Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-12 / 183. szám

lySregyháza, MQ, augusztus 12. 4 CsötSr>tök XLS, évfolyam 181, szám. IDKbiamitMe ÍMM!«MKMBBa SMHMMBMSiaMMMMBI Éf HytKSOVtOSA HNAm&t napilama s^rfeMStS Br. a. MiSSa.® I * n «. öíam. SS£40HSfíVi-UT a. S2Á&I. Hozgósitásrói suttognak az emberek. Napok óla, hetek óta rebesgetik, hogy ekkor, meg akkor. Már bizonyos. Ettől hallottam, attól hallottam. Ilyen jelek, meg olyan jelek. Szóval közvetlen küszöbön áll a mozgósítás.) A sok szóbeszéd, híresztelés, különösen pedig az ezek által ébren tartott izgatottság ellensúlyozására a félhivatalos jónak látta azután tegnap lefújni az egész „Mozgósítást." A pesti újságok hozzák a félhivatalost, hogy Magyarországon nincs és nem is lehet mozgósítás. Jó. Megértettük. Nem értem meg azonban és nem is fogom megérteni, hogy miért volt az a nagy ijedt izgatottság, Mitől ? Attól, hogy mozgósítás lesz? Attól, annak a gondo ktától ijedt meg és lett izgatott a magyar ? Ezt nem tudom én megérteni. Mert én ugy fogom lel a dolgot, hogy azok akik az ország kormánykerekénél állanak, bizonyosan érett megfontolás után rendelnének el egy moagósitást, ha arra szükség lenne. Szükség lehet pedig vagy védelemből, vagy tém&dás céljából. Ha védekeznünk kell, akkor az azt jelen teáé, hogy kedves rabló szomszédaink még azt is sokallják tőlünk, amit meghagytak és ránk akarnak törni, hogy még azt is elvegyék, elrabolják és akkor nem is ijedelemre, hanem elszántságra és a kétségbeesésig fokozott, hősies. utolsó csepp vérig menő védekezésre van szükség, A megmaradt kis ország, ennek a tenyérnyi szent területnek önfeláldozó és az utolsó embert is fegyverbe szólító megoltalmazására. De semmiesetre se ijedt izgatottságra Ha pedig agresszív fellépés céljából lenne szükség mozgósításra, akkor meg örömtüzeknek kellene kigyulsdni a mezőkön,ormokon az arcokon, a sziveken, mert ez azt jelentené, hogy erősek és készültek vegyünk és hogy ütött a szabadulásnak, a megtorlásnak az órája és azok, akik a kormánykeréknél állanak és a nemzetközi konstelláció horoskopját íigyelik, alkalmasnak találják immár a helyzetet arra, hogy erőinket latba vessük annak a szörnyszülött békeszerződésnek a korrigálására, amely leamputálta országunkat, letépte keblünkről testvéreinket és szétszaggatta Szent István ezeresztendős palástját. Azt jelentené, hogy eljött a várva várt, az epedett alkalom, amikor megindulhatunk és elhessegetjük a garázda csókákat, a hullafosztogató hiénákat, amelyek kertjeink alatt duskálódnak és keblünkre ölelhetjük újból testvéreinket és visszavezethetjük elhagyott otthonjaikba waggonlakó menekültjeinket, alak a hontalanság könnyektől sózott keserves kenyerét eszik közöttünk és napi imádságukba foglalják a szabadulás, a visszatérés vágyát. Azt jelentené, hogy amit magunkban mindannyian titkos és ösztönös meggyőződéssel táplálunk, hogy t. i. ez a mostani állapot nem lehet végleges, nem lehet tartós, hogy ez a lehetetlen helyzet csakugyan megoldáshoz ós helyes, igazságos kibontakozáshoz jutott. Hát mire akkor az ijedelem, az izgatettság... Csak egy izgatottságot tudok megérteni. Ha lenne mozgósítás, legyen izgatott mindenki a gyors, az elhatározó, az önfeláldozó, az elszánt, a férfias, a hazafias felbuzdulás, a sza badiság. a szabadulás ós a szabadítás herószi gondolatától, a lelkesedés paroxismusától, amely mint egy embert szólítja és állítja fegyverbe... kaszára... kapára az egész nemzetet... Ezt érteném. Sasi Szabó L. A mai tőzsde hírei Budapest, aug. 11. (Saját tudósitónktól.) j Érkezett délután 2 órakor. Márka 441, dollár 193, Napóleon 707, líra 1030, rubel 316, szokol 351. J Friedrich István vallomása Budapest, auguszt. 