Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-28 / 170. szám

i Míssmts: 1920. julius 28 Igit kp biiktatásáfól Megírtuk, hogy Énekes Já«os kanonokot Egerbe* ünnepélyesen beiktatták uj méltóságába. Énekes János általánosan ismert kiváló •gyéniségének hatására vallanak azok a meleg sorok, amelyekben az egri lapok & beiktatásról raegemlakeztek. A beiktatásról az Egri Népújság a kővetkezőket irja: „F. hó 22-én délelőtt iktatták be a fokozatos előléptetés folytán megüresedett mester kanonoki stallumba Énekes János prépost, szakoiosi főesperes, nyíregyházi plébánost A beiktatáson, mely a főszékesegyházban folyt le, jelen volt a székesfőkáptalan és nagyszámú közönség. A közönség soraiban láttuk Myiregyháza város küldöttségét, köztük Mikecs István alispánt, dr. Benc3 Kálmán polgármestert, dr. Murányi László volt főispánt, dr. Klekner Károly igazgató főorvost, dr. Komjáthy Kázmér ügyvédet, dr. Krasznay Sándor kir. tvsz bírót, Szalay Béla ny. főintézőt. A beiktatást Dmikay Pál apátkanonok végezte. Lapunk szűkre szabott terjedelme — sajnos — nem engedi, hogy a gondolatokban gazdsg, nagy koncepciójú szónoki remeket teljes ter jedelmében ismertessük. Az ihletett szónok bevezető szavaiban megemlékezett a szomorú emlékű károlyi uralom alatt elhunyt nagyprépostról, Begovásevich Róbertről, kinek bölcsője abban a korban a ringott, melyet a történetíró a nemzet legdicsőbb korszakának nevez. 1876-ban lett kanonok s késő aggkoráig mintaképe volt a kötelességtudó, fáradhatatlan munka emberének. A Gondviselés megkímélte ét attól, hogy nemzetének megaláztatását mégérje. A fokozatos előléptetés folytán naegürese dett mesterkanonoki állásra az É-sek-iFőpásztor kegye érdemesebb férfiút nem is hívhatott meg, mint Énekes Jánost. Egész élete bizonyság arra, hogy az Isten szolgálatára rendelt pap a világ szava. Lángbuzgalmánál csak önzetlensége nagyobb. Nyíregyháza, hol jelenleg működik, az országrontó szabadkőművesség és az u. n. szabadgocdolkodis fészke volt. Különös gonddal kellett tehát az odavaló férfiút kiválasztani. Az Érsek-Főpásztor a hivek osztatlan örömére 1913-ban Törökszentmiklós plébánosát, Énekes Jánost bízta meg ezzel a nehéz faladattal, ki éppen a Főpásztor nyilatkozata szerint eddig minden rábizott ügyet sikerre vezetett. A román megszállás alatt, mint érseki vikárius szerzett el nem hervadó érdemeket. Ezek után nem Énekes Jánosnak, hanem a Főkápialannak kell ehhez a kinevezéshez gratulálni. A mély hatást tett beszéd után Harkabusz László káplán felolvasta az Érsek Főpásztor adományozó levelét, majd Dutkay Pál apátkanonok átadta a főkápt&lani jelvényeket, áldást és sikert kívánva az uj mesterkanonoknak. A szertartás után a közönség elhalmozta • jókivánataival Énekes János kanonokot." A lap ezután Énekes János életrajzát 9 adja. A Iii4iy-ügy mai tfcrgyalisa Nyíregyháza, jullius 26. (Saját tudósítónktól) A Nánásy ügyben ma is a tanuk kihallgatása folyt. Most már a védelem tanúi álltak elő s a mai vallomások általában a vádlottak javára voltak Kállay László kállósemjéni jegyző az első tanú, akit Dr. Berta, Dr. Somogyi Nánásy és Szabó Antal semjéni beszédéről hallgat ki a bíróság. Csak a lényegre emlékszik, kitételekre nem. Azt tudja, hogy Szabó tanító a földosztásról szólt s azt mondta, hogy a papoktól, akiknek sok földjük van, el fogják azt venni s a nincsteleneknek adják. Sem rá, sem a tömegre nem tett izgató hatást a beszéd. A munkástanács alakításakor Semjénban volt Dr. Somogyi, de ő ugy tudja, hogy nem volt bant a tanácskozáson. A tanúvallomás után Dr Somogyi felmentését kéri a tárgyaláson való részvétel alól, amit kir ügyész s a bíróság meg is ad neki. Szabó Mihály kállói földmivesiskolai igazgató a kállói szociáldemokrata párt megalakításáról tesz felvilágostó tanúvallomást. DrBertával beszélgettek arról, ami egyébként az intelligenciának általános véleménye volt, hogy szüséges volna, ha valaki, aki legkevesebbet kockáztat, az intelligenciából belépne a szo ciáldemokrata pártba. így lépett be Dr. Berta, akiről tan* igen kedvezően nyilatkozik azoknak a szolgálatoknak ecsetelésével, amiket Dr. Berta a földmivesiskolának tett. Nánásyról is is elismeri, hogy ^fosztogatás idején éjfélkor telefonon hivta fel az intézet figyelmét a közeledő veszedelemre. Szikszay Janosné bátyjának Hang Bélának áthelyeztetését világítja meg. Az áthelyezést maga kérte s abban Nánásy támogatta, aki egyébként is készséges támogatójuk volt. Erdőhegyi Lajos nyug. vm. főjegyzőt a a védelem kéri kihallgatásra egy a közte és Nánásy között a diktatúra kitörése idején Nyíregyházán lefolyt beszélgetésről. Erdőhegyi a beszélgetésre emlékszik s elmondja, hogy Nánásy tőle, mint vármegyei tisztviselőtől információt kért s ezt azzal a megjégyséssel tette, hogy Irinyi Szabolcs főszolgabíróval együtt határozták el, hogy a vármegyeházán fognak tájékozódni a történtekről Valkó Pál kömives mester, aki a kállói szovjet választáson a direktórium kiküldötte volt, mindenáron a maga védelmét akarja előadni s vallomását azzal kezdi, hogy „elmondom egész forradalmi szereplésemet". Erre természetesen nem kiváncsi a bíróság és tárgyra téríti El mondja, hogy a szovjet választáson hallatta, hogy Nánássyról és Bertáról, mint megbízhatatlanokról beszéltek, akik éjszakánkint titkos gyűléseket tartanak s akikre jó lesz vigyázni. Seres József kállói főjegyző vádlottak beszédeire nem emlékszik, mert mint a fórra dalomtól sokat szenvedő ember távol tartotta magát minden összejöveteltől. Előadja a munkástanács választásának történetét, bemuiatja jegyzőkönyveit. Vádlottakról csupa jót mond, különösen Nánás3y önzetlen társadalmi tevékenységét méltatja meleg hangon. Jegyzői hivatalában egész addig, mig Berman politikai biztos meg nem jelent semmiben nem volt akadályozva. Nánássy, aki őt visszasegítette a törvényes rend visszaállításában karöltve dolgozott vele. Majd mikor a féktelenkedések kezdődtek, Nánássy panaszkodott, hogy nem bir velük, Arra is rávilágít, hogyan történt a katonák elszállásolása Kálióban. Közanegállapodásra különböző középületekben helyezték el őket. A Kállói jegyző után még néhány tanúvallomás következik. Ezek közül Kállay Miklósé tartalmaz fontosabb adatokat, amelyek a főszolgabirói jogkör erőszakos szűkítése vádja szempontjából inkább vádlott javára írhatók. A bizonyítási eljárás ezzel befejeződvén Dr. Székely Gyula kir. ügyész elmondja nagy jogi aleposággal indokolt vádbeszédét. Még aznap délután kezd Porkoláb Zoltán dr. is védőbeszédébe, melyet kedden reggel folytat. A vádként felsorolt bűncselekmények tényálladékainak kritikai vizsgálata előtt élénk vonásokkal ad általános képet Nánásyék társadalmi szerepléséről, majd az elsőrangú vádlott cselekményeinek részletes elemzésével kezdve megy át Berta dr. s a többiek védelmére. A nagyszabású védőbeszéd lapunk zártakor még tart. A jelek szerint ítélet azerda délre várható. lagialr és aégy társa a, tir-TÍiysiik oliftt Nemzetőr tisztek, tehát hatósági személyek elleni erőszak [bűntettét tárgyalja ma az ötös tanács. A vádinditvány szerint Kazimir Károly direktóriumi tag adta ki, hatósági jogkör bitorlásával, a lefegyverzési parancsot, amit Kolláth Ernő, Pivnyik Cyula, Patla Kndra és menekülésben levő Msrkó János vöröa őrök foganatosítottak. Dr. Székely Farkas törvényszéki biró, tanácselnök nyitja meg a tárgyalást, melyet kóvetöleg Salzmann Ottó kir. ügyész terjeszti elő a vádindiíványt, melyben hatóság elleni erőszak bűntettében Kazimir ellen, felbujtó bünrész8sség és négy társa ellen mint tettes társak ellen emel vádat a kir. ügyésa. Kazicnir és négy társának bünperével együtt tárgyalja az ötös tanács Harsányi Sándor izgatással és felbujtással vádolt kommunista bűnügyét is. A vádinditvány felolvasása után a tanácselnök felszólítja Kazimirt, hogy megértette e a vádat és bűnösnek érzi-e magát? Kazimir, minthogy nem adott utasítást a iefegyverezésre bűnösnek nem érzi magát, mert egy budapesti politikai megbízott adta ki a letartóstatási parancsot a nemzetőrtisztek ellen és ő csak anynyiban folyt bele a tisztek ellen irányuló intézkedésbe, hogy rábírta a politikai megbízottat letartóztatási parancsának lefegyverzési parancsra való váltoatatásara. Ezt is kényszer helyzetben tette és a megbizott eltávozása után Kovács főhadnagy előtt exkusálta magát és az elszedett fegyvereket visszaadatta a nemzetőrtiszteknek. Arra vonatkozólag, hogy a lefegyverzés a tisztek részéről Kovács érdekében történt fellépés következménye volt-e, nem tud felvilágosítást adni a vád ott. Csak elismeri, hogy a lefegyverzés Kovács első letartóztatása után történt Kolláth, aki mint tettes van vádolva a levegyveresésben, védekezése szerint csak mint szolgálaton kívül levő nemzetőr, puszta érdek' lődésbői volt jelen a lefegyverezésnői. Pivnyik nem lát bűncselekményt azon tettében, hogy felszólította a tiszteket revolvereik átadására, mert ő csak Bernhart politikai népbiztos parancsát teljesítette, amit Patla nemzetőr főbizalmi közölt vele. Patla a véds kezésében eiőadja, hogy ő Bernhart politikai megbízottól kapta a lefegyverzési parancsot, amit eredetileg Bernhart letartóztaiási parancs alakjában adott ki és csak Kazimir közbelépésére változtattak lefegyverzési parancsra. Ö szólította íel a tiszteket revolvereik átadására, de arra, hogy fegyveres örökkel ment volna be a tiszti szobába é3 ugy kényszeritette a tiszteket fegvvereik átadásara nem emlékszik. Tisztek eleinte ellenkeztek, de a direktórium illetve Kazimir által telefonice megismételt és Újhelyi nemzetőr századparsncsnokkal közölt parancs után átadták revolvereiket. Patla kihallgatása után az izgatással és felbujtással vádolt Harsányi Sándort hallgatja fei az elnök. Rászakadt a föld Halálo3 kimenetelű szerencsétlenség törtönt szombat délután Varjulaposon. Nyics István tizenhat éves varjúi aposi lakos homokért ment a közelben levő homokbuckákhoz. Amikor szekerét megrakta, a munkában elfáradt és az alul kivájt, meredek homokdomb alá ült pihenni Nem fordított figyelmet a feje felett alsó támaszték nélkül maradt több mázsa sulyu földtömegre, ami leszakadt és maga alá temette a szerencsétlen fiatal embert A földomlást egy gyerek vette észre' aki kétségbeesetten rohant Nyics segítségére és ásni kezdett azón a helyen, ahol Nyicset gondolta elevenen eltemetve. Majd, amikor látta hogy egyedül nem tud boldogulni az óriási földtömeggel, haza futott segítségért. A gyerek kiabálására összecsődült varjulaposiaknak sikerül Nyicset kiásni a homok alol, de már halott volt. Az államrendörségnek tegnap jelentették az esetet és dr. Konthy Géza városi főorvos, dr. Dolobács Béla rendőrfogalmazóval, injég a dél9lőtt folyamán kiszáltak a szerensétlenség színhelyére, a hullaszemle megejtése céljából.