Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-21 / 215. szám

JfUsmts. í<fS*J s;jgpteffiber 21 Hatalom, mert nem tekinti annak ssnki, mert mindenki ártatlannak hiszi, Szépen elmond mindent. Hogy mekkorát trüsszentett a minisz­terelnök, hol ivott mérget egy kukta. Beszél a Fedák cipőkrémről, a Tudományos Akadémiáról. Kellemes, mindentudó, abbén van varázsa. Gyanutlanul vesszük kezünkbe s nem tudjuk, hogy az egyszerű hirazolgáltatás mögött milyen tendenciák, miféle finánchatalmak, kűl ás bel­politikai csavarok és vezetékek dolgosnak. Ezután kifejti, hogy miért szeretjük az újságot. Először, mert kíváncsiak vagyunk. Né­melyiknek a kávé sem ízlik az újságja nélkül. Á legegyszerűbb embernek is szükséglete. Fehérmegyében egy pusztán látta a kondás gyereket, amint szakadó esőben az Estet ol­vassa. Szeretjük azért is, mert kész politikai véleményt ad, amelyet aztan kényelmesen le adunk, mint okos emberek. Szeretjük, különö­sen az asszonyok, mert a komoly dolgokon kivül sok pletykát, adomát, regényt, szóval üdülési, szórakozást illúziót ad. Szeretjük az újságot, azért nagy hatalom. A hazugságot is ugy olvassuk belőle, mintha szentírás volna. Az újságírónak hatalmában van a legszentebb értékeket lerántani, nevetségessé tenni, amint a forradalom újságírói csúffá tették mind azt, ami szent volt, hazafffságnak gúnyolták a haza­szeretetet, dicsőitették a degenerált grófot, aki­nek frakkjába tizenöt szocialista zsidó kapasz­kodott. A sajtó a felületes gondolkodással, fo­gyatékos tudással visszaélve a fehéret feketé­nek mondhatja, visszaélhet az elfojtott keserű­séggel, a munkás nyomorával és kevés iskolá-, zottságával s bedumál neki, ami tetszik. Kié a sajtó ? Aztán azt kérdi, hogy kinek a kezében van ez a hatalom. Tragikus valóság, hogy 90 százalékában nem keresztény kézben. Majd keresi a zsidóság és a sajtó közt az össze­függés okát és azt abban találja meg, hogy a sajtó az üzlet eszköze, az üzletek pedig zsidó­kézben vannak. Újság és bank, tőzsde, pénz­ügy, kereskedelem összefüggnek. A zsidóság milliókaí fizet sajtóra, ez a paripa, amelyen a tőzsdezsidó az országba belovagol és azt meg­hódítja. Ha ez a nagyhatalom nincs keresztény kezekben, s ha mi nem alapítunk „keresztény sajtót, a veszedelem árvizkézt visz a végzetes bukás felé. A sajtó bűnei. Példákat sorol fel a múltból erről a veszedelemről. A háborúra a sajtó izgatott. A mozgósítás idején látta a londoni Hayde park­ban, amint egy német békességben szónokol az angoloknak A háborús pszichózisnak semmi nyoma sem volt.De jött Lord Nordcliff huszon­öt napilapjával és gyűlöletet szított. (Stera Izsáknak hívták azelőtt) Jules Cambon francia követ is mondta Berlinben, hogy a diplomaták mindent megtettek e békéért, de a lelkiisme­retlen sajtó izgatott azok kedvéért, akiknek jő üzlet lesz a háború. A végén pedig, amikor még csak nyolc napot kellett volna kitartani s kitör az olasz forradalom, a sajtó a defetiz­must hirdette, egyszerre pacifista lett és belső demoralizációt támasztott, melybe elpusztult az ország. Vessünk magunkra érte mindnyájan, akik vettük a Fényes ós Kéry újságjait. Mikor rombadöit az ország Az Est dicsőitette a csirke fogok forradalmát, Lenint Krisztusnak, Kun Bélát Megváltónak nevezte. Hol volt a magyar uri osztály esze, mikor behódolt ezeknek ? Dugaszba volt. Hagyta, hogy a Pesti Napló, Világ stb. bekösse. Azután azzal a kérdéssel foglalkozott Bangha, hogy milyen kárral jár a destruktív sajtó olvasása. Először is a hitet lopja ki a szivekből, mert vallásos magyart nehezen foghat uj hon­foglalásának diadal szekere elé. ö maga ol­vasta egy lapban, hogy a vallás alkohol, mely butit, gyilkol, aljasit. Az Újság tegnap is ügy­nöki vigyorgással figurázza ki Prohászka faj­védelmi beszédét. De a destrukriv sajtó az erkölcsi tiszta­ságot is aláássa. Rámutat a Pesti Hirlap sze­relmi apróhirdetéseire és szerkesztői üzeneteire, amelyekben egy apostata pap oktatja ki a fiatalokat, hogy csák kacérkodjanak, ösztöneikre haligassnak, gaz erkölcs túlhaladott álláspont. Ez az erkölcsi mételyezés falvainkba is ki­szivárog. Majd rámutat a mozi és a színház, to­vábbá az irodalom magyartalan és erkölcstelen voltára. A Madáchok örökébe Biró-Bl&u és társai léptek. Magyar irócevek mögött idegen faj rejtőzik, mint Peterdi Andor neve: Neuwelt Pmkász mutatja. A sajíó és a zsidóság. Kifejti, hogy a bugyellárisunkra megy, ha a sajtó idegen ísj kezében van. Szabolcsban az 1000 holdon felüli birtok 70 százaléka zsidó kézre jutott Nam b:tnja, ha becsülete* zsidó földhöz jut, da kapálja is meg maga. A magyart tervszerűen fosztják ki ősi vagyonából a sajtó segítsége mellett Egyik újság se sírt azért, hogy Magyarország lassankint nem lesz a magyaroké. Itt részletesen foglalkozik a zsidó­ság elhelyezkedésével. A bankban a portá3, a szolga, a gép''rókisasszon7 magyar, da a pénz jj táro3től felfelé, nem az Majd szívbe markoló ° képet fest a középosztály nyomoráról, melyről éppen ugy, mint más gazdasági válságunkról eltereli a destruktív sajtó a figyelmet. Pénzünket ellenségeinknek adjuk, ha ezt a sajtót vásároljuk. Méltatja a Köponti Sajtó vállalat lapjait Az ország sajtójának egy har­madát teszik. Miért nem az egészet? Szemére veti a magyarságnak, hogy még ma is detfcruk­tiv lapot olvas. Sorra megcáfolja azokat az ellenvetéseket: megszoktam a Pesti Hírlapot, — nekem nem árt, a keresztény lap nem elég érdekes, klerikális. (Négyszáz alkalmazottja közül c<sak két pap van ) Beszédét a hatalmas tapsra ezekkel fejezi ba: Ez a taps válóaláirás, kötelezvény, ígéret a szent trikolornak Isten szabad ege alatt, hogy három dolgot szivünkbe ^véstünk: ez a három szent ü&y először keresztény magyar sajtó, másodszor kerersztény magyar ssjtó, harmadszor keresztény magyar sajtó. Bangha pátert megrázó erejű beszédének hatása elatt percekig ünnepelte a népgyűlés. Nagy Ferenc a Központi Sajtóvállalat igazgatója a vállalat nsgy ará&yait ismartetta s bejelentette, hogy a rész fényeket most teszik póstára. Felber Gusztáv hatásos szavakkal irányí­totta a lelkes rfendazőgárdát a minél eredmé­nyesebb taggyüjtésre. Végül dr. Klekner Károly bezárva a nép­gyűlést felszólított mindenkit, hogy a magyar hiszekegyet függesszük mindennapi imánkhoz. A direktórium büopere Tanúkihallgatások Pénteken több tanút hallgatott ki a tör­vényszék. a „Megparancsolom"-ra vonatkozólag. Ugyancsak pénteken hallgatták ki Tompos Endrét. Szombaton Simonics terjengős tanúvallomása után Dr. Bencs Kálmán polgármester tett tanú­vallomást. A polgármester kronologikus sorrendben mondotta el az eseményeket, a forradalom ki­törésétől. Kiss Rolandról elmondja a tanu, hogy az uj kormánybiztos mint a közigazgatásban járatlan, a legtöbb városra vonatkozó intézke­dést előzőleg megtárgyalt vele. Polgármesteri felfüggesztését azzal indo­kolták meg, hogy a március 16 án tartott érte­kezlet piacrendészeti hatatározatai, amiknek foganatosítását reá bízták, vógrehsjtatlanal ma­radtak. Ez azonban nem rajta múlott, mert Pestre utazva ezen rendeletek végrehajtandó­ságáról, az akkori helyettes polgármestert, Olt­ványit értesítette. Csak később tudta meg hogy Kiss Ro­landnak, az ő felfüggesztésével az volt a célja, hogy eltüntesse Szamueliek elől, akik a me­rénylet elkövetése óta haragudtak rá. Ma a törvényszék folytatja a tanuk kihall­gatását. Peoziipri boldogulásunk feltételei Korányi báró pénzügyminiszter beterjesz­tette a nemzetgyűlés elé Magyarország állami költségvetését az 1921. évre, ezzel megtörtént az első korszakos lépés pénzügyi konszolidá­ciónk terén. Állami badget-nk évek óta nem volt. A szerencsétlen háború s a forradalmi felfordu lás kahoszba és setétbe döntötték az ország háztarsását. Ennek a zűrzavarnak most végre. Megszűnt a sötétség, a pénzügyminister bud­getja tiszta képet tár a nemzet elé. Financiális helyzetünkben rámutat a bajok lényegére, mé­reteire, de megjelöli nagy körvonalokban a ki­bontakozás lehetőségét is. A költségvetésnek, a háború előtti álla­pothoz képest szertelenül msgnövekedett kere­tei felülmúlják a 20 milliárdot, ami azt je­lenti, hogy a