Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-17 / 187. szám

l|^yházB| 1820. augusztus 17. * Kedd XLI. évfolyam * 187, szám. A mai nemzetgyűlés Rakovszky 11 őrakor nyitja meg a gyűlést. Milcsevics a határozatképességet veti íel. Elnök megállapítja a határozatképtelenséget és a gyűlést egy negyedórára felfüggeszti. Szünet után Ereky veti fel újra a határozatképességet s a ház elnök megállapítása szerint újra nem határozatképes, mire az elnök a házszabályok 260. szakasza alapján névsorolvasást rendel el. Ezután elnök kijelenti, hogy a birák és ügyészek statusrendezéséről szóló javaslatot a Ház általánosságban és részleteiben harmadszori felolvasásra elfogadta. Ezután rátértek az egyes külföldi államokkal való kereskedelmi forgalom ideiglenes szabályozásáról szóld javaslat tárgyalására, melyet lklódi Szabó János ismertet. A gyűlés lapzártakor tart. Tanúkihallgatások a Tisza-gyilkosság ügyében Budapest, aug. 16. Saját tudósitónktól. A Tisza-ügy mai tárgyalását Zoltán László ezredes 9 órakor nyitja meg. A vádat Litomericzky Sándor ügyősz látja el. Az első tanú Laehne Hugó volt államtitkár volna, akiről azonban az az értesítés érkezett, hogy Olaszerszágba utazott s nem jelenhet meg. Ezután Hadsics Emil százados kihallgatása következett, aki Lindner honvédelmi miniszter parancsőrtisztje volt. Tárgyalásvezető felszólítja, hogy beszélje el az ő forradalmi beosztásában látott eseményeket. Hadsics vallomása előtt azt a kérdést intézi az elnökhöz, hogy vájjon őt, akit, mint volt parancsörtisztet titoktartás esküje kötelez, feloldják-e itt esküje alól? Olyan politikai vonatkozású dolgokat t ud, melyek az egész ország szempontjából fontos titkok. Tárgyalásvezető kijelenti, hogy politikáról nem fogják kérdezni, Ügyész pedig azt a kijelentést teszi, hogy a forradalmi kormány nem volt alkotmányos és vele szemben nem kötelező a titoktartás. Arra a kérdésre, hogy ö volt e, aki a honvédelmi minisztérium tisztjeit a nemzeti tanácshoz való csatlakozásra szólította fel, nem felel. Majd érdekes leleplezéseket tesz arról a könnyelmű pénzfecsérlésről, amelyet Linzer kifejtett. ö volt az, abi azokat a bizonyos tízezer koronákat kifizette. Lindner parancsára tette. Novemberben mintegy húszan jelentek meg a hadügyminisztériumban, Linder parancsára ezekről névjegyzéket készített. Ezek között Hüttnerre, Vágóra emlékszik. Dobó november 4-én és 5-én jelent meg a minisztériumban, de ő nem engedte be. Délután parancsot kapott felettesétől, hogy ha egy tengerész pénzért jön, ötezer koronát adjon át neki. Ez Dobó volt. Mintegy tizennégy ember kapott tizezer koronát és négyszázezer koronát fizettek igy ki. Ebből száznegyvenezer koronát kaptak a tengerészek. Lmder három izben vett fel nagyobb összegű pénzt, ebbél ötvenezret Csernyák, hatvanezret Pogány kapott, Friedrich negyvenezer koronát kapott belőle. Előadja, hngy november hó elején zárt borítékot adott át neki Lindner, hogy vigye Károlyi Mihálynak. A levelet Károlyi titkára vette át tőle Károlyitól skkor száztízezer koronás utalványt hozott Lindnernek. Az utalvány az állampénztárhoz szólt s Lindner idegesen várt rá. November elsején vagy másodikán milliós utalványt vett "át Lindner. Hetedikén azzal jött ki a minisztertanácsbői, hogy már nem hadügyminiszter. Ekkor az uj hadügyminiszter kérte tanút, hogy maradjon állásában. Lindner pedig az ezután következő első délután a kifizető pénztárkönyvet átnézte s abból azt a lapot, amelyen ezek a fizetések voltak, kitépte. A tanúkihallgatás lapzártakor tart. Megérkezett az első poroszszénküldemény Budapest, aug. 16. (Saját tudósitónktól.) A békeszerződés szerint Magyarországnak összesen háromezer vaggon porosz szén jár. A bojkott alatt Ausztria nem engedte át a szenet. Most az osztrák határon rekedt szénrakományból az első hatszáz vaggon poroszszén megérkezett Budapestre s már el is osztották vidékek szerint. A törökök is gyászolnak Budapest, aug. 16. (Saját tudósitónktól.) Páris. A török lapok a békeszerződés hírére gyászkeretben jelennek meg. A bojkott után Budapest, aug. 16. (Saját; tudósítónktól.) A bojkott alatt másfél milliárd értékű áru halmozódott fel a brucki állomáson, amelynek raktárai megteltek a Magyarországnak szánt árukkal. Mintegy négyszáz waggon áru egyrésze a szabad ég alá került. A bojkott megszűnése után az első napén száz waggon ment át árukért. A négyszáz waggon árut három nap alatt szállították Budapestre. ái felhő Beavatott helyen amelynek hivatásánál fogvá módjában van, hogy a külföldi eseményekről tájékozódjék, a keleteurópai harcokról és népmozgalmakról a következő magyarázatot nyújtották lapunk fővárosi munkatársának: — Ma már Európának minden hivatott politikusa tisztában van azzal, hegy az orosz megmozdulást nem lehet tisztán bolseviki mozgalmnak, az orosz hadsereget tisztán vörös hadseregnek tekinteni. Az kétségtelen, hogy ezt a sereget Leniaék bocsájtották útjára, a sereg azonban annyiféle elemet szedett már magába, hogy annak tulajdonképeni jellegét nehéz volna meghatározni. Ne feledjük, hogy Oroszország évek óta el van zárva a világtól és azóta ott nsgy változások mehettek és mentek is végbe & lelkekben, A bolsevizmus csak egy elődleges alkulás volt, azóta ott már mindenki belekerült az uj rend (?) kereteibe és kétségtelen, hogy az eszerint bővült, változott formában és tartalomban. Ez a kölöntéleség még tisztábban felismerhető az úgynevezett vörös hadseregben, amelynek különben épp ugy vannak cseh, mint kínai, orosz, nőmet mohamedán stb. hadosztályai és kisebb alakulatai. Kétségtelenül hiteles értesülések szerint az oresz seregben épp oly erős, ha nem erősebb ma már, a pánszláv áramlat, mint a bolseviki szellem, a tisztikar túlnyomó része pánszláv és nacionalista ós csak az tartja össze őket, hogy ebben az előretörésben, melyet a bolsevizmus kezdett gazdasági okokból, hogy nyomorúságában el ne pusztuljon, a pánszlávizmus is megtalálja a maga régi célját. Oroszországban is bizonyára el fog következni a végső kialakulását számos olyan lélektani ok késlelteti mely mindig fel szokott lépni a háború dekadenciájával. Most csak arra akarunk rámutatni, hogy miközben a vörös rém tapogatózva kinyújtja kezét, hogy errébh megtalálja barátait, a pánszlávizmus az északi korridort akarja megépíteni a maga számára Csehországtól Galícián át. És ez az a törekvés, melyet Európának nem szabad tétlenül néznie és ami végett előbb vagy .utóbb kétségtelenül meg is fog mozdulni. —' Ha Európa indolenciáját nem mozdítja meg az, hogy a bolsevizmus terjeszkedni akar, bizoyára meg fogja mozgatni a hatalmi érdek; a széthulló entente, de, különösen Anglia rá feg jutni arra, hogy a keleti ködös mozgalmak mélyén tulajdonképpnn máris a szláv terjeszkedés magva van, a szláv expanzív erőé, mely egyképpen tör délnyugatnak, mint Konstantinápoly, Perzsia és India felé. Elmondhatjuk, hogy a bolseviki veszedelem elé egy másik, általánosabb veszedelem, a pánszlávizmus lépett és erről Európának addig kell tudomást vennie, mig el nem késett vele. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség az Erdélyből kiűzött magyarok és székelyek Budapesten székelő országos szerve, Erdélyhez való jussunk propagálásához szükséges anyagi eszköz megszerzése céljából Magyar-székely napot rendez az ország nagyobb városaiban. Nyíregyházán nagy népgyűlést és budapesti művészek közreműködésével müvészest keretében szeptember 5-én fogja megtartani ezt a napot. A Szövetség nyíregyházi kőre f. hó 15-én a központi titkár részvételével tartott értekezleten a Magyar-székely nap előkészületeiről tárgyalt. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség hazafias céljs, á Szövetség által képviselt magasztos eszme: Erdélyhez való törhetetlen ragaszkodásunk, bizonyára Nyíregyházán is méltó visszhangra fog találni s közönségünk e napon a Szövetséget céljai elérésében a megszokott áldozatkészséggel fogja támogatni. Ara I korona \