, mely azzal is növekedett, hogy szén hiányában egyes malmokat is fával kellene ellátni. A vármegyének még egy mód kínálkozott rekompenzációs faüzlet kötésére az, hogy kukoricára kér kiviteli engedélyt* s ennek fejébea vásárol fát. A vármegye alispánja e kérdésben több izben volt személyesen a közélelmezési míniszteriamhnn, ahol azonban generális rendelkezéssel eltiltották a kukoricának kivitelét és igy a vármegye sem számithatott a tengerivel való rekompenzációs t&íet végrehajtására. Kz volt a helyzet napokig, amikor bombaként hatot 1 a hír, hogy Dabreezen városa 140 wággon tengerire kapott engedélyt a közélelmezési minisztériumtól, hogy annak fejében a kassai Agrarna cégtől 1254 waggon tűzifát szerezzen Dabreezen városa részére. Az engedély arra is falhatal • mázna Debreezent, hogy szükség esetén más törvényhatóság területén vásárolja meg a kivitelre szükséges tengerit. Szabolcsv^raaagye e rendelkezésben méltán sérelmet lát, anayival is inkább könnyen mert megtörténik, hogy Debrecen városa a szükséges teugeri egy részét itt Szabolcsban fogja összevásárolni ós előáll az a helyzet, hogy Debreczenben a szabolcsi tengerin vásárolt fával fognak melegedni, mig a jóval nagyobb területű és erdőbea szegényebb I Stabolosváraegye lakossága dideregni fog. | Miiecz István alispán most ismét Budapesten van, hogy a közélelmezési miniszternél az egyenlő elbáuás elva alapjáu a kukorica kivitelre engedélyt eszközöljön ki Szabolcs vármegye részére is, mely semmivel sara érdemli meg hogy Debreczen várossal szemben mellőzésben legyen jrésze. Magyar köséppárt alakul a migiiAMi Felvidéken 2 Nrirtffkáüa, MVMtfcer 13. Soha szentebb, tisztább lobogó szárnyat nem bontott még, mint az, amelyet a szövetségbe tömörült erdélyi magyarság és székelység most emel \magasra, „Keletmagyarország" felírással. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség hivatalos közlönyének cime ez, melynek megjelenésekor megállunk mindennapi munkánkban és levett kalappal, ünnepi csendben köszöntjük a magasztos pillanatot. Akik jelen voltak egykor a francia parlament gyűlésén, amelyen a németektől elszakított Élsz ász francia képviselői vérző szívvel, de a jövőbe vetett büszke bizalommal tiltakoztak otthonuknak a haza édesanyai kebléről való leszakítása ellen, tudták, hogy ott dőre emberi akarat mert gáncsot vetni isteni végzet útjába és vakmerőségének elébb-utóbb kudarc lesz a vége: E/szász ismét a bandáké lesz. Amikor Erdély magyarságának honfoglalásra való tömörülését látjuk a „Keletmagyarország" hatalmas szólamu sorai mögött, érezzük, hogy ez az első komoly riadó, mely acélos egységbe foglalja a lánc alól felpattantani akaró magyar energiákat. „Erdély nélkül nincs Magyarország:" Ez a figyelmeztető mottója „Keletmagyarország' első vezércikkének. „Lázadó lelkiismerete leszünk Erdélynet' — hirdetik a harcos, betűk. Majd igy tesznek fogadalmat: „Azon az uton, amelyen elindulunk, sokan kidőlhetnek Üsorainkból, de a lehanyatlott zászlót meg nem rendülő hittel még többen fogják fölemelni és diadalra vinni, mert a mi igazságaink hirdetése, kiküzdése nincsen fizikai személyekhez kötve. A mi igazságaink ereje legyőzhetetlen lesz, mert ott él az erdélyi székelység és magyarság tűzhelyénél és mert itt lángol a zászlóink köré csoportosuló hontalanok nagy tömegeinek lelkében Ez az erő — Csaba királyfinak a Eadak-utján visszajáró emlékezete — lesz a hazafelé mutató ut vezérlő csillaga A lármásan tülekedő stréberek a forrongás muló jelenségei. A tekintetünk elnéz a zsivajgó fórum felett és a horiontot kémleli. Ezen a horizonton ivei a magasba az erdélyi magyarság sas madaraként a „Keletmagyarorsság." Lessük intését. a jeladását, figyeljük szavait, mint Erdély szivedobogásái

. — A Honizeretet Egyesület, illetve ennek gazdasági szerve a „Szabolosvármegyei Gazdasági Szövetkezet" vezetőség* értesíti a tagokat, valamint a város és vármegy* közönségét, kogy bistositáai osztályt létsaitett, elvállalván az „Első Keresztény Biztosító Intézet" nyíregyházi kirendelaágének felállítását Biztosítási ágasatok: ttz, jég, betörés elles, élet és aépbiztoeitást. Mivel az „Első keresztény biztosító" nem tagja a biztosító intézetek kartelljének, módjába® van jutouyosabb díjtételt, több kedvezményt adni, mint bármely *más intézet. Saját érdekükben felkérjük Uhát tagjainkat és a vármegye közönségét, szíveskedjenek biztosítási kötvényeiket behozni, vagy beküldaái irodánkba, hogy dij" ajáalatunkat megtehessük. A biztosítási iroda a „Honszeretet" irodájában (Rákóczy-utca 4. sz emelet) van. — Figyelmeztetés. A m. kir. miniszt rtanács 74650/1920. M. E. számú határozatával miűdenaemü akár politikai, akár egyéb eéíu népgyűlés és egyesületi közgyűlés, illetve taggyűlés, körmenet vagy felvosuiás síb. megtartását további intézkedésig megtiltotta. Nyíregyháza, 1920. november 13 én. ; Kies ak. rendőrtanácsos. Ungvár,^nov. 13^(Aikalmi tudósítónktól.) A megszállott Felvidék, sajnos, széttagolt magyarsága egyesülésre, pártközi békére vágyakozik. A megegyezés akaratának jele a felvidéki kisgazoapárt pöstyéni szervezkedése. A párt A szlovenzzkói magyar párjok együttműködése" címmel [a következő felhívást adta ki: Az Országos Magyar Kisgazda, Főldmives és Kisiparos Pírt vezetősége 1920 évi október hó 25 án PöstÁénben tartott értekezletén SzentIrány Jóasef ideiglenes pártelnök javaslata alapján egyhangúlag elhatározta, hogy legfőbb idejét látja annak, hogy a szlovenszkói, és a ruszinsskói magyar politika szakítson az eddigi gondolkozással z helyezkedjék reális alapra. Legfőbb idejét látja annak, (hogy az ábrándok szövése helyett a komoly munka regje kezdetét és a magyarság létérdekében kifejlesszük az önvédelmet. A párt minden erejével és a pártagitáció éssses eszközeivel igyekezni fog a köztudatba t belevinni az önvédelem szükségességének gon- | dolatát s ennek érdekében szükségesnek tartja az összes szlovenszkói és ruszinszkői magyar polgári pártok egységes munkáját. Mint a szélső keresztény éí liberális — radikális irányzatok között álló középpárt feladatának tekinti, hogy az eddig széttagolt és külön akciókat végző magyar polgári pártok között igyekezzék megteremteni az együttműködést s ennek alaki feltételként egy pártközi végrehajtó-bizottság létesítését szeretné megvalósítani. Ezen politikai cél érdekében jelen határozatnak megküldése kapcsán a pártközi végrehajtóbizottság megalakítására kéri fel testvéri szeretettel a párt a szlovenszkói magyar polgári pártokat s a Szlovenszkóban és Ruszioszkóban megjelenő magyar politikai lapok utján pedig a felvetett eszmének meleg és létérdekünk által parancsolt támogatására kéri Szlovenszkó és Roszinszkó magyarságát. Pöstyén, 1920 október 23-án. Dr. Törköly József «k., Szent-lvány József sk., jegyzőkönjTT«z«tő, idniglenes elnOk. Tiz vagon textiláru és bakkancs Szabolcsvármegye népének Anaak a nagyszabású népjóléti akciónak

1 amelyet Szabolcsvármegye alispánja burgonyarekonpenzáziós üzletkötés utján nagy körültekintéssel és fársdhatatlan munkával eszközöl, az idei első nyilvánvaló eredménye az a tiz vaggon textiláru és bakkancs, amelyet sikerűit az alispánnak beszerezni. A $ textiláru tekintélyes réssé már Nyíregyházán van. Erös ruhafélék e&ek, amelyek különösen mezőgazdasági munkával foglalkozóknak tesznek fjó szolgálatot. A ruhák ára , tetemesen alul van a forgalomba került hasorftó ruhafélék árainál. Igy kék mikádó téli rövid kabát 742, fiu mikádó 601, gyermek mikádó 337, gyermak ruha 321, tél* nadrág 361, munkásöltöny 181, gyarmekuadr.g 44, egy méter siffon 85, fekete esi l os szövet 130, ílanell 89, trikóing 122, trikónadrág 122, j egy pár gyapjagkötött keztyü 40, vastag ruhakelme 153, eaizmanadrág 600, kék szövet öltöny 882, flaneííing 217, fekete dupla talpú bakkancs 582, sapka 30 korona. Az áruk szétosztását az alispán a nyíregyházi, illetvo a vidéki „Hangya" szövetkezetre bizta. Az árukról a vármegye birtokos érdekeltségéhez értesítés ment s a cselédek és mezőgazdasági {munkások számára szükséges ruhafélékre már eddig is sokan jelentették be igényüket. A köspeniból irányított sikeres altruista akcióval ez alkalommal is általános elismeréssel emlékeznek meg, mert ezúton számos munkás szerezhette be ruhaszükségletét, éppea a a hideg tél beállta] előtt.