Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-09-17 / 212. szám
seaptopber 17 Lítoiitis 6sonkama|yarorszi| sptlin faszaggyárában Hogyan Mihály nyíregyházi ácsmester találmánya Nyíregyháza, szép. 16. (Saját tudósítónktól." A találékonyságnak, a minden elnyomatásból eruptív energiával kitörő magyar ötletességnek kitűnő példája áll előttünk. A magyar eipészipar az utóbbi időkben válságos helyzetbe került. A fasaeg, a eipőkéazités ezen nélkülözhetetlen kelléke, eltűnt a piacról. Azaz, hogy silány cseh portékával kénytelenek cipészeink beérni, amely drágasága mellett majdnem hasznavehetetlen. A cipészek panasza kedélyes borozgatás közben (hogy rossz szójátékkal éljünk) „szöget ütött' 1 Hogyan Mihály nyíregyházi ácsmester fejébe, s miután az épitiipar teljes pangása miatt már hosszabb idő óta sikertelenül keresett magának megfelelő elhelyezkedést, elhatározta magát, hogy a Lszeggyártással iogmegpróbálkozni. Miután az általnmk egyébként nagyrabeesült technelogiai muzeum vezetősége a hozzáintézett levélbeli megkeresésre még arra sem tudott válaszolni, hogy a faszeggyártáshoz szükséges gépek melyik külföldi gyárban szerezhetők be, a mi Hogyanunk hozzálátott a szükséges gépek megszerkesztéséhez. Hónspokig tartó kísérletezés után végre sikerűit több olyan gépet konstruálnia, amelyekkel a legkitűnőbb külföldi produkciókkal is vetekedő, elsőrangú minőségű taszeget képes gyorsan előállítani. A bámulatos precizitással működő gépeket, amelyek réssben mótorikus, részben kézierőre vannak berendezve, alkalmunk volt üzemben megtekinteni, s ugy azok működéséről, mint az előállított szegek minőségéről a legteljesebb elismerés hangján írhatunk. Az üzem még kisméretű, mert alig két hónapja jutott Hogyan Mihály abba a kellemes helyzetbe, hogy hosszas és fárasztó kísérletezéseinek gyümölcsét végre teljességben élvezheti, de minden remény megvan rá, hogy most már, amikor a biztos anyagi siker a maga kétszerkettő* egyszerűségének csalogató reménységével kínálkozik, akadni fog tőke, mely rendelkezésére áll a zseniális ácsmesternek. Azt mondanunk se kell, hogy a kísérletezés ideje alatt a saját kis vagyonkájára volt utalva Hogyan Mihály, távol minden részvéttől és anyagi segítségtől, sőt amikor már odáig jutott, hogy iparigazolványt kért az üzeme folytatására, széles látókörű hatóságunk 1000, azaz egyezer korona illetéket sózott Hogyan Mihály nyakába ahelyett, hogy felismerve ezen találmányiak óriási horderejét, minden erejével azon lett volna, hogy a feltalálónak lehetőleg minden akadályt elhárítson útjából. Ehhez nem kell egyéb kommentár. Mert Hogyan Mihály faszeggyára egyetlen Csonka-Magyarországon. Ha sikerűi neki kis üzemét megfelelő méretű iparteleppé kibővíteni, akkor egyszersmindenkorra kixártuk a külföldi faszegtermékeketr mert a 90 koronás silány eseh portéka helyett, minden cipésziparos szívesebben vásárolja az 50 koronás kitűnő Hogyan szeget. Amikor szemlénket befejezve szerencsekivánatok között ráztuk meg ennek a derék embernek munkában edzett kemény kesét, magunk előtt derengett a jövő ^Magyarország boldog reménysége. Mert ahogyan a sziklából is kisarjad a bozét és boldogan tárja leveleit a napfény felé, ugy a me|.csonkitott Magyarország tönkjéből is ki fog majd pattanni a lüktető vérkeringés reményteljes zöld sarja. Ahil gendatkednak tűzifáról Debrecen tanácsa égetően sürgős feladatinak tekintette a lakósság fával való ellátását. A kereskedelmi tűzifa árát öienkini 2600 K-ban, ellenben a városi fa árait a következőképpen állapították meg. Az árak, pedig most felemelt árakról vaa szó, alaosonyabbak a nyíregyházi városi faáraknál. A hasáb fa ugyanis 1440, a dorongfs 1000, botfa 720, taskófa 840 K ölenkint. A város kiskereskedők utján 19,000 köbméter aprózott fát fog kiadni utalvány ellenében mizsásakíat $0, 72, 60, és 70 koronáéit. A város egyébként pontos s«ámitásek alapján tistttésta a lakosság íaígé»y«t s ehhez képost intézkedett. Hagy mértékben nyugtalanítja városaik lakosságát, hogy a faellátás teréa asm látunk semmi bhrtatőt. A multkorákan utalt ugyan ki a város ogy egy métor tisiiát, előbb 409, majd hirtelen 4M bortnás árban, de ebből szegény ember mm igon vehetett Titokzatosan altflnt százezer korona Szombaton reggel egy ismert földbirtokos Nyírbátorból Debrecenbe utazott a Helyi Érdekű vasúton, innen Debrecenből akarta ntját folytatni Budapest felé. Mikor a debreeeni állomáson kiszállt a vonatból, meglepve tapasztalta, hogy pénztárcája, melyben 100.000 korona készpénz volt, eltftnt. Megfoghatatlan volt előtte, hogy miként és hol történhetett a lopás, mart a vonat egyik első osztályú kocsijában utaoott, rajta kivül két uri ember tartózkodott a Ilikében, kikről persze még feltételezni sem lehet, hogy idegen tárgyhoz nyalnak. Ilyen formán igen rejtélyes az eset. A földbirtokos feljelentést tett, sőt magándetektíveket ia megbízott pénztárcájának felkutatására. á Msnia Medici és Medikus Otthon A diáknyomor sokaknál megértésre talált. Számosan vannak, akik as első segélykiáltásra siettek leróni tartozásaikat. Társadalmi kötelezettségüknek tettek eleget, azokkal szemben, akik télen fűtetlen, nyáron rossz levegőjű szobákban. silány koszt mellett tudomány szomjasan merülnek el tanulmányaikban w fiatal életüket az emberiség haladásának, a lagasgfobb földi jó: Az egészség megóvásának és megvédésének szentelik. Akinek hazánk egéségügyi fejlődést a szivén fekszik, az nemes elhatározásból fakadó adakozással már kifejezésre juttatta azt. De sajnos, igen sokan vannak, akik a kortünetként jelentkező közömbösség és nemtörődömség álláspontjára helyezkedve, nem érezték meg, hogy azok az éjszakai tanulásban megerőltetett, kenyeret kérő égő szemek mindenkire tekintenek ebben a Csonka országban, aki magyarnak vallja magát. Nem szemrehányás, aprehenziÖ, neheztelés akar es lenni, csak egy sokakat fájdalmasan érintő tény leszögezése. Ez egyszer Szabolesvármegye nem tett ki magáért. Mielőtt a nyíregyházi orvostanhallgatók, szivükben ssorongó érzéssel és azon töprengve, hogy mit hozzanak fel mentségül, amikor piruló arccal és ssorrányoian aláirt gyijíőiwel fognak állani azok előtt, akik minden bizalmukat rájuk ruházva bocsátották őket útnak, távoznak szülővárosukból, megemlékezni kívánnak egynehány akciójukat pártoló nemes léiekröl. Dr. Keresztes Árpád nyírbátori járosorvos, levélben fordult sserkesitöségünkhöz és önmaga 208 kor.-t adományozva, gyűjtő ivet kért. Szóvá tette hogy az orvosoknak számos alkalom nyílik a gyűjtésre és célszerű lenne a vidéki orvosokat gyűjtő ivekkel ellátni. E levél fényes bizonyítéka annak a vissahangnak, amit akciónk egy nemes, hazafias és megértő szívben talált. Itt fejezi ki köszönetét a Menza Mediea és Mekus Otthon vezetősége Dr. Keresztes Árpádnak és az áltála felvetett eszmét illetékes fórum elé terjesztve reméli, hogy sikerülni fog a vidéki orvosokat gyüjtőivakkei ellátni. Msg keli említenünk még Sztnolir Mihályt aki 10 métermázsa és Jakab 'Jóeseínt, aki egy fél métermázsa terményt gyűjtöttek, táradságot nem ismerve, az ügyért lelkesedő buzgalommal. Fogadják a vezetőség hátas kössönetét. Bazaszökack Szsfjstsroszori ül a iiioil ont munkások Körilbelűl két hónapja annak, hogy Németországból sok muakás váudorolt ki Ssevjetorosaorsaágba. A minap ezek közül ketven német munkás és kézműves a Regina gősösSn visszaérkezett Sirínemindéba. Elmondták a független szocialisták egyik vezérének, hogy áldozatai lettek egy kommunista kivándorlási irodának. Kijelentették, hogy végtelenül osalédtak a szoTjeteroszorsztlgi helyiekben; alaposan kiábrándultak a bsldogité bolsevizmus 'téveszméjéből és határtalan az örömük, hogy mOfSMbahaduitak. A kiváadorlók ojt risso nem tárhatott visítsa hazájába, mert a nolkilőzések k§vs&oatébsn megbetegedtek és mvm feolhs&tík útra. Hl Mafaangrás Hem a nyelve kitűnő magaungróit méltatom. As 6 rekordjuk esak hadd nöjjön. Ugy látom, sportvilágot élűnk a versenypályán kivül is. Az árak bajnoki mérkőzésének mindnydjin nézői vagyunk. Az árak ugranak valami süket fanatizmussal és sok éves tréning ériási teljesítményével. Bet abból az ünnepélyes alkalomból irom meg, hogy egyrészt ez az irás as árakról való elmélkedéseim századik leprise és hálásnak kell lennem egy olyan témával szemben, moly sohasem fogy el és aktuálítisinak nem árt semmi. Másrészt bizonyos ünnepi érzés is késztet az írásra. Az ármagasográs elismert bajnokai, a Cipők, (B. 6. B) bámulatos eredményt értek el, kinolednek a 2000 K ás magasugráshoz, ami tekintve, hogy 20 K-nál keadték, szép siker. A verseny állandóan nyitva, a lelkesedés óriási. Tannak egyesek, akik sserint ez az egyoldalú sport beteges tünet és sajátságos rendeltetéssel zsűrit küldenek ki (Árv. Bm.) a maximális magasság megállapítására. A asftri azonban maga is szent ihlettel látja est a iport fanatizmust és örömmel emeli magasabbra az ugrómércét. Igy a legroiazabb ugrók is (Es. E M L. E.) akiknek sem légen 40 fiU. is aok volt, ma a zsűri szemeláttára teszik meg a 200 f. es ugrást. Hiába sportnemaet vagyunk. — Szabalcavármegye főispánja. A kormányzó ur Őfőméltósága a m kir. belügyminiszter előterjesztésére dr. jármi és szolnoki fármy Béla voit országgyűlési képviselőt, Szabolcsvármegys főispánjává kinevezte. Ezzel egyidejűleg ktxli a hivatalos lap dr. Járney Béla kormáaybiitosnak ezen tisztségétől valé föl mentését. — Főispáni beiktatás. Debrecen város törvényhatósága szerdai resdes közgyűlésén iktatta bo ünnepélyesen Dr. Hnberth Ottó főispánt a városi főispáni székbe te alkalommal első ízben foglalta el Debrecenben a főispáni széket külön városi főispán. — A kemecsei választás uj jelöltje A kemecsei választókerület eddigi jelöltjei mellett fellépatt Orosz Tamás Vencsellői református lelkész is független töldmives és kisgazdapárti programmal. Komoly és tartalmas programmbeszédét folyó hó 18-án tartotta Kótaj, Kemecse és Nyirbogdány községekben nagyszámú választó közönség előtt. — Gyászhír. Nagybányai és vásárosnaményi Lónyay Sándor, Beregvármegye árvaszékének elnöke f. hó 12-én elhunyt. Temetése e hó l& én nagy részvét mellett ment végbe. — Egy lépés a megértés felé. A miskolci máv. műhely munkásai legutóbb 1 kimondták, hogy a napi nyolc órai munkaidő helyett kilene órát dolgoznak és ezt a kilencedik órát a haza oltárára áldozzák. Es az: „Egy órát a hazának", mindenesetre fénysugár a reánk borult szomorú söséts-sgb&n, örömmel és bizakodással tölt el benőinket és megvan a remény arra, hogy ez a példa követésre fog találni egyebütt is. Igy lehet csak remény arra, hogy hasinkat újra felépítsük. — Merénylet egy kommunista vezér ellen. Nagyszombatról értesülünk a következőkről : Felczin, a hírhedt galgéoi kommunista vosér Galgóoról Nagyszombatra utazott. A végállomás előtt arra a szakaszra, amelyben Falcain ült, fegyvertüzet adtak. A golyó átfúrta a koeei ablakát és Felezán szomszédját a ftlén könnyen megsebesítette. Felezán sértetlen maradt. Az a vaggoa, melyben ült, krétával volt megjelölve. A merénylő elmenskűlt. — A tanenciskolázás uj rendje. A kultuszminiszter rendelete értelmeben a tanoneiskoükban ae eddig vasárnapon tartott órák hétkőizaapra teendők és a tanórák délután hat órán tul a«a terjedhetnek. A miniszter a be nem íratkoaó vagy igazolatlanul mulasztó tananook mesterei ellen szigorú hintető rendelksesMksí; i«ss, A tanoneoktaiásra fordított idő bessáwiit a tanone munkaidejébe, A tananeoktatós S2«pt. $ tói 1921. junius végéig tart. — Tőrvény az általános mankakőteInzeétaégril. A német birodalmi munkaügyi wisiiBftéfium törvényjavaslatot ütéseit as egész bovdaioaura érvényes iltaiásos mnatóakőielaaett**ly atomi néíktt rnssden IS -H5 év SS pmeáwa töofjed.