Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-06 / 151. szám

é. 'í ifc ^ • \ • * v - 6 Ki lesz Budapest uj polgár­mestere Budapest, julius 5 (Saját tudósítónktól.) A főváros intéző köreiben élénken találgatják, kit választ az uj közgyűlés r főváros polgármesteréül. Sokan azt vélik, hogy Folkusházyra vagy Sipőcz Je­nő kormánybiztosra esik a választás. Be­avatott helyről azonban azt a hirt ter­jesztik, hogy Folkusházy alpolgármester, Sipőcz pedig árvaszéki elnök lesz, mig a főpolgármesteri székbe dr. Zsembery Ist­Zvánt, ügyvédet, Moson megye kormány­biztosát választja meg az uj""közgyülés. Stromfeld ügyének tárgyalása Budapest, julius 5 (Saját tudósítónktól). Stromfeld vörös vezérkari főnök ügyében ma is lanukiliallgatások vannak. Debreczeny István őrnagy vallomása sze­rint Sírom leld a fronton erős kommunista izü |>eszédet mondott, mig több tanú Stromfeld nemzeti érzése melleit nevez meg dokumentumokat. így Reiter száza­dos Stromfeldet, mint az ellenforradalom hivét mutatja be. A jegyzők gyűlése. Nyíregyháza, julius 5. (Saját tudósítónktól) A vármegyei községi jegyzők egvesü lete szombalon délelőtt tiz órakor köz­gyűlést tartott a vármegyeház kistermé­ben. 'A jegyzők, akik közül igen sokan ugy az Októberi forradalom, mint a vörös ura­lom napjaiban méltatlan üldözést szen­vedlek, a kilartö hazafiságukat elismerés­sel köszöntő jogrend feltámadása óta ez­alkalommal gyűltek először össze a vár-' megye székhelyén. Az elviselt közös szen­vedések erősítették a kartársi szolidari­tást, aminek az egyesület a múltban nem egyszer érezte fogyatékosságát. Mosl en­nek az erősödő együttérzésnek volt bi­zonysága a közgyűlés, amelyen a szokott­nál jóval többen jelentek meg. A közgyűlést Gurbán László elnök vezette, aki az elmúlt évről emelkedett szellemű, az egymásra torlódó események ről hü képet adó, a jegyzőknek a forra­dalmakban tanúsított tántorithatalan ha­zafi hűségéi méltató szavakban tett je­lentési, rámutatva a megcsonkított haza rettentő helyzetére s ebben a jegyzői kar kötelességeire. A jelentés a közgyűlésre mély hatást tett s azt elhangzása után j többen mél látták. Tett javaslatai alapján j elhatározta a közgyűlés, hogy Balog La- I jos volt elnököl tiszteletbeli elnökévé vá- ; Jasztja és dus érdemeit jegyzőkönyvbe ik- j tatja. Andó Sámuel gávai jegyző eihunytá- j ról kegyeletes szavakban emlékeztek meg s elhatározták, hogy a gyászoló családot részvétirattal keresik fel. Két megtévelyedett jegyzőt Dobay Elemért és Zoltán Salamon Sándort a "for­radalmakban tanúsított hazafiatlan ma­gatartásukért szigorúan megrovó szavak­ban jegyzőkönyvben itélt el a közgyűlés. A gyűlés az elnöki jelentés után az államosítás kérdésével foglalkozott rész­letesebben. A jegyzők szempontjából is életbevágó kérdés állásfoglalás céljából tü L zetett ki, de amelyben való döntést több indítvány megtárgyalása után a következő gyűlésre halasztották. A közgyűlés Ujhe­Uyi Sándor, Seres József, Andrássy Béla és Jámbor Sándor hozzászólásai után ha­tározatilag kimondotta, hogy az államo­sítás kérdésében ezalkalommal érdemben nem elönt, továbbá megbízza az elnök­séget, hogy az idevonatkozó szakirodal­fom felhasználásával készítse elő a kér­Bés tárgyalását, közölje megfelelő formá­ban minden egyes taggal az itt felmerülő szempontokat, hogy a végleges tárgyalá­son a tagok teljes tájékozottsággal fog— íaljanak állást. A pénztárosi jelenléssel kapcsolatban elhatározta a közgyűlés, hogy a "tagsági dijakat ujabb költségvetés meghallgatása után megfelelő mértékben fel fogja emelni Határozatba ment, hogy a községe­ket az egyesületbe való belépésre sar­kalják, az országos gyűlésre küldendő ta­gokat a legközelebbi alkalommal jelölik ki. Az indítványok során foglalkoztak a tisztikar lemondó nyilatkozatával," ame­ryet tudomásul vettek s a tisztújítást a'kö­vetkező gyűlésre tűzték ki. Itt Újhelyi Sándor alelnök levele adott alkalmat állásfoglalásra, annely is­mételten rámutal arra, hogy a tisztikar annak idején tisztújításra csekély számá­nál fogl'a nem hivatott közgyűléstől fo­gadta el ideiglenesen a tisztséget. Elnök informálta a közgyűlést a ma­gánmunkálatokért szedhető dijak ügyé­ről is. A felsőbb hatóság idevonatkozó szabályrendeletét, mely megengedi a di­jak tízszeresére való felemelését, a bel­ügyminiszter nem hagyta jóvá s most uj felterjesztés vált szükségessé. Addig is a felemelt dijak szedendők. Bittli "Gyula indítványára egyhangú határozattá Tett, hogy az egyesület tagjai ellen igazolási eljárást indít. Az öttagú igazoló bizottságba Berger Endre, JámV­bor Sándor, Seres József, Bedő Lajos, An gvalos Géza rendes és Horváth János Mi^­kecz Mihály póttagokat választották. Az igazoló bizottság elé minden tag köteles forradalom idején tanúsított viselkedésé­ről írásban számol adni és ezt két jegyző­társával aláíratni. A közgyűlés Gurbán László zárószaí­vaival ért vgéelt. 3 Két gyilkosság bűntettének tárgyalása, Nyíregyháza, julius 3. (Saját tudósítónktól) Két bűnügyet tárgyall a napokban H rögtönitélő bíróság dr. Zclenka Lajos kir. törv. elnök vezetésével. Mindkét bűnügy­ben a szándékos emberölés büntette for­gott lenn. A rögönitélő biróság az ítélet folyamán a bűnügyeket saját hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki és a ren­des bírósághoz telte át. A napkori gyilkosság Napkoron az Oroszoldal és Svából- ! dal legényei állandó haarcban állanak I egymással. A napkori gyilkosság egy 1 Ilyen végek közötti villongás következmé­nye és bár biztosan meg nem állapitható de lelki inditóokaihoz szerelmi féltékeny­ség is hozzájárul. Folyó év 'junius 29-én a Sváboldal legényei megverték Orosz Pált, aki hogy megboszülja magát szövetkezett testvéré­vel Andrással és Demeter Péter ismerősé­vel a sváboldal legényei e-llen. Aznap este! 9 és 10 óra között lesbe is állottak a két oldalt Összekötő uton. A két Orosz testvér két oldalt az árokban és Demeter a közé­pen hátrább helyezkedett el. A biróság általi mfcg nem állapítható okokból és céllal a kérdéses utoon néhány sváb oldali legény Molnár Józseffel az élükön az oroszoldal felé haladt. 'Ahiirkor a közeledőket áz Orosz tesfi­vérek 'észrevették, előre történt megálla­podás szerint füttyszóval figyelmeztették Demetert, aki előugorva rejtekhelyéből a csoport élén haladó Moh)ár elé lépett és kétágú vasvillával iszien szúrta. Székely Gyula kir. ügyész Demetert szándékos emberölés bűntettével mint tettest vádolta és az Orosz testvérek el­len bünsegédi ibünrészeisség cimén emelt vádat. Demeter azzal védekeeett, Hogy elő­ször Molnár öt raellble vágta — amit *z orvosilag a vádlott mellén észlelhető véraláfutás is támogat — és ő csak azután használta a villát. Tekintettel a hivatalos orvosi meg­állapításra, mely a vádlott védekezése mellett szól, a szándékoos emberölés vád­ját a biróság elejtette és minthogy az erős felindulásból elkövetett emberölés hatáskörén kivül esik, a bűnügyet a ren­des büntető eljárásra terelte. Demeter védője dr, Szabó Miklós, az Orosz fiuk védői dr. Prok Gyula és Já L rossv Sándor ügyvédek voltak. Az abapuszlai gyilkosság Üveges Péter balkáni lakos junius i 21-én ítlas állapotban tért haza abapusz­: tai lakására. Éjjel 11 órakor Hegedűs Já­nos, akire már régebben rossz szemmel nézett Üveges, aki feleségét féltette, be­zörgetett hbzzá és megkérdezte, hogy ott­hon van-e, majd a férfi igenlő vájat­szára azzal, hogy »Reggel friájd számo­lunk« eltávozott. Hegedűs eltávozása után az asszoony kiment a szobából és a kamarában feküdt le. Ez gyanúsnak tűnt fel Üveges előtt és kiment feleségéhez, de nem találva mellette senkit, magához vette kétágú vasvilláját es elment hazulról. Üveges a Terdi családhoz ment és ott a szobában találva Hegedüst, hozzá­lépett es megkérdezte: Mit akartál nálam az éjjel?? Majd a feleletet be sem várva, a magával hozott vasvillával kétszer fej­be vágta. Hegedűs eszméletlenül esett ösz­sze és még az éj folyamán belehalt sef­beibe. Szándékos emberölés büntette ci­; mén emelt vádal az ügyészség. A bizo­nyítási eljárást azonban a rögtönitélő bi­róság nem folytatta le, mert megállapí­tást nyert, hogy Üvegest, aki Önként je­lentkezett az ügyészségen Szántó vizsgáló­bíró az ügyész szóbeli indítványára kihall gatta es letartóztatta, miáltal rendes bűn­ügyi eljárás indult meg. Már pedig a sta­táriális eljárásra vonatkozó intézkedés 35-ik pontja alapján a röglörnlélő bíróság­hoz nem tartoznak azon ügyek melyek­ben rendes übnügyi eljárás volt már fo­lyamatba téve. A rögtönitélő biróság Üveges bünügvét a rendes büntető bíró­sághoz tette át. A városi dalárda hangversenye Emlékemben még olt zsonganák a mo numentális nmsor fascináló szépségei és átfogva lart annak a siró magyar szónak fájdalma, mely a tegnapi estén a székely Keresztes Erzsébel ajakáról siri csendet parancsolva, forró könnyeket hajtolt a szemekbe. Szorongó szívvel, kelletlenül érzem az írásomat szűkre szabó nyűgöt, a papiroshiányt, inert meghatódott sok hálás sziv tolmácsa szeretnék lenni. Ha valamikor, ugy most itt volna a helye annak, hógv a hatáskeresés vagy szépte­vés minden eszközeinek mellőzésével spontán elismerő mondatok babérfüzérét nytfjtsuk át egv hangverseny rendezői­nek és szereplői valamennyiének. Az est monumentalitása mindenek­előtt a tervezőt a fáradhatatlan és kitűnő Jakab József karmestert dicséri. Hatásá­ban mélyen lenyűgöző, választékos szá­mokból építette fel a műsort, amelynek átélése tnaga is erős lelki munka, de, amit a kvalitás jelessége, iluzióba ringató könnyed gyönyörködéssé varázsolt. A műsornak mintegy architektúráját adták a nemes muzsikalilásu dalárda-szá­mok, amelyek ugy a'z orgánum erejének és szépségének, mint a rutinnak és a fi­nom belső átértésnek kalasszikus példái voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom