Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-09-05 / 203. szám
1910. seaptaailser ft A direktórium bünpöre Dr. Fekete Sándor vallomása Tegnap Dr. Székely Farkas elnöknek a polgárság állásfoglalására vonatkozó fejtegetései után, sz időközben szabadiábra helyeztetett Dr. Fekete Sándor kihallgatása kezdődött meg. Dr. Fekete Sándor világos képet ad arról a helyzetről, amelybe a nyíregyházi pénzintézetek a proletárdiktatúra kitörésekor kerültek A diktatúra első napjaiban nagy nyugtalaságot keltett a pénzintézeti kérőkben, hogy a pénzintézetek vezetésével egy jó akaratú, de tapasztalatlan fiatalembert biztak meg. Akik tisztában voltak a kommün kitörésekor a takarékpénztárak helyzetével és a tanácsköztársaság intenciójával, azok tudták azt is, hogy as uj rend alapjában támadja meg a pénzintézeteket, ha azoknak vezetése kellő kezekben ninos. Talán senki nem volt ezzel annyira tisztában mint éppen ő, akinek legerélyeiebb tiltakozása ellenére a nyíregyházai pénzintésetek a szociáldemokrata pártba ánblokk beléptek. Majd Kisvárdáról híre jén, hogy a bankigazgatókat elmozdították állásukból- A nyíregyházai fiatal szubaltern banktisztviselők egynéhány belybeli bankigazgatónak eltávolításáról suttognak. Ilyen körülmények között közölte vele Fazekas direktóriumi tag, hogy Kiss Rolandnak az alispánnal tőrtént megallapodáaa alapján, pénzügyi biztosnak való kinevezését javasolják és hogy ezen ügyben Pestre kell utaznia. Hivatkozott arra, hogy 6 nem szocialista 4a nem kedvelt az akkor hangadó fiatal baaktiaztviselők Körében. A helyzet tiztázása végett beszélt Scbmidttel, Kiss Rolanddal. Utáajárásának eredményeként megállapította, hogy kinevezése a pénzintézetek élére állított Lukács Antal okozta nyugtalanság elleasalyoxására történt. Felutazott Pestre, ahol a bankok k;iztalajdonban vételére, az aktívák leltározására és — ha a tisztviselői kar agy kívánja — a baakdirektorok eltávolítására kapott ataaitáat. Ezen utaiiiáiok vétele után haza jött éa itt Kiss Roland előtt kijelentette, hogy ezen intézkedések végrehajtásánál — mint ahogy azt kinevezésével kapcsolatban hangsúlyozták — szakértőre nincs szüluég. Ezen intézkedéseket bármelyik proletár is Tégrehajtja. Végre ia azon megállapodás értelmében, hogy Kiss RóUnd teljes szabad kezet ád és megvédi a proletár oldalról esetleg ellene intézendő támadásokkal szemben, fogadja el kinevezést. Megkezdte működését. A ssoeialisálő readeleteket nem hajtotta végre. A . kölcaönlk kiutalását — mely a legnagyobb veazélyt képezte — előzetes megállapodás alapján kezeii. Az utalványozásoknál a kölcsönt folyóaité pénzintézetek ellenvetéseinek halyt ad. Előre látta a fejleményeket és agy igyekezett vezetni az tigyakat, hogy azoknak eredményeképen a nyíregyházi pénzintézetek szem ben másokkal, a kommün mérlegét egy krajcár vöszteseg nélkül zárták le. Érdemben elmondja, a sareok befizetésénél tanúsított magatartását. Siátnoa megparancsolom rendeletet egyszerien ÖSBSSMtépett. Mindezek után nem tudja megérteni, hogy ő a proletárdiktatúra érdekeben hatósági jogkör bitorlásával tevékenykedett volna. Itt rátér a konkrét vádakra. Petách Ödöa részére folyósított kölcsön egyike volt azoknak a kölcsönöknek, amik a termelő biztosság rendeletére lettek folyósítva. Nem hatósági jogkör bitorlásával kényczeritette a Nyregyházi Takarékpénztárt a késrdéaea 6000 kor. kifizetésére, hanem Juhász Sándorral a pénzintézet titkárával történt előzetes megállapodás alapján a kölcsön is megállapodás tárgyát képaate. A termelő biztosság Peíáchnafc, akit zöldségierme ésra szóliiott fel — először 160 000 kor. utalványozott éa vádlottnak Juhász Sándorral a Nyíregyházi Takarékpénztár titkárával történt megállapodása folytán kapott osak 6000 K t. Egyébként Petách agy jóhiszemű kölcsönkérő volt, amit kapott, viasza ia fizetett. As elnök öt psrare felfüggeszti a tárgyalást. Szünet atáa dr. Fekete Sándor elmoadja, hogy kaaonló kSIeeöaök a vármegye legelékelőbb birtokoaainak