Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-21 / 164. szám

üyiragyháza, 1920. Julius 21* 4 Szerda XLI. évfolyam 184, szám. SZAPOLOSVÁRMEGYE ás NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA •ÍSz«tétl ár»fci h«!yb*n : egé*i *vr« K, félévi* K, nagyedévr* 40 K, hónapra 18 K, vldékan 1 péaz <4vra JlCO K, félévre 10C K, n^flyscSévr® 3® K, jy Hónapra 20 K. - s;t*í« Ar« 1 ti»ron«. WWW" U^ltott* JÓBA KLEK F•!•)*» sx«rk«axM» Dr. 8. 3ZA8Ö LASSLO Sierk«sztő»6g is kl«elóh!v«Ulí 3ZÍ.CHENYI-UT 8. SZÁM, Telefon sxttm !3£. Po»taoh«qu» KAxIraitokat n»m aitíunis viste*. Mm Benczúr Gyula Nyíregyházán született és a halhatatlanok között lak k az Utfici képtárban, amely önarcképet megvásárolta. Eay magasba lendülő életnek ez a rövid foglalatja Jelentéktelen kis szürke v«5ro=unk ugy tekinthet fel nagy szülöttének szédületes magasságba szökkent életpályájára, mint a puszta a porából kiemelkedő halhatatlan piramisnak al kony-biborban úszó büszke csúcsára... Csudálatos őserő a nyiri homokról. Szinte elgondolkozunk, hogy a szerény szürkeség alól mint töihetett fel a szinpompának, a színgazdagságnak ez a tündöklő, ragyogó fejedelme ! Akinek a neve a Rubens, a T.ntorettó ós Tiepolo neve mellett ékeskedő Történeti képei ugy hatnak, mint hősköltemények s a íestő lírikusok között ő az ünnepelt ódaköltő. Regycgó, szines, lélekemelő. Vajk keresztelése egy ezer esztendős jövőnek gazdag Ígérete és ahogy Szilágyi Dezsőt megszólaltatja a milléniumi vásznán, a egy ezer esztendős múltnak hitregöbe méltó ipoteózisa. A magyar önérzetat, a büszke magyar diszt, a hazá ít lángoló, dacos ősmagyart igy még soha senki meg nem ábrázolta. Királyok, íéjedelmek, földi nagyságok ós hatalmasságok, akii az ő művész-gsnieje és ragyogó ecsetje révén kívántak beköllözni az örökkévalóságba, — vájjon tejtették o, hogy rajtuk keresztül ő emelkedik es 6 költözik be az igazi hallhatatlanságba ! 1 ? ? Az ölök Szép nek, az örök Eszménynek örök vá osába ! 1 A mi mulandó volt becre, az immár visszatért az anyaföld öltlő ka^i közé Nagy a mi gyásjunk, hogy ez a drága tetem ez idó szerint nern nyughatik szabad msgyir földben. Városunk nagy szü ötte a nó^rádmegyei Dolányb&n, cseh megszállás elatt hunyta örök állomra szemeit, melyekkej olyan gyönyörű látásai voltak. Vájjon álmodja-e, látja e megalázott nemzetének uj.bb ezeresztfcűdejét és közöttünk maradt nsgy szelleme fog-o gyönyörködni a méltó utódban, aki annak vegén megfesti majd az ő n?gy vásznúnsk fenséges páEdánját 1! ? ? Küldjük koporsójára a szü'ővarosnak L'üszke gyászát, az anyatö dcek áldó szeretetét. Sasi Szabó Ltszló. * 76 éves korában szólította el a halál Benczúr Gyulát, aki nemzetének hosszú éviizedeken át büszkesége volt. 1844-ben született Nyíregyházán. Születése házát a Kis-korona épületét 1909 ben fényes ünnepségek keretében Nyiregyháza város közönsége emléktáblával jelölte meg. Művészeti tanulmányait 1861-ben kezdé meg Münchenben, ahol Auschütz festőosztályában annyira kivált társai közül, hogy Piloty. az akadémia igazgatója 1865-ben felvette a maga iskolájába. Közvetlenül az iskolába való belépése előtt állította ki első két festményét a müncheni Kunstvereinban Fidler Károly arcképét, amelyet megrendelésre készített és „A balatoni halász"-1, mely utóbbira ösztöndijat is adott neki a magyar kormány, Piloty a Maximilianeum falfestményeinek elkészítésénél Benczúr segítségét is igénybe vette. Mig Piloty oldalán készült első történelmi tárgyú képe : „Hunyadi László búcsúja" s e festmény, valamint az utána következő .,Rákóczi Ferenc elfogatása" rávall a környezetre, amelyben készült: a kompozícióban a dráma forrpontját, az előadásban a valószerűségét, a különböző textúrák" anyagszerű megfestését, a színességét kereste. Nem vált hűtlenné ezekhez a vágyakhoz akkor sem, amikor kilépve Piloty iskolájából, a magyar kultuszminisztérium pályázatán 1869 ben ,,Vajk meg. keresztelése" cimü képével felvette a versenyt három kitűnő pályatársával : Székely Bertalannal, Lotz Károlylyal és Madarászsza], és 1870 ben meg is kapta a megbízatást. Ettől fogva lassankint érvénycsülnj kezdtek Tiepolobói és Rubensből merített élményei is. A rokokó csillogó dísze, a selymek fénye, a bársonyok tüies melege, amelyeket már a Rákóczi-képen érvényre juttatott, még erősebb hangsúlyt kapnak a „XVI. Lajos és családja a versaillesi kastély megrohanásakor" cimü képen és „Du Barry"-ján, amelyeken szinte dúskál a szines, faragott, ornamentumoktól fülledt tárgyban. 1876-ban nagy megtiszteltetés érte: kinevezték a müncheni képzőművészeti akadémia tanárává. Jelentékeny hatása volt stilusára velencei utja s a szives bizalom is, amely őt Lajos bajor király káprázatos udvarában tartotta. E hatások alatt még erősebbé vált a szinre való törekvése : „Bacchansnő"-je s „A mályvák között" pompás testeket mutatnak, színtől ragyogó virágok, állatok közt. Itt kiaknázhatta azokat a színeket, amelyeket az emberi test kinál a festőnek. Nagy kedvvel festette az arcképek egész sorát is ragyogó diszmagyarban, a selymek, prémek, ötvösmüvek dekoratív értékesítésével. Ezzel sok magyar festőre hatott. 1882-ben „Bacchansnő"-jével megnyerte a Műcsarnok kiállításán a művészi nagydijat. 1883 ban a király kinevezte a budapesti festő mesteriskola tanárává, amelynek 1901-ben igazgatója lett. 1884 ben kezdte meg a magyar fővárosban tanári működését s e^el átplántálta ide azt a művészi felfogást is, amely a müncheni Pilotyiskola tanítványait jellemezte. Többször megfestette Ferenc József király aicképét. 1896 ban megkapta a Szent István rend kiskeresztjét, 1906 ban pedig a főrendiház örökös tagjává «ievezte ki a király. Legutóbbi müvei : „A nemzet hódolata a király előtt az ezredéves fönnállás alkalmából", továbbá Petőfi arcképe, melyért a Petőfi-társaság tiszteletbeli tagjává vála ztotta. 1910ben a Magyar Tudományos Akadémia is megválasztotta tiszteletbeli tagjává. * 1909. október 17-én a Nemzeti Szalon nagyszabású kiállítást rendezett Nyíregyházán, ahol sok kiváló festőművész, köztük Benczúr maga is megjelent. A magyar művészet e teljes pompájában égő csillagát hatvanöt éves születési évfordulóján az egész, országban ünnepelték. Nyiregyháza is részt kért nagy fiinak megünnepléséből. Nagy lelkesedéssel egyhangúlag díszpolgárává választotta s szülőházára emléktáblát helyezett el,'amelynek leleplezését festőművészetünk a';kor alkotó napjainak müveit csoportosító kiállítással kapcsolta össze. Meleg, gyönyörködtető kulturünnepség volt az. Az ünnepély rendezésében a Nemzeti Szalon a Bessenyei-Kör közreműködésével vett részt. Az ünnepségek védnöke gróf Vay Gábor, főispán volt. A tárlatot délelőtt 10 órakor Vay Gábor gróf nyitotta meg, A megnyitás alkalmából Andrássy Syula gróf, Apponyi Albert gróf, Dr. Meskó László, Molnár Viktor, Vay Gáborné grófné, Korányi Frigyes báró s még számosan táviratilag üdvüzölték Benczúrt. Délb*n a mester a szülőházában levő Kiskoronában ebédelt, Vay Gábor gróf, Májerszky Béla s az összes művészek társaságában. A díszpolgári oklevelet délután fél háromkor Bogár Lajos főjegyző vezetése alatt a képviselet és a városi tisztikar küldöttsége adta át a mesternek, aki Bogár lelkes beszédére meghatottan válaszolt. Délután három órára óriási embertömeg lepte meg a városháza előtti teret, ahol az emléktábla leleplezése történt. Az ünnepi beszédet Geduly Henrik akkor ág. ev. lelkész, a Bessenyei Kör alelnöke mondta. Szavai végeztével óriási éljenzés közben hullott le a lepel a stílusos szürke márványemléktábláról, mely Kozák István gimn. tanár tervezése. Ezután Májerszky Béla polgármester a város gondozásába vette át az emléktáblát, amelyet Róna József a magyar képzőművészeti társulet, Kézdi Kovács László a Könyves Kálmán r. t., Keményffy Jenő a Könyves Kálmán r. t., Soós Elemérné a művésznők, Kátmán Ottó VIII. o. t. a főgimnáziumi Í ifjúság nevében koszorúzott meg. Ezután az egész társaság a Bessenyei szobor elé vonult, ahol Déry Béla titkár a Nemzeti Szalon nevében koszorút tett a szobsr talpazatára. Este fél nyolckor kezdődött a Bessenyei-Kör müvés2i estélye. A műsor kiemelkedő száma Vietorisz József dr. ,,Strófák Benczúr Gyula ünnepére" c. lendületes ódája volt. A hangversenyt bankett követte. A Benczúr-ünnepről a „Nyirvidék" munkatársa a következő impresszióit vetette papirosra : „Benczúr Gyula fogadtatása meleg, ünneplése impozáns volt. Az előbbinek szemmelláthatólag örült, az utóbbitól menekülni igyekezett. Feleségével, fiával felkereste az ev templomot, főgimnáziumot, vár•> megyei kórházat is. Tiszteletreméltó Jellemvonása a jó embernek, ez hozta őt közelebb szivünkhöz, mikor már egészen meghódította lelkünket jeles társai közül is messze kimagasló művészetével." Az uj kormány első minisztertanácsa Budapest, julius 20. (Saját tudósítónktól.) j Az uj kormány holnap ül össze első miniszter- i tanácsra, A nemzetgyűlésen való bemutatkozás S3erdán lesz. Itt Teleki nagyjelentőségű nyilatkozatot tesz az ország külpolitikai helyzeté röl. Rá iog mutatni arra a baiátságtalan maga tartásra, amelyet néhány állam, különösen Ausztria velünk sze nben tanúsít. Azt ugyani?, hogy Ausztria a népbiztosoknak szabad utat engedett O.oszországba — továbbá, hogy a Németországnak szánt gyümölcsküldeményeket lefoglalta a maga számára, nem lehet szó nélkül hagyni. Az uj kormány programmja szerda este kerül az egységes kormányzópárt elé. A kapcsolatos vita izgalmas lesz, mert ezea a pártgyüléaen határozott állásfoglalás várható a földbiirlokreform kérdésében. V Ara I korona