Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-29 / 222. szám

1 '/ii? szeptember 29 A direktoriam Mnpere Tanúkihallgatások ihallgatáés Györké Csütörtökön a már közölt sok után dr. öaray Kálmánt, Göi detektiveket hallgatta ki a birósá; Dr. fiaray tanúvallomásában Részletesen ismertette a városbiztosok működését, akik intézkedéseiket a város érdekeivel összeegyeztetni igyekeztek. Gönczy János dotektiv a helybeli ág. evang egyház ós Györké Ignácz a máriapócsi szent Bazilrend értékeinek lefoglalásánál szerepelt mint végrehajtó rendőri közeg. Mindketten le voltak tartóztatva a második direktórium idejében és szemtanúi voltak Kovács tőhadnagy kivégzésének. Letartóztatásuk okát még ma sem tudják. A pénteki tárgyalás folyamán hallgatta ki a biróság Balázskovics János és Pál Lajos polgári rendőrökst, akik ugyancsak rendőri közegként szerepeltek egyházi javadalmak lefoglalásánál és mindketten le is voltak tartóztatva. Szentmihályi Zoltán, a munkásbiztositó pénztár tisztviselője igazolja Kiss Róland és Kazimir beszédeinek, a vádhatóság által inkriminált összes részeit. Ezután Gál József hu3zárkadett őrmestert hallgatta ki a biróság, aki szintén le volt tartóztatva a proletár diktatúra alatt és aki ké söbb a román megszállás után Kiss Rolandot Pesten felismerte és az áliamrendőrségre elő állította. Zóla József és Sándor Rezső ékszerésznek ismételt tanúkihallgatása után Waldmana Józsefet, a eementárugyár könyvelőjét hallgatta ki a törvényszék. Tanú igazolja, hogy a gyár tulajdonát képező 13 mm. benzint két vörös katona a direktórium parancsára lefoglalta. A tanúkihallgatások után a kir. főügyészhelyettes, Kiss Roland éa Fekete Sándor több ujabb tanú megidézézót és kihallgatását kérte a törvényszékből. A biróság a kért tanuk kihallgatását elrendelte és azokat hétfőre idéztette meg. Szombaton a következő tanukat hallgatta ki a törvényszék: Pivnyik Gyula jelen volt a munkástanács azon ülébén, amelyen Kiss Roland beszédében erösan kikelt a tisztviselők ellen s azokat a kormányok ostor csapóin ük és szegescipőinek nevezte, amellyel ütötték és rúgták a népet. Ez őt arra indította, hogy elmondja szűz beszédét s benne megvédte a tisztviselőket. Jelen volt tanú Kiss Roland buzatéri beszédén is. E beszéd inkriminált kitételeire csak részben emlékszik. Kiss Rolandnak a vármegyeháza erkélyéről mondott beszéde tanura megnyugtató hatást gyakorolt, mert az Szamuelly László istentagadó beszédének lerontására volt mondva. Antal Lajos • előadja, hogy a diktatúra alatt Simonics letartóztatta s bilincsbe verve kísértette maga elé. Nincs tudomása arról, hogy Simonics ezt Kiss Roland utasítására tette. Dr. Zelanka Lajos, előbb mint a polgári olvasókör elnöke előadja a Polgári Olvasó Kör lefoglalásának történetét. A direktórium rendeletére hivatkozva dr. Moskovics és Mezei Kálmán vették leltárba a Kör vagyonát s zárták be annak helyiségét. A körnek ebből kára nem származott. Ezután, mint a Szabolcsvármegyei közalkalmazottak szövetségének elnöke részletesen előadja e szövetséggel szemben megnyilvánult szociálista terrort, melynek folyománya az lett, hogy az I. direktórium a szövetséget feloszlatta, mert a tisztviselőknek is az osztályharc álláspontjára kell helyezkedni. Ezután áttér tuszsága elbeszélésére s azt a már ismert módon adja elő. Öt Margitay tartóztatta le Pogány parancsára. Elbeszéli, hogy megtévesztése tudataban miként tett fogadalmat az igazságügyi kar s hogy e körül Kiss Roland az eleinte teljesíthetetlen követeléseitől, tanú meggyőző ellenvetéseire miként állott el. Előadja a forradalmi törvényszék megalakulásának töríénetét. Ennél Kiss Roland halogató magatartást tanúsított a bár annak megalakulása már márc. 23-án azóba került, valójában csak ápr. 15 ón alakult meg. Kiss Roland ekkor ellenezte Kovács Miklós forradalmi törvényszéki elnökségét. Kovács Miklós feljelentette tanút az igazságügyi népbiztosnál, mert a forradalmi törvényszék tag jftit a burzsoá jog alapján instruálta. A nép biztos erre tanút és a nyíregyházi törvényszéket a vádbiztos ellenőrzése alá helyezte, de ezt Kiss Roland nem engedte végrahajtani. Ügyész kérdésére előadja, hogy a diktatúra alatt a törvényszék működése neoi szünetelt. Az igazságüjyi népbiztos felfüggesztette ugyan, da az: I, direktórium erre nem reagált. Szabolcsvármegyei specialitás volt az, hogy itt a forradalmi törvényszék mellett a rendes biróság megmaradt. Kricsfalussy Jenő, Fisch Mihály, Zoltán László előadják letartóztatásukat s a Kovács és Bodolai kivégeztetése után átélt borzalmas helyzetüket. Kiss Sándor nyugdijnőlküli nyugdíjaztatásának történetét adja elő. Ez Kazimir müve volt. Eckerdt Péter, Rudi Frigyes, Sztempák Mária rakamazi beszédére tisztán nem emlékeznek csak arra, hogy azt mondta, hogy ezután már a nők lesznek felül. Mráz János jelentéktelen vallomást tesz. A vádakról nem tud semmit. Hétfőn folytatták a bizonyítási eljárást. Dr. Mikecz László vármegyei főjegyző a hivatalában történt letartóztatását mondja el. Rimaszombathy Géza pénzügyigazgató a bankértékek biztosítása 03 elszállítása körül tett intézkedéseket beszéli el. ^Vallomása sze rint a pénzügyi biztosnak csak a bankokra terjedt ki a hatáskőre, az állami pénzügyi igazgatásra semmiféle befolyást nem gyakorolt. Kiss Roland a pénzügyi tisztviselői karnak 7—8 fegyver viselésére engedélyt is adott, s halogatásával megakadályozta a pénzügyőrségnek vörös őrséggé való átalakulását, ami azon? ban a második direktórium ideje alatt be is következett. Ugyanekkor bevonták a fegyvertartási engedélyeket is. Vertse Károly állampénztári főigazgató, Kardos Elek ptazügyi tanácsos és Gajdos Sándor számvizsgáló a direktóriumi kiutalásokra tettek tanúvallomást, mig Térjék Lajos és Valkó János munkásbiztositó pénztári tisztviselők a Lakner Ödön igazgató eltávolításának körülményeire hallgattattak ki. Cserta Kálmán pénzügyi titkár a kisgazdapárti gyűlésen történteket, a Károlyi-párt gyűlésének szétverését, továbbá Schmied temetőben elmondott beszédét, Zoltán Gáspár telekkönyvezető pedig a Kazimir néptanácsi beszédeit recitálják. A hétfíi tárgyalásnak különös érdekességet kölcsönzött Saamueli György tanukóntí kihallgatása, akit evégből szállítottak Budipestről Nyíregyházára. A vallomás ujat nem tartalmaz. Kiss Róland tefjsdelmes reflexiót füz hozzá a délután folytatott tárgyaláson, amire Szamueli György engedélyt kér arra, hogy kedden délelőtt részletesen elmondhassa a nyíregyházi diktatúra történetét, mert — úgymond — szükségét érzi annak, hogy a fehér báránybőrbe bujt farkasokról a hamis bőrt lehúzza, A biróság a kórelemnek helyt ad. Ugyancsak hétfőn délután hallgatták ki Győry Kálmán vasúti tisztviselőt, aki a Kiss Roland parancsára történt letartóztatásának törtenetét mondja el. Szabolcsvármegye októner havi lisztszükség etet kiutalták Tegnap jött meg a vármegyéhez a közélelmezésügyi miniszter távirata, amely a vármegye október havi lisztszükség'.etét biztosítja. A miniszter a vármegye ellát atlanai részére, ebbs beszámítva Nyiregyháza város ellátatlanait is négyezer métermázsa lisztet utal ki. E kiutalás hét kilogrammos ideiglenes fejidagot vesz alapul A liszt, melyet az Áruforgalmi részvénytársaság szállít, öt százalékban finom tésztaliszt-, negyven százalékban főzőliszt és ötvenöt százalékban kenyérliszt. Ezzel Szabolcsvármegye Qllátatlanai nyugodtan nézhetnek a közeledő október hónap felé, amelynek lisztszükségletéről a miniszter godoskodott. A liszttel azonbaa igy is takarékoskodnunk kell, miit több liszt nem fog állni erre a hónapra a miniszter rendelkezésére. Kézre kerültek a ruhatolvajok Kevesebb a betörés Nyiregyháza, szept. 28. (Nyirvidék tudósítójától.) Nyíregyházán az utóbbi időben egymást érték a ruhalopások. A tolvajok hihetetlen merészséggel, néha világos? nappal követték el a lopsist. A szellőztetés alkalmával nyitott ablakon másztak be ós sok ezer koronát ór3 zsákmánnyal álltak odébb. Alig volt uíca, ahol egyszer kétszer be ne törtek volna ós a rendőrségen nap-nap után jelentették a ruhalopásokat. Kiváló detektivjeinknek, Csordás Ferenc és Györké Imrének most sikerült a legveszedelma, ssbb betöröbanda nyooaára jutni. Nótórius tol' vajbandát ugrasztottak szét, amelynek tagjai a ruh&íolvajlások főkolomposai voii^k. Lefülelésük óta meg is kevesbbedett a betörések száma. A bsnda nyomára egy nagyobb betöréssel kapcsolatban jutottak. Augusztus 29-áről 30-ára virradó éjjel történt, hogy Batta József zöidségtéri ruhafestőnek üzletét ismeretlen tettesek álkulcsal feltörték s kétszázezer korona értékű külömböző ruhaneműt loptak el. Ez az eset azonnal öasz9fijggőnek látszott az akkor nemrégen, augusztus 23 án virradóra történt kózuicíi betöréssel, amelyet^ Krecsák József kárára követtek el. Itt egy kamraablakon hatoltak be ós nyolc pír csizmát, két pár cipőt vittek el, Gönczy és Csordás detektívek alapos nyomozás során megállapították, hogy miadkét* betörést Tuiács Zoltán es Kovács János jól ismert betörők Juhász István nyíregyházi lakossal követték el. Juhász, akit sikerült elfogniok, bevallotta, hogy a betöréseket Talá csókkal együtt követte el. Az ellopott holmit Budapestre vitték s ott, a Garai utcában Javő Vigadó vendéglőben értékesítették, agyrószüket pedig Debrecenben adták el. Tulács és társa Kovács János, aki csak most nemrég hagyta el a fogházat a rablott holmikból szerzett pénz zel szökésben vannak. A detektívek a lopott tárgyak nagyrészét megkerítették egyrészét Budapesten, másrészét Nyíregyházán, scx^HIS: A báránybőrbe bujt farkas Szamueli György azt mondotta a tegnapi direktóriumi tárgyaláson, hogy a vádlottak között nagyon sok báránybőrbe bujt farkas van, s engedtessék meg neki, hogy ezt a báránybórt a nyilvánosság előtt lenyúzhassa. Csodálatosképen ebben ugyanegy véleményen vagyok Szamueli Oyurkával, hogy t. í. tényleg nagyon sok a báránybőrbe bujt farkas, de nemcsak a vádlottak között, hanem azonkívül is. Ezek a farkaskölykök, akik a forradalom idején tele torokkal védték a forradalom „vívmányai't,

u a diktatúra idején ók voltak a ,,legmegbízhatóbb" elvtársak, most . . . igen most, fehérgyapjas kosztümben, zengő karban bégetnek halálos átkot mindazokra, akik a kisujjukat is belemártották a forradalom kavargó, szennys levébe. De ha beletekintünk a kitátott szájakba, rögtön észrevehetjük, hogy tulajdonosuk nem tartozik a növényevő emlősök családjához, feltűnő sok a metszőfoga, s arra is rájövünk, hogy a bégetés inkább hasonlít az orditáshoz. Ideje volna már, hogy társadalmi életünknek is akadjon ilyen elszánt vállalkozó szelleme, aki lenyúzza a kölcsönkért báránybőröket, ha már viselőjükben nincs annyi szemérem, hogy saját jószántukból vetnék le a íogtalanul viselt ruhát, amely amúgy is esetlenül áll rajtuk, s visszavonulva a közélettől, i elrejtőznének a többi farkassal együtt ősi otthonukba: a dzsungelbe. D. jitmsk IskolaeipSk, fiáim baktassak, ®iakásdfis és" férfi tei esisrix&fc Étetik mgj ?41as^tékbaa a Ingáik Olpigjáf üitetében, Mjlmgjhím

f Zmjl Iteaa-ato& síim, i