Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-09-01 / 199. szám
s jVfbmutK. 1920. szeptember 1 Kfb-egfkáa, aijasrtws 31. Kemény dió a magyar. A francia lapok írják ezt. Ömlengő dicséretek kíséretében csodálkoznak azon, hogy az ántánt hiába bízta rá hét nemzetre a magyarokat, még sem bírják megtörni. „Kemény diónak 1' 1 tartják a francia fapok a magyart és arra a konklúzióra vezetik a közvéleményt, hogy az ilyen népet érdemes tiszteletben tartani még az ellenségnek is. A franciáknak ez a véleménye nem ralami hízelgő arra a hét nemzetre, melyekre ezt a kemény diót bízták. Mert hiszen nincsen olyan kemény dió, melyet meg ne lehetne törni, pláne ha heten ütik egyszerre a bordáját. 1 francia lapok tehát igazságtalanok e hét nemzettel. Mi tudnánk tanúskodni amellett,hogy igen, ezek szépen eleget tettek feladatuknak. Hanem... hanem a ^francia lapok tédedtek, mikor a magyart kemény diónak tartották. Mert a magyar nem dió, hanem vas, amelyet minél jobban ütnek,- annál keményebb lesz. Itt csúszott a számításba egy kis hiba. A közélmezési miniszter a zsemle ellen Budapest, aug. 31. (Saját tudósitónktói.) A Nap munkatársa kérdést intézett Vass József közélelmezési miniszterhez a zsemle korlátozásáról. A miniszter ezeket mondta: Két napi távollét után ma jöttem meg a vidékről, nem tudom, hog% a zsemlére vonatkozó rendelet elkészült-e. Legközelebb mindenesetre megjelenik. A lisztkontigensből ugyani* nem vonható el semmi és kenyérfélét senki sem fogyaszthat anélkül, hogy ez afejkvótáb* be n« számittassék. A zsemle rendelet Kincs össsefüggésben a termés eredménnyel, esupáa a« ellátás egyöntetűsége céljából késaült. Valószínűnek tartom, hogy elsején lép életbe, bár még — ismétlem — nem referáltak, róla. Ugrón Gábor rágalmazási pere Budapest, aug. 81. Saját tudósitónktói. Ugrón volt belügyminiszter Tóth László büntetőjárásbirónál panaszt emelt Vagy János dr. a Székely propaganda egyik vezető embere s a Székely Szövetség szervezője ellen, akit maguk a szekelyek sem riéstek jó szemmel, üagy János Ugronról azt a hirt terjesztette, hogy ö züllesztette szét a székely hadsereget. A rágalmazási p«r kimenetiét élénk érdeklődéssel várják, A német kormány az internált bolsevikiek ellen Budapest, aug. 31. (Saját tudósitónktói.) Berlin. A lapok jelentése szerint Németország kérte a lengyel kormányt, hogy a határokon beözönlött és az ország belsejébe internált oroszokat, akik ott a bolsevik bacülust terjesztik, vegye át éa szállítsa Lengyelország belsejébe. A t orvéiig szék hete Folyó héten mindkét gyorsított eljárás szerint működő ötös tanács tárgyal. Az A„ tanács, a hét minden nspjain Kiss Róland és társai bűnügyét tárgyalja, Dr, Székely Farkas törv. biró elnöklete alatt. A B. tanács Szabó László tablabiró vezetésével tárgyalja héttőn Fdep Endre, csütörtökön Nígy Imre és társai és pinteken Walter Gésa elleni bünügyet, | Szerdán Tóth Pál törv. biró éa szombaton Szaloniay György törv. biró elnöklete alatt büntető főíárgyalásois vannak. Haszonbérleti ügyeket tárgyal Tóth Pál törv. biró tanácsa hétfőn és Sz»bó László táblabíró tanáoios kedden, szerdán é* ssoxdMtoa. A kijózanodott Hlinka Hlinka a szlovenszkói papsághozA Kassai Hírlapból vesszük a következő sorokat: A Rózsahegyen megjelenő ,,Szlovák" egvik közeli számában Hlinka András „őszinte szó oltártestvéreimhez" cimaael a többek