Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-05 / 203. szám

1910. seaptaailser ft A direktórium bünpöre Dr. Fekete Sándor vallomása Tegnap Dr. Székely Farkas elnöknek a polgárság állásfoglalására vonatkozó fejtegetései után, sz időközben szabadiábra helyeztetett Dr. Fekete Sándor kihallgatása kezdődött meg. Dr. Fekete Sándor világos képet ad arról a hely­zetről, amelybe a nyíregyházi pénzintézetek a proletárdiktatúra kitörésekor kerültek A diktatúra első napjaiban nagy nyugta­laságot keltett a pénzintézeti kérőkben, hogy a pénzintézetek vezetésével egy jó akaratú, de tapasztalatlan fiatalembert biztak meg. Akik tisztában voltak a kommün kitörésekor a taka­rékpénztárak helyzetével és a tanácsköztársaság intenciójával, azok tudták azt is, hogy as uj rend alapjában támadja meg a pénzintéze­teket, ha azoknak vezetése kellő kezekben ninos. Talán senki nem volt ezzel annyira tisztában mint éppen ő, akinek legerélyeiebb tiltakozása ellenére a nyíregyházai pénzintésetek a szociál­demokrata pártba ánblokk beléptek. Majd Kisvárdáról híre jén, hogy a bank­igazgatókat elmozdították állásukból- A nyír­egyházai fiatal szubaltern banktisztviselők egy­néhány belybeli bankigazgatónak eltávolításáról suttognak. Ilyen körülmények között közölte vele Fazekas direktóriumi tag, hogy Kiss Rolandnak az alispánnal tőrtént megallapodáaa alapján, pénzügyi biztosnak való kinevezését javasol­ják és hogy ezen ügyben Pestre kell utaznia. Hivatkozott arra, hogy 6 nem szocialista 4a nem kedvelt az akkor hangadó fiatal baaktiazt­viselők Körében. A helyzet tiztázása végett be­szélt Scbmidttel, Kiss Rolanddal. Utáajárásá­nak eredményeként megállapította, hogy kine­vezése a pénzintézetek élére állított Lukács Antal okozta nyugtalanság elleasalyoxására történt. Felutazott Pestre, ahol a bankok k;izta­lajdonban vételére, az aktívák leltározására és — ha a tisztviselői kar agy kívánja — a baak­direktorok eltávolítására kapott ataaitáat. Ezen utaiiiáiok vétele után haza jött éa itt Kiss Roland előtt kijelentette, hogy ezen intézkedések végrehajtásánál — mint ahogy azt kinevezésével kapcsolatban hangsúlyozták — szakértőre nincs szüluég. Ezen intézkedéseket bármelyik proletár is Tégrehajtja. Végre ia azon megállapodás értelmében, hogy Kiss Ró­Und teljes szabad kezet ád és megvédi a pro­letár oldalról esetleg ellene intézendő támadá­sokkal szemben, fogadja el kinevezést. Megkezdte működését. A ssoeialisálő rea­deleteket nem hajtotta végre. A . kölcaönlk ki­utalását — mely a legnagyobb veazélyt ké­pezte — előzetes megállapodás alapján kezeii. Az utalványozásoknál a kölcsönt folyóaité pénz­intézetek ellenvetéseinek halyt ad. Előre látta a fejleményeket és agy igye­kezett vezetni az tigyakat, hogy azoknak ered­ményeképen a nyíregyházi pénzintézetek szem ben másokkal, a kommün mérlegét egy kraj­cár vöszteseg nélkül zárták le. Érdemben elmondja, a sareok be­fizetésénél tanúsított magatartását. Siátnoa megparancsolom rendeletet egyszerien ÖSBSSM­tépett. Mindezek után nem tudja megérteni, hogy ő a proletárdiktatúra érdekeben hatósági jogkör bitorlásával tevékenykedett volna. Itt rátér a konkrét vádakra. Petách Ödöa részére folyósított kölcsön egyike volt azoknak a kölcsönöknek, amik a termelő biztosság ren­deletére lettek folyósítva. Nem hatósági jogkör bitorlásával kényczeritette a Nyregyházi Taka­rékpénztárt a késrdéaea 6000 kor. kifizetésére, hanem Juhász Sándorral a pénzintézet titkárá­val történt előzetes megállapodás alapján a kölcsön is megállapodás tárgyát képaate. A termelő biztosság Peíáchnafc, akit zöldségier­me ésra szóliiott fel — először 160 000 kor. utalványozott éa vádlottnak Juhász Sándorral a Nyíregyházi Takarékpénztár titkárával történt megállapodása folytán kapott osak 6000 K t. Egyébként Petách agy jóhiszemű kölcsönkérő volt, amit kapott, viasza ia fizetett. As elnök öt psrare felfüggeszti a tár­gyalást. Szünet atáa dr. Fekete Sándor elmoadja, hogy kaaonló kSIeeöaök a vármegye legeléke­lőbb birtokoaainak folyóiitattak. Bkt ai elnök az iratokbői meg ia álla­pítja. Bejaleati, hogy egy roaszhiazemünek bizonyult kölcsönvevő akadt Gara, Alajos a tiszadobi uradalom haszonbérlőjének asemélyé­ben, aki milliói dacára különféle kifogásokkal peresíteni hagyta az Ötvenezer koronás köl­csönt. Mikor ezt megtudta 60 000 koronát tett le fedezetül a Nyírvidéki Takarékpénztárnál Bizonyítani kéri tanúkkal, hogy a zsaro­lás vádját képező 1126 K-t vagyonmentés sál­jából rette fel, mig a 440 K t hat napi buda­pesti kéltségei fejében számította fel. Elmondja, hogy elismerés helyett hajsza indult meg ellene különböző fórumok előtt. A Nemzetvédelmi parancsnokság le is tartóztatja, 4a az igazság­nak adózik annak kijsntésérei, hogy Budahásy Miklós sEíaadoa paranosnok a legtárgyilagosab ban vizsgálván ki az ügyet, megszűntette ellene az eljiráat. A kir. iégyéaxhelnettea kérésére elmndja aztán a román megszállás alatt teljeaitett köz­érdekű SEolgálatait, melyekért aokaaem várt éa nem kipott elismerést. Kijelenti, hogy egy ssót sem moadott Tádéimért melyet tanukkal ne igazolhatna. Petách, Bereac Eaatán Petách Ödön kihallgatáaa követ­kezett, abi elmondja hogy a 6000 koronás köl­csönt nem ssarolással szereste m»g, hanem bérlete megművelésére kölosönt vett fel, me­lyet dacára annak, hogy a románok teljesen kirabolták, kamatostul visszafizetett a nyíregy­házi Takarékpénztár Egyesületnek. A délelőtt még Bereoz Antalt hallgatják ki, aki a fegyverek elkobzása vádjávái szem­ben aszal védekezik, hogy a közbiztonságot igyekezett szolgálni. Svonalat Ma a második direktóríam tagjainak ki­hallgatását kezdte meg a törvénysaék Klaőaek Lyachovios Sándort a második direktórium el­aökét hallgatta ki. Lyachoviee ellea az elaő direktórium idéjére eaő büncialakméayek óimén ia vannak vádak emelve. Vád azerint, a mun­kásbiztoaitó péaetár igazgatója* Lakner Ödönt ó távolította el állásából és sajat magát ne veztatte ki ügyvezető ig&zgaténak. Védekezését hétfti számunkban ismer tétjük. Munkadélutánok Az iskolának az életre kell nevelni* a reábí­zott ifjúságot. Talán sohasem volt erre oly nagy szükség, mint most, midőn a multak mulasztásai annyira kitűnnek, midőn egy vesztett háború után a megcsonkított, agyonsanyargatott szegény magyar Hazánk jövője vigasztalan sorsára gondolkodva, osak ugy látunk kivezeti utat, ha mindenki, szegíny éa gazdag, férfi és nő, fiatal és agg egyformán a ko­moly munkához lát, a céltudatos, termelő több­munkához. Közoktatási kormányunknak es lebeghetett •zeme előtt, midőn a felső kereskedelmi iskolák reformja alkalmából kötelezővé, rendes tárggyá tette a munkadélutánokat, melyek révén a gazdasági termelőmunkát kapcsolja bel* az iskola elméleti oktatásiba. A megismerés mellett az alkotás örömé­ben is részesül a tanulóság, a az alkotás közben a növendékek megkezdik a fizikai munkát, kézügyes­ségre, ízlésre tesznek szert. A testi munkával járó mozgás egészségüket is megszilárdítja, de rávezeti éket a munka megbecsülésére és tiszteletére. A négyéves felső kereskedelmi iskola minden tanulója, minden félévben lehetőleg más más munka délutánra van beosztva, igy egy tanuló nyolc féle csoportban is részt vehet. A munkadélutánok tani­tásanyaga öt csoportba foglalható, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi munkák, laboratóriumi gyakori latok és végül üzemek látogatása. Nagy anyagé­ölel fel x felsorolt tanitási anyag, hogy melyik is­kola, melyik csoportot állitja íel, az függ a helyt viszonyoktól. Igy a nyíregyházi városi felsőkereske­delmi iskola intézősége most szeptemberre az alabbi öt tanitási anyagot állította össze. Minden növendék köteles a csoportok valamelyikébe*! résztvenni, még­pedig a hajlandóságba* leginkább megfeleli munka­nemben. Az első éa legnagyobb esoport lett, a mező­gazdasági cseport. Kias* még egy megyéje Hazánk­nak, melyben oly íntenair mezőgazdasági élet f»lf nék, mint nálunk Szabolcsban. Természetes, hegy ae iskola is erre helyed a fősúlyt. Arra képzett gazdasági szakérté vezetése mellett fogaak a növen­dékek kertészkedni. Minden növendéknek lesz ogy darab földje, melyet maga müvei, természetesen ő is fogja élvesni munkája gyümölcsét Lesz viszont föld, melyet az egész cseport fog megmunkálni, hogy Így is lássa a munkamegosztást is. A téli hónapokban a melegházi dolgokat fogják megtanulni. Aa iskolát ezen törekvésében készséggal támogatja a kertészeti és magtenyésztési részvénytársaság éa annak vezetője Demeter Béla, másrészt az iskola intézősége megkereste a várost, mint fentartót, hogy boasássea a növendékek rendelkezésére legalább két hold földet, hol a munkát mielőbb meg lehet kesdeni. A második esoportba kertinek azak, akiknek írásuk osunya, nincs kellő kézügyességük, ezek a munkadélutánok keretében tanulnak meg szépen és tisztán írni, mert erre a kereskedelmi életben fel­tétlenül szükségük van. A harmadik csoportba ke­rülnek viszont azok, kiknek érzékük és tehetségük ran a rajzoláa iránt. Ezek feliratokat, hirdetménye, ket, azines plakátokat készítenek 8 ebbe a csoportba tartozia • kirakat tervezés is. A negyedik csoport a kereskedelmi munkák­hoz kerül. Egy szakavatott gyakorlati kereskedő vezetése mellett megtanulják a különféle méréseket, csomagolásokat, ládafelbontást, 'hordók palackozását stb. A leányok részére viszont első ízben felső ruha varró- és javitócsoport lesz, hol a növendék mindig a saját vagy hozzátartozója ruháján dolgo­zik. Itt tanulják meg a ruhák kibővítését, hosszab­bítását, fordítását, divatossá alakítását, minden régi holminak felhasználását, szóval csak azokat, amikre a mostani viszonyok között szüksége van. A máso­dik félérben a kalapdiszítés, átalakítás, kalapvarrás van terbevéve. A esoport, ha már a növendékek kellő ügyességre tettek szert, vállal esetleg idegen munkákat és megbízásokat is. Ezek ae első tervek, de sorra kerülnek az ipari dolgok Is, a legegyszerűbb asztalos, lakatos, könyvkötő munkák, hogy rászoktassa az embereket, hogy ne szaladjanak azannal a megfizethetetlen mesteremberhez, ha valami kisebb munka kerül elé otthon, hogy tudják, ha kell megjavítani, az eltörött széklábát vagy ha elromlott az ablak redőnye. Értse­nek a vlllamoscsengő jókarbantartásához stb. stb. A magasabb évfolyamok laboratóriumi munkákban vesznek részt, az áruísmeret bő anyagot ad erre, hogy hogy lehet mogísmerni a különböző hamisítá­sokat » hogy lehet elvégezni • különféle vizsgála­tokat. Az eszme nagyon szép, hogy a gyakorlatban, hegy fog beválni, az még a jövő zenéje. De, hogy az eddig egyoldalúnak tartott szaktanitást változa­tosabbá fogja tenni, az bizonyos Annakidején, mi­dőn majd tapasztalataink is lesznek • téren, vissza­térünk a kérdésre, mert milyen jó velna ezeket a munkadélutánokat a felnőttekre is kiterjeszteni, mennyit segítene ez a tisztviselő nyomoron, ha a tisztviselő az ő szük munkakörén kivül máshoz is, sok mindenhez értene. Mennyi megtakarítást jelent­hetne ez rá nézve és mennyit könnyítene a már tűrhetetlen életé?. —y­— Adoményesás e nemzeti hadsereg­nek, Palánkay Mici urleány 1008 koronát küldött be szerkesztőségünkbe a nemzeti hadsereg céljaira. Még • román megszállás alatt Bakó Pál kezdemé­nyezésére gyűjtés indult meg a tuzsérí tanyán, amit •gy zártkörű műkedvelő előadással fejeztek be. A zártkörű előadáson önkéntes adományozások utján összegyűjtött 1000 koronát a nemzeti hadsereg céljaira ajánlotta fel a tuzsér tanyai mulatság haza­fias és áldozatkéss közönsége. As összeget rendel­tetési helyére juttattuk. — A Síensa fltedica és Medikus Otihsn javára történt ujabb ademányoaáaok: Efdey Kálmán 200 K, Szabó Gusztáv, dr. Járossy Sándor, 4r. Nagy Lijos, Kisa Sátmaeiaé 100—100 K, aioviczky József 60 K, Veress Józsof 80 K. Az adományokért bálás köszöne­tüket fejezik ki a gyűjtés vezeté orvostan ­hallgatók. Az utolsó pillanatban, mielőtt cipőit ujf sl óhajtja kicserélni, nem kell 8 elfelejteni az újonnan megnyilt tárát mn fa m f © k i sra f m m q a Nyíregyháza, Takarékpalota. (Sehwarcz Jenő férfi ruha üzletében.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom