Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-21 / 215. szám

JfUsmts. í<fS*J s;jgpteffiber 21 Hatalom, mert nem tekinti annak ssnki, mert mindenki ártatlannak hiszi, Szépen elmond mindent. Hogy mekkorát trüsszentett a miniszterelnök, hol ivott mérget egy kukta. Beszél a Fedák cipőkrémről, a Tudományos Akadémiáról. Kellemes, mindentudó, abbén van varázsa. Gyanutlanul vesszük kezünkbe s nem tudjuk, hogy az egyszerű hirazolgáltatás mögött milyen tendenciák, miféle finánchatalmak, kűl ás belpolitikai csavarok és vezetékek dolgosnak. Ezután kifejti, hogy miért szeretjük az újságot. Először, mert kíváncsiak vagyunk. Némelyiknek a kávé sem ízlik az újságja nélkül. Á legegyszerűbb embernek is szükséglete. Fehérmegyében egy pusztán látta a kondás gyereket, amint szakadó esőben az Estet olvassa. Szeretjük azért is, mert kész politikai véleményt ad, amelyet aztan kényelmesen le adunk, mint okos emberek. Szeretjük, különösen az asszonyok, mert a komoly dolgokon kivül sok pletykát, adomát, regényt, szóval üdülési, szórakozást illúziót ad. Szeretjük az újságot, azért nagy hatalom. A hazugságot is ugy olvassuk belőle, mintha szentírás volna. Az újságírónak hatalmában van a legszentebb értékeket lerántani, nevetségessé tenni, amint a forradalom újságírói csúffá tették mind azt, ami szent volt, hazafffságnak gúnyolták a hazaszeretetet, dicsőitették a degenerált grófot, akinek frakkjába tizenöt szocialista zsidó kapaszkodott. A sajtó a felületes gondolkodással, fogyatékos tudással visszaélve a fehéret feketének mondhatja, visszaélhet az elfojtott keserűséggel, a munkás nyomorával és kevés iskolá-, zottságával s bedumál neki, ami tetszik. Kié a sajtó ? Aztán azt kérdi, hogy kinek a kezében van ez a hatalom. Tragikus valóság, hogy 90 százalékában nem keresztény kézben. Majd keresi a zsidóság és a sajtó közt az összefüggés okát és azt abban találja meg, hogy a sajtó az üzlet eszköze, az üzletek pedig zsidókézben vannak. Újság és bank, tőzsde, pénzügy, kereskedelem összefüggnek. A zsidóság milliókaí fizet sajtóra, ez a paripa, amelyen a tőzsdezsidó az országba belovagol és azt meghódítja. Ha ez a nagyhatalom nincs keresztény kezekben, s ha mi nem alapítunk „keresztény sajtót, a veszedelem árvizkézt visz a végzetes bukás felé. A sajtó bűnei. Példákat sorol fel a múltból erről a veszedelemről. A háborúra a sajtó izgatott. A mozgósítás idején látta a londoni Hayde parkban, amint egy német békességben szónokol az angoloknak A háborús pszichózisnak semmi nyoma sem volt.De jött Lord Nordcliff huszonöt napilapjával és gyűlöletet szított. (Stera Izsáknak hívták azelőtt) Jules Cambon francia követ is mondta Berlinben, hogy a diplomaták mindent megtettek e békéért, de a lelkiismeretlen sajtó izgatott azok kedvéért, akiknek jő üzlet lesz a háború. A végén pedig, amikor még csak nyolc napot kellett volna kitartani s kitör az olasz forradalom, a sajtó a defetizmust hirdette, egyszerre pacifista lett és belső demoralizációt támasztott, melybe elpusztult az ország. Vessünk magunkra érte mindnyájan, akik vettük a Fényes ós Kéry újságjait. Mikor rombadöit az ország Az Est dicsőitette a csirke fogok forradalmát, Lenint Krisztusnak, Kun Bélát Megváltónak nevezte. Hol volt a magyar uri osztály esze, mikor behódolt ezeknek ? Dugaszba volt. Hagyta, hogy a Pesti Napló, Világ stb. bekösse. Azután azzal a kérdéssel foglalkozott Bangha, hogy milyen kárral jár a destruktív sajtó olvasása. Először is a hitet lopja ki a szivekből, mert vallásos magyart nehezen foghat uj honfoglalásának diadal szekere elé. ö maga olvasta egy lapban, hogy a vallás alkohol, mely butit, gyilkol, aljasit. Az Újság tegnap is ügynöki vigyorgással figurázza ki Prohászka fajvédelmi beszédét. De a destrukriv sajtó az erkölcsi tisztaságot is aláássa. Rámutat a Pesti Hirlap szerelmi apróhirdetéseire és szerkesztői üzeneteire, amelyekben egy apostata pap oktatja ki a fiatalokat, hogy csák kacérkodjanak, ösztöneikre haligassnak, gaz erkölcs túlhaladott álláspont. Ez az erkölcsi mételyezés falvainkba is kiszivárog. Majd rámutat a mozi és a színház, továbbá az irodalom magyartalan és erkölcstelen voltára. A Madáchok örökébe Biró-Bl&u és társai léptek. Magyar irócevek mögött idegen faj rejtőzik, mint Peterdi Andor neve: Neuwelt Pmkász mutatja. A sajíó és a zsidóság. Kifejti, hogy a bugyellárisunkra megy, ha a sajtó idegen ísj kezében van. Szabolcsban az 1000 holdon felüli birtok 70 százaléka zsidó kézre jutott Nam b:tnja, ha becsülete* zsidó földhöz jut, da kapálja is meg maga. A magyart tervszerűen fosztják ki ősi vagyonából a sajtó segítsége mellett Egyik újság se sírt azért, hogy Magyarország lassankint nem lesz a magyaroké. Itt részletesen foglalkozik a zsidóság elhelyezkedésével. A bankban a portá3, a szolga, a gép''rókisasszon7 magyar, da a pénz jj táro3től felfelé, nem az Majd szívbe markoló ° képet fest a középosztály nyomoráról, melyről éppen ugy, mint más gazdasági válságunkról eltereli a destruktív sajtó a figyelmet. Pénzünket ellenségeinknek adjuk, ha ezt a sajtót vásároljuk. Méltatja a Köponti Sajtó vállalat lapjait Az ország sajtójának egy harmadát teszik. Miért nem az egészet? Szemére veti a magyarságnak, hogy még ma is detfcruktiv lapot olvas. Sorra megcáfolja azokat az ellenvetéseket: megszoktam a Pesti Hírlapot, — nekem nem árt, a keresztény lap nem elég érdekes, klerikális. (Négyszáz alkalmazottja közül c<sak két pap van ) Beszédét a hatalmas tapsra ezekkel fejezi ba: Ez a taps válóaláirás, kötelezvény, ígéret a szent trikolornak Isten szabad ege alatt, hogy három dolgot szivünkbe ^véstünk: ez a három szent ü&y először keresztény magyar sajtó, másodszor kerersztény magyar ssjtó, harmadszor keresztény magyar sajtó. Bangha pátert megrázó erejű beszédének hatása elatt percekig ünnepelte a népgyűlés. Nagy Ferenc a Központi Sajtóvállalat igazgatója a vállalat nsgy ará&yait ismartetta s bejelentette, hogy a rész fényeket most teszik póstára. Felber Gusztáv hatásos szavakkal irányította a lelkes rfendazőgárdát a minél eredményesebb taggyüjtésre. Végül dr. Klekner Károly bezárva a népgyűlést felszólított mindenkit, hogy a magyar hiszekegyet függesszük mindennapi imánkhoz. A direktórium büopere Tanúkihallgatások Pénteken több tanút hallgatott ki a törvényszék. a „Megparancsolom"-ra vonatkozólag. Ugyancsak pénteken hallgatták ki Tompos Endrét. Szombaton Simonics terjengős tanúvallomása után Dr. Bencs Kálmán polgármester tett tanúvallomást. A polgármester kronologikus sorrendben mondotta el az eseményeket, a forradalom kitörésétől. Kiss Rolandról elmondja a tanu, hogy az uj kormánybiztos mint a közigazgatásban járatlan, a legtöbb városra vonatkozó intézkedést előzőleg megtárgyalt vele. Polgármesteri felfüggesztését azzal indokolták meg, hogy a március 16 án tartott értekezlet piacrendészeti hatatározatai, amiknek foganatosítását reá bízták, vógrehsjtatlanal maradtak. Ez azonban nem rajta múlott, mert Pestre utazva ezen rendeletek végrehajtandóságáról, az akkori helyettes polgármestert, Oltványit értesítette. Csak később tudta meg hogy Kiss Rolandnak, az ő felfüggesztésével az volt a célja, hogy eltüntesse Szamueliek elől, akik a merénylet elkövetése óta haragudtak rá. Ma a törvényszék folytatja a tanuk kihallgatását. Peoziipri boldogulásunk feltételei Korányi báró pénzügyminiszter beterjesztette a nemzetgyűlés elé Magyarország állami költségvetését az 1921. évre, ezzel megtörtént az első korszakos lépés pénzügyi konszolidációnk terén. Állami badget-nk évek óta nem volt. A szerencsétlen háború s a forradalmi felfordu lás kahoszba és setétbe döntötték az ország háztarsását. Ennek a zűrzavarnak most végre. Megszűnt a sötétség, a pénzügyminister budgetja tiszta képet tár a nemzet elé. Financiális helyzetünkben rámutat a bajok lényegére, méreteire, de megjelöli nagy körvonalokban a kibontakozás lehetőségét is. A költségvetésnek, a háború előtti állapothoz képest szertelenül msgnövekedett keretei felülmúlják a 20 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a közszükséglet megtízszereződött, noha állami területünk a harmadára zsugorodott össze. B'ztató körülmény azonban, hogy az állandó szükségletek 8 V* milliárdnyi össsege fedezni tudjuk közel 9 milliárdnyi rendes bevételeinkből, sőt a rendas kezaíésnél kösel 400 milliónyi fölösleg mutatkozik. A helyzet kétségkívül legalöayesebban fog kialakulni ha végrehajtjuk egyszeresütő rafornj3ink*t, kiépítjük intézményeinkéit s gyümölcsözni kezdenek bafektetaseink, amikből Korányi badgetja 1 milliárdnál nagyobb uj beruházási tételeket tartalmaz. Hogy a 20 milliárdos költségvetés ezúttal 9 milliárdnyi hiánnyal zárul, ezs az átm aneti kiadások 10 milliárdnál is tetemesebb terhe okozza. Ez a teher az elvesztett háború hagyatéka s a két forradalooa rombolásának következménye. A gyakorlati politika feladata lesz, hogy államunkat e megterheléstől mielőbb mentesítse, vagy elviselését megkönnyítse. Sokat fog lendíteni halyzetüakön, ha a valuta probléma megvívásával póozüak értékét végiegeseu megjavíthatjuk. Da ez a nemzetközi vaiuta megállapodásoktól is függ, amikre néz^a folyamatban vannak a tárgyalások. Tervezett nagystílű hitel ma/elei, az uj adózási progr&mm végrehajtása a az állami kiadásokat dirigáló takarókossági szellem kétségtelenül előnyünkre változtathatja &z ország pénzügyi helyzetét s lendöletba hozhatja politikai fejlődését is. Da ebben a közszeJlemnak ia kooperálnia kell. Egészségesen etikus és fegyelmazett közszellemra van szükség, hogy erkölcsi felujulással az anyagiakban is boldogulhassunk. Az a. szellem, maly korunkat s a mostani nemzedéket áthatja a háborús íeszültségan át, a katasztróiális m«grendüló3ek s a forradalmak rázkódtatásai óta betegassá vált, korállapotában pénzügyi konszolidációnkat nehezíti meg. Ugyanazok a hisztérikus rohamok melyek a két év előtt afronton a védő erő felosztására s a mögött elvatatt forradainukra vezettek, mart a financiális idagrángások'sal rohanják meg az államhámháztatását, hogy a magánérdekek javára jogosulatlan előnyöket sarcoljanak ki a harmadára redukált Magyarország erő maradványaból. Ez a pénzügyi defetizmus ostromolja a közhivatalokat, nehezíti a kormányzatot 03 rövidítené meg, ha tudná közpénztárainkat az egész vonalon. Korányi báró pénzügyminiszter e boteg irányzat ellen föl is emelte óva intő szavát, fogyelmaztette a nemzetet, hogy bármily nehéz a helyzet, objektíve nézve még mindég biztató reményekre jogosít s ninci ok a nyugtalanságra, vagy pláne dasparációra Aggasztóira állapotaink az esetbea válnának, hs ez a defetizmus nem csillapai s a b8nne tomboló erők nem ellensulyozhaídk. Csakis oly ország ós nemzet menthető meg a romlástól, melyből nem hiányzik hoszá a készség s a mentés munkájában maga is részt vesz erkölcsével. Aki boldogulni nem is akar vagy képtelen rá, anmk sosm a magórdamlstt elpusztulás. Aki rablógyilkostól vásárol Budapest, szept. 20. Saját tudósítónktól. A főkapitányságon Radoc3ay Jenő fogalmazó letartóztatta Bányász Lajos húszéves tőzsdebizományost, aki a rablógyilkos Kan Sándortól 1650 koronáért 30.000 korona értékn aranyaemüt vásárolt. Pogány József TTloszkvában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs. Ma a kővetkező két soros vörös személyi hír jelent meg a lapokban: Pogány József Steekholmon át Moszkvába érkezett. Linder Béla Prágában Budapest, szept. 20. (Saját tudósítónktól.) Bécs, Linder Béla, a hírhedt volt hadügyminiszter, aki Pécsett uj kormányról álmodik, most Prágába utazott, hogy Károlyival tanácskozzék. A nyomdászok kabaréval egybekötött táncmulatsága a maga nemében paratlannak igérkeaik. A kabaré, mely vasárnap lesz, gyönyörű szavalattal, énekszámokkal komoly szépet, monológgal, vígjátékkal, kupiéval, nagy gonddal összeállítóit jóízű trótat tartogat a már is élénken érdeklődő publikum meglepetésére. A pompás táncmulatság sikerét a sok meglepetésen kivül Sáray Elemér hires cigányprímás teljes zenekara biztosítja. A mulatság jótékonycélú lesz.