Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-03 / 201. szám

SZA30L©SVÁRME®YE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szsrkeaztözóe és kiadóhivatal SZ£CHENY|-UT 9. SZÁM. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Telefon szán* 138 Fosteoheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza, Felhívás a nyugdíjba helyezett katonatisztek, ka­tonai hivatalnokok, valamint a kafoiai tiszti (katonai hivatalnoki) özvegyek és árvákhoz nem téve külőmbséget a volt hivatásos és nem hivatásos tiszták (hivatalnokok) illetve azok özvegyei és árvái között; A nyngdijba helye­zettek alatt a rokkantak is értendők. Erkölcsi és gazdasági érdekeink felkarolása végett a Budapesten megalakalt és már eddig is jelen­tékeny sikereket elért, nyugdíjas katonatiszti és katonai hivatalnoki özvegyek és árvák or­szágos szövetsége (Hynkosz.) szabolcsmegyei fiókjának megszervezésére kapott megbízás alapján felkérem a fent nevezett öss7es várme­gyei érdekelteket, hogy saját érdekükben a fiók megalakítása és szövetségbe való belépés eéljából a belépési nyilatkozat aláírása végett nálam (Nyíregyháza iskola-utca 7. sz. Tiszti Igazoló Bizottság.) mielőbb személyesen jelent­kezni szíveskedjenek. Érdeklődőknek részletes felvilágosítással szívesen szolgálok, ezúttal ciak ainyit jelzek, hogy a belépő rendes tagok évi 48 K tagsági dijat fizetnek. A szövetség sem politikával, sem feleke­zeti kérdésekkel nem foglalkozik, sem ily irá­nyú tevékenységet nem fejt ki. Czibur László, vezérőrnagy. j bályozta áralakulás és Franciaországban akkor épen nem volt kellő mennyiségű portéka, mint most nálunk és a tiszteit szabadkereske­delem a kínálat nélküli, de keresletben bővel­kedő világban, a portékák árát, olyan szépen repítette ott is felfelé, ahogyan az nálunk is hajlandó most is, de a szabadkereskedelem teljes visszaállításakor még inkább megcsele­kedni. Amíg a kínálat kereslet szabályozza az árakat, addig a szabadkereskedelem, tojáson, esirkén, zöldségen, disznón, marhán, cipín, rnhán, vásznon, ingen, galléron és mindenen keresztül ebből az emlőből táplálkozik, mert ez az anyja, a fenntartója, mindene. Nem kímél polgártársat, sem honfitársat, sem test­vért, sem szülőt. Ebből az emlőből táplálkozva : „Kein Brúder im Geseft, keiu Brúder beim Spiel!" a jelszava. Minthogy pedig szűkében vagyunk a por­tékának, de aminek bővében volnánk is, még arra is azt mondatja a szabadkereskedelem: „Inkább pusztuljon el a romlandó felesleg, de olcsóbban nem adom, piacra nem debom, hogy magasabb árat érjek el I" így a szabadkeres­kedelem az árak csökkentését a mai viszonyok kőzött eredményezni nem fogja. A szabadke­reskedelemnek ma nem kell kartell, mert a termelés szük volta önkéntelen kartelt, sőt kereskedelmi trösztöt teremtett. Mindezt, a ke­reskedelem kínálat, keresleti lélektanáhól fo­lyólag. A kereskedést szabadjára bocsátani ma még nem szabad. Ez jobbléthez nem vezethet ma még. Majd ha nemcsak szókkal, hanem elő tettekkel sikerül szükségleteinket minden­ben megtermelnünk, s ba feleslegünk lesz, akkor lehet szó a kereskedelem szabaddá tételéről. Addig azonban az eddiginél nagyobb szigorra van szükség. Ha a háború elején az árak szahad fluk­tuációját meggátoltuk, ha akkor a kereskede­lemre békót raktunk és így elkövettük a hibát a szabad forgalom terén, akkor most már ezen a hibás uton kell haladnunk tovább, mert er­ről, a helyesnek vélt útra való átrepilés, vég­zetes lehet. Az eddigi korlátozások, gazdasági éle­tünkben olyan elm&radottiágokat eredményez­tek, amelyeket máról-holnapra pótolni lehetet­len. Ugyanígy, nagyok az eltolódások is, ame­lyek azonnal nem igazíthatók helyre. Már pe­dig ha ezeket kellő időben nem reparáljuk, a későbbi zavarok a maiaknál nagyobb bajokat okozhatnak. Az első tehát a helyreigazítás munkája, de még a mai keretekben. A legtökéletesebb a lezül'ötség a gazdasági, az ipari és a lakó­épületekben. Utóbbiaknál a hiány is pótlandó. Érzi ezt Lipták államtitkár is, mert a többter­melés első feltételének tekinti az ipar megte­remtését, illetve helyreállítását, amikor azt mondja, hogy ba lesz ipar, lesz munkás is ; azonban a munkáskérdés rendezéséhez első­sorban a lakáskérdés megoldása szükséges, a szénkérdés megoldásán felül. Eaért akar leg­elébb bányászlakásokat létesíteni, Nem narancsra, citromra, kölni vízre, parfüm-ökre és púderre, valamint selyem meg egyébb luxuscikkek behozatalára van szükség, hanem reálisan és hasznosan felhasználható építőanyagokra, hogy r lakásokat építhessünk, amelyben munkás emberek lakhassanak, hogy ipart teremthessünk, gazdasági épületekre ipar­telepekre van szükség, hogy a sokat emlege­tett többtermelésből végre valóság lehessen; okos ós államilag monopolizált export-import kereskedelmet kell létesitentnk. amely a világ­piaci árakat megfelelőleg nivellálja a mieink­kel, hogy az itthoni árak nivellálása lehetővé váljék és a folytonos kilengések és igy az árnivó folytonos felborulása kikerültessék. Ha egyéni vállalkozások keretében marad meg a külkereskedelem, minden ellenérzés nél­kül, s ba az e téren uralkodó ármegállapítá­sok a mai keretekben igazoltatnak, akkor az árvizsgáló bizottságok nem emelkedhetnek „hi­vatásuk magaslatára." mert az árkilengések hivatalosan igazoltatnak és befelé is jogosul­takká teszik az áremelkedéseket. Itt tehát kor­látok kellenek még ma is, nem szabadság ki­terjesztés. A háromnál több szobás lakásokat nem állami adókkal kell tízezer koronáig megter­helni, hanem rentábilissá kell tenni a házépí­tést. Akkor majd építenek és akkor pomádé, meg egyébb luxuscikk helyett építő anyagot lehet behoznia az államnak, mert a lakbér­adók uevekedése is módot nyújt erre. A tiszt­viselők lakbérilletményét és fizetését is nivel­lálni kell. Tervszerűség helyett tétovázás folyik. Ha­tározott irány helyett vajúdás van. Amint már régebben mondottuk, talán ma is a „fortwurs­teln" a cselekedetek jellemzője. Node, talán lesz ez jobban is, mert: már gondolkodunk. PIsszer János. Homályos a látóhatár. Az „intéző körök" nem tudják mit tegyenek ? Maximáljanak e tovább, vagy megszüntessék e a maximálást ? Kelí-e árvizsgáló bizottság, vagy sem? Ankétet tartottak a szabadkereskedelem­ről, ahol a gyáriparosoknak és a mezigazdák­nak kell az árvizsgáló bizottság és a maxi­mális ár, mert hiszen talán őket legkevésbbé bántja, a kereskedelem ellenben ágál a maxi­mális árak ellen és szabad kereskedelmet akar, mert neki meg ez jobb. Az árvizsgáló bizott­ság lemondott alelnöke, most már nem tartja szükségesnek a bizottságot, ő is a szabad­kereskedelemre esküszik, mint amely egyedül hivatott az üzleti életben felburjánzott vissza­élések megszüntetésére, A kereskedelmi minisztériumban a drága­ság megszüntetésére törekszenek. Hibáztatják az árvizsgáló bizottságokat, mint amelyek nem­hogy az árak csökkenését érték volna el, ha­nem inkább növelték azokat. Most majd Lipták államtitkár hatásköre alatt fognak mnködnt. Talán ettől remélik, hogy e bizottságok „hiva­tásuk magaslatára ' emelkednek. Lehet, hogy egy fél, vagy egy egézz esztondei kísérlet után ismét csak kisül, hogy minden „hivatás ma­gaslat" mellett is nőnek az árak 1 Sokszor mondottuk már, esztendőkkel ez­előtt is, hogy a francia nagy forradalom gaz­dasági tanulságait le kellett volna szűrni. Ez arra tanit, hogy ármaximálások egymagukban nem érnek semmit. Nálunk sem értek. Az árak kellő nivellálása nélkül, minduntalan kitörések vannak és voltak. E kitörések ujabbakat idéz­nek fel. Az import cikkek fő okai e kitörések­nek, mert azok a közszükségleti ipari cikkek­nél jelentkeznek. Evégből szükség volt már régen az állami, a monopolizált export-import forgalomra, amely az e téren jelentkezett ki­törések nivellálásara volt volna alkalmas. Ez hiányzott a franoia nagy forradalmi időkben, de hiányzott és hiányzik még ma is nálunk. A francia forradalom főbb részeinek le­zajlása után ugyanugy törték a fejüket a zava­ros világ rendbehozatalán az okosak, mint most minálunk. Ott is pont azt sütöttek ki, hogy a szabadkereskedelem gyógyító ir. Kisü't akkoriban, hogy ez ujabb zavarokat okozott, mert hiszen, — amint Önök tisztelt ólvasó;m mind igen jól tudják, — a szabadkereskedelem alfája, meg ómegája a kínálat ős kereslet sza­Budapest. szept. 2. (Saját tudósítónktól.) A Dayli Telegraph tudósítója az orosz ellenforradalmi sereg főhadiszállásán meginter­júvolta Wrángel tábornokot az orosz nemzeti hadsereg főparancsnokát, aki a következőket mondotta: Szovjetoroszország súlyos tél előtt áll. Roskadozó hatalmát már régen feladta volna, ha a bolsevikiek soraiban meg nem jelanik a khinai, aki rengeteg élelmiszert szál­lít a vörös hadseregnek. A lengyel győzelmek Építik a menekültek lakásait Budapest, szept. 1. (Saját tudósítónktól ) Az országos lakásépítési miniszteri bizott­ság nagyarányú 1—2 szobás lakások építésére hirdetett nyilvános árlejtest. Vasváry Géza mi­niszteri tanácsos az építkezésről a következő felvilágosítást adta: Egyelőre 6000 lakás épí­tését vettük tervbe. Ezeket november elején már át is adjuk a vagonlakóknak. A lakások az Üllői-ut és a Mészáros-utca környékén épül­nek. Hatvan lakás már most készen áll, további száznegyven a napokban készül el. Lemberg szorongatott helyzete Budapest, szept 2. (Saját tudósítónktól.) A Neue Freie Pressének jelentik. Az^JM vörös hadsereg harapófogó támadáss^JBfijg] Kelet-Galíciában. Lemberg A város körül van zárva és t JÉHIBíMiIiIIiI tével számolnak. A lengyelek keletgalicij£jörotótóB bergtől nyugatra is kedShIKím|lfI) hétfő óta nehéz tüzérséd^^^^^^^^^^P oroszok. A Neue Freie tartással fogadnunk. Ara I üs&rena • üylrsgybázB, 1920, szeptember 3. * Péntek XLI. évfolyam " 201. szám. s az oroszok malmára hajtják a vizet, mert elébresztik az elnyomott orosz nemzeti öntuda­ot. Harmincezer foglyot ejtettem — mondja ovább a tábornok, — akik közül tízezer nyora­>an önként állott zászlóim alá. Ha foglyaim ;özül egy is bolsevikinek mondja magát, át­lüldöm a vörösökhöz. A parasztok 99 száza­éka mellém állott; a birtokok felosztásával neenverem őket. Wrangel tábornok az orosz nemzeti hadseregről Tétovázás

Next

/
Oldalképek
Tartalom