folyóiitattak. Bkt ai elnök az iratokbői meg ia állapítja. Bejaleati, hogy egy roaszhiazemünek bizonyult kölcsönvevő akadt Gara, Alajos a tiszadobi uradalom haszonbérlőjének asemélyében, aki milliói dacára különféle kifogásokkal peresíteni hagyta az Ötvenezer koronás kölcsönt. Mikor ezt megtudta 60 000 koronát tett le fedezetül a Nyírvidéki Takarékpénztárnál Bizonyítani kéri tanúkkal, hogy a zsarolás vádját képező 1126 K-t vagyonmentés sáljából rette fel, mig a 440 K t hat napi budapesti kéltségei fejében számította fel. Elmondja, hogy elismerés helyett hajsza indult meg ellene különböző fórumok előtt. A Nemzetvédelmi parancsnokság le is tartóztatja, 4a az igazságnak adózik annak kijsntésérei, hogy Budahásy Miklós sEíaadoa paranosnok a legtárgyilagosab ban vizsgálván ki az ügyet, megszűntette ellene az eljiráat. A kir. iégyéaxhelnettea kérésére elmndja aztán a román megszállás alatt teljeaitett közérdekű SEolgálatait, melyekért aokaaem várt éa nem kipott elismerést. Kijelenti, hogy egy ssót sem moadott Tádéimért melyet tanukkal ne igazolhatna. Petách, Bereac Eaatán Petách Ödön kihallgatáaa következett, abi elmondja hogy a 6000 koronás kölcsönt nem ssarolással szereste m»g, hanem bérlete megművelésére kölosönt vett fel, melyet dacára annak, hogy a románok teljesen kirabolták, kamatostul visszafizetett a nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnek. A délelőtt még Bereoz Antalt hallgatják ki, aki a fegyverek elkobzása vádjávái szemben aszal védekezik, hogy a közbiztonságot igyekezett szolgálni. Svonalat Ma a második direktóríam tagjainak kihallgatását kezdte meg a törvénysaék Klaőaek Lyachovios Sándort a második direktórium elaökét hallgatta ki. Lyachoviee ellea az elaő direktórium idéjére eaő büncialakméayek óimén ia vannak vádak emelve. Vád azerint, a munkásbiztoaitó péaetár igazgatója* Lakner Ödönt ó távolította el állásából és sajat magát ne veztatte ki ügyvezető ig&zgaténak. Védekezését hétfti számunkban ismer tétjük. Munkadélutánok Az iskolának az életre kell nevelni* a reábízott ifjúságot. Talán sohasem volt erre oly nagy szükség, mint most, midőn a multak mulasztásai annyira kitűnnek, midőn egy vesztett háború után a megcsonkított, agyonsanyargatott szegény magyar Hazánk jövője vigasztalan sorsára gondolkodva, osak ugy látunk kivezeti utat, ha mindenki, szegíny éa gazdag, férfi és nő, fiatal és agg egyformán a komoly munkához lát, a céltudatos, termelő többmunkához. Közoktatási kormányunknak es lebeghetett •zeme előtt, midőn a felső kereskedelmi iskolák reformja alkalmából kötelezővé, rendes tárggyá tette a munkadélutánokat, melyek révén a gazdasági termelőmunkát kapcsolja bel* az iskola elméleti oktatásiba. A megismerés mellett az alkotás örömében is részesül a tanulóság, a az alkotás közben a növendékek megkezdik a fizikai munkát, kézügyességre, ízlésre tesznek szert. A testi munkával járó mozgás egészségüket is megszilárdítja, de rávezeti éket a munka megbecsülésére és tiszteletére. A négyéves felső kereskedelmi iskola minden tanulója, minden félévben lehetőleg más más munka délutánra van beosztva, igy egy tanuló nyolc féle csoportban is részt vehet. A munkadélutánok tanitásanyaga öt csoportba foglalható, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi munkák, laboratóriumi gyakori latok és végül üzemek látogatása. Nagy anyagéölel fel x felsorolt tanitási anyag, hogy melyik iskola, melyik csoportot állitja íel, az függ a helyt viszonyoktól. Igy a nyíregyházi városi felsőkereskedelmi iskola intézősége most szeptemberre az alabbi öt tanitási anyagot állította össze. Minden növendék köteles a csoportok valamelyikébe*! résztvenni, mégpedig a hajlandóságba* leginkább megfeleli munkanemben. Az első éa legnagyobb esoport lett, a mezőgazdasági cseport. Kias* még egy megyéje Hazánknak, melyben oly íntenair mezőgazdasági élet f»lf nék, mint nálunk Szabolcsban. Természetes, hegy ae iskola is erre helyed a fősúlyt. Arra képzett gazdasági szakérté vezetése mellett fogaak a növendékek kertészkedni. Minden növendéknek lesz ogy darab földje, melyet maga müvei, természetesen ő is fogja élvesni munkája gyümölcsét Lesz viszont föld, melyet az egész cseport fog megmunkálni, hogy Így is lássa a munkamegosztást is. A téli hónapokban a melegházi dolgokat fogják megtanulni. Aa iskolát ezen törekvésében készséggal támogatja a kertészeti és magtenyésztési részvénytársaság éa annak vezetője Demeter Béla, másrészt az iskola intézősége megkereste a várost, mint fentartót, hogy boasássea a növendékek rendelkezésére legalább két hold földet, hol a munkát mielőbb meg lehet kesdeni. A második esoportba kertinek azak, akiknek írásuk osunya, nincs kellő kézügyességük, ezek a munkadélutánok keretében tanulnak meg szépen és tisztán írni, mert erre a kereskedelmi életben feltétlenül szükségük van. A harmadik csoportba kerülnek viszont azok, kiknek érzékük és tehetségük ran a rajzoláa iránt. Ezek feliratokat, hirdetménye, ket, azines plakátokat készítenek 8 ebbe a csoportba tartozia • kirakat tervezés is. A negyedik csoport a kereskedelmi munkákhoz kerül. Egy szakavatott gyakorlati kereskedő vezetése mellett megtanulják a különféle méréseket, csomagolásokat, ládafelbontást, 'hordók palackozását stb. A leányok részére viszont első ízben felső ruha varró- és javitócsoport lesz, hol a növendék mindig a saját vagy hozzátartozója ruháján dolgozik. Itt tanulják meg a ruhák kibővítését, hosszabbítását, fordítását, divatossá alakítását, minden régi holminak felhasználását, szóval csak azokat, amikre a mostani viszonyok között szüksége van. A második félérben a kalapdiszítés, átalakítás, kalapvarrás van terbevéve. A esoport, ha már a növendékek kellő ügyességre tettek szert, vállal esetleg idegen munkákat és megbízásokat is. Ezek ae első tervek, de sorra kerülnek az ipari dolgok Is, a legegyszerűbb asztalos, lakatos, könyvkötő munkák, hogy rászoktassa az embereket, hogy ne szaladjanak azannal a megfizethetetlen mesteremberhez, ha valami kisebb munka kerül elé otthon, hogy tudják, ha kell megjavítani, az eltörött széklábát vagy ha elromlott az ablak redőnye. Értsenek a vlllamoscsengő jókarbantartásához stb. stb. A magasabb évfolyamok laboratóriumi munkákban vesznek részt, az áruísmeret bő anyagot ad erre, hogy hogy lehet mogísmerni a különböző hamisításokat » hogy lehet elvégezni • különféle vizsgálatokat. Az eszme nagyon szép, hogy a gyakorlatban, hegy fog beválni, az még a jövő zenéje. De, hogy az eddig egyoldalúnak tartott szaktanitást változatosabbá fogja tenni, az bizonyos Annakidején, midőn majd tapasztalataink is lesznek • téren, visszatérünk a kérdésre, mert milyen jó velna ezeket a munkadélutánokat a felnőttekre is kiterjeszteni, mennyit segítene ez a tisztviselő nyomoron, ha a tisztviselő az ő szük munkakörén kivül máshoz is, sok mindenhez értene. Mennyi megtakarítást jelenthetne ez rá nézve és mennyit könnyítene a már tűrhetetlen életé?. —y— Adoményesás e nemzeti hadseregnek, Palánkay Mici urleány 1008 koronát küldött be szerkesztőségünkbe a nemzeti hadsereg céljaira. Még • román megszállás alatt Bakó Pál kezdeményezésére gyűjtés indult meg a tuzsérí tanyán, amit •gy zártkörű műkedvelő előadással fejeztek be. A zártkörű előadáson önkéntes adományozások utján összegyűjtött 1000 koronát a nemzeti hadsereg céljaira ajánlotta fel a tuzsér tanyai mulatság hazafias és áldozatkéss közönsége. As összeget rendeltetési helyére juttattuk. — A Síensa fltedica és Medikus Otihsn javára történt ujabb ademányoaáaok: Efdey Kálmán 200 K, Szabó Gusztáv, dr. Járossy Sándor, 4r. Nagy Lijos, Kisa Sátmaeiaé 100—100 K, aioviczky József 60 K, Veress Józsof 80 K. Az adományokért bálás köszönetüket fejezik ki a gyűjtés vezeté orvostan hallgatók. Az utolsó pillanatban, mielőtt cipőit ujf sl óhajtja kicserélni, nem kell 8 elfelejteni az újonnan megnyilt tárát mn fa m f © k i sra f m m q a Nyíregyháza, Takarékpalota. (Sehwarcz Jenő férfi ruha üzletében.)