Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-12 / 183. szám

lySregyháza, MQ, augusztus 12. 4 CsötSr>tök XLS, évfolyam 181, szám. IDKbiamitMe ÍMM!«MKMBBa SMHMMBMSiaMMMMBI Éf HytKSOVtOSA HNAm&t napilama s^rfeMStS Br. a. MiSSa.® I * n «. öíam. SS£40HSfíVi-UT a. S2Á&I. Hozgósitásrói suttognak az emberek. Napok óla, hetek óta rebesgetik, hogy ekkor, meg akkor. Már bizo­nyos. Ettől hallottam, attól hallottam. Ilyen jelek, meg olyan jelek. Szóval közvetlen kü­szöbön áll a mozgósítás.) A sok szóbeszéd, híresztelés, különösen pedig az ezek által ébren tartott izgatottság ellensúlyozására a félhivatalos jónak látta az­után tegnap lefújni az egész „Mozgósítást." A pesti újságok hozzák a félhivatalost, hogy Magyarországon nincs és nem is lehet mozgósítás. Jó. Megértettük. Nem értem meg azon­ban és nem is fogom megérteni, hogy miért volt az a nagy ijedt izgatottság, Mitől ? Attól, hogy mozgósítás lesz? Attól, annak a gondo ktától ijedt meg és lett izgatott a magyar ? Ezt nem tudom én megérteni. Mert én ugy fogom lel a dolgot, hogy azok akik az ország kormánykerekénél állanak, bizonyosan érett megfontolás után rendelnének el egy moagósitást, ha arra szükség lenne. Szükség lehet pedig vagy védelemből, vagy tém&dás céljából. Ha védekeznünk kell, akkor az azt jelen teáé, hogy kedves rabló szomszédaink még azt is sokallják tőlünk, amit meghagytak és ránk akarnak törni, hogy még azt is elvegyék, elra­bolják és akkor nem is ijedelemre, hanem elszántságra és a kétségbeesésig fokozott, hő­sies. utolsó csepp vérig menő védekezésre van szükség, A megmaradt kis ország, ennek a te­nyérnyi szent területnek önfeláldozó és az utolsó embert is fegyverbe szólító megoltalma­zására. De semmiesetre se ijedt izgatottságra Ha pedig agresszív fellépés céljából lenne szükség mozgósításra, akkor meg örömtüzeknek kellene kigyulsdni a mezőkön,ormokon az arco­kon, a sziveken, mert ez azt jelentené, hogy erősek és készültek vegyünk és hogy ütött a szabadulásnak, a megtorlásnak az órája és azok, akik a kormánykeréknél állanak és a nemzetközi konstelláció horoskopját íigyelik, alkalmasnak találják immár a helyzetet arra, hogy erőinket latba vessük annak a szörnyszü­lött békeszerződésnek a korrigálására, amely leamputálta országunkat, letépte keblünkről testvéreinket és szétszaggatta Szent István ezeresztendős palástját. Azt jelentené, hogy el­jött a várva várt, az epedett alkalom, amikor megindulhatunk és elhessegetjük a garázda csókákat, a hullafosztogató hiénákat, amelyek kertjeink alatt duskálódnak és keblünkre ölel­hetjük újból testvéreinket és visszavezethetjük elhagyott otthonjaikba waggonlakó menekültje­inket, alak a hontalanság könnyektől sózott ke­serves kenyerét eszik közöttünk és napi imád­ságukba foglalják a szabadulás, a visszatérés vágyát. Azt jelentené, hogy amit magunkban mindannyian titkos és ösztönös meggyőződéssel táplálunk, hogy t. i. ez a mostani állapot nem lehet végleges, nem lehet tartós, hogy ez a lehetetlen helyzet csakugyan megoldáshoz ós helyes, igazságos kibontakozáshoz jutott. Hát mire akkor az ijedelem, az izga­tettság... Csak egy izgatottságot tudok megérteni. Ha lenne mozgósítás, legyen izgatott mindenki a gyors, az elhatározó, az önfeláldozó, az el­szánt, a férfias, a hazafias felbuzdulás, a sza badiság. a szabadulás ós a szabadítás herószi gondolatától, a lelkesedés paroxismusától, amely mint egy embert szólítja és állítja fegyverbe... kaszára... kapára az egész nemzetet... Ezt érteném. Sasi Szabó L. A mai tőzsde hírei Budapest, aug. 11. (Saját tudósitónktól.) j Érkezett délután 2 órakor. Márka 441, dollár 193, Napóleon 707, líra 1030, rubel 316, szokol 351. J Friedrich István vallomása Budapest, auguszt. 10 Saját tudósítónktól. A Tisza-gyilkosság szomorú szeczáeióju pőrének ma egyik legizgalmasabb napja van. Friedrich István kihallgatása van soron. A tár­gyalás 10 órakor veszi kezdetét Mondada tár gyaiásvezető felolvastatja azokat az iratokat, amelyeket gr. Almássy Denise ügyvédje Ulain Ferenc utján a biróság rendelkezésére bocsátott. Utána Mondada Friedrichet vezetteti be. Tudomására adja, hogy mint tanút hallgatják ki. Friedrich kijelenti, hogy minden kérdésre felelni fog. Mondada azon kérdésére, van e tudomása Tisza meggyilkolásának körülményei­ről, att leleli, hogy semmi tudomása nincs, ennyit tud, amecnyit a hírlapokból olvasott. További kérdésekre kijelenti, hogy sem a nem­zeti sem a katonatanácsnak tagja schasam volt. A tizenegyes katonatanács tagjai közül Hütt­nert, Csernyákot s még néhányat ismert. A katonatanács gyűlésén, mikor ott fon­tos megbeszélések voltak, soha nem volt jelen, A Gizella téri párthelyiségben volt egy kis szoba, amelyben ismeretlen fiatal emberek, egyetemi hallgatók, katonatisztek jártak-keltek, ezek különböző hírekkel jöttek s tőle kértek utasítást, adott is nekik megfelelő utasításokat, hogy ezzel a hirrei Károlyihoz, a másikkal másvalakihez menjenek, de olt megbeszélések, pláne gyilkosságról szólók, kizárt dolog, hogy lettek volna. Ezután Mondada azt kérdi Fried­richről, meg tudná-e pontos an mondani, hol járt október 24 tői 31-ig. Friedrich kijelenti, hogy egészen pontosan már nem emlékszik vissza, de általában október második felében többször volt Budapesten. így 28-án biztosan bent volt, mert a lánchídi véres tüntetésben, amely ezen a napon folyt ,le, neki is szerepe volt. Ezen a napon este villamoson Mátyásföldre utazott, ahol másnap hivatalos dolgai voltak, délután pedig egy nagyobb társaság teán volt nála. A következő napon, 30-án a gyárban dol­gozott egy bizottsággal egész nap, este három­negyed nyolcig. 31-én reggel háromnegyed ki­lenckor kelt fel. Egy küldöttséget fogadott, a mátyásföldi egyesületek köldöttei voltak, akik arra kérték, hogy jelentse be csatlakozásukat a nemzeti tanácshoz Délelőtt átment a gyárba, ahol az nap a munkások nem dolgoztak. Ott időzött fél kettőig, aztán megebédelt, majd kőt órakor Hessler Józset min. tanácsossal be­utazott Budapesre. A Muzeum körúton Csilléry Andrással találkozott, akinek elmondotta, hogy a déli órákban a lakásán telefonon hivtáB fel s jelezték, hogy Károlyi Mihály beszélni óhajt vele s arra kéri, hogy vegye át a hadügymi­niszterséget, Azt válaszolta, hogy rendben van majd beszélni fog vele. Ezzel kapcsolatban ar­ról tárgyaltak Csilléry vei, hogy milyen rettene­tes züllés van a hadseregben s milyen anar­chia van a hadügyminisztériumban is, ahol nem mer Benkí intézkedni. Mig ezekről beszéltek, autók robogtak az utcán lövöldöző katonákkal Csilléry kapacitálta, vállalja a miniszterséget. Azt válaszolta neki, hogy vállalni fogja,megfogja nyugtatni ott bent az urakat s amit lehet, Szur­may segítségével meg fog menteni. Aztán az Astoria elé értek, ahol óriási tömeg volt, mely fegyverrel hadonázva Lukassich halálát köve­telte. Elvált Csiliérytől, felment az Astoriába, ahol félbolondokat talált. A katonatanács fegy ­veres egzaltált emberei voltak, Károlyi Mihályt kereste, d3 sehol sem találta. Az Astoriából a régi képviselőház felé ment, mindenütt a láza­san tombo'ó tömeggel találkozott Felment Károlyi Mihály lakására. Az ajtó nyitva volt s egy széken ott ült kétségbeesett szituációban Lukassich báró. Mi baj van ? kérdezte tőle. Látja, hogy mi, válaszolt Lukassich, aki kard és sapka nélkül ült ottan. Rászólt az ott tola­kodó arrogáns zsidó-gyerekekrs, hogy adják vissza a tábornok sapkáját, egy uri emberrel még sem lehet így elbánni. Majd így szólt Lukassichhoz: Kegyelmes Uram, önt halálra keresik, megmenthetem, ha kijelentem a tömeg előtt, hogy felesküdött a nemzeti tanácsra. Torma ezredessel ki is ment a balkonra és kihirdette, hogy Lukassich kegyelmes ur esküt tett a nemzeti tanácsra. Ezekre a sza­vakra azonban száz meg száz fegyver emelke­dett a magasba s a tömeg felháborodása, mint a vihar zúgott fel. Látta hogy itt mindennek vége. Károlyit nem találva elhatarozta, hogy a hadügyminisztériumba megy. Lent egy autó állott, azon ment a hadügyministeriumba, Itt Szurmaynál éppen együtt voltak az osztály­tőnökök, tanácskoztak, hogy miként lehetne a szédületes fejlődés iramát feltartóztatni. Elha­tározta, hegy nem fogja vállalni a hadügy­miniszterséget, most mégis tanácskozásba ele­gyedett, hogy lássa miként lehetne rendet te­remteni. Azonban kitűnt, hogy kétszáz megbíz­ható embert sem állíthatna* elö. Nem tudja miként, de ezt az ő délutáni tanácskozását megtudták és nemsokára hirül vette, hogy nem ő, h?nem Lindner lesz a hadügyminiszter a szociáldemokrata párt akaratához képest. Ek­kor tudta meg, hogy Lukassichot, akinek érde­kében még a délután intézkedtek Szurmaival, sikerült megmenteni. Hat órakor megszólalt a telefon s rövidet hú ül adta, hogy Tiszát meg­ölték. A m' hbentő hír általános konsterná­ciót keltett. Másfél órán át ennek a i hírnek hatása alatt állott ő is s annyival is inkább, mert mint Lukassichon, ugy Tiszán is segíthet­tek volna, ha eszükbe jut. Kilenc órakor meg­jelelent Károlyi Lindnerrel, akit bemutatott a hadügyminisztériumban. Friedrich kijelentette, hogy ő a nemzeti tanács felkérésére van itt, s addig marad, mig a rend biztosítva nem lesz. Felajánlották neki a belügyminiszteri államtit­kárságot, amit elfogadott, hogy elhatározásához képest mentsen, amit lehet. Mondada tárgyalás vezető kérdésére ez­után Friedrich részletesen elmondja Károlyi Mihállyal való ismeretsége történetét. * Kihallgatása lapzártakor tart. A Club-kávéházi vérengzés ügye Budapest, aug. 11. (Saját tudósitónktól.) A Club-kávéházi gyilkosság egyik gyanú­sítottja, Iiiy tegnap azt vallotta, hogy azokat, akik a rendzavargásban vele együtt részt vet­tek, a Nádor utcai laktanyában felismerné Át­vitték a laktanyába, szembesítették az önkén­tesekkel, azonban egyet sem ismert fel közülök. Az ügyészség előállította Tőkés Károly ven­déglőst is, akit szembesítettek a vádlottal. Illy kijelentette, hogy Tőkés nem azonos a felbuj­tóval. A bünügyi iratait ma tették át a bün­tetőbírósághoz, ahol a statáriális eljárás három napon belül meg lesz. A lengyel-orosz konfliktus Budapest, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Lengyelország beszüntta a nafta Ausz­triába való kivitelét, mert Ausztria a Lengyel­országnak szánt muníció szállítást megtagadta. Bécs. Lembergben Petiiura elnökletével az ukrán tábornokok konferenciát tartottak, amelyen Pavlenko tábornok indítványára ki­mondották, hogy Ukránia nem tárgyal a szov­jetkormánnyal, hanem döntő harcot vív ellene. Varsó. A Robindik c. szociáldemokrata lap felhívást intéz a munkássághoz, amelyben rámutat, hogy a Lengyelország ellen indított invázió aJ:ommufiista eszmék terjesztésének ürügye altit közönséges területrablás. Ura 1 korena

Next

/
Oldalképek
Tartalom