között a következőket írja: „Idegesség és türelmetlenség vett erőt rajtunk. A haladó csehek minket nem ismertek. Ismertek egy néhány protestáns szlovák hazafit Luhaesovlesben Prágában ós egyéb nagyvárosokban Ezek nézeteiből azt következtették, hogy a szlovák nemzet a Róma-ellenes és huszita kelyhesek tradícióit tiszteli. Ismeretes a haladó tanítóság és intelligencia jelszava „Los von ROM", továbbá a határozatok „Róma felett keli, bogy a csehek ítélkezzenek, de kell, hogy egyúttal el i« Ítéljék." Tegyük hozzá a msdern bölcselet romboló hatását, a népnek és ifjúságnak a hitetlen tanítóság által való fanatizálását és m«gmárgezését és nem fogunk csodálkozni, hogy a csehek elragadtatták magukat s olyan hallatlan dolgokat engedtek meg maguknak Szlovenszkóbaa, melyek szivünket és lelkünket mélyen sértették. Ugyanezt már ők is bánják. De mindezt meg nem történtté tenni már többé nem lehet Szlovénokéba jöttek a legrosszabbak a .rosszak közül, akik a huszita *»ítuszt hirdetni kezdték, megtámadták vallási éraelmeinket, templo mainkat és szentélyeinket megszentségtelenítették ! Amikor még neca tudtam, hogy milyen lesz a köztársaságunk, nem ismertem a cseh nemzet, sem Bartosek és társainak szándékát, már akkor is attól tartottam, bogy a papság hideg vagy államellenes viselkedése leginkább árthat ne künk papoknak és az egyháznak. Azért figyelmeztettem 1918 nov. 10-én a papságot arra, hogy minden kísérlet az állam elleti felesleges és hiábavaló és kértein, hogy az alakuló állammal szemben legalább jóakaratú passzivitást tanúsítanak. Szemem előtt lebegett mindenekelőtt tényleges életünk, különösen az egyház és a nemzet. Sovinista sose voltam, a nemzetet sohasem árultam volna el s nem is helyeztem volna az ogyház érdeke fáié. Mindkettő egyaránt kedves előttem, s mindkettőnek akarok erőmhSz képest szolgálni ügyanez a szándéfc vezérel most is, mikor e sorokat írom. Ma forró talajon állunk, nap-nap után oő az elégedetlenség. A kedvezőtlen világhelyzet, a bolsevikiek előrehaladása, az élelmezési cikkek hallatlan drágasága a népet majdnem a fcétságieesésiee taszítja. A csehek politikájukkal megfontolatlan és katholikus ellenes viselkedésükkel Szlovensskóban enyhén szólva aatipatikusakká, ha csak nem gyűlöletessé tették magukat. Ennek okát nagyon szeretnék Hlinkáék, nevezetesen a katholikuspapság royására irni.', Ehhez sem kell kemmsntár. A direktórium biinpőre fisregi Sándor Még tegnap hallgatta ki a tőrvenytzék Beregi Sándort, a direktőium harmadik tagját. Vádlott nem érzi magát bűnösnek és ugy gondolja, hogy a diktatúra alatt betöltött állásábsn. Ssabolcsvármegyével szemben kötelességét teljesítette. Röviden, néhány vonáihan igyekszik vázolni önmagát. Étstének egy napját sem töltötte mnnka nélkül. Résztvett a világháborúban és mindenéből kifosztva leron gyolva tér abból vissza, da nemr.eti szint »zallagját, amit felsége küld kérésére a harctérre, megmenti és még ma is őrzi. A Lakatos lakásán tartott gyűlésen tagja lett a direktóriumnak. Később azonban Kazimirr$l egyfcti; vároj biztosnak rendűik ki. ó is azon az állásponton van, amin Kazisrúr, hogy a varmegyei direktórium három tagból állott és ők nem tartoztak annak kötelékébe. Mint városi biztos, minden hozzáforduló kérelmének igyekezett legjobb belátása sz#rint eleget tenni Menekülésének oka Pogány haragjától való félelem