Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-28 / 221. szám

l sitopleoabei' 28 Hiszek egy Estenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen, Amerika magyarjai. Mig itthon meghasonlott lélekkel állunk jövőnk, e rejtelmes síinksz előtt, mig sokszor jobbjaink erőfeszítéssel keresik az összefoglaló szót, mely az ogész magyarságot egy győzhetetlen, vihartálló táborban, a honfoglaló hősök nagy erejéhez emelkedő szilárd magyar egységbe kovácsolja, addig ime messze az áldott magyar rónától, elszakadva a falu, az otthon meleg varázsától, Amerikában felsajognak a magyar szivek az összetartozás vágyában és a megélhetés 5 kemény munkájában kérgesedett | kezek egymás felé nyúlnak, hogy j megszorítsák egymást magyar szi- \ vük egybeolvadásának jeleképpen, j Hogy egyek vagyunk, hogy az élet- j küzdelem elválasztó vonalain át is j egymásra kell találnunk boldogságunk teltételeképpen, azt gyönyörűen példázza a következő felhívás, amelyet az amerikai Trentoni ma- j gyarok intéznek egymáshoz abból az alkalomból, hogy Trentonban megalakították a Magyai Otthont. Az otthon felavatását ígérő lelkes amerikai felhívás (Függetlenség c. amorikai lap aug. 12-ik számának vezércikke) ezeket mondja: — „Zajlik, forrong az élet, az embereket hol egymás mellé, hol egymás ellen sodorja, a létért való küzdelem hevében. De vannak dolgok, melyek az érdekellentétek dacára is közösek, szentek és tiszteletreméltók. A magyarok is, bármilyen politikai, vallási, vagy gazdasági ellen- j tétek ékelődtek közéjük — tudatában vannak annak, érzik azt, hogy vannak közös tulajdonaik, amelyek egy táborba kényszerítik őket. Ezek a közös, nagy tulajdonaik pedig a vérük, a lelkük és szivük rokonsága. A vérük testvéri voltának érzése, a lelkűknek egyforma, nyílt, becsületes gondolkodása és szivüknek összedobbanása hozta össze a magyarságot Trentonban, politikai, vallási és gazdasági érdek-külömbség nélkül egy táborba, egy a fajuk dicsőségére szolgáló cél eléréséhez. \ A cél pedig a Magyar Otthon tölépitése volt, amelynek a magyarság összehozását testvéries együtt működésének lehetővé tételét tették jj feladatává. Lehet-e ennél szebb, nemesebb j célja egy intézménynekP Akkor, mikor az egész világon a gyűlölet ül orgiákat a népek szivében. Akkor, mikor a fajok egymás között is vak, kétségbeejtő gyűlölettel, minden emberi nemességet letiporva, sanyargatják egymást, akkor ez a cél magasan ragyog az emberi kislelküségek fölött. Készen van az Otthon. A magyar munkás gyöngyöző verejtékkel megkeresett dollárjáért téglákat vá- | sárolt és ma a magáénak vallhat egy szép sarok épületet, melynek bírására hosszú 'évtizedek óta vágyódott. Az ábránd valóra vált. Mi hisszük, reméljük és akarjuk, hogy a Magyar Otthon virágozzon, hirdesse a szeretetet, a megértést és valódi otthona legyen min- { den becsületes, törekvő, magyar munkásnak Ime, Amerikába sodort magyar mnnkásop Magyar Otthonban, vérségi kötelékekkel szorosan tűzött érzésbeli egységben, magyarságuk tudatában találkoznak. Munkás testvérek, miéit nem tudunk, mi itthon is ebben a tudatban, vérségi •egybetartozásunk, magyar voltunk szent tudatában meggyőzhetetlenségben találkozni? Kikrs vetnek ki hadinyereség adót? Budapest, szeptember 25 (Fővárosi tudósitónktól.) Elkésve bár, de mégis eszébe jutott a kormánynak a háborús nyereségek megadóztatása. Senki sem fogja elhinni, hogy ezt a nagy vagyont a hadimilliomosok mostanáig tartogatták az állam számára, hogy ki tudja rá róni a megfelelő adót, Jól elrejtették, ha nem is a lepedő alá, de birtokokba, értékpapírokba, külföldre ós megszállt területre csempészték. Szinte reménytelenül nézünk a rendelet végrehajtása elé mint m&r megírtuk: egyetlen biztató intézkedése a rendeletnek az, hogy börtönbüntetést helyez kilátásba annak, aki eltitkolja nagy vagyonát. • A törvényjavaslat aa ingatlanokat a következőképen akarja adóval sújtani: Minden ingatlanvásárlási szerződést be kell mutatni, amelyet két évre visszamenőleg kötöttek. Ki kell mutatni továbbá azt is a hadimilliomosoknak, hogy milyen célra vették a birtokot: sján dékosási célokra-e, vagy tulajdonjoggal. A földbirtoknál a jövedelmet a saját gazdálkodás folytán elírt tiszta nyereség alkotja és ez képezi alapját az adónak. A természetes személyek, valamint a jöve| delemadó fizetésére kötelezett jogi személyek 1920. szeptember 20 ig tartoznak hadinyeresógüket bevallani Az az adóköteles, akinek több lakhelye van, köteles záros határidőn belől egy adóhivatalnál vagy községi elöljáróságnál jelentkezni, hogy«ott adjon szamot összes vagyonáról. Általában azonban az irányelv az, hogy ott kell a vallomást megtenni, ahol az illető az év legnagyobb részét tölti. Nem tartoznak vallomást adni: akik közszolgálatban állanak (katoaák. csendőrök, stb), továbbá nyugdíjasok, ha nyugd jukon kivül sem nekik, sem feleségüknek más jövedelmük nincs. Nem kötelesek továbbá vallomást tenni azok, akiknek évi jövedelmük húszezer koronánál kevesebb. Uj banKalaKulás Sok uj vállalkozás alakult már a proletárdiktatúra bukása óta, de egyik sem indult útnak azzal a magyar érzéssel, és öntudattal, mint amily magyar érzésre és céltudatosságra akarja lefektetni alapjait a Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank. Az alakulóban levő nagybank alapítási tervezetében az ősi nemzeti hagyományt igyekszik működése egész vonalán kifejezésre jittatni. Müveit, szorgalmas, élelmes és nemzeti érzéstől áthatott kereskedő, iparos és vállalkozó osztályt akar nevelni, az e téren már működő érdemes honfitársainkat pedig az őket megillető helyre és gazdasági helyzetbe juttatni. Elhatároaott szándéka, hogy a magyarság támogatásának jogos feltételezése mellett, tőkéjét a legszolidabb elvek alapján gyümölcsözteti és feles jövedelmeit a^magaaabb fc nemzeti és szociális érdekek szolgálatába fogja állítani. Alaptőkéje 100 milííó korona. Egy-égy részvény ára 400 korona, amelynek 80%-a, tehát darabonként 120 korona és az alapítási költség fejében darabonként 20 korona fizetendő be a jegyzés alkalmával a bank alapítási irodájának: Budapest, IV. Királyi Pál utca 9. Remény van arra, hogy ez az uj nagybank, érdekkörébe fogja vonni ős karöltve fog együtt dolgozni fcz ez évben megalakult két pénzintézettel és más keresztény és nemzeti alapon álló gazdasági én kereskedelmi vállalkozásokkal. A Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank elsőrendű pénzügyi szakemberek részvételével ős vezetése mellett alakul ugy

( hogy megvan a teljes garancia arra, hogy az alapítási tervezetben foglalt célok valóra is fognak válni. Az alapítók között ott látjuk Magyarország minden társadalmi osztályából azokat, akik eddig is a magyar ujjáéi>redés érdekeit szolgálták. Vármegyénkből és városunkból >az alapítók között van: Geduly Henrik ág. ev. püspök, Jármy Béla főispán. A réaz vény jegyzési határidő 1920. október 15-ben állapíttatott meg. Részvények jegyezhetők lapunk szerkesztőségénél ós alapitóknál. Hisszük, hogy Szabolcsrármegye ós Nyíregyháza városunk közönsége megérzi a Nemzeti Keresdelmi és Közgazdasági Bank alakulásának közgazdasági és nemzeti fontosságát és megmutatja, hogy magyar érzését nemcsak szóval, hanem tettekkel is igazolja. Szamueli György Nyíregyházán Nyíregyháza, szept. 17. (Saját tudósítónktól) Szamueli Györgyöt, akii a nyíregyházi kir. törvényszék izgatás bűntettéért két és fél évi börtönre itélt s aki ellen orgazdaság büntette miatt a budapesti kir. törvényszék lelőtt folyik as eljárás, szombaton erŐ3 fedazettel, vasraverve hozták Budapestről Nyíregyházára, A most folyó direktóriumi ügyben ugyanis a vádhatóság indítványa folytán szükségessé vált a Szamueli György tanukánti kihallgatása is, amiről legközelebbi számunkban referálunk. A nyomdász-mulatság A hideg ólombetűket eleven szavakká sorakoztató szedőkóz felé gondolkodó fő és érző sziv hajol, mely annál fogékonyabb a szellem hullámai iránt, mert hisz annak tolmácsolására adja kenyérkereső nehéz munkájában ereje legjavát. E fogékonyságnak adta ékes tanújelét az a műsoros délután melyet a nyomdászok vasárnap délután a Korona termében szép közönség előtt mutattak be s amelyet kedves, hangulatos tánceste követett. A közönség sorain végignézve, amilyen örömmel látjuk azt a kedves, intim társaskört, melyben iparosifjaink élnek • amelynek számára ima fáradságos napi munkájok mellett is a maguk erejéből teremtik meg a nemes szórakozás feltételeit épp olyan szomorúan kell megállapítanunk, hogy társadalmi életünk szélesebb köre, kü'.ö nősen annak a munkásprobblemák iránt szükségképpen érdeklő reprezentánsai távolmaradnak az ilyen munkásünnepségrői, amelyen az iparos fiatalság, a jövő iparosgener&ció lelkivilága olyan spontán jut küejezesre s annyi bizalomra van hangolva azoa iránt, akik részérői a meleg szívvel való közeledés őszinte jeleit látja. Bizony, egyik mulasztást a másik után követjük el a mindnyájunkat lekötő nagy gondban ÍR, társadalmi erőink összefoglalásának munkájában. De ne rontsuk meg a derék szórakoztatók lelkéban még ma is ott zsongó kellemes akkordjait a tegnapi kedves délutánnak ós estnek, problémák felvetésóval, hanem mondjuk el őszintén meleg gratulációval impressziónkat a tegnapi sikeréről A kabaré műsorát ízléssel és hozzáértéssel dolgozta ki a rendezőség, amelynek az ólén itt Antal Gyula állott, elárulván, hogy éppen olyan jó rendező, amilyen ügyes tollú drámai szerző és talentumos alakító, A műsort ötletesen konferálta Markő Mihály. Kedvesen közvetlen volt Markó Margitka ugy szavalatában, mint az egyfelvonásos bohózatban, amelyben Mici szobalányt alakította. Krigli Imre szép baritouján a magyar dal lelkiségét intuícióval juttatta kifejezésre és szép notázását meg kellett újráznia. Meieg, szines orgaaummal átéreztetőn saavalt Orosz Károly. Antal Gyula egy felvonása komoly drámai talentum, jó komikai érzék jele, alakításában pedig jóval felül emelkedik a műkedvelő átlagon. Tehetségét fejleszteni érdemes. A darabban közvetlenül alakított Trendli Margitka, Markó Mihály és jó bohózati érzékkel, derűsen: Friderikusz András. Tolnay Ilonka pompás magyar ruhában választékos hegediüjátékban adott néhány szép hallgató nótát. Hatásos voit a Biró előtt cimü drámai jelenet, amelyben Antal Gyula erőteljes alakítást adott. Megnyerő volt Szelkó Sándor komikus figurája és jó igyekezettel kuplézott Imric3ák Albert. A kabarén derűs percek, komoly meleg hangulattal váltakoztak kedves szórakozást nyújtva a publikumnak, mely nem fogyott ki a tapsból. A műsoros délutánt régi jó időkre emlékeztető tánc követte Sáray primásí kltüaő muzsikájára.