10 Saját tudósítónktól. A Tisza-gyilkosság szomorú szeczáeióju pőrének ma egyik legizgalmasabb napja van. Friedrich István kihallgatása van soron. A tárgyalás 10 órakor veszi kezdetét Mondada tár gyaiásvezető felolvastatja azokat az iratokat, amelyeket gr. Almássy Denise ügyvédje Ulain Ferenc utján a biróság rendelkezésére bocsátott. Utána Mondada Friedrichet vezetteti be. Tudomására adja, hogy mint tanút hallgatják ki. Friedrich kijelenti, hogy minden kérdésre felelni fog. Mondada azon kérdésére, van e tudomása Tisza meggyilkolásának körülményeiről, att leleli, hogy semmi tudomása nincs, ennyit tud, amecnyit a hírlapokból olvasott. További kérdésekre kijelenti, hogy sem a nemzeti sem a katonatanácsnak tagja schasam volt. A tizenegyes katonatanács tagjai közül Hüttnert, Csernyákot s még néhányat ismert. A katonatanács gyűlésén, mikor ott fontos megbeszélések voltak, soha nem volt jelen, A Gizella téri párthelyiségben volt egy kis szoba, amelyben ismeretlen fiatal emberek, egyetemi hallgatók, katonatisztek jártak-keltek, ezek különböző hírekkel jöttek s tőle kértek utasítást, adott is nekik megfelelő utasításokat, hogy ezzel a hirrei Károlyihoz, a másikkal másvalakihez menjenek, de olt megbeszélések, pláne gyilkosságról szólók, kizárt dolog, hogy lettek volna. Ezután Mondada azt kérdi Friedrichről, meg tudná-e pontos an mondani, hol járt október 24 tői 31-ig. Friedrich kijelenti, hogy egészen pontosan már nem emlékszik vissza, de általában október második felében többször volt Budapesten. így 28-án biztosan bent volt, mert a lánchídi véres tüntetésben, amely ezen a napon folyt ,le, neki is szerepe volt. Ezen a napon este villamoson Mátyásföldre utazott, ahol másnap hivatalos dolgai voltak, délután pedig egy nagyobb társaság teán volt nála. A következő napon, 30-án a gyárban dolgozott egy bizottsággal egész nap, este háromnegyed nyolcig. 31-én reggel háromnegyed kilenckor kelt fel. Egy küldöttséget fogadott, a mátyásföldi egyesületek köldöttei voltak, akik arra kérték, hogy jelentse be csatlakozásukat a nemzeti tanácshoz Délelőtt átment a gyárba, ahol az nap a munkások nem dolgoztak. Ott időzött fél kettőig, aztán megebédelt, majd kőt órakor Hessler Józset min. tanácsossal beutazott Budapesre. A Muzeum körúton Csilléry Andrással találkozott, akinek elmondotta, hogy a déli órákban a lakásán telefonon hivtáB fel s jelezték, hogy Károlyi Mihály beszélni óhajt vele s arra kéri, hogy vegye át a hadügyminiszterséget, Azt válaszolta, hogy rendben van majd beszélni fog vele. Ezzel kapcsolatban arról tárgyaltak Csilléry vei, hogy milyen rettenetes züllés van a hadseregben s milyen anarchia van a hadügyminisztériumban is, ahol nem mer Benkí intézkedni. Mig ezekről beszéltek, autók robogtak az utcán lövöldöző katonákkal Csilléry kapacitálta, vállalja a miniszterséget. Azt válaszolta neki, hogy vállalni fogja,megfogja nyugtatni ott bent az urakat s amit lehet, Szurmay segítségével meg fog menteni. Aztán az Astoria elé értek, ahol óriási tömeg volt, mely fegyverrel hadonázva Lukassich halálát követelte. Elvált Csiliérytől, felment az Astoriába, ahol félbolondokat talált. A katonatanács fegy veres egzaltált emberei voltak, Károlyi Mihályt kereste, d3 sehol sem találta. Az Astoriából a régi képviselőház felé ment, mindenütt a lázasan tombo'ó tömeggel találkozott Felment Károlyi Mihály lakására. Az ajtó nyitva volt s egy széken ott ült kétségbeesett szituációban Lukassich báró. Mi baj van ? kérdezte tőle. Látja, hogy mi, válaszolt Lukassich, aki kard és sapka nélkül ült ottan. Rászólt az ott tolakodó arrogáns zsidó-gyerekekrs, hogy adják vissza a tábornok sapkáját, egy uri emberrel még sem lehet így elbánni. Majd így szólt Lukassichhoz: Kegyelmes Uram, önt halálra keresik, megmenthetem, ha kijelentem a tömeg előtt, hogy felesküdött a nemzeti tanácsra. Torma ezredessel ki is ment a balkonra és kihirdette, hogy Lukassich kegyelmes ur esküt tett a nemzeti tanácsra. Ezekre a szavakra azonban száz meg száz fegyver emelkedett a magasba s a tömeg felháborodása, mint a vihar zúgott fel. Látta hogy itt mindennek vége. Károlyit nem találva elhatarozta, hogy a hadügyminisztériumba megy. Lent egy autó állott, azon ment a hadügyministeriumba, Itt Szurmaynál éppen együtt voltak az osztálytőnökök, tanácskoztak, hogy miként lehetne a szédületes fejlődés iramát feltartóztatni. Elhatározta, hegy nem fogja vállalni a hadügyminiszterséget, most mégis tanácskozásba elegyedett, hogy lássa miként lehetne rendet teremteni. Azonban kitűnt, hogy kétszáz megbízható embert sem állíthatna* elö. Nem tudja miként, de ezt az ő délutáni tanácskozását megtudták és nemsokára hirül vette, hogy nem ő, h?nem Lindner lesz a hadügyminiszter a szociáldemokrata párt akaratához képest. Ekkor tudta meg, hogy Lukassichot, akinek érdekében még a délután intézkedtek Szurmaival, sikerült megmenteni. Hat órakor megszólalt a telefon s rövidet hú ül adta, hogy Tiszát megölték. A m' hbentő hír általános konsternációt keltett. Másfél órán át ennek a i hírnek hatása alatt állott ő is s annyival is inkább, mert mint Lukassichon, ugy Tiszán is segíthettek volna, ha eszükbe jut. Kilenc órakor megjelelent Károlyi Lindnerrel, akit bemutatott a hadügyminisztériumban. Friedrich kijelentette, hogy ő a nemzeti tanács felkérésére van itt, s addig marad, mig a rend biztosítva nem lesz. Felajánlották neki a belügyminiszteri államtitkárságot, amit elfogadott, hogy elhatározásához képest mentsen, amit lehet. Mondada tárgyalás vezető kérdésére ezután Friedrich részletesen elmondja Károlyi Mihállyal való ismeretsége történetét. * Kihallgatása lapzártakor tart. A Club-kávéházi vérengzés ügye Budapest, aug. 11. (Saját tudósitónktól.) A Club-kávéházi gyilkosság egyik gyanúsítottja, Iiiy tegnap azt vallotta, hogy azokat, akik a rendzavargásban vele együtt részt vettek, a Nádor utcai laktanyában felismerné Átvitték a laktanyába, szembesítették az önkéntesekkel, azonban egyet sem ismert fel közülök. Az ügyészség előállította Tőkés Károly vendéglőst is, akit szembesítettek a vádlottal. Illy kijelentette, hogy Tőkés nem azonos a felbujtóval. A bünügyi iratait ma tették át a büntetőbírósághoz, ahol a statáriális eljárás három napon belül meg lesz. A lengyel-orosz konfliktus Budapest, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Lengyelország beszüntta a nafta Ausztriába való kivitelét, mert Ausztria a Lengyelországnak szánt muníció szállítást megtagadta. Bécs. Lembergben Petiiura elnökletével az ukrán tábornokok konferenciát tartottak, amelyen Pavlenko tábornok indítványára kimondották, hogy Ukránia nem tárgyal a szovjetkormánnyal, hanem döntő harcot vív ellene. Varsó. A Robindik c. szociáldemokrata lap felhívást intéz a munkássághoz, amelyben rámutat, hogy a Lengyelország ellen indított invázió aJ:ommufiista eszmék terjesztésének ürügye altit közönséges területrablás. Ura 1 korena