Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-30 / 223. szám

s^tÉptember 30 Nyirepyháza, szeptember 89. Elmennek a fecskék, bus csicser­géssel mái gyülekeznek a fák ágain, készülnek a nagy fárasztó útra. Szárnyaikat próbálgatják, tel-fel rebbennek s közbe-közbe elcsicse­regnek utoljára egy-egy dalt a szo­morú magyar tőid bánatos lakóinak. Mennek. Elviszik a dalt, hogy még a vidámság is kihaljon ezen a ko­pár íöldön. Elmennek s nem marad itt vigasztaló szó sem, aki reményt nyújtson a csüggedőnek. Elmennek tőlünk messze, ahol akkor is nyár lesz, amikor nálunk a zúzmarás hideg burkolja körül elhagyott fész­keiket. Menjetek, dalossz áju csi­csergő madarak, menjetek az örök tavasz hónába, repüljétek keresztül a nagy Óceánt, ott talán nem né­mítja el a vidám dalotokat bus sóhajtásunk. Menjetek s csicsereg­jétek bele a világ minden népének tűiébe, hogy a magyar nem veszhet el soha! Menjetek a szomorúság földjéről, menjetek, de jöjjetek visz• sza a magyar tavasz pirkadásakor, jöjjetek, hozzátok a dalt s örvend­jetek az újra nagy, boldog, békés Magyarország örvendezőivel. Valamennyi iskolaszéki (felügyelő­bizottsági) elnök urnák A 7041—920. M. E. sz. rendelettel a köz­alkalmazottak drágasági segélye havi 400 kor.­ről 1920. .ővi aug. hó 1-től kezdve havi 800 koronára emeltetett fel. A vallás és közokt. m. kir. Miniszter urnák f. év 9.000—920. VIII. a. sz. rendelet értelmében a nem állami tanitók, tanitónők, óvónők és menházvezetőnők felemelt havi drágasági segélyt (menedékházvezetőnők havi 700 K-át) csak az esetben kaphatják, ha természetbeni járandóságot a rendszeresített fizetősükön felül — nem számítva a termé­szetbeni lakást — egyáltalán nem élveznek. Ezen rendelet értelmében az első izben bemu­tatott nyugtán 8z illetékes iskolaszéki (felügyelő bizottsági) elnök igazolja, hogy a felvevő tanitó, tanítónő, óvónő, vagy menedékházvezetőnőnek természetbeni illetménye nincs. A záradékolás a következő szövegű legyen: „Hivatalosan iga­zolom, hogy nyugtázó tanítanak (tanitónőnek, óvónőnek, menedékházvezetőnőnek) természet­beni illetményei nincsenek. Kelet stb. iskola­széki elnök" Az igy záradékolt nyugtát hiva­talosan csak f. év okt. hó lő ig látamozza a később bemutatott nyugtákat utalványozás végett a vk. Miniszter úrhoz fogom felterjesz­teni. Azon tanitók, tanitónők, óvónők és mene­dékházvezetőnők, akik lakáson kivül valamely más természetbeni járandóságot élveznek, csak a régi (400 K, illetve 350 K) drágasági segélyt kaphatják. Fenti rendelkezések a községi éz izraelita el. isk. tanszemélyzetre is vonatkoznak. Fel­kérem az iskolaszéki, illetve felügyelő bizott­sági elnök urakat, hogy a nyugták záradékolá­sánál a legnagyobb körültekintéssel járjanak el, mert a záradékolásért anyagi felelősséggel tar­toznak. Nyíregyháza, 1920. szept. 28. Benkő András kir. tanfelügyelő. — A Szabolcsvármeflyei Közszolgálati Alkalmazottak elhalasztott naggyülése a f. év október 3 án d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében lesz megtartva, amikor a Kansz vezetőségének képviselői nagyfontosságú nyilat­kozatára van kilátás. A Szabolcsvármegyei bi­zottság felkérj az összes Kartársakat, hogy a gyűlésen teljes számban szíveskedjenek meg­jelenni. Külön meghívók kiadatni nem fognafr. A direktoriam Mnpere Szamueli György vallomása Az izgalommal várt Szamuli vallomás, mely a farkasoknak a báránybőrből való levat­keztetését helyezte kilátásba, elmaradt. Szamu eli a keddi tárgyaláson kijelentette, hogy előző napi ígéretet beteg izgalomban és keserűség­ben teíte meg. Azóta lecsillapodott, magába szállt és elhatározta, hogy eláll a levetkőztető szán­déktól. Ezután igyekszik tárgyilagos képet adni a kommün eseményeiről. Előbb pesti tartózko­dása idejéből, a diktatúra előtti hónapok tör­ténetéből rajzol képet, sorra veszi azokat a szociálistákat, akivel érintkezett. Fontos vallo­másában, amit Kiss Rolandról mond, aki sze­rinte a legszélsőségesebb Robicsek Pállal meleg barátságban volt s még a fogházban is meg­látogatta. Azután szavaiból a nyíregyházi kommu­nista párt előállása tárul fel. Megtudjuk, hogy Markoviccsal kezdi meg aknamunkáját, de vél8 semmire sem megy. Hasonló az eredmény Lakatos Imrével, Schmidttel és Fazekassal is, aki a Polacsek-vacsorán is részt vett, mikor ez a kommunisták leszerelése céljából Nyíregy­házán járt. Ezután elmondja, hogyan alakult meg Nyíregyházán a direktórium. Ő nem szívesen látta a kilenc polgár letartóztatására irányuló előkészületeket, nem akart az ellene elkövetett merényletet megbőszülni. A direktórium m?g­alakulása ós működése ugy történt, amint más • hol. Kiss Roland szocialistasága mintaszerű rendelkezésekben érvényesült. Elmondja, hogy Popé iát, Kopácsit éa Török Imrét azért akarta letartóztatni, mert éket akart verni a direktó­riumi tagok közé, de terve a többség ellenál­lásán megtört. Az ötödik hadosztály parancs­nokáról, László bátyjáról azt mondja, hogy íz­léstelen volna, ha véres tetteit mentegetné. Annyit megjegyez, hogy mikor az istentisztele­tek beszüntetésére vonatkozó rendeletet dobszó utján kiadta, ez tévedésből történt ós a rende­let vissza is vonta. Azt, bogy Istentisztelet alatt sem szabad beszédet mondani, Kiss Ro­land rendelte el. Részletesen ismerteti Kovács István kivágeztetése körülményeit. Április 18 án jelentették, hogy a románok közeledtére Kovács István főhadnagy eltávolí­totta a katonák vörös jelvényeit Szamueli László erre, mint ellenforradalmárt letartóztatta. Az antik és ékszerek rekvirálásának ismerte­tése közben újra éles hangon bizonyítgatja, hogy Kiss Roland nem volt jobboldali párt­állásu. Mikor pl. Dienes Valéria egy izben beszélni akart, azzal szegült a terv ellen, hogy ő nem szívesen látja, mikor úrinő szól prole­tárokhoz. Az sem igaz, hogy Kiss Roland min­denáron szabadulni igyekezett tőle, mert hiszen, mikor ő gyógykezelés céljából Pestre ment, becsületszavát vette, hogy vi^pza fog térni. Dr. Székely Farkas elnök ezután szünetet rendel el. A Szamueiiek névmagyarosítása Rem engedte meg a belügyminiszter A rettenetes emlékezetű Szamueli névnek nyíregyházi viselői már a román megszállás alatt siettek megszabadu ni attól a névtől, amely­hez annyi rém rajzik fel. Szamueli Barna és társai kérelmet intéztek az alispánhoz, hogy a Szamaeli nevet Szilágyira magyarosithassák. Az alispán erre ideiglenes engedélyt is adott. A névmagyarosítás kérdésében most jött meg a belügyminiszter végleges döntése. A minisz­ter nemhagyja jóvá Szamueliék névmagyarosí­tását azzal, hogy a Szilágyi náv történelmi név. Ilyenek felvólelét pedig általában nem engedélyezi. — Helyreigazítás. A Krámerné szónügyó­vel kapcsolatban múltkori tudósításunkban a Dr. Czimethnó Bernát Sári öngyilkossági kísér­letéről is megemlékeznünk. Bernát Sári jogi kép­viselője most annak a közlésére kór bennün­ket, hogy az öngyilkossági kísérlet és a szén­ügy között semmi okozati összefüggés nincs. Mi a kórelemnek ezennel helyt adunk. yJfowM^E* UIW •HEF'W' ÍW&KnJnoá .MÍÍ^ÍSSSW Hűvösre fordult az idő sárgult faleveleket görget a szél lábam előtt. Maholnap már duruzsoló kályha mellett ülünk, ha ugyan lesz fánk, meg szenünk. De még nincs. Sőt kilátás sincs rá, hogy legyen. A fűtési probléma talán sohasem volt olyan aggasztó, mint az idén. Már a madár sem fog száraz ágon ülni csüggedő ajakkal, mert az utolsó száraz ágat is fel­tüzeltük, s Petőfi nyomán elsirathatjuk a boldogságot, mert barátságos meleg szobát ugyan hasztalan keresnénk keskeny re sza­bott hazánkban. Ugy érzem már, hogy a halál /rokona vagyok, az ablakom előtt tova­suhanó bacillusrémek integetnek felém hát­borzongató mosolygással: a viszontlátásra télen. Igen iélen, akkor lesz a ti aratástok, amikor fagyos lábunkat nem lesz , hol fel­melegítenünk, áthült gyomrunk hiába kivánja majd a meleg levest, vagy teát. Akkor lejtitek el a farsangi táncot. Még keresztnek vagy fejfának való fánk sem lesz, mert a régieket is feltüzelik majd a lelketlen sirrablók. S a tavasz első nap­sugara nem talál majd itt élőt, csak közös sirhantokat, amelyeknek domborulatán kiver majd a fü és a kutyatej, a lakatlan házak­ban pedig baglyok és denevérek ütiji föl tanyájukat. Ugy látszik, csakugyan vége lesz a világnak ... D. — Október elsejével uj negyedévbe lé­pünk s az uj negyedévvel — sajnos — kény­telehek vagyunk előfizetési árainkat felemelni. Nem szívesen tesszük ezt, mert belátjuk, hogy a lap ára igy is magas, de mégis kény­telenek vagyunk rá, mart ez a magas ár még a papír beszerzésre sem elég, nem hogy a nagy előállítási költségeket fedezné. Kénytelenek rá a fővárosi lapok is, pedig a rotációs papír ára csak most emelkedett 30 koronára, mi pedig már több mint fél éve ma­gasabb árat fizetünk érte s csak ráfizetéssel tartoltuk farm idáig a iapot. Október 1-től előfizetési áraink: Egéiz évre 320 korona, fél „ 160 „ negyed „ 80 „ egy hónapra 30 „ Egyúttal felkérjük t. előfizetőinket, szíves­kedjenek az előfizetési dijat előre beküldeni, mert csak azoknak küldhetjük a lapot, kiktől azt előre beküldik Azokat a t. előfizetőinket pedig, akik nem óhajtják tovább járatni a lapott, kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijakot beküldeni szíves­kedjenek. Nyirvidék kiadóhivatala. — Meghívó! A Szabolcsvármegyei Tu­ráni Kör választmányi tagjait az 1920. október hó 1-én a Kör helyiségében d. u. 1/» 6 kor tartandó választmányi ülésre ezennel tisztelet­meghívóm. Dr. Klekner, elnök. — A jótékony nőegylet okt. 3 án, vasár­nap d. u. 3 órakor a nőipariskola helységében rendkívüli közgyűlést tart, melyre, a tárgy fon­tosságára való tekintettel, minden tag szíves megjelenését kéri az Elnökség. — Halálozás. Súlyos csapás érte Sirao­nyi Böske urleányt, kinek vőlegénye Theophil v. Gaunder mérnök Odessza melletti Sabo köz­ségben hülésből szerzett betegségében életé­nek 26 ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Menyasszonyán kivül nagyszámú rokonság gyá­szolja. — A Szabolesvármegyei Köztisztviselők Otthonának vezetősége kéri azon menekült és nem menekült kartársakat, akik a f. év októ­ber havában az étkezdét igénybe akarják venni, hogy ebbeli szándékukat szeptember 30 án estig az Otthon vezetőségével közölni szíves­kedjenek. Nem kell eldobni! addig a viselt cipőit, mig ujjal ki nem cseréli a Nyíregyháza, Takarékpalota. (Schwarcz Jenő férfi ruha üzletében.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom