Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-30 / 172. szám

iiyifugybazs, 1920. Juiius 30. * Péntek XLI. évfolyam * 872, szám. Az a nagy katasztrófa, amely előbb a vi­lágháború, majd az ezt befejező forradalom és végül a kommunizmus alakjában reánk sza­kad?. s egymásután döngette le a legszilárdab­baknak vélt pilléreket, amelyen a világ népei­nek politikai és gazdasági szervezete nyugo dott, viharzó erejével felszántotta a társada­lom lelkiismeretét, telehintve a jövő sociáus fejlődés eszméinek magával, a sociális irány­ban való b&ladás szükségességének tudatával. Ez a tudat a társadalom lelkiismeretéből már ki nem irtható 3 ez a tudat az elhintett ma­gokból b népjólét virágos kertjét fogja nevelni. A jelenlegi nemzetgyűlésé tehát elsősor­ban a feladat, hogy ebben az irányban is to­vábbi alkotások terére lépjen és az egészséget mint jogot, intézményesen biztosítsa a mar meglevő szervezet módosításával, Örömmel töllh&ti el tehát a sociálpolitika gyakorlati mun­kásait, hogy a kormáDy programmjában már is nagyszabású népjóléti politika körvonalai bontakoznak ki Ma a legnagyobb és legbecsesebb nem­zeti vagyon az egészséges néperő és az ennek fentartásártíl való gondoskodás az állam leg­elsőrangubb érdeke. Belátta ezt a kommuniz­mus bukása után azonnal az elíő magyar kor­mány is, amidőn a reconstiuálás első perceiben a feladatok óriási tömkelegéből a munkásbiz­tosiiást ragadta ki és ugy az 1907. évi XIX. t. c. mint a háború aaU életbe lépett 4790 ­1917. M. E, számú kormányrendelet módo»itá­sát határozta el 5400-1919. és 6250 1919. M. E. szamu rendeleteivel, amely rendeletek a megszállás miitt csak a folyó év április havá­ban érkeztek pénztárunkhoz. A két rendelet legfontosabb ujitás* a bal­asetbiztontás általános, mindenkire kötelező kiterjesztése és a háztartási alkalmazottadnak a biztosítás kordba való bevonása. Szükséges volt ugyancsak a pénz vásárló erejének tetemes csökkenése folytán a biztosítás alapjául szol­gáló bárhrttár s ezzel szoros összefüggésben a betegségi segélyek és járulékok mérvének ter­mészetszerű felemelése. A 6250/19 L9 M. E. rendelet 8 § a ki­mondja, hogy a munkaadók kötelesek mind­azokat az alkalmazottaikat, akik tütosiláora kötelezettek, as illetékes kerületi munfeásbizto­sitó pénztár erre irányuló felhívásától számitott 8 nap alatt a pénztárnál bejelenteni, tekictet nélkül arrs, hogy ezek as alkalmazottak meg­előzőleg be vo tftk e jelentve vagy sem. A rendelet ezen intézkedéseinek azonban sajnos sejm az 1907. évi XIX. t. c alapján már biztosításra kötelezett munkásokat foglal­koztató, sem különösen a biztosításba ujabb»n bevont háztartási alkalmazottak munkaadói — igazan kevés kivétellel — nem tettek eleget, mar pedig a pánztár törvényes kötelessége tu­datában kénytelen lesz . a kihágási eljárások megindításán kivül az összes hiányzó adatokat a munkaadók költségére a helyszínen beszerezni, ami igen sok kellemetlenséget ós utánjárást fog maga u'án vonni. A munkásbiz'.ositási törvényt módos tó ezen kormányrendeletek azoobin csak átmene­tileg segítenek, mert a jövőben a muükásbiz­tositásra váró feladatok nagyon is megsokasod­nak. A már m-glovő kf-reteket át Kell szer­vezni s meg kell erősíteni, mivel a szervezet­lenség vagy rosszul szervezettség megbosszulja magát s a nugyar munkásbiztositás ípölete ! még nem elég szilárd, hogy a reá váró terhe­! ket megbírja Segíteni kell rajta ! A nemzetgyűlésen tehát a por. hogy a szoeiális alkotások iránti jóakarattól és szere­tettől áthatva, minél előbb tárgyalás alá vegye az illetékes szokférfiak által elkészített uj mua­kásbiztositási törvényjavaslatot, amely javaslat a munkásbiztositás ellátását állami fela datnak declarálra, igen fontos szervezeti vál­toztatásokat ís eszközöl s a biztosítottak közzé ismét ujabb és ujabb kategóriákat von be. Mi a szociálpolitikai alkotások terén saj­nos nagyan visszamaradtunk, amely körülményt sajátos gazdasági viszonyaiknak és iparunk fej­letlenségének tudhatjuk be. De ha nagy mu­lasztást kell is pótolnunk, nem szabad éppen a jelenlegi körülmények között a korszerű esz­mék elől kitérnünk, a fokozatos haladást elvül, itt is el kell fogadnunk, da egyúttal ügyelnünk kell arra, hogy a magyar munkás érzelmi és gondolatvilága a magyar haza számára és ja vára érvényesüljön Es én hiszem, hogy a magyar munkás­társadalom is felfogja ezt a missiót és át fog menni azon a kőtelező meytisztu'áson amelyen a magyar közélet éppen most megy át. Lakner Ödön. A mai nemzetgyűlés Budapest, juiius 29. (Saját tudós tónktól ) Bottlik elnök 10 órakor nyitja meg a gyűlést. Elsőnek Krieger Mihály szólal fel, aki támadja a szociáldemokratákat és felhívja a kormányt, bogy a hassfiatlan eleinek letörésér-3 mindent kövessen el A földbirtok sürgős meg­oldása ötszázezer szuronynál erősebb támaszt ad a kormar ynak A szociális reformok halaszt hatatlanok. A nemzet sorsa a kormány kezében van. Isten és ember előtt ő felelős érte Fercsán Jóaiefa katholikus autonomiát és \ az 1848. XX. t. c végrehajtását, a közalkal­mazottak siralmas helyzetének javítását sür­geti. Az egyházi javadalmakat az alsópapság felseg'tésére és ellátására kell igénybe venni. Rámutat a vármegyei tisztviselők sanyarú hely­zetére- A belügyminiszter maga is vármegyei tisztviselő volt, jól ismeri a varmegyei tisztvi­selők kitartását s a legsúlyosabb válságban is holyt álló hazafiságát. Gyors kormány«egitiéget kér számukra Szádeczky Lajos bizalommal van a kor­mány iránt, amelynek Teleki neve garanciája. Ismerteti a Teleki erdélyi családfáját, amelynek minden ága hőst adott. Beszéde lapzártakor folyik. Ellentétek Csicserin és Trockij között Budapest, juüus 29. (Saját tudósítónktól.) Párisból jelentek: A Pttit* Párisién lon­doni forrásból írja : Politikai körök információi szerint Csicserin és Trockij kőzött a lengyel kérdésben éles ellentétek vannak. A moszkvai nagygyűlésen Csicserin a mielőbbi leszerelést és békekötest hangoztatta, mig Trockij állás­pontja az, hogy a békét Varsóban kell meg­kötni. Ezt követeli a Praid* is. Trockij beszéde nagy tetszést aratott, ds ! a végrehajtó bizottságban Csicserinnek is erős ! páríja van. A letartóztatott öngyilkossága. Budapest jul u? 29. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután értesítették' a íőkspitány ságot, hogy a Nádor-utcai laktanyában dr. Klein Zsigmond fegyverneki orvos öngyilkosságot követett el Az orvost letartóztatták és kihall­gatása közben egyik mellékhelyiségbe vonulva, ott felmetszette ereit. Mikor & várakozó kisérő katona rátörte az ajtót, már vérébe fagyottan halva talált*. A bírósági jegyzők és jog­gyakornokok memoranduma Budapejst, juiius 28 (Saját tudósítónktól) A bírósági jegyzők és joggyakornokok , memorandumot Rdtak át a kormánynak, amely ben nyolc pontba íoglalják kívánságaikat. A többem között uj rangsort, k birák harminc évi szolgálat után való nyugdíjazását, a mellék­foglalkozások elmaradás* fejében 30—40% pótlékot kérnek. Lengyel hadijelentés; Budapest, juiius 29. Saját tudónitdnktól. Bécsből jelentik. A lengyel vezérkar jelentése: Pinsk várát elfoglaltuk. A felvidék uj teljhatalmú ura Budapest, juiius 29. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jeleutik: Dérer, teljhatalmú miniszUr lemondott. Utóda Kramarz, a volt minszter­elnök lett. Olasz—Jugoszláv közeledés Budapest, juiius 28. (Saját tudósítónktól.) Belgrádból jelentik: A Südlavische Korres­poDdenz jelenti, hogy Trunbics kijelentett*, hogy hajlandó az adriai kérdésről közvetlen tárgyalást kezd?ni Olaszországgal. A Tribuna visszhangot ad erre a közeledésre és megálla­pítja, hogy az adriai kérdés békés megoldásá­ról Giolitti is kész tárgyalni, de az első lépést a szerbeknek kell megtenniök. Éhhalál a Verhoninában Budapest, juiius 29. (Saját tudósítónktól.) A Verhoninán huszonnyolc faluban éh­tífusz dui. Ezer beteg, több halott van. Teleki a mozgósítási hírekről Budapest, juiius 29. Saját tudósítónktól. Teleki miniszterelnök a kővetkezőket mon­dotta a Világ tudósítójának. Mozgósításról most nincs szó A behívások a hadsereg anyagcseré­jének lebonyolítására szükségesek. Az állatok és jármüvek összeírását sl kellett a kormány­nak rendelnie, mert hiszen az erre vonatkozó statisztika összeállításáért felelős. Ara I korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom