Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-03 / 201. szám

SZA30L©SVÁRME®YE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szsrkeaztözóe és kiadóhivatal SZ£CHENY|-UT 9. SZÁM. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Telefon szán* 138 Fosteoheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza, Felhívás a nyugdíjba helyezett katonatisztek, katonai hivatalnokok, valamint a kafoiai tiszti (katonai hivatalnoki) özvegyek és árvákhoz nem téve külőmbséget a volt hivatásos és nem hivatásos tiszták (hivatalnokok) illetve azok özvegyei és árvái között; A nyngdijba helyezettek alatt a rokkantak is értendők. Erkölcsi és gazdasági érdekeink felkarolása végett a Budapesten megalakalt és már eddig is jelentékeny sikereket elért, nyugdíjas katonatiszti és katonai hivatalnoki özvegyek és árvák országos szövetsége (Hynkosz.) szabolcsmegyei fiókjának megszervezésére kapott megbízás alapján felkérem a fent nevezett öss7es vármegyei érdekelteket, hogy saját érdekükben a fiók megalakítása és szövetségbe való belépés eéljából a belépési nyilatkozat aláírása végett nálam (Nyíregyháza iskola-utca 7. sz. Tiszti Igazoló Bizottság.) mielőbb személyesen jelentkezni szíveskedjenek. Érdeklődőknek részletes felvilágosítással szívesen szolgálok, ezúttal ciak ainyit jelzek, hogy a belépő rendes tagok évi 48 K tagsági dijat fizetnek. A szövetség sem politikával, sem felekezeti kérdésekkel nem foglalkozik, sem ily irányú tevékenységet nem fejt ki. Czibur László, vezérőrnagy. j bályozta áralakulás és Franciaországban akkor épen nem volt kellő mennyiségű portéka, mint most nálunk és a tiszteit szabadkereskedelem a kínálat nélküli, de keresletben bővelkedő világban, a portékák árát, olyan szépen repítette ott is felfelé, ahogyan az nálunk is hajlandó most is, de a szabadkereskedelem teljes visszaállításakor még inkább megcselekedni. Amíg a kínálat kereslet szabályozza az árakat, addig a szabadkereskedelem, tojáson, esirkén, zöldségen, disznón, marhán, cipín, rnhán, vásznon, ingen, galléron és mindenen keresztül ebből az emlőből táplálkozik, mert ez az anyja, a fenntartója, mindene. Nem kímél polgártársat, sem honfitársat, sem testvért, sem szülőt. Ebből az emlőből táplálkozva : „Kein Brúder im Geseft, keiu Brúder beim Spiel!" a jelszava. Minthogy pedig szűkében vagyunk a portékának, de aminek bővében volnánk is, még arra is azt mondatja a szabadkereskedelem: „Inkább pusztuljon el a romlandó felesleg, de olcsóbban nem adom, piacra nem debom, hogy magasabb árat érjek el I" így a szabadkereskedelem az árak csökkentését a mai viszonyok kőzött eredményezni nem fogja. A szabadkereskedelemnek ma nem kell kartell, mert a termelés szük volta önkéntelen kartelt, sőt kereskedelmi trösztöt teremtett. Mindezt, a kereskedelem kínálat, keresleti lélektanáhól folyólag. A kereskedést szabadjára bocsátani ma még nem szabad. Ez jobbléthez nem vezethet ma még. Majd ha nemcsak szókkal, hanem elő tettekkel sikerül szükségleteinket mindenben megtermelnünk, s ba feleslegünk lesz, akkor lehet szó a kereskedelem szabaddá tételéről. Addig azonban az eddiginél nagyobb szigorra van szükség. Ha a háború elején az árak szahad fluktuációját meggátoltuk, ha akkor a kereskedelemre békót raktunk és így elkövettük a hibát a szabad forgalom terén, akkor most már ezen a hibás uton kell haladnunk tovább, mert erről, a helyesnek vélt útra való átrepilés, végzetes lehet. Az eddigi korlátozások, gazdasági életünkben olyan elm&radottiágokat eredményeztek, amelyeket máról-holnapra pótolni lehetetlen. Ugyanígy, nagyok az eltolódások is, amelyek azonnal nem igazíthatók helyre. Már pedig ha ezeket kellő időben nem reparáljuk, a későbbi zavarok a maiaknál nagyobb bajokat okozhatnak. Az első tehát a helyreigazítás munkája, de még a mai keretekben. A legtökéletesebb a lezül'ötség a gazdasági, az ipari és a lakóépületekben. Utóbbiaknál a hiány is pótlandó. Érzi ezt Lipták államtitkár is, mert a többtermelés első feltételének tekinti az ipar megteremtését, illetve helyreállítását, amikor azt mondja, hogy ba lesz ipar, lesz munkás is ; azonban a munkáskérdés rendezéséhez elsősorban a lakáskérdés megoldása szükséges, a szénkérdés megoldásán felül. Eaért akar legelébb bányászlakásokat létesíteni, Nem narancsra, citromra, kölni vízre, parfüm-ökre és púderre, valamint selyem meg egyébb luxuscikkek behozatalára van szükség, hanem reálisan és hasznosan felhasználható építőanyagokra, hogy r lakásokat építhessünk, amelyben munkás emberek lakhassanak, hogy ipart teremthessünk, gazdasági épületekre ipartelepekre van szükség, hogy a sokat emlegetett többtermelésből végre valóság lehessen; okos ós államilag monopolizált export-import kereskedelmet kell létesitentnk. amely a világpiaci árakat megfelelőleg nivellálja a mieinkkel, hogy az itthoni árak nivellálása lehetővé váljék és a folytonos kilengések és igy az árnivó folytonos felborulása kikerültessék. Ha egyéni vállalkozások keretében marad meg a külkereskedelem, minden ellenérzés nélkül, s ba az e téren uralkodó ármegállapítások a mai keretekben igazoltatnak, akkor az árvizsgáló bizottságok nem emelkedhetnek „hivatásuk magaslatára." mert az árkilengések hivatalosan igazoltatnak és befelé is jogosultakká teszik az áremelkedéseket. Itt tehát korlátok kellenek még ma is, nem szabadság kiterjesztés. A háromnál több szobás lakásokat nem állami adókkal kell tízezer koronáig megterhelni, hanem rentábilissá kell tenni a házépítést. Akkor majd építenek és akkor pomádé, meg egyébb luxuscikk helyett építő anyagot lehet behoznia az államnak, mert a lakbéradók uevekedése is módot nyújt erre. A tisztviselők lakbérilletményét és fizetését is nivellálni kell. Tervszerűség helyett tétovázás folyik. Határozott irány helyett vajúdás van. Amint már régebben mondottuk, talán ma is a „fortwursteln" a cselekedetek jellemzője. Node, talán lesz ez jobban is, mert: már gondolkodunk. PIsszer János. Homályos a látóhatár. Az „intéző körök" nem tudják mit tegyenek ? Maximáljanak e tovább, vagy megszüntessék e a maximálást ? Kelí-e árvizsgáló bizottság, vagy sem? Ankétet tartottak a szabadkereskedelemről, ahol a gyáriparosoknak és a mezigazdáknak kell az árvizsgáló bizottság és a maximális ár, mert hiszen talán őket legkevésbbé bántja, a kereskedelem ellenben ágál a maximális árak ellen és szabad kereskedelmet akar, mert neki meg ez jobb. Az árvizsgáló bizottság lemondott alelnöke, most már nem tartja szükségesnek a bizottságot, ő is a szabadkereskedelemre esküszik, mint amely egyedül hivatott az üzleti életben felburjánzott visszaélések megszüntetésére, A kereskedelmi minisztériumban a drágaság megszüntetésére