Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-19 / 189. szám

%lrog|yg*&za» WÜQ, augusztus 19. 5 Csütörtök XLI. évíoij;: m * 189, szám. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS^APÍLAPJA Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZAB, LÁSZLÓ SzorKCSííöség és kiadóhivatal: SZÉCKENY1-UT l. CZÁM. Talefon szim 139. Postacneque 29556 Kéziraiokat nem adunk vissza. t Tisza-gyilkosság mai tárgyalása ate A Budapest, aug. 18. (Saját tudósítónktól) A Tisza gyilkosság mai tárgyalásán Baloghy Ferecc miniszteri tanácsos az első tanú, aki elmondja, hogy a gyilkosság után találkozott Halász Lajos miniszteri tanácsossal, aki előtt kijelentette, nem szép, hogy gyilkossággal kezdték a forradalmat. Halász azt mondta, hogy az egésznek a csendőrök az okai, akik parancs ellenére hűtlenül 'cserben hagyták Tiszát. Mondada azt kérdezi a tanutói, miért hozta a gyilkosságot kapcsolatba a forradalommal. — Természetesnek találtam, mert hiszen a forradalom nélkül nem gyilkolták volna meg TiotíH MbíH filmr>ndin hnttv minlftuv rpffvvanen részesültek jutalomban forradalmi szolgálatokért 800, 1000, 1500 koronás tételekben. Ezeket Laehne utalta ki, aki maga is felvett 16000 koronát. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy ő lépett közbe a Tisza-gyilkosság ügyében meginduló nyomozások mellőzése érdekében, tényadó vá-. lasz) ad, de Hüttner akivel szembesitik, fenntartja azt a vallomását, hogy Jánosy Zoltán államtitkárnál Baloghy is jelen volt, mikor biztosították, hogy nem lesz semmi bántódása, Baloghhy nevetve tagad Hüttnerrel szemben akinek szavait légből kapottaknak mondja, A tanúkihallgatás lapzártakor tart. A lipót-köruti vérengzés statáriális tárgyalása Budapest, eug. 18- (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt folytatják a üpót köruti vérengzés statáriális tárgyalását. Elsőnek Krémer Gyula sérültet hallgatják ki, aki elmondja, hogy 27 én éppen vacsoríjához fogott, mikor valaki ólmos bottal fejbe vágta. A szuterrénbe menekült, de oda is követték és több ütést kapott. Összeesett s a mentők vitték el. Rigócz- , kyban felismeri az egyik támadót, A zavargás „üsd a zsidót" kiáltással indult meg. A támadók kezében vasbot, olmosbot, revolver volt. Elnök kérdésére kijelenti, hogy nem kívánja a tettes megbüntetését. Ezután a nyomozással első ízben megbízott tisztet hallgatják ki, aki elmondja, hogy Rigoczky első vallomásában azt mondta, hogy Illy lőtte meg Varsányit. Rigoczky az akkori vallomásáról felolvasott jegyzőkönyv adatait ismételten megerősíti. Dr. Eálint ügyész jelenti ezután, hogy Keller sofíőr Angyalföldön megőrült és Nagytéténybe szállították. Hoffman Arnold tanú elmondja, hogy minden este a Club kávéházban van, akkor is ott volt. j A zavargást Illy kezdte, ismer- Ezután a perbeszének amelyek lapzártakor tartanak. A. mai nemzetgyűlés Budapest, aug. 18. Saját tudósitónktól. Rako;szky tiz óra után nyitja meg a gyűlést. Az elnöki jelentések során felolvassa a miniszterelnök átiratát, a hivatalos lapban megjelent kinevezésekről Bejelenti a kormány és a nemzetgyűlés részvételét a Szent Istvánnapi ünnepségeken. Azután Haller Józsefnek a jegyzői tisztségről való lemondását közli a házzal. Bemutatja az ügyészi kamara feliratát a jogrend helyreállításáról. Azután az indítvány és interpellációs könyv előjegyzéseit ismerteti. Ezek között van Csizmadia Sándor a sajtószabadságról bejegyzet interpellációja. Ereky felszólalása a jogrend érdekében teendő intézkedésekről stb Az interpellációkra egy órakor térnek át. Orbán Attila szóvá teszi azokat a röpiratokat, amelyeket a házban és a ház körül lát osztogatni s amelyek Ghillányi báró képviselő ellen szólnak.jElnök erélyes megtorló intézkedéseket ígér a röpirat terjesztői ellen, mert ez a jelenség egyike az utóbbi időben mind gyakrabban előforduló mentelmi jogsértéseknek. Elnök 10 percre felfüggeszti a gyűlést. akire itt is rákezdődnek meg, ítélet holnapra A mai tőzsde hirei Érkezett délután 2 órakor. Márka 485, lei 482, francia frank 1410. dollár 221, Napoleon 800, lira 1050, rubel 328, szokol 372. Ara I korona <5 JSzabolcsvármegyei m. kir. kat. parancsnokság. 1187—kt, 1920. sz. Feífiiváá Az 1914—1918 év.i világháborúaan elesett hősök emléka meg Ipjíz örökítve. Ennek bhetővéíétele végett sihivam az ^esett ti3ztek és legénység hátwwrp.'lt c»íh -safjait stb., hogy a városiak r váróihoz ' k .onai ügyosztályába, a vidékek .akók az il J főszolgabírói (jegyzői) nivataU' a következő adaíokat nyújtsák be: • Az eieaett személyi adatni: név, kor, . ndfokozat, ezred, melynek kötelékében haláluk leírása, idő és hely megRelölésa mellett és 3. az elesett tábornokok és törzstisztek fenti adatai a várni' gyei katonai paratcsnokságnál naponta V oiiőttönként nyújtandók be. Felkérek minden >t, akinek adatok állanak rendelkezésre, ezeket mielőbb illetékes helyre juttatni. RÁKOVSZKY s. k. ezredes vármegyei kat. parancsnok. Az üzletvezstőség és Nyíregyháza Nem újság, hogy a debreceni üzletvezetőség évek, sőt évtizedek óta nagyon mostohán kezeli a szabolcsmegyei és nyiregybázi érdekeket. Valóban nem lehet ráfogni, hogy elké nyeztetne bennünket a figyelmességével, a gondoskodásával, de ellenkezőleg, ahol csak lehet egy kis mellőzést, visszaszorítást, maliciát kifejteni. azt bőven érezteti velünk. Nem akarunk kicsinyes dolgokat feszegetni, hogy mi az oka például annak, hogy a Bocskai kert, ahol 200—300 hold szőlőtelep van, hogyan és mi cimen jutott emeletes és diszes állomásépülethez, amely előkelő fürdő helyeket megillető nyári nyi ott váróhelyiséggel is ékeskedik, do bizony a nyíregyházi „Sóstógyógyfürdő" vasúti megállója még most is csak szerény bakterházzal fogadja az ország minden részéből érkező vendégeket és a ceaknem 2000 holdas Sóstó-hegyi szőlőte'ep is csak legujab ban és nagy utánajárások után tud valamelyes vasúti állomáshoz jutni. Ezt a kérdést nyitva hagyjuk azok részére, akik nem tudják hogy a Booskai kertben egy-két vasutas urnák is van szőlőc3kéje. Ez a tisztán személyes körülmény egyébként sok minden egyéb dologra is rávilágíthatna, különösen a menetrendek megállapítása körül. Itt ugyanis alig lehetne elvitatni azt a tekintetet, hogy egyes vonatoknak a Bocskaikerti szőlőbirtokosok kényelméhez kell igazodnia. De hogy mi van és mi legyen a nyíregyháziak éíf szabolcsmegyeiek kényelmével, az már a t. Ü. V.-nél nagyon is alárendelt jelentőségű. Itt van mindjárt a gyorsvonati összeköttetés kérdése. Nálunk nagyon kevesen tudják, mert hí szen előnyeit nem élvezhetik, hogy Debrecen már jó ideje gyors, vagy legalább is gyorsított személyvonati összeköttetésben áll Budapesttel. Ez a vonat reggel 6 óra 20 perckor indul Debrecenből és félkettőkor van Budapesten, az ellenvonat pedig délután kettőkor indul Budapestről és este 9 órakor érkezik Debrecenbe. ; A jó debreceniek tehát abban a kellemes hely- f zetben vannak, hogy 15 óra alatt vigan meg- f járhatják Budapestet, ellenben mi nyíregyháziak Ü ezt a túrát legjobb esetben három nap alatt, f órákban beszélve 70 óra alatt tehetjük meg. ? jMert^..gyorsvonatot a debreeeni üzletvezető! .-égnek nem volt szi?£^friregyhftzáig beállítani, i vagy legalább is oly Gnflembigi hozni javas• latot az igazgató súgnál, hogy egészen Nyiregy| házóig közlekedjék. Nem tudjuk, mifól§ maga> sabb vasúti politika jáíszhatik itt közbe, de a ! közelmúltból ugy tudjuk, hogy a fővárosból ki{' induló gyorsvonatok mindég egészen a határokig közlekedtek. A predeáli gyorsvonatnak eszébe se jutott volna, hogy Tövisnél beszüntesse a nyargalását, se a mezőlaborci nem merte volna megpróbálni, hogy Sátoraljaújhelynél leszereljen. Mo3t ellenben a Budapest—Kisvárda közötti vonalon a gyors Debrecenben pihenőre tér, nehogy a nyíregyháziak és szabolcsiak elbízzák magukat, hogy már ők is gyorsított személyvonaton járhatnak. De hát azt irta vissza a t. Ü. V Nyíregyházára, mikor ebben a kérdésben illetékes hatóságunk reklamálni merészkedett, hogy nem értünk mi ehhez. Ö ugy látszik jobban ért. Van azonkívül nekünk jó nyíregyháziaknak egy kofavonatunk is. Ez hajnalban indul Nyíregyházáról. Az ember azt képzelné, üogy ha már az az igen tisztelt gyorsvonat nem indulhat Nyíregyházáról, legalább ez a hajnali bumli vau akként beállítva, hogy elérje a reggeli gyorsvonatot. Hiu ábránd, jámbor utasom. Ennek a kofavonatnak a menetizéje ugy van megszerkesztve, hogy a gyors egy félórácská| val, előbb indul el az orrod elől, mielőtt te ' ezzel Debrecenbe érkezel. így azután a nélkül, hogy ebből valami í különös előnyünk lehetne, van nekünk Debre! cen fele reggel két vonatunk is, Debrecenből vis?za délután szinte van egymásután köt vo natunk is, ugy, hogy ezek nem győznek egyí mással versenyezni a felett, hogy Hadházon | hagyják-é el egymást, vagy Ujfehértón, (így esik azután meg, hogy a korábban induló bum| liról Ujfehértón, vagy Had házon rendszerint át szoktak szállani az utasok a versenyben győztes szeméiyvonatra) ellenben Debrencenből Nyíregyházára se reggel, se délben, se éjjel egyetlenegy vonat se indul és vissza se indul Debrecenbe reggeli kilenctől másnap reggeli hajnalig egy árva vonat se. Hát kérdjük: nem lehetne ezen egy kicsit változtatni? Hogy például az a bizonyos bumli (reggel) jönne Debrecenből éj este indulna oda vissza. Hát kinek micsoda kára lenne abból, ha mi reggel is, meg este is jöhetnénk is, mehetnénk is és padig ugyanannyi erővel, mint ahogy most nem mehetünk. Nem mehetünk csak reggel és nem jöhetünk csak délután. Igaz azonban, hogy eklor minkét alkalommal kétszer is egymásután. Tisztelt Üzletvezetőség! Az emberek érdekei a Bocskai kerten tul is figyelmet érdemelnek.