volt. Ugy véli, hogy nem ezért fogatta el ŐKeSPogány, mert kommunisták voltak ? Kiss Rolandról, mint vezérükről nyilatkozik, akinek tehetsége, képzettségi és egyúttal merészsége nélkül képtelenségnek bizonyult volna elérni azt, amit vele karöitva a polgári társadalom érdekében elértek. A direktórium tanácskozásaiban nem vett részt. Sünöknek Kfizimir pártbeli szélsőséges és erőszakos szereplésére irányuló kérdésére kijelenti, bogy rígi és fegyelmezett gzodalista és ugy gon dolja, hogy mint szocialista párí73zetőségi í«g usk azt, ami a párt?az6£ő»«g balső életében történt, titkolnia kötelessége. Kéri az elnököt, hogy mentse fel a válaszadás kötelezettsége alól. Ellene, mint direktóriumi tag ellen emelt vádakkid szemben egyhangúan védekezik. A direktórium intézkedéseiről élőzstes tudomása nem volt és azoknak végrehajtásában nem vett . réezt. Ha neve a kiadott rendeletek alatt sze- 1 répáit*, agy az nem ő tőle szánrszifc. %y»dül a népjóléti alaphói történt kiu Hsakra vonatkozólag fanja magát kompé*.<vjiQtiE nyilatkozni. ja volt az alapot kezelő bisottiáguak. A kiutalásoknál a hábora okozta nyo»»í volt a eéi. .4 vádiratban fefeoíűlt kiutalási tételek nagyobbrészt előtte ismeretlenek, de mint a bizottság tagja, vállalja azokért a felelőiféget. (Az elnök 10 perere felfüggeszti a tárgyalist.) Sztnet után a főügyész helyettes és Baregi védije Intésnek kérdesekei a vádlotthoz. Sctemidt Mihály A mai tárgyaláson Schmindt Mihály kihallgatását kezdte meg a bíróság, Ax elnök vádlott kérelmére megengedi, hogy áletéí ümartesse: 18 eves korában lépett be a nyomdászok szakszervezetébe. Három és fél evig katonáskodott. A világháborúban, annak első sápjától sc utolsóig r*szt vett. Szenvedéseit nem akurja érdemben felsorolni, csak azt mondj* el, hogy egy alkalommal a fronton, karácíoay estéa, ifimkor miudísnki kapott hasúiról valamit, hs nem többet egy dsrab fehér kalácsot, neki felesége ezeket Ha: Mi nem küldhetünk neksá még egy pogácsát ssm, mert annyi pénzem ÉÍÜCS, hogy gyermekeinknek egy dsrttb fehér kenyeret idtsatcék kaiácsonyra. A társadalom szolgálatában mindenét elvesztetté ia amikor visszatér a nagyháboruból kötelesíégírzete ujbói a tarsadalom sso^álatába saólitja őt. A rendzavarásoknak, a hazaösönlő katonaság züllött elemei garázdálkodásának igyeksrsit gátat vetni. Rövid ideig a Jóba cégnél dolgozott. Majd a szociáldemokrata pártnál adminisztratív működési kört kap. Később a párt titkára lesz. Abban az idóben a választójog elnyerése őt mint szociaiistát kielégítette m másra naca is törekedett, A*i ennél többi.!; aka- t az kommunista volt, Fáj neki hogy moat mint kommunistákat k«zalik őket. Agiístórikus t9fék«nykeciés5 nem fejtett ki. Itt az elnök kérdései után elmondja a máre 2l-éa Llkstoí lakáson tartett tanácskozás részleteit és rátér R vádpon tokon. — Fiatal írók. Egy csomó ismeretlen név, néhány fiatal író kőtiyve elább felsorolva. A ne?ük idegenül cseng, da a tehetségük kiforrott, s munkáikon ott ég még a fiatalság heve, de mögötte mindjárt föltűnik erejük is. Becsületes, szép és okos irások erek, legtöbbje több mint biztató Ígéret. Ezek a könyvek a következők : Lslkes Náodor József: Kuracz ég alatt ára K 27 50. Saikíai Miklós: Edit ára K. 28.60, SíreltszkS József novellái: Visszhang K. UU. Gssal Andor: A biborrahás ssssony, ára '£. 24-a0. Kaphatók az Ujságbohbea,