közszükséglet megtízszereződött, noha állami területünk a harmadára zsugoro­dott össze. B'ztató körülmény azonban, hogy az ál­landó szükségletek 8 V* milliárdnyi össsege fedezni tudjuk közel 9 milliárdnyi rendes be­vételeinkből, sőt a rendas kezaíésnél kösel 400 milliónyi fölösleg mutatkozik. A helyzet kétség­kívül legalöayesebban fog kialakulni ha végre­hajtjuk egyszeresütő rafornj3ink*t, kiépítjük intézményeinkéit s gyümölcsözni kezdenek ba­fektetaseink, amikből Korányi badgetja 1 mil­liárdnál nagyobb uj beruházási tételeket tar­talmaz. Hogy a 20 milliárdos költségvetés ezút­tal 9 milliárdnyi hiánnyal zárul, ezs az átm aneti kiadások 10 milliárdnál is tetemesebb terhe okozza. Ez a teher az elvesztett háború hagya­téka s a két forradalooa rombolásának követ­kezménye. A gyakorlati politika feladata lesz, hogy államunkat e megterheléstől mielőbb men­tesítse, vagy elviselését megkönnyítse. Sokat fog lendíteni halyzetüakön, ha a valuta probléma megvívásával póozüak értékét végiegeseu megjavíthatjuk. Da ez a nemzetközi vaiuta megállapodásoktól is függ, amikre néz^a folyamatban vannak a tárgyalások. Tervezett nagystílű hitel ma/elei, az uj adó­zási progr&mm végrehajtása a az állami kiadá­sokat dirigáló takarókossági szellem kétségte­lenül előnyünkre változtathatja &z ország pénz­ügyi helyzetét s lendöletba hozhatja politikai fejlődését is. Da ebben a közszeJlemnak ia kooperálnia kell. Egészségesen etikus és fegyelmazett köz­szellemra van szükség, hogy erkölcsi felujulás­sal az anyagiakban is boldogulhassunk. Az a. szellem, maly korunkat s a mostani nemzedé­ket áthatja a háborús íeszültségan át, a ka­tasztróiális m«grendüló3ek s a forradalmak ráz­kódtatásai óta betegassá vált, korállapotában pénzügyi konszolidációnkat nehezíti meg. Ugyanazok a hisztérikus rohamok melyek a két év előtt afronton a védő erő fel­osztására s a mögött elvatatt forradainukra vezettek, mart a financiális idagrángások'sal rohanják meg az államhámháztatását, hogy a magánérdekek javára jogosulatlan előnyöket sarcoljanak ki a harmadára redukált Magyar­ország erő maradványaból. Ez a pénzügyi defetizmus ostromolja a közhivatalokat, nehe­zíti a kormányzatot 03 rövidítené meg, ha tudná közpénztárainkat az egész vonalon. Korányi báró pénzügyminiszter e boteg irányzat ellen föl is emelte óva intő szavát, fogyelmaztette a nemzetet, hogy bármily nehéz a helyzet, objek­tíve nézve még mindég biztató reményekre jogosít s ninci ok a nyugtalanságra, vagy pláne dasparációra Aggasztóira állapotaink az esetbea válnának, hs ez a defetizmus nem csillapai s a b8nne tomboló erők nem ellensulyozhaídk. Csakis oly ország ós nemzet menthető meg a romlástól, melyből nem hiányzik hoszá a kész­ség s a mentés munkájában maga is részt vesz erkölcsével. Aki boldogulni nem is akar vagy képtelen rá, anmk sosm a magórdamlstt el­pusztulás. Aki rablógyilkostól vásárol Budapest, szept. 20. Saját tudósítónktól. A főkapitányságon Radoc3ay Jenő fogal­mazó letartóztatta Bányász Lajos húszéves tőzsdebizományost, aki a rablógyilkos Kan Sándortól 1650 koronáért 30.000 korona értékn aranyaemüt vásárolt. Pogány József TTloszkvában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs. Ma a kővetkező két soros vörös személyi hír jelent meg a lapokban: Pogány József Steekholmon át Moszkvába érkezett. Linder Béla Prágában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs, Linder Béla, a hírhedt volt had­ügyminiszter, aki Pécsett uj kormányról álmo­dik, most Prágába utazott, hogy Károlyival tanácskozzék. A nyomdászok kabaréval egybekötött táncmulatsága a maga nemében paratlannak igérkeaik. A kabaré, mely vasárnap lesz, gyö­nyörű szavalattal, énekszámokkal komoly szépet, monológgal, vígjátékkal, kupiéval, nagy gond­dal összeállítóit jóízű trótat tartogat a már is élénken érdeklődő publikum meglepetésére. A pompás táncmulatság sikerét a sok meglepe­tésen kivül Sáray Elemér hires cigányprímás teljes zenekara biztosítja. A mulatság jótékony­célú lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom