Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-20 / 190. szám

lylregyhézs, ff 10, augusztus 20. 9 Fenlek 3SLI. évfolyam • iec, szám. § ír SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben: egász évre 160 K, félévre 80 K, negyedévre 4-0 K, eey hónapra 16 K, vidéken : •gész évre 200 K, félévre iOO K, negyedévre 50 K, eey hónapra 20 K- — Egyes szám ár* 1 korong. —— ' ——— ! .HBB­Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ L.ÁSSi.0 Sierkesztőség és kiadóhivatal: S7ÍCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szára 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nsm adunk vissza. Két ezredév hatáfjelzdje 1000, augusztus 20; 1920. augusztus 20, Irta: StiförVify Lajos. Első szenHsii'á'juná a laza törzsszerke­zetü ázsiai pogány magyarságot keresztény ma­gyar nemzetié tömöritette 3 Nyugathoz kap­csolta. Ea^l. Magyarország fenállását ezer évre bifctoíicóíta. Nagyszerű müve betetőzéseül magát az ezredik év augusztus hó 20 ikán megkoronáz­tatta. Ettől kezdve augusztus 20 ika nemzeti ünneppé magasztoi-uit. Mindamellett a mai napig inkább csak a római katholikus magyarság ünnepelte, mint a keresztény Magyarország megalapításának év­fordulóját. A világháború kijózanító tanulságainak kellett közbe jönnie, hogy a lizmilliőnyi ma­gyar megértse, hogy augusztus 20 ika nemcsak egyházi, hanem politikai, nemzeti, faji ünnep is. A dolog megértéséhez a következőket bo­csátjuk előre. Az ember fejlődése a föld kereksé­gén ezeket a fokozatokat tünteti föl: egyed, család, törzs, nemzet, fajta, faj. Ez a fejlődés és kulturfokozat voltaképen mindenre kiterjedő természetes vérségi szövetkezés a létért való küzdelem sikere céljából. Nemzetünk Szent Istvánig törzsszerkezet­ben élt. Szent Istvántól a világháborúig csak mint szervezett alkotmányos nemzet álhatóit fenn. S bár hivatását többször má3 nemzetekkel szö­vetkezve érte el, a letűnt ezer évben egészben véve rendeltetését egymagában is teljssithette, mert testi lelki (elsőbbsége ellensúlyozta szám­beli kicsinységét és pártos hajlamát, másfelöl pedig m^rt a körötte élő nemzetek akkor még fajokká nem tömörültek s így fennállását nem veszélyeztették. Amióta azonban a latin, szláv, germán nemzetek a fajiság jegyében tömörültek, azóta a magyar nemzet nemcsak egymagában, hanem a hasonló érdekközösségü, szomszédos népek­kel együtt sem képes jövőjét minden eshetőség ellen biztosítani: Fennmaradásunkért tehát olyan termé­szetes népszövetkezést kell keresnünk, amely a vérségi kapcsolaton felül a kölcsönös érdekek fonalával köthet össze bennünket, hogy egy­mást támogatva közös célunkat jobban elérhes­sük. Ez a turánizmus. Ma a kulturemberiség mindenhol a faji­ság fokozatához közeledik, csak a magyar vesz­tegel még mindig a „nemzet" fejlődés lépcső­fokán. Ha élni akarunk, be kell kapcsolódnunk a hatalmas turáni szövetségbe, mert a turániz­mus természeti szükségszerSség, melynek reá­lis célja az ős Turánból Ázsiába, Európába szétszakadt rokon népek gazdasági, szellemi kapcsolata. Vagyis a magyar, bolgár, török, finn, észt, tatár, kínai japán, továbbá, az Előindiában, Hátsóindiában, Perzsiában, Szibériában, Orosz­országban, Ukrajnában, élő több mint hatszáz (600) milliónyi fajrokon néptömeg gazdasági, Bzellemi tömörülésének nagyszerű gondolata, hogy a létért való küzdelem örök harcát sike­resebben megvívhassák. Az 1920. év augusztus 20-ikának jelentő­sége az egyházi ünnepségen felül tehát az hogy a tiz milliónyi magyar lelki tömörülését meg­hozta és az igy tömörült egységes magyarsá­got a hatszáz milliós lelkileg már előbb egye­sült hatalmas turáni fajba .bekapcsolta. Pozsony­tól Budapesten, Szótián, Konstantinápolyon, Pekingen át Tokióig, fönt Helsingforstól Szibé­rián át Tokióig mindenhol együtt érez és cse­lekvésre vár a turánság. Szent István óta a kelet-magyar Nyugat védőjévé lett, de-a gyilkos párizsi béke óta, életösztöne Kelet előőrsévé tette, mert kitűnt, hogy a turáni szövetségé, a jövő, amely egy­magában elég erős arra, hógy az angol, fran­cia, orosz, szémita hódítást, továbbá a rom­boló nemzetköziség mérgét ellensúlyozva, ter­mészetes rendeltetését biztosítsa. A turánizmus a mi győzelmes fajiságunk, ami természetes, győzhetetlen nemzetközisé­günk, amely mellett minden más "fajiság s minden emberalkotta mesterséges nemzetközi­ség — eltörpül. HBHHMHHHi -*) Magyar Király! Téged magyar kiván! Szörnyű mélységekből Hoz­zád kiált, sírván: Szánd meg bukásunkat, nagy gyalázatunkat! Emeld lel a porból véres homlokunkat! Szentséges jobbodat, hogy eleresztettük, ezeréPes hazánk imhol elvesztettük. Oda lett mindenünk, drága örökségünk. Gyehenna tüzében keservesen égünk! Koronád a porban. Palástod megtépve. Három halom nem mosolyg már négy iolyó tükrébe! Szomorú a rónán kaszák pendülése. Nem köszönt rá Ungvár lelől bérci küit zengése! Sok századok óta nagy átok van rajtunk. Jó búzát vetettünk: csak konkolyt arattunk. Hollókat etettünk: — kigyót melengettünk. Saját otthonunkban idegenek lettünk. Mi nagy bűneinket keservesen bánjuk. Pártoskodásainkat bűnbánat­tal szánjuk. Templomod elhagytuk, a hont megtagadtuk. Atyáink zász­laját — jajj! — lábbal tapodtuk. " ' , Bosszuló Istennek haragját kihívtuk. Földi okosságok mérgeit beszívtuk. Lankadt karjainkon halálos zsibbadás. István! Magyar Király! Van-e szabadulás!?? Van-e még gyógyulás!?? Szánd meg bukásunkat Nagy gyalázatunkat, 4 Emeld íel a porból Véres homlokunkat. *) Sasi Szabó László költeménye. Tavalyi számunkból a román cenzúra durva haraggal törölte, de Molnár Kálmán hittanár szentistvánnapi szent beszédéhez fűzve, elhangzott Nyíregyházán. A mai nemzetgyűlés Budapest, aug. 19. Saját tudósítónktól. • A mai nemzetgyűlésen, amely csak for­mális ülés volt, a szokottnál is kevesebben je­lentek meg. Az adó javaslatokat fogadták el harmadszori olvasásbaD. Elnök javaslatára a házat szerdáig elnapolták. A rövid szünet után a nemzetgyűlés az egyetemi beiratkozásokat szabályozó javaslat tárgyalására tőr rá. A népszövetség első ünnepé­lyes gyűlése Budapest aug. 19. (Saját tudósítónktól.) A népszövetség első ünnepélyes gyűlése november 15-én lesz Genfben,' A gyűlést két hóra tervezik. A már megérkezett küldöttek, missziók, titkárságok száma ezer főre emel­kedett. A lengyelek győzelmes ellsn­. offenzívája Budapest, aug. 19. Saját tudósítónktól. Páris, A Malin jelenti. Weigand tábor­nok az ellenoffenzíva teljes sikerét jelenti. A francia tábornok jelentése szerint az ellenof­fenzíva Novogeorgevszktől egészen Plaváig ju­jott el és augusztus 27 én elfoglalta az egyik leghatalmasabb Narev-hidfőt. Az ellenség ren­detlenül özönlik vissza. Az olaszok Montenegróért Budapest, aug. 19. (Saját tudósítónktól.) Róma. Kétszáz képviselő határozati javas­latot terjesztett elő, amelyben lelszólitja a kor­mányt, hogy védje meg Montenegró független­ségét a szerbek ellen. A lipót-köruti vérengzés statá­riális tárgyalása Budapest, aug. 19. (Saját tudósítónktól.) A rögtönitélő biróság ma reggel 4 óráig tárgyalta a Club kávéházi vérengzés ügyét. Tegnap este fél tizenegy órakor kezdett nagy­szabású vádbeszébe dr. Bálint Ernő kir. fő­ügyész-helyettes, aki Menczer Gusztávval szem­ben elejti a gyilkosság és lázadás vádját. Illy­vel szemben megállapítja, hogy a bizonyítási el­járás több gyanuokot vetett fel, de ellentétek is vannak ugy, hogy Illynek a rendes polgári bírósághoz való utalását javasolja a gyilkosság bűnügyében. Tőkés Károly ellen lázadás címén emel vádat,-amelyben Illy és mások is része-* sek. A vádbeszéd történelmi visszapillantást ad a tömegek viselkedésének vizsgálatánál és kéményen ostorozza a félrevezetett, lelketlen tömegek konok magatartását, amikor nem tesznek különbséget a söpredék és a becsüle­tes, dolgos, hazafias zsidóság között. A véd­beszéd hajnali egy óráig tart. A védők köz­rendháboritás, testi sértés stb. cimen -kérik felelősségre vonni a vádlottakat. Biróság a vád elejtése folytán Menczert szabadlábra helyezi. A rögtönitélő biróság az Ítéletet délután hat órakor hirdeti ki. A cseh lapok idegessége Budapest, aug. 19. (Saját tudósítónkul.) Prága A Magyar Kurir tudósítója jelenti: A cseh lapok, a Narodni Listy, Narodna Po­litika és a többiek telve vannak a magyarok hadi készülődéseinek rémhirével. Majd Pozsonyt, majd Rimaszombat, Kassa stb. városokat lep­lezik le, mint a kémhálózat központjait és ho­vatovább a Felvidéken árulónak mondanak mindenkit, aki magyar. Ura I kortmis

Next

/
Oldalképek
Tartalom