Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-14 / 261. szám

•ff igyháni, IMO. nvunber 14. • Vuáraip XLi. évf«lf«m • 261, Mám. Jelentkezni kell az igazolásra Hirdetmény A ». kir. debreceni katonai körletparancsnok­ság III számú tiszti igazoló-bizottsága (Nyíregyháza, Iskola utca 7. szám, Agrár épület) az alant felsorolt tiszteket és tisztjelölteket ez uton értesiti, hogy igazolásuk végett („Véleményes jelentés"-t 1918. október hó 30-tól, a mai napig két tényleges tiszttel igazolva s kitöltve hozzák magukkal) haladéktalanul saját érdekükbe jelenjenek meg. Akik valamely polgári hatóság által igazolva lettek, azok a polgári katóság által kiállított igazolványt is hozzák magukkal. Algay Ödön npf. szds, dr. Ascher Kálmán aeredorvos, Auslander Mór thdgy, Ammerling B. Ede tahdgy, Bydeskuthy Sándor tényl. szds, • Besse ayői Miklós tfhdgy, Biáth Jenő thdgy. Bodnár János tkdprjőrv., Balogh László thdgy, dr. Belényesi Károly tahdgy, dr. Bozsán Endre tahdgy, Baksay László npf ahdgy, Bálás Iván fdgy, Burger Sándor tfdgy, dr. Bertha Jenő thdgy, Borzay Sándor tkdgy, Biró Lajos tahdgy, Braun József t. eür. hdgy, dr. Bornemisza Béla thdgy, Bakó Sándor npf. hdgy, Biró Lajos tahdgy, Balogh Béla ref. tábori lelkész, Barkóczy István thdgy, Baumgartner János fhdgy, Bajcsuk Mikály thdgy, Brüll Sándor thdgy, Balla (Bornsteia) Ferenc tart. állatorvos, Barna Miklós önk. őrm., Balogh István thdgy, Balla Ferenc npf. hdgy, Burger Samu tart. állatorvos, dr. Birtok L. Sándor thdgy, zeöledi Baksay Zoltán thdgy, Barzó Mihály e. é. önk. főtüzér, Balla János tahdgy, Borbás János thdgy, kiskunhalassy Bendek Ferenc tényl. fhdgy, 4r. Barna (Braun) Jenő tart. fhdgy. orvos, Bőhm Mór hdprj, Bende Antal tart. ahdgy, Benyó Bertalan hdprj. tizedes, Benyó József hdprj. őrm,, Cseh Károly thdgy, felsőcövi Cseresnyes Andor szds, Mindazon tisztek és tisztjelöltek, kik ezen felhívásnak eleget nem tesznek, igazolva nem lesznek. Nyíregyháza, 1920 november 4. Czibur László s. k., tábornok. Dr. Kállay Rudolf Lapzártakor kapjuk a vármegye széles köreiben mélységes gyászt jelentő hírt: Nagy­kállói id. dr. Kallay Rudolf udvari tanácsos, ny. kórházi igazgató főorvos, Szabolcsvármegye törvényhatóságnak és közigazgatási bizottságá­nak tagja, hatvauhetedik életévében ma délben tizenkét órakor elhunyt. A megboldogult egyik büszke hajtása volt a Kállay család ősi törzsé­nek. Magasba szárnyaló lelke egész erejével élt magasztos hivatásának, az orvosi tudo­mánynak és gyakorlatnak, ahol mélyaéxes humanitását, ragyogó tisztaságú erkölcsi (elfo­gását a cselekvő szeretet tényeiben érvénye­sítette. Városának és vármegyéjének sorsát a leg­utolsó évekig fáradhatatlan kizremuakálásial viselte szivén, s a szeretetnél, mely öt szű­kebb hazájához fűzte, csak az a forró veaza­lom volt nagyobb, melyet hazája és egyháza iránt érzett. A változó időkön át változatlan erejű honszeretet, faji öntudat és bátor keresz­tény hivatásának vezéri szószólója, minden önzetlen mozgalomnak készseges támogatója volt. Koporsójánál kegyeletes érzéssel és gyá­szai áll Nyíregyháza város ós Szabolcsvár­megye közönségének nagy sokasága Temetése hétfőn, e hó 15-én délelőtt 11 órakor lesz a Dessewffy-tér 15. sz. gyász­házból a róm. kath. vallás szertartása szerint Innen viszik utolsó útjára a nagykállói családi sírboltba, nagy őseinek nyugvóhelyére. Az engesgtelő szent mise áldozat a nyíregyházi róm. kath. templomban 16-án, a napkori, orosi, negykátlói kegyúri templomban 17-én de. 9 . órakor lesz. A békeszerződés ratifikációja Elfogadták a földreformjavaslatot — Solta József temetése Szabolcsvármegye felirata — A ratifikációs javaslat e őadó Friedrich István, Windischgrátz Lajos, Dvorcsák Győző, Lingauer Albin,JKutkafalvy Miklós és Czettler Jenő képviselők beszédei Budapest, nov. 11. Saját tudósítónktól­A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A földbirtokreforn javaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadták. Az elnök öröm­mel üdvözli a korszakalkotó re tormj avaslat törvényerőre emelkedését, {amely útjelző állo­más Csonka-Magyarország fejlődésében. De egyúttal szomorn sziwei állapítja meg, hogy ezt a fejlődési állomást akkor éri el csak,amikor elveszítjük a békeszerződés által ellenségeink­nek ítélt területeket. (Közbekiáltások : Soba 1) Olyanoknak juttat a reform földet Csonka­Magyarország testéből, akik eddig$nem tudtak hozzájutni. Ezután elnök bejelenti, hogy a meggyil­kolt Soltra Józsel rendőr temetése hétfőn dél­előtt lesz^az államrendőrség Mosonyi-utcai pa­lotájából. A koporsón el fogják heiyezni & nemzetgyűlés koszorúját is a jogrendért hős­halált halt rendőr végtisztességére. A nemzet, gyűlés tagjai felállással fejezik ki az egész or­szág gyászát. Majd felolvassák Szabolcs és Fe­jér vármegyék feliratát a ratifikálás elleni tiltakozás tárgyában. Ezután az elnök szünetet rendel. Szünet után a folyosóról beözönlőnek a képviselők. Valamennyiükön fekete rnha van'és a meghatottság tükröződ k vissza arcukról. Huszár Károly képviselő, a külügyi bizottság előadója halotti csendben lép föl az elnöki emelvényre, hogy felolvassa a bizottságnak a békeszerződés beiktatásról készített javaslatát. Sápadtan és reszkető hangon mondja a. követ­kezőket : Kegyetlen és szomorú kötelességet kell teljesítenem, amikor a külügyi bizottságnak a békeszerződés becikkelyezéséről szóló javasla­tát a tisztelt Nemzetgyűlés elé terjesztem. A nemzetgyűlés a mai napon a trianoni békeszer­ződés törvéaybeiktatását elhatározza és annak ratifikálásához beleegyezését adja. Afbékeszer­ződés valótlan alapokra van építve, gigazságta­lan és az általános emberi érdekeken is csor­bát üt. Yeltaképea nem szerződés, hanem egy­oldalú idegen akaratnak ránk erőszakolása. Epe* ezért a nemzetgyűlés csak kényszerfutján járul hozzá. Ez az elhatározás azonban nem lehet kötelező azokra a területekre, amelyek nem képviseltethetik magukat a nemzetgyűlésen. Az ország jelenlegi kényszerhelyzetében nem ajánlhat mást, minthogy a nemzetgyűlés járul­jon hozzá a ratifikálásához. Beszédét a követ­kező imádsággal zárja: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, [Hiszek^ egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország^ feltámadásá­ban. Amen! A nemzetgyűlés tagjai az [utolsó szavak­nál valamennyien felálltak és felemelték karjai­kat mintha esküdnének. Huszár Károly roska­dozó léptekkel hagyta el az emelvényt. Ezután Balla Aladár a közjogi bizottság előadója olvasta fel szomorú hangon a bizott­ság javaslatát, majd Jármy József a közgazda­sági bizottság előadója a kényszerhelyzetre való utalással terjeszti a nemzetgyűlés elé bizottsá­ságáuak javaslatát. Friedrich István az utolsó csepp vérig való élethalál harcot hirdeti az égbekiáltó igazságta­lanság ellen. Szerinte a nemzetgyűlés nem is hivatott szerv a ratifikálásra. A szünetelő fő. rendibáz és királyi hatalom nélkül a ratifikáló törvénynek nincs szankciója. A javaslatot nem fogadja el. Windischgrátz Lajos herceg szerint Magyarország ezeréves alkotmányának halálos ítéletét írja most alá a nemzetgyűlés. Szent hite, hogy az ország fel fog támadni. Ezután a mult politikájáról beszél és arról, hogy a kormánynak széles néprétegekre kell támasz­kodnia. Az utolsó csép vérig, az utolsó garasig kell küzdeni az integráns Magyarország vissza­állításáért, mert enélkül rend és nyugalom nem lesz soha. A javaslatot nem fogadja el. Dvorcsák Győző: Arról van szó, hogy önmagunk adjuk meg magunknak a kegyelem­döfést. A tótság ennél a cselekedetnél nem fog asszisztálni. A magyarság és a tótség törté­nelme azonos, s Rákóczi, Tbőköly, Branyiszkó népe ökölbeszorított kezekkel várja a pillana­tot, hogy rásújtson azokra, akik magyar test­véreitől elszakították. Mint a tótság meghatal­mazottja, nem fogadjs el a javaslatot. A beszéd után a folyosón könnyes szemekkel fogadta az üdvözléseket^ Lingauer Albin a nyugatmagyarországi aémetek, vendek és horvátok nevében tiltako­zik a javaslat ellen és azt nem fogadja el. Kutkafalvy Miklós: A rutén nép kong­resszuson döntött hovatartozandósága felől és azt kívánja, hagyják meg őt Magyarország impériuma alatt és erre vonatkozólag* népsza­vazást kért. Tiltakozik a rutének nevében a Magyarországtól való erőszakos elszakítás ellen és a javaslatot nem fogadja el. Czettler Jenő szerint a békeszerződés rati­fikálása a ránk kényszeritett önvédelmi háborn befejezése. Teleki Pál miniszterelnök tiltakozik az ellen, hogy különbséget tegyenek a ratifikálás kérdésében kormányt támogató és nem támo­gató pártok között. Azt hiszi nincs senki a nemzetgyűlésben, aki a törvényjavaslatot őszin­tén ajánlaná'elfogadásra. A ratifikálásért első­sorban ő viseli a felelőséget. Mindazonáltal a kényszerhelyzet elől kitérni nem lehetett. A miniszterelnök beszéde lapzártakor még tart. Skrm 2 It«pok«

Next

/
Oldalképek
Tartalom