törekszenek. Hibáztatják az árvizsgáló bizottságokat, mint amelyek nemhogy az árak csökkenését érték volna el, hanem inkább növelték azokat. Most majd Lipták államtitkár hatásköre alatt fognak mnködnt. Talán ettől remélik, hogy e bizottságok „hivatásuk magaslatára ' emelkednek. Lehet, hogy egy fél, vagy egy egézz esztondei kísérlet után ismét csak kisül, hogy minden „hivatás magaslat" mellett is nőnek az árak 1 Sokszor mondottuk már, esztendőkkel ezelőtt is, hogy a francia nagy forradalom gazdasági tanulságait le kellett volna szűrni. Ez arra tanit, hogy ármaximálások egymagukban nem érnek semmit. Nálunk sem értek. Az árak kellő nivellálása nélkül, minduntalan kitörések vannak és voltak. E kitörések ujabbakat idéznek fel. Az import cikkek fő okai e kitöréseknek, mert azok a közszükségleti ipari cikkeknél jelentkeznek. Evégből szükség volt már régen az állami, a monopolizált export-import forgalomra, amely az e téren jelentkezett kitörések nivellálásara volt volna alkalmas. Ez hiányzott a franoia nagy forradalmi időkben, de hiányzott és hiányzik még ma is nálunk. A francia forradalom főbb részeinek lezajlása után ugyanugy törték a fejüket a zavaros világ rendbehozatalán az okosak, mint most minálunk. Ott is pont azt sütöttek ki, hogy a szabadkereskedelem gyógyító ir. Kisü't akkoriban, hogy ez ujabb zavarokat okozott, mert hiszen, — amint Önök tisztelt ólvasó;m mind igen jól tudják, — a szabadkereskedelem alfája, meg ómegája a kínálat ős kereslet szaBudapest. szept. 2. (Saját tudósítónktól.) A Dayli Telegraph tudósítója az orosz ellenforradalmi sereg főhadiszállásán meginterjúvolta Wrángel tábornokot az orosz nemzeti hadsereg főparancsnokát, aki a következőket mondotta: Szovjetoroszország súlyos tél előtt áll. Roskadozó hatalmát már régen feladta volna, ha a bolsevikiek soraiban meg nem jelanik a khinai, aki rengeteg élelmiszert szállít a vörös hadseregnek. A lengyel győzelmek Építik a menekültek lakásait Budapest, szept. 1. (Saját tudósítónktól ) Az országos lakásépítési miniszteri bizottság nagyarányú 1—2 szobás lakások építésére hirdetett nyilvános árlejtest. Vasváry Géza miniszteri tanácsos az építkezésről a következő felvilágosítást adta: Egyelőre 6000 lakás építését vettük tervbe. Ezeket november elején már át is adjuk a vagonlakóknak. A lakások az Üllői-ut és a Mészáros-utca környékén épülnek. Hatvan lakás már most készen áll, további száznegyven a napokban készül el. Lemberg szorongatott helyzete Budapest, szept 2. (Saját tudósítónktól.) A Neue Freie Pressének jelentik. Az^JM vörös hadsereg harapófogó támadáss^JBfijg] Kelet-Galíciában. Lemberg A város körül van zárva és t JÉHIBíMiIiIIiI tével számolnak. A lengyelek keletgalicij£jörotótóB bergtől nyugatra is kedShIKím|lfI) hétfő óta nehéz tüzérséd^^^^^^^^^^P oroszok. A Neue Freie tartással fogadnunk. Ara I üs&rena • üylrsgybázB, 1920, szeptember 3. * Péntek XLI. évfolyam " 201. szám. s az oroszok malmára hajtják a vizet, mert elébresztik az elnyomott orosz nemzeti öntudaot. Harmincezer foglyot ejtettem — mondja ovább a tábornok, — akik közül tízezer nyora>an önként állott zászlóim alá. Ha foglyaim ;özül egy is bolsevikinek mondja magát, átlüldöm a vörösökhöz. A parasztok 99 százaéka mellém állott; a birtokok felosztásával neenverem őket. Wrangel tábornok az orosz nemzeti hadseregről Tétovázás