Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-07-27 / 169. szám
JIÍ&bxdék. 1920. julius 27 mm. lag megtagadja tanú a felvilágosítást azon cimen, hogy őt a Károlyi kormány nevezte ki kormánybiztosnak és a tanácsköztársaság nyugdíjazta. Á későbbi kormányok azonban semmisnek mondották ki a proletárdiktatúra intézkedéseit, tehát az ő nyugdíjazását is, minek . köveztében ö ma is kormánybiztos és köti a hivatalos titibtartás. Tompossal, a titkári állásban azért nem szimpatizált, mert a fachée-ban volt az alispánnal. A szökés tervét a direktórium menekülése alkalmával nem közölte vele, mert nem volt exponált állásban, hanem mint beosztott tisztviselő működött. Dr, Lakatos kir ügyész kérdísére, hogy miért menekült a tanú, Kiss a bűnvádi perrendtartás 208. §. alapján tagadja meg a választ, mely paragrafus szerint a tanú nem kölelezhető vallomásra, ha abból reá nézve jelentékeny kár vagy szégyen hárulna. Kiss Roland többizben tagadja meg a választ ós mindig a megfelelő paragrafusok alapján. Ugy látlik erősen icészül saját igyének közeledő tárgyalására. A vádlott fónyeslitkei beszédére vonatkozólag semmi konkrétumot nem nyújt Kiss tanú vallomása, mert annak csak egy kis részét hallotta és arra sem emlékszik. Azt sohasem mondotta, hogy Tompos az ő rossz szelleme, de ez volt az általános vélemény. A vádlott vármegye főnöki fizetését, — amint azt a tanú egy direktóriumi tagtól hallotta, — a vádlott maga állapította meg a többi direktóriumi tagok fizetésével együtt. A tanú 'egyébként Tompost a szélsőséges iránynyal küzdő embernek ismeri, akinek nem egyszer voltak összeütközései Szamuelivel. Kiss Rolland kihallgatása után az ötös tanács, a bizonyítási eljárást befejezettnek mondotta ki és ugy a vád, mint a védelem részéről a bizonyítási eljárás kiegészítése iránt beadott kérvényeket azzal utasítja vissza, hogy az ügyet a jelen állásban is, elbirálhaténak tartja. Dr. Székely Farkas tanács elnök a tárgyalást hétfő reggel 8 óráig felfüggeszti, amikor is a vad és védbeszédak megtartására kerül a sor. Hétfő Reggel 8 órakor nyitja meg a tárgyalást dr. Székely Farkas tanácselnök és felszólítja a vádhatóság képviselőjét beszédének megtartására. Dr. Lakatos Gábor kir. ügyész beszédének bevezetésében a vádlott személyével és a proletárdiktatúra idejében, őt állásfoglalásra indító materiális okok és célok boncolásával foglalkozik. Az újdonsült szociológusok a tömeg indulatok kirobbanását- materiális inditó okokra vezetik vissza. A hazánkon végigviharzó társadalmi vihar oka, kétségkívül a materializmus volt, de az egyes emberek materiális érdeke. A munkásuralom nem volt a proletárok diktatúrája, mely uralom nem tud felmutatni egy cipőcskét, egy darab kenyeret, amit a népnek juttatott volna, mert a vezető állásokban levő emberek nem voltak a néphez közel állók, nem voltak annak gyermekei és elsősorban saját igényeik kielégítését tartották szem előtt. Amikor a mindent alapjában megrázkódtató társadalmi orkán kitörésével a jogos ambíciók összeroppantak, akkor a társadalmi kötelékeket ledobva magáról, fővárosi szennyel telt kloakába veti magát vádlott, mert csak ez viheti előre. A nép lábához borul a porba és szivére tett kézzel esküszik egy proletár gyerek életére. Egyéni érdekből vállalkozik besugásra, irigysége központjában álló alispán ellen. Kovács István barátságára hivatkozik, de annak kivégzése után, egy társaságban látják a főhadnagy hóhérjaival, akiknek piszkos körmük alatt, aligha ott nem ,volt az áldozat vére. Ezer bizonyíték szól amellett, hogy Tompost csak materiális érdekek vezették az utcai színházi mutatványok .rendezésében, amikben ki is merül a vádlott ténykedése, mert kenyeret úgysem tudott adni a népnek. A főszolgabíró felcseréli tollát, a demagók hordójával és izgatni kezd. Dr. Lakatos itt részletesen tárgyalja a vádtárgyává tett izgatásokat ós egy rendbeli hatóság elleni erőszak vádjának elejtésével, tizenkilenc büncseleményt sorol fel vádlott terhére, majd annak bizonyításába fog, hogy az izgatások, bár 1919 november, 1920. január é hónapokban történtek, mégis az ötös tanacs í hatáskörébe tartoznak, mert a proletárdiktatúra kialakulása érdekében hangzottak el. A szociális nevelésben részesülő és Darwin elméletére támaszkodva járni tanuló Tompos, a demagóg szereplésén keresztül az érvényesülés széles perspektíváját látja maga előtt és beáll szocialistának. Az érvényesülés módjai még ismeretlenek előtte ós egyelőre csak népszerűségre törekszik, de amikor érvényesülésre lehetőséget ad a népszerűség, nagyobb szerepet vállal. Mint intelligens ember, képzett szocialista tisztában van azzal, hogy a szocializmus és kommunizmus csak kivitel tekintetében különböznek, de végcéljukra nézve megegyező világnézetek. És a vádlott azon eélkitüzésnek szem előtt tartásával cselekedett, hogy a szocializmust követő kommunizmus ós proletárdiktatúra be fog következni. Aki ilyen szívósan akarta a kommunizmust, annak n6m lehet hinni, hogy a haza érdekében akarta növelni a vörös hadsereg sorait, hanem ellenkezőleg, a diktatúra biztosítására, mely régi vágyának az alispáni Szék elnyerésének beteljesülését helyezte kilátába, serkentette a kötélnek nem álló falu népét. Vádbeszédónek befejezésében sxámos súlyosbító körülményt sorol fel fél a kir. ügyész, melyek közül legsúlyosabb, hogy Tompos mint főszolgabíró követte el saját járásában ez izgatásokat . Falhivja a bírákat egy olyan izzó honszeretettel teli szívvel hozott ítéletre, mellyel meglegyen elégedve az egyszerű halász ember is, ott Tiszadadán, aki ezt mondotta tanúvallomásában : Nem tett jót a főszolgabíró ur, mert nem hogy ki kell húzni a fejünket a járomból, hanem hámát kellene venni nyakunkba, hogy kihuzzuk az országot bajából. Legyen megelégedve az az egyszerű halász ember is ezzel az ítélettel, amit az igazságos nyíregyházi törvényszók Szenti János előtt a legnagyobb ur, a főszolgabíróval szemben is meg hozott, hogy kijózanítsa a még mindig kábultan bolyongó elemeket. A kir. ügyész beszede után Dr Elekes Aladár, Tompos védője kezdi meg vödbeszédét, melyhez a megilletődés bizonyos érzetével fog, mert ahol a politikának beleszólást engednek az igazságba, ott azt, aki az igazságot csak az igazságért szereti, aggodalom tölti el. A kir. ügyész beszédének befejezésében, a hozandó ítélet józanító hatásáról tesz emlitést. Bármenynyire i3 józanító legyen az ítélet, nem lehet akként értelmezni, hogy áldozatot követeljen mert az igazságnak az igazságért kell érvényesülnie. Egy hajótörött, nyujlhat segítséget végveszedelem esetén, menekülő társának, de az igazság szolgáltatásnak nem lehet az a célja, hogy tömegeket józanítson ki és ezért áldozatul dobjon oda valakit. Véleménye szerint a bűncselekmény jogi korpuszával nem foglalkozott a kir. ügyész, hanem politikai vonatkozásokat szőtt beszédébe. A politikai küzdelmet a politika terén kell folytatni és az igazságnak nep szabad valamelyik politikai rendszer szolgálatába állani. A kir. ügyész a a személlyel foglalkozott és a vádpontokra csak mellékesen tért ki, miért is ugy gondolja, hogy objektív érvek hiányában a vádszempontjából, a vádlott befeketitésére van szükség.Itt rátér a védő annak megdöntésére, mintha a történelmi materializmussal a vádlott karakterizálható lenne. Lapzártakor védbeszédének csak bevezetésénél tart Elekes dr. Az ítélet kihirdetésére valószínűleg csak holnap kerül a sorVárosi szakosztályi gyűlés Nyíregyháza, julius 26. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután a városházán együttes szakosztályi gyűlés volt. Jogi ügyek Előzőleg a jogügyi szakosztálynak volt külön gyűlése, mely a rendőrség államosításával előállott uj helyzettel foglalkozott s sz államrendőri és közigazgatási ügykörök pontos körülhatárolásáról felvett jegyzőkönyvet tárgyalta le behatóan. Foglalkozott a jogügyi szakosztály Deutsch Adolf régóta húzódó ügyével is. Ezt az ügyet az együttes szakosztályok utalták a jogügyi szempontok tüzetes vizsgálata alá, az együttes szakosztályokhoz viszont annak idején a képviselőtestületi gyűlésről került, ahol először jött szóba azok ügye, akik az oláh megszállás alatt elrendelt népszámláláson idegen nemzetiségűnek jegyezték be magukat. A jogügyi szakosztály elé utalt kérdésbsn a végleges döntést a közgyűlés hozza meg. A jogügyi szakosztály álláspontja az, hogy jogilag, nemzetiségi törvényeink rendelkezéseinek figyelembevételével nem áll módjában az eredeti javaslat értelmében dönteni a képviselőtestületnek, erkölcsileg az ónban egy megbélyegző határozatnak indoka nyilvánvalóak Afkérdések szélesebb mederben való kezelését nemzetgyűlési határozat tehetné lehetővé s valószínű, hogy e tekintetben a képviselőtestület felterjesztéssel fog előállani. Kérelmek, előterjesztések A kéményseprő mesterek® már régóta kérik a seprési dijak felemelését. A szakosztályok az alaposan indokolt kérelemnek helyt adva, száz százalékos díjemelést fognak javasolni. A mérnöki hivatal előterjesztése alapján a nagy laktanya altiszti pavillonjának villanyberendezési munkálataira 4189 60 K át javasolnak a szakosztályok, ugy, hogy e javaslat kiegészül a mérnöki hivatal által még megállapítandó egyéb laktanyamunkálatok költség' vetésével. Az iparos-tanonciskola felfigyelőbizottsága az iparos tanonciskolái tanítók fizetésének rendezését kéri. Ezt teljesítették annyival is inkább, mert az iparos-tanonciskola költségvetése a pótadó kétszázaiékán, amelyet, e cimen ki lehetne vetni, de amely eddig még nem is vettetett ki, jóval alul marad. Az iparostanonciskolai tanitók fizetése egyenlő lesz a állami iparostanonciskolai tanitók illetményeivel. A községi iskolaszék az iskolák téli fütő anyag szükségletének biztosítását kéri a várostól. Ezt természetesen teljesítették, mert hiszen kérelem nélkül gondoskodott már is a város az iskoláknak szükséges tűzifa biztosításáról. Az iskolaszék azon kérelmének, hogy az állami háborús pótlékban nem részesülő községi óvónők is bevonassanak a városi tisztviselők természetben való ellátásának körébe, helyt adtak. Tasi Józsefné és Koska Jánosné segély iránt beterjesztett kérelmét a minisztériumhoz továbbítják. Az Országos Erdészeti Egyesületnek, továbbá a Nyíregyházi Kir. Erdészeti Felügyelőségnek kérelemére, ezer-ezer korona segélyt javasolnak. A házipénztár jelentését, mely a téglagyári üzemnek kölcsön adott pénzösszegről szól, tudomásul veszik. Sipkay Mihály Sóstófürdői gépész, fizetésemelést kér. A szakosztályok további intézkedésig, a fürdőüzemek terhére havi 190 korona emelést javasolnak. Geppel Tivadar órás, aki a várossal szerződéses viszonyban van, kilencszáz korona évi bérét háromezerre kéri felemelni. Kétezer koronára emelését javasolják. Kedvezően intézték el Lichtmann Dezső kérelmét is, aki Császárszálláson hét régi városi faépütetből egy ujat akar átépiteoi. Megengedik és költségeire 1300 korona kiutalását javasolják. Tárgysorozaton kívül foglalkoztak a szakosztályok az Ehrenfeld é3 Guttmann cég által vásárolni kivánt terület parcellázási tervével és feltételeivel, amelyet a mérnöki hivatal terjesztett elő. Javasolni fogják a tervek elfogadását HIHEK — Személyi hír. Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos szombaton este Budapestről Nyíregyházára érkezett. — Eljegyzés. Frenkel Zoltán Hajdudrogról eljegyezte Weisz Szerénkét Nagykállóből. (Minden külön értesítés halyett) — Kiskereskedők árubeszerzési részvénytársasága, Debrecen, holnap, f. hó 27 én délelőtt 11 órakor tartja Debrecenben az ipartestület dísztermében alakuló közgyűlését, melyre a részvényesek tisztelettel meghivatnak. — Menetrendmódositás. Budapest és Kisvárda között közlekedő személyvonat, Budapest nyugati pályaudvarról 9 óra 10 perc helyett 7 óra 40 perckor indul. Debrecenbe 3 óra 30 perckor, Nyíregyházára 5 óra 18 perckor és Kisvárdára 7 óra 5 perckor érkezik. —• Á „Budapesti Közlöny" számonként kapható az Ujságboltban. — Lefoglalt dohány. Bodzay lsván pénzügyőrnek, gyanúsnak tünt fel, Demecser állomáson feladott egy és a helybeli állomáson feladott két vessző kosár. Bodzay lefoglalta a kosarakat, melyekben amint az felbontásukkor kiderült, nem kevesebb mint hetven kilogram szűz- és tratikdohány volt. Az elkobzott kosaraknak igazolt tulajdonosaik ez ideig nem jelentkeztek.