Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-16 / 262. szám

1989. november 16 Szabolcsvár megye fainsége Debrecen kapott kukorica kiviteli engegélyt, Szabolcs nem Most egy éve fával dúsan megrakott sze­kerek hossztt sora lepte el a nyíregyházi utcá­kat. Sorra jöttek a faküldemények s intézetek, hivatalok el voltak látva télire tüzelőfávaL Ró­nán megszállás alatt voltnak, a vármegye igaz­gatását a vármegyei hatóságok intézték s a faellátáx is a vármegye alispánjának sikeres akoiója volt. A vármegye területé® zár alá vet­ték a kiUmeléire érett faállományt, amelyet a megállapított árért he kellett favarozni Nyír­egyházára. Az idén korántsem olyan biztatóba hely­zet, mint tavaly. A fakereskedőknél egyáltalán nem kapunk fát. A városi fából etak keveseknek jut. Szer­dán és azomb&ton, különösen ka erősebb a hideg, elszánt emberek sietnek a szénapiae felé, ahová, kisded falusi szekerek hozzák be az aprított fáeskát olyan adagokban, mintha kocka­cukor volna. Az ember csodálkozik, hogy még efsjta kis koctikák is vaaaak azaz csodálkozna ha volraa ideje rá. Am, ka mindenáron fát akar szerezni, akkor nincs ideje az ámuiatrá, mert egy-egy szekeret tizsn is angazsálaak. Egyébként az ámulatra ideje van akkor is, mikor az aprított gyökérfa boldog talajűonosa közli az^árat, mely hétről hétre szökik felfelé. Ma ott vagyunk, hogy egy ki* kocsi fa, amely egy fél köbmé­terrel se ér fel 800 -900 korotába kerül. Ilyea körülmények között a lakoss&g élén­ken érdeklődik az iránt, hogy mit remelhst a fainség idején. Volt alkalmunk betekiatést nyerni a vármegye faügyi intézkedéseibe. Hetek óta élénk tevékenységet fejtenek ott ki. Az ellátatlanok hagy része a tavalyihoz ha­sonlóan ae idéa is itt érdeklődött fa ügyben, A vármegye a fa ínségen már hónapok óta a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik segíteni. A terv az volt, hogy rakompenzációs üzletet köt­nek valamelyik felvidéki céggel és szabolcsi burgonyáért szereznek fát Ez a terv azonban csak részbea sikerült, mert a Közélelmezési minisztérium momentán aránylag kávés bur­gonya kivitelére adott engedélyt. Ennek fejébea a vármegye nyoleszáz .,w*ggon tát kap, ami asak igen kevés mértékben fedezi a szikségle­tet, mely azzal is növekedett, hogy szén hiá­nyában egyes malmokat is fával kellene el­látni. A vármegyének még egy mód kínálkozott rekompenzációs faüzlet kötésére az, hogy kukoricára kér kiviteli engedélyt* s ennek fejé­bea vásárol fát. A vármegye alispánja e kérdésben több izben volt személyesen a közélelmezési mínisz­teriamhnn, ahol azonban generális rendelkezés­sel eltiltották a kukoricának kivitelét és igy a vármegye sem számithatott a tengerivel való rekompenzációs t&íet végrehajtására. Kz volt a helyzet napokig, amikor bombaként hatot 1 a hír, hogy Dabreezen városa 140 wággon ten­gerire kapott engedélyt a közélelmezési minisz­tériumtól, hogy annak fejében a kassai Agrarna cégtől 1254 waggon tűzifát szerezzen Dabreezen városa részére. Az engedély arra is falhatal • mázna Debreezent, hogy szükség esetén más törvényhatóság területén vásárolja meg a ki­vitelre szükséges tengerit. Szabolcsv^raaagye e rendelkezésben méltán sérelmet lát, anayival is inkább könnyen mert megtörténik, hogy Debre­cen városa a szükséges teugeri egy részét itt Szabolcsban fogja összevásárolni ós előáll az a helyzet, hogy Debreczenben a szabolcsi tenge­rin vásárolt fával fognak melegedni, mig a jó­val nagyobb területű és erdőbea szegényebb I Stabolosváraegye lakossága dideregni fog. | Miiecz István alispán most ismét Budapesten van, hogy a közélelmezési miniszternél az egyenlő elbáuás elva alapjáu a kukorica kivi­telre engedélyt eszközöljön ki Szabolcs vár­megye részére is, mely semmivel sara érdemli meg hogy Debreczen várossal szemben mellő­zésben legyen jrésze. Magyar köséppárt alakul a migiiAMi Felvidéken 2 Nrirtffkáüa, MVMtfcer 13. Soha szentebb, tisztább lobogó szárnyat nem bontott még, mint az, amelyet a szövetségbe tömörült er­délyi magyarság és székelység most emel \magasra, „Keletmagyaror­szág" felírással. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség hivatalos közlö­nyének cime ez, melynek megjele­nésekor megállunk mindennapi mun­kánkban és levett kalappal, ünnepi csendben köszöntjük a magasztos pillanatot. Akik jelen voltak egykor a francia parlament gyűlésén, ame­lyen a németektől elszakított Él­sz ász francia képviselői vérző szív­vel, de a jövőbe vetett büszke bi­zalommal tiltakoztak otthonuknak a haza édesanyai kebléről való le­szakítása ellen, tudták, hogy ott dőre emberi akarat mert gáncsot vetni isteni végzet útjába és vakmerősé­gének elébb-utóbb kudarc lesz a vége: E/szász ismét a bandáké lesz. Amikor Erdély magyarságának honfoglalásra való tömörülését lát­juk a „Keletmagyarország" hatal­mas szólamu sorai mögött, érezzük, hogy ez az első komoly riadó, mely acélos egységbe foglalja a lánc alól felpattantani akaró magyar ener­giákat. „Erdély nélkül nincs Ma­gyarország:" Ez a figyelmeztető mot­tója „Keletmagyarország' első ve­zércikkének. „Lázadó lelkiismerete leszünk Erdélynet' — hirdetik a harcos, betűk. Majd igy tesznek fogadalmat: „Azon az uton, amelyen elindu­lunk, sokan kidőlhetnek Üsorainkból, de a lehanyatlott zászlót meg nem rendülő hittel még többen fogják fölemelni és diadalra vinni, mert a mi igazságaink hirdetése, kiküzdése nincsen fizikai személyekhez kötve. A mi igazságaink ereje legyőzhe­tetlen lesz, mert ott él az erdélyi székelység és magyarság tűzhelyé­nél és mert itt lángol a zászlóink köré csoportosuló hontalanok nagy tömegeinek lelkében Ez az erő — Csaba királyfinak a Eadak-utján visszajáró emléke­zete — lesz a hazafelé mutató ut vezérlő csillaga A lármásan tülekedő stréberek a forrongás muló jelenségei. A te­kintetünk elnéz a zsivajgó fórum felett és a horiontot kémleli. Ezen a horizonton ivei a magasba az er­délyi magyarság sas madaraként a „Keletmagyarorsság." Lessük inté­sét. a jeladását, figyeljük szavait, mint Erdély szivedobogásái . — A Honizeretet Egyesület, illetve en­nek gazdasági szerve a „Szabolosvármegyei Gazdasági Szövetkezet" vezetőség* értesíti a tagokat, valamint a város és vármegy* közön­ségét, kogy bistositáai osztályt létsaitett, elvál­lalván az „Első Keresztény Biztosító Intézet" nyíregyházi kirendelaágének felállítását Bizto­sítási ágasatok: ttz, jég, betörés elles, élet és aépbiztoeitást. Mivel az „Első keresztény biz­tosító" nem tagja a biztosító intézetek kartell­jének, módjába® van jutouyosabb díjtételt, több kedvezményt adni, mint bármely *más intézet. Saját érdekükben felkérjük Uhát tagjainkat és a vármegye közönségét, szíveskedjenek bizto­sítási kötvényeiket behozni, vagy beküldaái irodánkba, hogy dij" ajáalatunkat megtehessük. A biztosítási iroda a „Honszeretet" irodájában (Rákóczy-utca 4. sz emelet) van. — Figyelmeztetés. A m. kir. miniszt r­tanács 74650/1920. M. E. számú határozatával miűdenaemü akár politikai, akár egyéb eéíu népgyűlés és egyesületi közgyűlés, illetve tag­gyűlés, körmenet vagy felvosuiás síb. megtar­tását további intézkedésig megtiltotta. Nyíregy­háza, 1920. november 13 én. ; Kies ak. rendőr­tanácsos. Ungvár,^nov. 13^(Aikalmi tudósítónktól.) A megszállott Felvidék, sajnos, széttagolt magyarsága egyesülésre, pártközi békére vágya­kozik. A megegyezés akaratának jele a felvi­déki kisgazoapárt pöstyéni szervezkedése. A párt A szlovenzzkói magyar párjok együttmű­ködése" címmel [a következő felhívást adta ki: Az Országos Magyar Kisgazda, Főldmives és Kisiparos Pírt vezetősége 1920 évi október hó 25 án PöstÁénben tartott értekezletén Szent­Irány Jóasef ideiglenes pártelnök javaslata alap­ján egyhangúlag elhatározta, hogy legfőbb ide­jét látja annak, hogy a szlovenszkói, és a ruszinsskói magyar politika szakítson az eddigi gondolkozással z helyezkedjék reális alapra. Legfőbb idejét látja annak, (hogy az ábrándok szövése helyett a komoly munka regje kezde­tét és a magyarság létérdekében kifejlesszük az önvédelmet. A párt minden erejével és a pártagitáció éssses eszközeivel igyekezni fog a köztudatba t belevinni az önvédelem szükségességének gon- | dolatát s ennek érdekében szükségesnek tartja az összes szlovenszkói és ruszinszkői magyar polgári pártok egységes munkáját. Mint a szélső keresztény éí liberális — radikális irányzatok között álló középpárt feladatának tekinti, hogy az eddig széttagolt és külön akciókat végző magyar polgári pártok között igyekezzék meg­teremteni az együttműködést s ennek alaki fel­tételként egy pártközi végrehajtó-bizottság léte­sítését szeretné megvalósítani. Ezen politikai cél érdekében jelen határozatnak megküldése kapcsán a pártközi végrehajtóbizottság megala­kítására kéri fel testvéri szeretettel a párt a szlovenszkói magyar polgári pártokat s a Szlo­venszkóban és Ruszioszkóban megjelenő ma­gyar politikai lapok utján pedig a felvetett esz­mének meleg és létérdekünk által parancsolt támogatására kéri Szlovenszkó és Roszinszkó magyarságát. Pöstyén, 1920 október 23-án. Dr. Törköly József «k., Szent-lvány József sk., jegyzőkönjTT«z«tő, idniglenes elnOk. Tiz vagon textiláru és bakkancs Szabolcsvármegye népének Anaak a nagyszabású népjóléti akciónak 1 amelyet Szabolcsvármegye alispánja burgonya­rekonpenzáziós üzletkötés utján nagy körülte­kintéssel és fársdhatatlan munkával eszközöl, az idei első nyilvánvaló eredménye az a tiz vaggon textiláru és bakkancs, amelyet sikerűit az alispánnak beszerezni. A $ textiláru tekinté­lyes réssé már Nyíregyházán van. Erös ruha­félék e&ek, amelyek különösen mezőgazdasági munkával foglalkozóknak tesznek fjó szolgála­tot. A ruhák ára , tetemesen alul van a forga­lomba került hasorftó ruhafélék árainál. Igy kék mikádó téli rövid kabát 742, fiu mikádó 601, gyermek mikádó 337, gyermak ruha 321, tél* nadrág 361, munkásöltöny 181, gyarmekuadr.g 44, egy méter siffon 85, fekete esi l os szövet 130, ílanell 89, trikóing 122, trikónadrág 122, j egy pár gyapjagkötött keztyü 40, vastag ruha­kelme 153, eaizmanadrág 600, kék szövet öltöny 882, flaneííing 217, fekete dupla talpú bak­kancs 582, sapka 30 korona. Az áruk szétosztását az alispán a nyír­egyházi, illetvo a vidéki „Hangya" szövetke­zetre bizta. Az árukról a vármegye birtokos érdekeltségéhez értesítés ment s a cselédek és mezőgazdasági {munkások számára szükséges ruhafélékre már eddig is sokan jelentették be igényüket. A köspeniból irányított sikeres altruista akcióval ez alkalommal is általános elismerés­sel emlékeznek meg, mert ezúton számos mun­kás szerezhette be ruhaszükségletét, éppea a a hideg tél beállta] előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom