Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-08-04 / 176. szám
1920. augusztus 4 •UH .J JOJIIL J' . SHHWSW Biharország székhelyéről Egy nagyváradi fiatalember a; eláti aegszállásrfl Nyíregyháza, jullius 31. (Saját tudósitónktól.) Az erdélyi magyar törzs büszke hajtásai székely é3 magyar ifjak egyre-másra szöknek át a demarkációs vonalon. A piros sárga kék zászló szégyenpír! éget arcukra. Bucsut mondanak a drága földnek, az utca sornak, a kapunak, virágos ablaknak, édesanyjának, kedvesének, ós jönnek hogy egy napon mind-mind visszatérjenek ... Egy nagyváradi orvosnövendék utazott át Nyíregyházán s kereste fel szerkesztösógüMket. Elmondotta, hogy hálás eziránt az újság iránt, amelynek egy-egy példányát a román megszállás alatt kézről kézre adták a váradiak azokért a pesti hírekért, amelyeket a Nyirvidék a Tiszán átcsempészett fővárosi lapokból átvett. Kérésünkre, hogy mondjon el egyet mást a Nagyváradon élő magyarság helyzetéről, szívesen tett eleget. A vörösek kivonulása után Amint a vörösök kivonultak, apró hegyi lovakon, lerongyolódva érkezett meg a román katonaság. Pár nap múlva kezdetüket vették a letartóztatások s nagyon sok embert vittek el Nagyszebenbe, Bukarestbe. Napirenden volt a botozás. Pénzzel azonban mindent keresztül lehetett vinni. A románok bevonulását olyan rémhírek előzték meg, hogy a lakosság elől sokan elmenekültek. v Szigorú határzár A határt szigorúan elszárták, aki az átszökést megkíséreli irgalmatlanul lelövik. A szigor* büntetést az sem kerüli el, aki Magyarországról levelet kap, vagy küld oda, mert menten letartóztatják. Útlevelet Magyarországba senki sem kaphat, csak a kiutasítottak léphetik át a magyar határt, de vissza nem térhetnek onnan. Állandóan megy a sok kiutasított esküt nem tett magyar tisztviselő csonka Magyarország felé. Magyar iskolák, újságok Az iskolák közül sok magyarnak maradt. A felekezeti és magániskolák mind azok Heti három órában azonban a román nyelvet is kell tanitaniok. Magyarország földrajza és történelme helyett pedig Románia történelmét és földrajzát. A magyar tanulóifjúság mind a felekezeti és magániskolákat látogatja. A premontreiek gimnáziumában, a kereskedelmi iskolában zavartalanul tanultak és vizsgáztak a tanulóiíjak. Azt is megengedték, hogy az azelőtt állami iskolában működött és elbocsátott tanerők által csoportonként magánúton oktatott növendékek bármely intézetben vizsgát tehessenek és bizonyítványt kapjanak. Az állami tanítóktól azonban esküt kívántak. Senki se tette le közülök s most magánórák adásából tengődnek. Az állami iskolák román iskolák lettek. A magyar újságokat szigorúan cenzúrázzák. Kettőt közülök, a Nagyváradot és a Tiszántúlt be is tiltották. Most csupán három magyar lap jelenik meg, de egyik sem irhát me55 semmit. Egy magyar színházi star A Magyar színtársulat Erdélyi színigazgató vezetése alatt háborítatlanul játszik tovább, állandóan zsúfolt házak mellett. Néhány héttel ezelőtt nagy szenzációja volt a nagyváradi színháznak, egy román tábornok és katonai parancsnok teljhatalmi barátnőjét léptették fel a „Farkas" főszerepében. A hatalmas virágerdőn kivül egy gyönyörű brilliáns collier és diadám is ott díszelgett az ajándékok kőzött közszemlére kitéve. A' színházi star-rá léptetett barátnő pazar életmódot folytatott. Befolyása, hatalma legendás volt s mikor a legelőkelőbb szálló tulajdonosa kijelentette, hogy szállójában a mulatozásokat nem türi, a barátnő még az éjszakán internáltatta. Két este lépett fel rossz alakítással, de zajos sikerrel. A harmadik est vendégszereplése elmaradt Egy verzió szerint a befolyásos barátnő kémkedett a magyarok javára, más hir szerint a tábornok felesége és annak családja tett olyan erélyes lépéseket, hogy el kellett hagynia a várost, sőt a román területet is a királynő egyenes parancsára. Magyar viseletben A magyarság sok mindenre kényszerült, de nem hódolt be soha. Magyar érzését minden alkalommal külsé megnyilatkozásokban is kifejezésre juttatja. A magyar nők kivétel nélkül nemzeti viseletben járnak, még a gyermekek is. A korzó, az utca, színültig tele van pruszlikos, ingvállas nőkkel, gyöngyös pártás leányokkal. Eleinte tiltani próbálták, különösen azt, hogy csoportban járjanak, de hiába. Másnap az egész város igy jelent meg az utcákon és százszámra még sem lehet büntetni az asszonyokat azért, mert meggyszínű, vagy haragoszöld pruszlikot viselnek. A templomokba egyáltalán nem járnak más viseletben a hivők s a zsidó templomban csak ugy mint a katholikus, vagy a reformátusban felhangzik az istentisztelet végén az,Isten áldd meg a magyart..." A váradi piac és boltik. Az élelmicikkek lagnagyobbrésze szabad forgalom tárgya, a fehér lisztet a piacon árulják. Oicsóság van, egyedül a cukor drága, kilója 130—140 román bőlyegzésü ,magyar korona. A gyümölcsből rengeteg van s nagyon olcsó. Ellenben az iparcikkek drágák. Egy pár cipő 1500-2000 K, harisnya 220-250 K, egy méter kelme 1500 K stb. Az árdrágítókat radikálisan intézik el botozással, de csak a szegény árdrádrágitókét. A gazdag megfelezi a hasznot a hatóságokkal és békén hagyják. A magyar feliratok előtt mindenütt a románt kell alkalmazni, a cégtáblákon is. De azért mindenütt magyar szót hallani, magyar nótát huz a cigány. A záróra hajnali kettő, de azontúl is szól a muzsikaszó, mintha minden vigasság volna. Pgdig az. éjben komor fekete vonatok futnak kelet felé s viszik a hazátlanná lett megyarokat... Ezt a néhány képet festette elénk a bihari fiu. Csúffá tették szülővárosát, hazug mázába vonták idegen színnek, de tudja, hogy minden kártyavár öshzedül, csak szél érintse, ö is viharverőnek jött közénk... Szabolcsvármegyét érintő kormányintézkedések Nyíregyháza, aug. 3 (Saját tudósitónktól.) Dr- Jármy Béla főispán kormánybiztos és Mikecz István alispán a napokban érkeztek haza Budapestről, ahol az illetékes kormánykörökben á vármegye lakosságát érintő több jelentős kérdésben nyertek tájékozódást. A beszolgáltatandótermény uj átlaga A vármegyeházán a mult hó 27-én tartott tiszti értekezleten tudvalevőleg elhatározták, hogy a földmivelési és közélelmezési miniszterektől küldöttség utján fogják kérni a vármegyére beszolgáltatásra kivetett, s az idei gabonatermés hozamát jóval meghaladó átlagnak leszállítását. A küldöttség, melynek tagjii Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos vezetésével Mikecs István alispán, Megyery Géza, gazdasági egyesületi elnök, Kauzssy Tibor gazdasági felügyelő, Szabó Sándor, Jármy József és Moser Ernő nemzetgyűlési képviselők voltak, a közélelmezési és földmivelésügyi minisztereknél megértő fogadtatásra talált, A küldöttség élén Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos kérte a minisztereket, hogy a túlságosan magas termésátlag felülbecslése rendeltessék el, amit mindkét miniszter határozottan meg is ígért, ugy, hogy a miniszteri felülbecslés rövidesen meg fog történni és ennek eredményéhez képest lesz a beszolgáltatandó termény kontigens megállapítva. A lakásínség enyhítése. A főispán kormánybiztos kedvező eredményt igérő lépéseket tett az egész vármegyében, de különösen Nyíregyházán s a megye több nagyobb községében, mint Kisvárdán, Nyírbátorban, Nagykállón stb. fenyegető lakásínség enyhítése érdekébsn is. Mikecz István al ispán a vármegye, dr. Bencs Kálmán polgármester a város lakásínsége tárgyában egy-egy felterjesztést intéztek a kormányhoz, amelyet a főispán kormánybiztos hozzájáruló véleményezéssel látott el és személyesen nyújtott át a | k«lagymi»iszternek, aki a lakásínség enyhítése érdekében sürgős és gyökeres intézkedéseket helyezett kilátásba. A kisvárda! és nagykállói gimnáziumok Az atóbbi időben az a hir terjedt el, hogy a kormány több gimnáziumot, közöttük a nagykálióit is legközelebb beszünteti. Dr. Jármy Béla főispán kormánybiztos Jármy József nemzetgyűlési képviselővel Haller István kultuszminiszternél járt, ahol a nagykállói gimnázium további tentartása érdekében emelt szót. A közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a kállói gimnázium beszüntetésének tervét elejti, ugy hogy a főispán-kormánybiztos azzal az örvendetes eredménnyel tért meg a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy a nagykállói gimnázium feltétlenül fennmarad. Dr. Jármy Béla főispán-kormánybiztos, egyidejűleg a kisvárdai főgimnázium érdekében is kérelmet terjesztett a kultuszminiszter elé. A kisvárdai uj főgimnázium felépítése tudvalevőleg félbemaradt. A főispán-kormánybiztos kérte az épület használható karba helyezését, hogy az iskola minél előbb uj hajlékába költözhessék. Haller István kultuszminiszter megígérte, hogy a pénzügyminiszterrel azoanal érintkezésbe lép 8 az építésre szükséges fedezet biztosítása esetén sürgősen elrendeli az aj épület jókarba helyezését s az iskolának áttelepítését. Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetsége Szaboícsvtopi és Nyíregyházi csoportjának megalakulása Tasárnap délután 4 órakor a világháború által legjobban svjtottak, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák mintegy 500 an gyűltek össze a városháza nagytermében, hogy helyi egyesületek feloszlását és ugyanakkor a Hadirokkantak, stb. Nemzeti Szövetségéhez való csatlakozást meudják ki. A gyűlésen megjelent a szabolcsvármegyei katonai parancsnokság képviseletében Rácz Ernő őrnagy és Erdélyi István főhadnagy; a vármegye részéről Tóth László vm. főjegyző és a budapesti Nemzeti Szövetség kiküldött előadója Sebők László bajéárs Dr. Bernáth Zoltán elnöke bejelenti, hogy a belügyminisztérium rendelkezése folytán a volt egyesület működése beszüntetted a és a központi szövetséghez való » csatlakozással szabolcsvármegyei csoport megalakítása vált a közgyűlés feladatává. Elnöki beszámoló után Tarnay Béla főtitkár és Ferenczi István pénztárnok teszi meg jelentését a volt egyesület működésének eredményéről. Az elnök beszámolójában rámutat arra a tényre, hogy a múltban a forradalmi idők bizonytalansága sa társadalom közönye miatt, majd a román megszállás következtében az egyesület nem fejthetett ki oly mértékű munkásságot, mint amilyent a szerencsétlen néma hősök tábora joggal elvárhatott volnh. Az újra való tömörülés szükségességét hangoztatva óva inti, mint a múltban is tette, az egyesületet a bármely politikai párt érdekében való állásfoglalástól A közgyűlés tudomásul vevőn a beszámoló jelentéseket, a teljesen önzetlenül teljesített munkáért köszönetet mond a volt tisztviselőknek s nekik a felinentvényt megadva a régi egyesület feloszlását és ugyanakkor a Budapesti Nemzeti Szövetséghez való csatlakozás kimondásával megalakítja a SzaboIc3vár. megyei és Nyíregyházi csoportot. Rácz Ernő őrnagy nyitja meg az újonnan alakult csoport ülését, megállapítván annak alapszabályszerinti megalakulását s egyúttal őszinte s meleg szívvel biztosítja a megjelenteket a nemzeti hadsereg réazéről a legmeszszebbmenő támogatásról. Az uj tisztikar a következőkből alakíttatott meg: Elnök: dr. Bernáth Zoltán. Társelnökök: Rakovszky István vm. kat. parancsnok, Mikecz István alispán, Mikecz 'Dezső földbirtokos, Geduly Henrik ág. h, ev. püspök, Míklósy István gőr. kath. püspök, Énekes János kanonok, dr. Bartók Jenő, dr. Bernstein Béla, Meskó Elek, Bencs Üálmán, Rónay Jenő, dr. Zolenka Lajos, Rimaszombáthy Géza, dr. Klekner Károly, gróf Andrássy Gyula, gróf Majláth Gyula, gróf Dessewffy Aurél,' grót Dessewff? Béla, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dsssewffy István, gróf Dégenfeld Pál, gróf Vay Gábor, gróf Vay Gáborné, Pécsi Gyula, Gencsy íJertalan, dr. Springer Géza, Kovác3 András János bokori, Tóth László, Okolicsányi Lajos,
