Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-30 / 249. szám

I 19M. •tiéku 30 A tiszai ág. ev. tgyhás­ktrilet közgyűlési A tiszai ág. ér. egyházkerület a szabolcsi ref. egyházkorfllettel egyidfiben, 26. és 27-őa tartotta közgyűlését, medyen dr. Meskó László egyházkerületi felügyelő helyettes és Geduly HeDrik püspök elnököltek. A közgyűlés elő­készítő bizottsága 26 án délután g|ölt össze. Utána hat órakor .istentisztelet volt,* amelyen Paulik János egyházkerületi főjegyző remekbe készült, ihletett szavú emlékbeszédben méltatta Szent Iványi Árpád volt egyházkerületi felü­gyelőt, Az istentiszteleten az evangeiikus ének­kar választékos előadással vett részt. A szép kidolgozottgágu kart Kiss István vezette, az orgonakiséretet pedig Kreciák László látta el. Másnap reggeli könyörgés után maga a köz­gyűlés vette kezdetét az ág ev. központi iskola dísztermében. A közgyűlés emelkedett hangula­tát, hevülő hazaszeretetét, kerasztény áhítatát dr. Meskő László egyházkerületi felügyelő fen­költ megnyitó besaéde keltette éleire. Amikor itt most egybegyűltünk, — mon­dotta történeti áttekintést nyújtó bovszető sza­vai után — fájó szivrei keil megállapítanunk, hogy az északi Kárpátoktól, a déli Kárpátokig nyúló területünknek csak egy töredék® van tényleg és valósággal joghatóságunk alatt, hogy 10 egyházmegyéből sajnos, csak két csonka egyházmegye van itt képviselve, mert a meg­szállás hegyaljai egyházmegyénkből 5 egyházat, a tiszavidékibői 10 egyházat s két missiói kört szakított el s hegyaljától még elszakította el» nökségét a meg kell állapítanunk, hogy 7 kö­zépiskolánkból tényleg csak kettő a miéak s hogy jogakadémiánk és tanítóképzőnk Miskol­con, theologiai akadémiánk a pozsonyival kar­öltve Budapesten tálait otthonra. De a fájó érzéssel szemben erős a mi hitünk, reményünk és bizalmunk, hogy ez a csonka állapot, melyet jogosnak és végleges­nek el nem ismerünk s belenyugodni soha nem fogunk, nem tarthat sokáig s Isten engedelmé­vel és magunk közreműködésével egyházkerü­letünk újból egye»ül elszakított részeivel. Mnjd prőféUi szavakkal mutatott rá arra, hogy a jog, igazság, jó erkölcsök s az ember­szeretet eszméire és intézményeire mért bor zalmas csapások láttára sem szabad kétségbe­esnünk, mert a romokon a biblia tanaira s az evangéliumi szellemre támaszkodó erkölcsi kul­túra uj életet épithet. Buzdító, impulzív fejte­getésben tárta fel itt az igehirdetőkre váró gyönyörű feladatokat. Majd a kővetkező szavakkal fejezte be nagyszabású beszédét: Az hogy egyházunkra ós hasánkra súlyos idők nehezednek, De ejtsen kétségbe s ne csüg­gesszen el bennünket. Ne felejtsük, hogy a protestantizmus keserű megpróbáltatások éa nehéz küzdelmek között nőtt naggyá, a mint a magyar haza fiai, merítsünk erőt abból a tör­ténelmi igazságból, hogy a magyar nemset eréDyei nem annyira a körülmények kihaszná­lásában, mint inkább a balsors méltó viselésé­ben s az ennek nyomán szorosabbra forrott egyetértésben érvényesültek. Magyar hazánk és protestáns egyházunk történelmének e tanulsá­gos biztosítékai innak, hogy küzdelmeink és szenvedéseink nem lesznek hiábavalók. Mert igaz, amit egy jeles irónk megállapít, hogy egy megalázott nemzet szenvedéseiből fakadnak a jövendő uj élet legszebb virágai, a hitnek, sze­retetnek megszentelt érzelmei, mert ezek a szenvedések arra tanítanak, hogy hitben nagy szeretetben összeforrott nemzeté a sors csa­pása felett a diadal. Híveinket evangeliumi hitre és erényekre nevelni: ez legyen a mi feladatunk jövőre is. S amikor e feladatot tel jesitjük, nemcsak a csendes bitélet mécsét csillogtatjuk, de fáklyát lobogtatunk és rávilágí­tunk arra az útra, melyen '.nemzetünknek min­den szellemi és erkölcsi erejének megfeszíté­sével haladnia kell, hogy bebizonyítsa a világ nak, hogy Migyarország a mindent felborítani akaró bolsevista hullámokkal szemben a társa­dalmi rend, a szabadság a a jó erkölcsök leg­megbízhatóbb védőgátja Közép Európában, meiy most is, mint a múltban annyiszor, dia­dalmasan fóg szembeszállani a keletről előre­törő veszedelemmel. Befejezem szavaimat azisai a hitvallással, mely micdannyiuak szivében él: ..Hiszak egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egyisteui örök igszgságban, hiszek Magyarország fel­támadásában". A mély hatást keltő megnyitó szavak után Geduly Hanrik püspök mondott emlék­boszédst Szent* Iaányi Árpádról, rasjd érdek­feszítő jeleatést tett az elmúlt két esztendőről. Ezután különböző egyházkerületi ügyek meg tárgyalására tért rá a közgyűlés, mely este nyolc órára ért véget. A közgyűlés a kövntkeső táviratban üdvözlő szavakkal hódolt a kor mányzó ur őfőméltósága etőtt: Főméltóságu Horthy Miklós kormányzó urnák Budapest. A tiszai ág. h. ev. egyház­kerület mai napon egybegyűlt közgyűlése az atyáktól örökölt honfiaui hűséggel, ragaszko­dással, lelkesedéssel köszönti főméltóságodat, Mint a mai szent reményünk és bizodalmunk szerint boldogabb éa dicsőségesebb jövendőji Magyarország megalapozóját, bölcs hősies, láDguavu kormányzóját és hadurát, magas országvezéri polcán kisérj* áldás éa erő Istenünk megsegítő és áldó kegyelete a leg­mélyebb tisztelettel a közgyűlés nevében, Gadaly Henrik püspök, dr. Meskó LíUsló egy­házkerleti felügyelő helyettes. Közgyűlés után a résztvevők a Tisztviselő Otthonban gyűltek öasze. A nyíregyházi „bujtosi" bronzkorszaki Urna temető és a „bujtosi" bronzkorszaki csontvázas sirok Irta: Dr.'Saáry Sándor. (Folytatás) A csontból készült eszközök közül talál­tatott egy csont amulet, mslynak előrészén egy kezdótlegesen faragott, de azért jól felismer­hető medve alakja láthttó, oldalin a nyakra való felerősítés végett több kivésett likkal van ellátva. £ büv ereklye közepén lévő szabilyos kerek nyiiá3 nem faragott, hanem as valamely állat nyakcji'golájűnak foramon transversáriumja. Találtatott egy csont tü, szarvasaggencsból ké­szült sok házi eszkö:*, átfúrt csontkalapács, Ciont ár, C3űnt furő. Találtatott egy marha­csontból készült furatlan •— ironga csont — csontkorcsolya. Ez irongak nem voltsk meg­kötve irongáláskor, hanem csak reá állottak s sz a saruhoz tapadt. Az irongáló pedig egy a láb közzé vessző, vagy nádparipa módjára fo­gott bottal tologatta magát a jégaa. Eiőfcerült egy állati vékony sipésontból készült 12 cm. hosszú, fél cm. széles, egyik oldalán domooru, a másik oldalán laposra faragott „Csontsimitó". A csontsímitón a faragás nyomai félraisinarhet­lenül jól kivehetők, valamint a csont egyik le­vágott végének mot*a felületén a föréiz nyo­mai láthatók. .Azonkívül rendkívül szép ói ér­dekes egy kis tömör állati cjoaíból készült 2 és fél cm hosszú, egy cm. széles, mindkét metsz folületén a simítás nyomait mutató „Csontsimitó". Ez az eszköz magyarázza meg az ő subtüis voltával, hogy milyen pici fceza volt a bronzkori nőnek t mily finoman kellett kezelni ez eszközt, hogy as iszapolt agyaggal -- srékeiiyal — bevont agyag edényke — raáz­talansága dacára — fénylővé válljék. A kőkorszakban használt, d® még a bronz korszakban is használatban lévő kőtárgyafc kő­zül kiásatott: több kőláad,;sa, kovából és kova­paiából készült; egy kova nyílhegy, egy kova fűrész. Sok különféle alakú és nagyságú szaru­kőből, nephrit, andesit, rhyolit, amphybolit, quarc ős zöld opál, trahit, syenit, gnei« és porphyrból csiszolt kővósö, több vaskova és dioritból készült átfúrt csiszolt köfejsze ős kő­kalapács Sok trahitbó) készült .Dörzsölő kő" Egy csiszolt, bemélyitett vonallal diszitett „Simitó kő" sok jáspisból, gránit éj trahitból készült gömbölyű „Parittyakő" egy átfúrt trachit gyöngy. Találtatott sok lapos örlőkő, egy köszö­rűkő, egy grafitból készült olvasztótégely és végül találtatott nagy mennyiségű csiLUmpalla amit megőrölve az agyag közzé gyúrt a bro nz­kori sgyagmüves. A bujtosi agyag anny ira tul kövér-sáros volt, hogy egy leso/ányító anyag gal — a csillám palával — kellett kevarai mi£ megfelelt, „Kaolinna" alakult, amely a tüz napy hőhatását már repedés nélkül kibírta. E sirmező északi részén 1905. óv július hó 20-án fél méternyi mélységben fel lett tárva egy bronzkori csontvázas sir. A magas termeti férfi csontváza ülő, gugoió helyzetben találta­tott. MaUette egy vastegtalu urnában 27 drl» bronzkinesből álló halmaz lelet feküdi. T. M. váljogíető nem tiiálván engem lakásomon, a halmaz leletből 24 drb-ot bevitt a Szabolcs­megyei muxeumba s kéíőbb 3 darab bronzgyü­rüt nekem eagedatt át ti lelet a következő darabokból áll: -9 gyürü, 7 diráb ny ;tott végi bronzkarikából, 5 drb díszített karikából, 6 drb egymásra hajlított végű gyűrűből s & leleUt tartalmazó edánytöredáiből. E sirmezőn 1906 év szeptember bözapáa asselőbbeni csoatvázas sirtól 50 méternyi?a nyugatra T. J, vályogvető munkásom két bronz­kori csontvázas sírt tárt fel. Ejy miges férfi ós egy alacsonyabb női csontváz f r'ugoló, ülő helyzetben egymás mellsít, egymástol 1 méter­nyi távolságban és fél méternyi mélységbe* találtattak. A férfi koponya magas homlok®, dolychouephal, hosszú íejü; a női 'koponya brachycephal rövid fejű volt. A női koponyát akkor nem találván szépnek ós jallegsotesnek, visszaásattam; a férfi koponya régisóggyüjte­ményem disze. A női csontváz mellett egy szép patiaáju bronzkarperec találtatott; amely meg is van gyűjteményemben. Magyarországon a csontvázas bronzkora sirok száma feltűnően csekély, a hamvas arnák nagy tömege mellett. Szabolcsvármegyében pedig broazkori csontvázas sir még uem tálal­tatott sehol, e bujtosi bronzkori sirmezőn kívül. A mai Szaboicsvármegyeben — a melyhez „Egyek" már nem tartozik, mert a nádudvari járás 8 községe: Csege, Nádudvar, Bslrnaz­ujváros, Sáováth, Földes, Püspökladány, Téglás és Egyek község Hajdumegyébez csatoltatott — csak három bronzkori temető van : a karásai, a beikeszi a nyíregyházai bujtosi. Ez utóbbi a másik kettőt nagy arányaival messza felszár­nyalja. (Folytatjuk) TSlXR-BIEZ 0.­Ma még piros Elet, holnap tehér Álom a halott meny­asszony csöndes tragédiája. Karcsú pálma, melynek sudara alig szökkent még magasba az örökmeleg JSap íelé, máris derékon roppantja ketté a számum gigászi ereje; kacagó rózsabimbó, melyet halálra csókol késen jött tavaszi szellők fagyos szerelme. De ki kéri számon a Vihart, ki átkozza az Időt a könyör­telen gyilkosságéit ? Megroppanva állunk a koporsó előtt, érezve 'rette­netes súlyát közös végzetünknek. Jaj nekünk! Arasznyi létünket ki tudja, mely percben tapossa szét a Sors otromba csizmája, s ki tudja, melyik reggelen kelt föl utoljára számunkra a nap ? Boldog öntudatlan ságban, vagy boldogtalan fásultság­ban végezzük mindennapi munkán­kat a Kenyérért, s csak ilyenkor döbbentünk meg egy pillanatra, ami­kor a Halál megérinti a vállunkat, a halkan megkérdezi: miért féltek tőlem? És tényleg, nem tudnám megmondani, miért félünk tőle, hiszen csak dimenzióbeli különbség van élet és halál között. Amilyen szép a pirosló Élet, épqn olyan szép a hófehér Álom. Hófehér ravatalon hófehér menyasszony... — Yirágozzuk fel a mirtir sirját. A Kovács István emlékalap bizottsága kéri a vár«« polgárságát, hegy halottak napján helyezzen le egy szál virágot városunk mártirhalottjának sírjára. — Orvosi kinevezés. Szabolcsvármegye törvényhatósága Dr. Sziklássy Béla járási orvos­nak Máv. pályaorvosaá való kinevezését tudo­másul vette s megengedte, hogy ezen állását elfogadhassa. — Halálozás. Özv. M*rschalkó Károlyné született Görgey lloaa életének 74 ik évében, hosszas szenvedés után, Nyíregyházán 28 áa délelőtt elhunyt, Dr. Borbély Sásdor vármegyai arvasséki ülnök és D?. Mikecz Miklősné Bor bély Aranka az elhunytban nagyanyjukat gyá­szolják. Temetése a református egyház szertar­tása szerint 80 án délután fél 3 órakor lesz a & Virág-utca 32 szám alatti gyászházból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom