Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-27 / 246. szám

Nyiwgyháw város képvliilöteitülsti állástfoglal & törvényhatósági rálautások ügyébtn Nyiregyháza, okt. 24. (Saját tudósitónktól. Ismertettük Ferdinándy mioiszter javaslatát, mely a városi képviselőválasztást uj alapokra fekteti. A törvényjavaslatot moit vala mennyi törvényhatóság tárgyalás alá veszi s az ország minden képviselőtestületének módjában van véleményt mondani a készülő törvényjavaslatról. Ezt az. országos véleményadást tc törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál mindenesetre figyelembe veszik. Nyiregyháza város képviselőtestületének mintegy hatvan tagja a törvényjavaslat meg tárgyalására gyűlt egybe vasárnap délelőtt Dr Somogyi Gyula elnöklete alatt. A tőrvényjavaslat előadója Dr. Szohor Pál városi tanácsnok volf s a városi tanács nevében jelen volt Dr. Vietóriaz István városi főügyész is. , Dr. Szobor tanácsnok ismertette a törvényjavaslatot, amelyről főbb vonásaiban a Nyirvidék már képet adott s amelyet itt összefoglalóan, a törvényjavaslat hiteles szövege alapján a következőkben ismertetünk: A törvényjavaslatok lényeges rendelkezései a következők: 1 A virilizmuat a javaslatok nem a mai nyers, hanem a választásos virilizmus alakjában alkalmazzák. Ilykép az önkormányzati képviselet összes tagjai a választók bizalmából kapják mandátumukat. A legtöbb adót fizető tagok a lakosság arányában választókerületenkéat fognak megosztani. Az összes választhatók közül választott tagokat három évenként hat évre, a legtöbb adót fizetők közül választott tagokat pedig háromévenkint csak három évre fogják választani. Az összes választhatók közül választott minden két tag után egy póttagot kell választani. Virilis póttagok ellenben nem lesznek. 2. Aktiv és pastziv választói jog csak a férfiakat illeti meg. Az aktiv választójog kellékei törvényhatóságokban és községekben egyaránt: 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás és 24 éves életkor. A választhatóság kellékei törvényhatóságokban és rendezett tanácsú városokban : 10 évi magyar állampolgárság, hat évi ottlakás, 26 éves életkor és irni-olvasni tudás; kis- és nagyközségben az irni ós olvasni tudás nem szükséges. 3. Az öo kormányzati testületek tagjainak száma vármegyékben és városokban lényegesen csökken. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok száma 120 nál kevesebb éé 300 nál több, a városi törvényhatósági bizottsági ós a r. t. városi képviselőtestületi tagok száma 20-nál kevesebb és 36 nál több, kisközségekben pedig 12-nél kevesebb és 20 nál több nem lehtt. Lényeges újítás továbbá az, hogy a nemzetgyűlés (országgyűlési) képviselők ebben a minőségükben megbízatásuk tartamára tagjai lesznek a törvényhatósági bizottságnak, amelynek valamelyik kerületét képviselik. Újszerű ós fontos rendelkezése végül a javaslatoknak az. hogy a törvényhatósági bizottsági, illetve képviselőtestületi tagok, tagsági joguk gyakorlásának megkezdése előtt esküt kötelesek tenni és hogy a tagoknak igazolatlan elmaradása, illetőleg hanyagsága a tagsági jog elvesztését vonhatja maga után. A javaslatok szerint az uj önkormányzati képviseletek megalakulása után záros határidőn belül tisztújítást kell tartani E törvényjavaslat ismertetése után Szohor tanácsnok előterjesztette a városi tanács javaslatát, mely az eredeti javaslatot akként kívánná módosítani, hogy a képviselőtestület felerészben viriliiekből, felerészben a többi adófizető polgárokból választassák. A tanács előterjesztéséhez többen szóltak hozzá. Igy dr. Prok Gyula, aki hosszabb akadémikus iölszól&lásban fejtegette, hogy a törvényjavaslat nem hozta meg a várt átalakulást. _ ' Kovách Elek dr. akadémikus beállítás helyett a gyakorlati élet szempontjaiból vizsgaija a javaslatot s azt a kérdést veti fel, arra egyszersmind választ is adva, hogy a tervezett javadat alapján kik lesznek azok, akik majd a képviselőtestületbe de facto befognak kerülni. A virilisek egy része nem fogadja el a választást s bejuthat az a kategória, melyek vagyona a képviselőtestületbe juttat, de kvalifikáltsága egyébként nem tenne kívánatossá, üogy oda bekerüljön. A nemzeti fejlődés szempontjából értékesen kralifikált réteg, a polgári társadalom gerince kimarad onnan. Elfogadja a tanács határozati javaslatát, de hibáztatja, hogy a városi lőügyéss nem terjesztett elő statisztikát arról, hogy a törvényjavaslat szerint kik kerülnének a képviselőtestületbe. Dr. Víetórisz főügyész kijelenti, hogy statisztikát nem készített, mert akkor névleg kellett volna azokra rámutatni, akiket jobb, ha igy általánosságban ki ogásoluak. Hozzászóltak még érdekes történeti*visszapillantással Bogár Lajos, továbbá Paulusz Márton, Kovács Aadrás, János bokorból, HofLnann Mihály, msjd Somogyi Gyula dr, foglalta össze a hallottakat. Az összegyűlt képviselőtestületi tagok eztán a tanács határozati javaslata atellé való csatlakozást mondották ki. A nyiregyházi „bujtosi" bronzkorszaki Urna temető és a „bujtosi" bronzkorszaki csontvázas sirok „Cserép edények és töredékei szolgáltatják az anyagot, melyből az areheológus rég eltűnt népek szokásaira, műveltségi állapotára sőt sokszor eredetére is következtet. Dr. Wartha Y." Irta: Dr. Saáry Sándor. Az 1905. év tavaszán egy betegemtől egy régi agyag edénykét kaptam ajándékba. ,Ösiségről beszélő eszköz" volt az, egy bronzkorszaki urna temetőből való ételcsésze. Elárulta azt a bronzkori forma szépség, a csin, a vékony falsat, nem korongonkáiszült volta, a jellegzetes bronzkori bütykös és hornyolatos díszítése, máztalansága, de már finom iszapolt agyaggal „srékely"-lyei való bevontsága és simítással eszközölt fényessége. E bronzkori agyag edényke vezetett arra a gondolatra, hogy kipuhatoljam hol és minő körülmények között találták s ha mindezeket megtudom,' ugy ásatásokat is végeztessek. Több napi fáradozás után sikerült is megtudnom a tatólád helyet; a „Bujfost". Igy kezdtem el ásatásokat eszközöltetni én folytattam azt 10 éven át pénzt és időt nem kimSlve, kitartással, régész buzgalommal s fáradozásaimnak meg lett az eredménye, amennyiben a bujtosi Urna tehetőből több mint nyoeezer darab bronzkori agyag keramikát és Ef.fc broöx. kő és csoct eszközt bír régisás gySjtejsínyem. E terület a város közönsége által évtizedek óta vályog ós tégla vetésre s földhordashoz hsszaáitstott s e köt-ben sok ezer bronzkori brona és agyag tárgy ment veszendőbe; mirt a földmunkás nem ismerve annak beosót | összetörte a hamvas urnákat s a díszített agyagedényeket keresve bennök a kincset s ha bronzot talált benne; beolvasztotta a rézöntővel. A sirmezőt — az Urna tameiőt —határolja délről a "Bujtos" saz Igrice felé vszstö főcsatorna ; nyugatról a városi korcsolyapálya s a pazonyi ut; északról a Morgó temető, a leendő köztemető s a pazonyi uti vám között elterülő tanya ; keletről a pazonyi és orosi utat összekötő ut. Ez azonban csak az általam felásott terület határvonala, mert az építkezéseknél é* & sirásatásoknál talált tárgyak igazolják, hogy a bronzkori Urna temető oly nagy terjedelmű volt, hogy rajta fekszik az egész Morgó temető, a leendő köztemető, az emiitett tanya, sőt a pazonyi utat az orosi úttal összekötő ut keleti oldalán elterülő ter&let is. Az Urna temető az 1849. év nyarán lecsapolt bujtosi tó íelszins felett 5 méter, sőt helyenkint 6 méter magasan feküdt. Földje két méter mélységig fekete agyagos homok, éttől négy méterig sárga agyagos homok s azontúl agyagos föld. A bujtosi tó halban és vizi szárnyasokban bővelkedő vi.*e s állattenyésztésre alkalmas határa, vonzotta a bronzbori embert a letelepedésre s az agyag ipar üzésre is alkalmasnak tüdilta e helyet. Psdi.

:; hogy mily vad vidék le heteit a bujtosi tó környéke, fogalmat alkothatunk róla, ha még 1850-ben is igy ír róla a bujtosi telekkönyvben S x'.y Jő sef mérnök, aki a tó lfcsapolása után a parcellázását végezte, „Vasi Nyíregyháza városnak északkeleti oldalán Vm. október ff aazesEgra •iihwiimiibiii—ii m iiibjw egy emelkedett szegélyű, csaknem kerekképi tó. Közel 200 koldnyi területe lapály, melynek délnyugati szeghatárát a város fedi, többi résza kietlen, hol az emberi kéz csak az őrként áUó — vándor kíváncsiságát felhívó — lőportorony és a tégiaház csoportonként álló gálái által képviseltetik. Bujtos tava hajdan hatalmas nád — rétségbetyárok és vadak tanyája, számtalan vizi madarak — ezek között olykor a vadoa némasságát kedvelő gödények mulató helye". Ugyancsak Sexty József mérnök igy ir ugyanott „Bujiosról" az előlapon: „Voltam századokig égi testek tükre, elemek játéka, lábasok tanyája, szárnyasok mulató helye, lábatlanok hazája s ezek halálát leső fÖldarai dörgő villámainak fslfogója Leszek szorgalmi pálya, verejték jutalma, természet fiai gyönyöre, fáradtak nyughelye " (Folytatjuk) Paris—Budapest: 8 óra Budapest, o'rt, 26. Saját tudósítónktól. A Magyar Tőzsdo irja: Gailíard gróf, a Francia Aeroforgalmi részvénytársaság vezérigazgatója heteken át tárgyalt a magyar kereskedelmi kormánnyal egy Magyarországot, illetőleg Budapestet érintő nagy légi utvonsl ügyében. A kiinduló pont Pária volna, ahonnét Strassburgon, Prágán ós esetleg Bécsen át Budapestre vezetne. Budapestről azután Belgrádon, Bukaresten, esetleg Szófián át Konstantinápolyig folytatódnék. A vonalat kiegészítenék a már meglevő páris londoni járatok és egy elágazás, mely Prágán keresztül Varsót kapcsolná be a légi forgalomba. Az ut Páristói Budapestig nyolc órát vsnne igénybe. A kora reggel induló gépek a kora délutáni órákban érkeznek Budapestre ós magukkal hozzák az előző napon föladott leveleket ós az aznapi párisi és előző napi londoni újságokat. A délelőtt folyamán iduló gépek már az aznapi leveleket és ugyancsak az aznapi londoni újságokat is hozzák. Budapesten ter mészetesen hatalmas repüiőgép kikötőt épit a társaság. Az utazás, nem lesz drágább a vasútnál, sőt egyelőre, egyrészről a magyar korona alai csonz kurzusára, másrészről a közönség idegenkedésére való tekintette), mellyel a repülőgépsn való közlekedés ellen viseltetik, rendkívüli áldozatra szánta el magát a vállalat. A magyar kormánynak tett ajánlatában a párisbudapesti utért, mely ezerötszáz francba kerülne személyenként, magyar alattvalóktól ugyanannyi koronát kér a vállalat és ezt a kedvezményt kiterjeszti az egész vonalra. Prágába és Bukarestbe ezer, Bácsbe ós Belgrádba ötszáz, Konstantinápolyra ezerötszáz korona lesz az útiköltség. Ez a megállapodás azonban oaak addig érvényes, amíg a magyar korona meg nem javul. Gailíard gróf, miután a magyar kormánynyal folytatott tárgyalásai befejeződtek, Belgrádba utazott, hogy ottani * kormácnyal is nyólbsüsse a repülő utazás kérdését. Onnét Bukarestbe illetőleg Szófiába és Konstantinápolyba utazik hasonló célból. Konstantinápolyból még visszajön Budapestre, hogy a szükséges intézkedéseket foganatosíthassa. A légi járatok előreláthatólag a jövő óv márciusában indulnak meg, s egyelőre százhúsz repülőgép látja el a forgalmat. — Kereskedelmi alkalmazottak gy ölése. Nyiregyházi keresztény kereskedelmi alkalmazottak gyűltek tegnap össze a Gazda-kör helyiségében. Jánda Flóiis korelnök megnyitó szavai után, Pataky Károly központi titkár ismer; tette a ker. iizoc programot, különösen hangi súlyozva, hogy a vörös szocializmussal szembon mi ínindig a békés megold,is hivei leszünk. Janda, Bartos, Hoczberger és Fiícsek tagtársak felszólása után kinoudották a helyi csoport megalakulását. Pataki Károly központi titkár indítványára a csoport egyhangúlag a követkeső tisztikart választotta: Elnök: Szabó Gusztáv. Titkár: Ficsek József Pénztárnok: Holczberger Andor, ügyösz: Dr. Kromy Károly. Majd gazdag program megbeszélése után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A csoport egyik főpropampontja, hojy Nyiregyháza összes munkásait ssakszariat egy táborba hozza ós igy gyönyörű kuiturprogramot adja a keresztény szociális eszmét fejlessze. Ei uton is felkéretnek a keresztény kereskedalmi alkalmazottak, hogy jól felfogott saját érdekükben rövidesen jelentkezzenek Fdcsak József titkárnál (Debreceni-u. 88) bogyón itt az állásnélküliek is jelentkezzenek kik nyilván lesznek tartva és bejelentésük sorrendjében a ^lehetőséghez képest el is lesznek hslyezve. £ bejelantésaket egyelőre levélben kérjük. *